Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-09-11 / 36. szám
1978. SZEPTEMBER 11. XXVII. évfolyam. 36. szára Ага: 1,— KC$ Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából: ■pr a dinamikusan fejlődd Bulgária * Gőzhajó a Tiszán if Beszélgetés Emii Spalrioft akadémikussal Igényes feladatok előtt Irta: ADGUSTIN KOVÄC mérnök, az SZLKP KB osztályvezetője Képünkön Ľubomír Strougal miniszterelnök beszédét mondja A kenyér ünnepe Csehszlovákia Kommunista Pártja és a szocialista állam megkülönböztetett figyelmet szentel a lakosság életszínvonala állandó emelkedésének és létbiztonsága meg szilárdulásának alapfeltételét képező anyagi termelés állandó fokozásának. A szocialista mezőgazdaságban elért pozitív eredmények szintén az ez irányú gondoskodás legkifejezőbb megnyilvánulásai közé tartoznak: A hatodik ötéves tervidőszak első évében szövetkezeti tagjaink és az állami gazdaságok dolgozói az üzemek és a hivatalok dolgozóinak hathatós segítségével sikeresen és jó eredményekkel fejezték be a gabona betakarítását és felvásárlását. Következetesen készülnek az őszi termények begyűjtésére és most rakják le a Jövő évi termés alapjait. Az üzemek és a vezető szervek figyelme a napi feladatok teljesítésének biztosítása mellett a gazdaságfejlesztéssel járó problémák koncepciós megoldásaira irányul. Ezzel kapcsolatban időszerűsége, politikai, ökonómiai és szociális jelentősége következtében, nagy figyelmet szentelünk a mezőgazdasági termelés szakosításának. Az összpontosítás és szakosítás, valamint az összes érvényre juttatott szervezési formák elmélyítésének szükségességét azonban nem értelmezhetjük öncélúan. Ezen folyamatnak kötelezően alapvető kritériumát kell hogy alkossa a belterjesebb és hatékonyabb termelés. valamint a szocialista termelési viszonyok további fejlesztése és megszilárdulása. Ezen igények szerint jártunk el a párt- és állami szervek által i971-ben jóváhagyott „A termelés szakosítása és összpontosítása fejlődésének alapvető frányái és szervezési formái a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban" című okmány megvalósítása során. Persze nem lennénk tárgyilagosak, ha azt állítanánk, hogy e téren mindig és mindenütt egyformán helyesen és eredményesen jártunk el. A maga nemében, jellegzetességében új probléma és a feltételek különbözősége gyakran befolyásolta a járásokban és az üzemekben a kibontakozó gyakorlati hozzáállást, miközben aránylag nagy teret kapott a megbízható megoldások keresését célzó helyi kezdeményezés. Az összpontosítás és szakosítás folyamatában hirtelen megváltozott a mezőgazdaság termelési alapjának szervezeti felépítése. Négyéves tapasztalatok után, 1975-ben lettek kiértékelve a „A termelés szakosítása és összpontosítása fejlődésének alapvető Irányai és szervezési formái a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban“ című okmányban foglaltak teljesítésének eredményei, melyek azután a CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya által a múlt év szeptemberében jóváhagyott „A mezőgazdasági termelés összpontosítása és szakosítása, valamint az élelmiszeriparhoz fűződő integrációs kapcsolatai további fejlődésének alap elvei a hatodik ötéves tervidőszakban" című okmányában lettek általánosítva. A CSKP XV. kongresszusán a hatodik ötéves tervidőszakra meghatározott feladatok: a szemesekkel való önellátottságunk fokozatos elérése, valamint az élelmiszerekkel való önellátottságunk növelése a termelés ökonómiai hatékonyságának lényeges fokozása által, feltételezi a mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításénak további elmélyítését. Főleg a mezőgazdasági üzemek közötti együttműködés haladó tormáinak, valamint az élelmiszeripari és az egyéb feldolgozóipari üzemekkel folytatót együttműködés és integráció fejlettebb formáinak érvényesítését követeli meg. Különösen fontos szerepet kap a nagyüzemi termelési technológiák, valamint a termelés és a munka iparszerü szervezési formáinak bevezetése és elterjesztése. A nézetek egységesítése, az összpontosítás és szakosítás továbbfejlesztéséről szőlő határozat végrehajtáséban és irányításában részt vevő szervek gyakorlati eljáráshoz való egységes hozzáállás biztosítása érdekében júniusban Prievldzán össz-szlovákiai aktívaértekezletet tartottak. Ezen részt vettek az SZLKP kerületi és járási bizottságainak mezőgazdasági és élelmezésügyi titkárai, a mezőgazdasági igazgatóságok vezetői és további mezőgazdasági szervezetek, kutatói és tudományos munkahelyek képviselői. Fontos azonban, hogy e koncepciós jelentőségű dokumentum helyes realizálásának módszereivel és a konkrét feladatokkal megismertessük a mezőgazdaság és az élelmiszeripar irányító és termelő szféra tisztségviselőinek és dolgozóinak széles rétegelt is. A Rolnícke noviny és a Szabad Földműves „A> összpontosítás és szakosítás útján" címmel cikksorozat közlését kezdi még e problémakörrel kapcsolatban. Cél}a a dokumentum legfontosabb részeinek részletes ismertetése. A központi szférából, a tudományoskutatói munkahelyekről és közvetlenül a termelői gyakorlatból származó szerzők munkaközössége fokozatosan megvitatja azokat az alapvető kérdéseket és eljárásokat, amelyeket a további összpontosítás és szakosítás folyamán szükséges lesz betartani. Rendkívüli fontosságot tulajdonítunk az egész folyamat tervszerű Irányításának és vezetésének, mert bár a termelés és a szolgáltatások anyagi-műszaki bázisának fokozatos, mégis nagyon igényes átépítésére kerül sor. Ezért felelősségteljesen kell eljárni a szakosítás fejlesztése hatodik ötéves tervidőszakra szóló járási tanulmányai kidolgozásának irányításában. Igen fontos feladatunk, minőségi változást eszközölni a tervek kerületekre, járásokra és üzemekre történő lebontásában, és keresztül kell vinni, hogy már az 1977. évi terv döntően befolyásolja az univerzális, sokágazati termelési struktúrájú mezőgazdasági üzemek szakosított nagyüzemi termelő egységekké történő átépítését. A mezőgazdasági üzem a hagyományos szerkezetben eszközölt összes változások — beleértve a földhöz közvetlenül nem kapcsolódó némely termelési ágazatok fokozatos elkülönítését is — ellenére továbbra is alapvető szervezeti termelési egység marad. Stabilitása és szilárd távlati kilátása megsokszorozza a munkaközösségnek a tervezett célok sikeres teljesítése érdekében kifejtett alkotó kezdeményezését. A meghatározott követelmények szigorú betartásával végrehajtott területi összpontosítás engedélyezésekor a fő hangsúly — a módosult feltételekkel és szükségletekkel összhangban — az üzem termelési és szervezeti szerkezetének minőségi formálására helyezzük. A társadalmi igényekkel összhangban minden egységes földművesszövetkezetnek és állami gazdaságnak a termelési feltételektől, a hagyományoktól és a területi elhelyezkedéstől függő határozott, szilárd helyének kell lenni a magas fokon összpontosított és szakosított termelésben. Minden üzem jelentősége lényegesen növekszik a kooperációs csoportosulok és kooperációs körzetek keretén belül. Tekintet nélkül a szocialista tulajdon formáira, megnövekedik az üzemeknek az egész járás, a termelési körzet sikeres fejlődéséhez kapcsolódó felelőssége is. Az állami gazdaságok esetében a tervszerű fejlődés biztosítására, gazdasági helyzetük megszilárdítására és össztársadalmi küldetésük új, feltételek közepette történő sikeres teljesítésére helyezzük a fő hangsúlyt. A mezőgazdasági üzemeknek érdekükben áll leküzdeni a gyakran észlelhető ún. „önállósulásra“ irányuló helytelen törekvéseket és hozzálátni a további közös vállalatok életrehozásához, a kooperációs társulások fejlesztéséhez. Kölcsönösen jobban ki kell használni és tökéletesíteni kell a mezőgazdasági üzemek és élelmiszeripari vállalatok sokrétű együttműködésének formáit. Ebben az ötéves tervidőszakban a növénytermesztés joggal igényli, hogy az összpontosítás és szakosítás továbbfejlesztésekor fő tényezőként kezeljük- Mint egészben, ebben az ágazatban rejlik a legtöbb kihasználatlan lehetőség. Ezt a tartalékot jobban fel kell karolnunk, gazdaságilag és szervezésiig biztosítani kell a nagy teljesítményű gépek hatékonyabb kihasználását. Az állattenyésztésben főleg a szarvasmarha-tenyésztés összpontosításának meggyorsítását és bővített újratermelését kell szem előtt tartanunk. A feladat teljesítése során persze nem támaszkodhatunk kimondottan csak az új istállók és telepek építésére. A súlypontot a régebbi épületek felújítására, az állattartó telepek korszerűsítésére és a kooperáló üzemek eszközeinek összevonására, egyesítéséré kell helyezni. A CSKP KB és az SZLKP KB 1975. évi októberi plénuma előtérbe helyezte a mezőgazdasági — élelmiszeripari komplexum immár gyakorlati kialakításával kapcsolatos feladatokat. Elsősorban lényegesen jobban össze kell hangolni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar központi tervszerű irányításának rendszereit, de ezzel egyidőben tökéletesíteni kell az őstermeléstől a fogyasztásig, a vállalatok és a termelési-gazdasági egységek szintjén a belső és a szervezeti kapcsolatokat is. Amint arról a baromfifeldolgozó- és a konzervipar példái Is tanúskodnak, a jobb eredmények elérése e téren (Folytatás a 2. oldalon.). České Budéjovicében szeptember 5-én tartották a csehországi aratóiiiinspélyt, amelyen Gustáv Hnsák elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága főtitkárának, a köztársaság elnöké nek vezetésével párt- és kormányküldöttség vett részt. ]elen voltak még a szlovákiai szervek képviselői, továbbá megjelentek a szocialista országok diplomáciai testületének képviselői. A cseh- és morvaországi mezőgazdasági dolgozók aratóünnepélyén beszédet mondott Ľubomír Š t r o u g a 1 elvtárs. a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a szövetségi kormány elnöke. Beszédében behatóan foglal kozott a növénytermesztési és állattenyésztési problémákkal. Hangoztatta: „Elsősorban a mezőgazdasági dolgozóktól függ, hogyan teljesítik az állattenyésztési termelési feladatokat, milyen jól használják fel a takarmánykészleteket. Az élelmiszerellátáshoz a mezőgazdaságon kívül az élelmiszeripari üzemek is hozzájárulnak. Gazdaságosan kell felhasználniuk és jó! kell feldolgozniuk mindazt, amit a mezőgazdaságtól kapnak, gyorsabban kell bevezetniük azon új termékek gyártását, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdasági alapanyagok jobb kihasználását ás megfelelnek az egészséges táplálkozás követelményeinek.“ • (L) FONTOS A MINŐSÉGI MUNKA ♦ Száznegyven silókombájn üzemel ф Üj eljárással próbálkoznak Köztudott,-hogy a téli takarmánygondoknak csak úgy vehetjük elejét, ha takarmánytermősünket körültekintően, jó minőségben és Idejében tartósítjuk. A megfelelő mennyiségű és jő minőségű silótakarmány lehetővé teszi az abrakkal való takarékoskodást, ami ugyancsak elsőrendű feladat. Ennek tudatában a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás mezőgazdasági üzemeiben 5936 hektáron termesztettek silókukoricát. A tervek szerint 23 058 vagon takarmányt kell lesilózniuk erről a területről. Nos, Németh János föagronómus és Táncos László mechanizátor szerint — a jmi vezető szakemberei — az időjárás kedvezőtlenül befolyásolta a silókukorica fejlődését. A tervezett hektárhozamokat nem érik el mindenütt. — Irányelveket dolgoztunk ki a silózással kapcsolatban, s idejében tájékoztattuk a járás szövetkezetei és állami gazdasági növénytermesztőit. A napokban teljes erőbedobással megkezdődtek a munkák — nyilatkozott a föagronómus. Az üzemek csak a 28 százalékos száraz anyag tartalom elérése után kezdhették meg a silózást. A továbbiakban elrendelték, hogy egy megkezdett silógödröt maximálisan négy-öt nap alatt meg kell tölteni. Mivel a tápanyagtartalom alacsonyabb, mint a múlt évben, egy mázsa silóra léi kilogramm karbamidot adagolnak. Ezt a helyi adottságok szerint vagy az állónövényre, vagy pedig a gödörben lévő zúzott takarmányra permetezik. Ha mindenütt betartják ezeket az intézkedéseket, minden bizonnyal jó minőségű silőtakarmányt nyernek. A betakarítást 130 silókombájnnal végzik. A gépeket úgy állították be, hogy apróra zúzzák a silókukoricát, a minőség szempontjából ez is fontos. Mivel a silókukorica nem adja meg a tervezett mennyiséget, a takarmányalap biztosítása céljából minden mezőgazdasági növény melléktermékét, a kukoricákéról, a hüvelyesek szalmáját, a répaszeletet, valamint a karajt Is Iesiiózzák. A kukoricaszár betakarítását szintén a helyi adottságoktól függően önjáró silókombájnokkal vagy szártépővei oldják meg. Egy-két helyen az új eljárással Is próbálkoznak. A répakarajt szalmával, zúzott kóróval keverik, ezután silózzák. 1A fentiek szerint tehát felkészülten látnak munkához a járás mezőgazdasági dolgozói. A Holicei (Gellei)) Efsz-be a silőzás kezdetén látogattunk el. — Az idén 150 hektáron vetettünk silókukoricát. Ezidáíg 40 vagonnyit silóztunk le — tájékoztatott Mészáros József elnök. — A tervezett mennyiséget nem biztosítja számunkra a silókukorica. A jő minőség tehát nagyon fontos, hiszen ez részben ellensúlyozhatja az időjárás okozta veszteségeket. Ennek egyik előfeltételét már a vetésnél biztosítottuk. Olyan fajtákat vetettünk, amelyek egymás után fokozatosan érnek be (HD 310 — korai, LG 19 — korai, ТО 562 — késői fajta), így a túlérés veszélye nélkül silózhatunk. A silőzás módszereiről Tóth Mihály agronómus beszélt. Elmondta, hogy csak az előírások szerinti szárazanyagtartalmú silókukoricát szilázsolják. Egy módosított permezetögép adagolja a még álló növényre a karbamidot. Nyomában silókombájn gyűjti a termést. A közösben a körsilózást helyezték előtérbe. A vontatók sima, egyenes talajra szórják a zúzott takarmányt, lánctalpas traktor végzi a préselést. Miután elérték a . megfelelő mennyiséget, fóliával takarják le. Bizonyos időközökben az agronómus mintát vesz az így elkészített halmokból, amit laboratórium! vizsgálat alá vetnek. Az Ízletes takarmány tehát biztosított. A tervezett mennyiség pótlásaként 460 hektár területről a magkukorica szárát Is lesilózzák. A kukoricaszárat répaszelettel keverik és melasszal íza„sltik. Látogatásunk őta már teljes ütemben, hosszabbított műszakban silóznak a hollceiek. Naponta harminc vagonnal gyarapítják a közös takarmányalapját. S hogy ebbeli fáradozásuk nem hiábavaló, azt minden bizonnyal az állattenyésztésben elért eredmények fogják igazolni. Barak László
