Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-09-04 / 35. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1976. szeptember 4. Idén a galantai járásban ■ gabonát, beleértve a ku­koricát is a szántóterület 61 százalékán termesztettek. A Já­rási mezőgazdasági igazgatóság főmérnöke, Varga Sándor szerint az 1976-ra szóló terme­lési terv feltételezte, hogy bú­zából 50,60, árpából 47, kukori­cából pedig 56,50 mázsás átla­gos hektárhozamot érnek el, aminek alapján teljesíthetik az állattenyésztési termelés foko­zott feladatait. A nagy nyári hőség bizonytalanság­ra hangolta a dolgozókat, de annak ellenére, hogy besüléstől nem mente­sült a gabona, a járás tülteljesítette búza és árpa termelési tervét. Búzából 50,91, árpából pedig 48,90 mázsás átla­gos hektárhozamot értek el a szövet­kezetek és állami gazdaságok. A köz­pontilag irányított gazdaságok meg­közelítően azonos terméseredményt értek el. Elsőként, még az aratás fo­lyamán az állami készletek feltöltésé­re irányították figyelmüket és július 17-én 101 százalékra teljesítették él­­adási tervüket. Az aratást egyébként járásukban július 26-án fejezték be, s ezt köve­tően elvégezték a szalmabegyüjtést, valamint a tarlőhántást Is. A tarlóve­tés 2620 hektárban meghatározott ter­vét jóval túlteljesítették. Főlég kuko­ricát vetettek csalamádénak napra­forgóval. A már említett száraz idő­szak okozta takarmánykiesés pótlása idén különösen fontos. A mezőgazda­­sági gyakorlatból ezért többen részt vettek a Senkvicén megrendezett elő­adáson és bemutatón, ahol megtud­ták, hogyan lehet ureafoszfát (hn­­gyanyfosztát) alkalmazásával befül- Ieszteni és feltárni a szecskázott és meglocsolt szalma anyagait, s ezt emészthetővé tenni a szarvasmarhák részére. A bemutatót NDK-beli tanár tartotta, mert náluk mór régebben al­kalmazzák az említett módszert. Az előző évekhez viszonyítva idén az aratásra még jobban felkészültek. Ezt megtehették, mert nagyobb meny­­nyiségü kombájn állt rendelkezésükre. Ez évben egy kombájnra 63 hektárnyi terület learatása jutott. Elméletileg úgy látszott, hogy az aratást 8 nap alatt elvégezhetik, de a gabona egyen­lőtlen érése ezt nem tette lehetővé. Sok esetben a készenlétbe helyezett kombájnoknak várakozniuk kellett, annak ellenére, hogy 20—21 százalé­kos nedvességtartalmú gabonát már kaszáltak. A gabona mesterséges szá­rítására már elég mód nyílott, s ebből főleg a felvásárló vállalat vette ki részét, mert ma már több gabonaszá­­rító berendezéssel rendelkezik. A ga­bona raktározása idén nem okozott olyan gondot, mint más években, mert több vasszerkezetű épületet hoztak tető alá a gabona ideiglenes tárolására. Ezek a többhasznositású raktárak a gabona tárolásán kívül a kukorica el­raktározására, gépek elhelyezésére alkalmasak. Az idei aratásban 440 kombájn vett részt, ebből 180 az ország különböző járásaiból érkezett,-közülük legtöbb a Prerovi Gép- és Traktorállomásról, va­lamint az éezak-morvaországi kerület szövetkezeteiből, amelyek némelyiké­vel kooperációs viszonyt alakítottak ki. Ez az együttműködés ésszerű, mi­vel az északi járásokban akkor kez­dődik az aratás, amikor a galántai járásban már befejeződött. A tervezett 180 kombájnon kívül, amelyek brigád­­munkájával visszaadták a kölcsönt to­vábbi kombájnokkal segítették a to­­polőanyí és senical járás mezőgazda­­sági üzemeit. A nyugat-szlovákiai kerület mező­­gazdasági üzemeinek szocialista mun­kavállalása szerint 2,5 millió tonna gabonát kell a kukoricával együtt termelniük. Ebből a galántai járás 255 800 tonnával veszi ki részét. Ha a kukoricából elérik a tervezett 56 mázsás átlagos hektárhozamot, akkor a búza és az árpa termelt mennyisé­gével jelentősen hozzájárulnak a vál­lalás teljesítéséhez. Ami a kukoricát illeti megkezdték egyes fajták növényszárral együtt való szárítását a terményszárító berende­zésekben. Számolnak azzal, hogy az így készülő kukoricaliszt tápértékbén, valamint mennyiségben pótolni fogja az esetleges kiesést. A búza és árpa eladási feladatok teljesítése után 7000 vagon gabona Eredmények és fogyatékosságok az egyesítés után A Tekovské Lužany-i (nagysallől) Barátság Efsz az év elejétől a Plavé Vozokany-i szövetkezettel történő egyesülés után 3699 hektár földterü­leten gazdálkodik. Bár a szakágazati Irányítást bevezették, a területi irá­nyítás egyes elemeit továbbra is al­kalmazzák. így például a főagronó­­mus a növénytermesztést részlegen­ként, a segédagronómusok révén szer­vezi. Az állattenyésztést a főállat­tenyésztő ugyancsak a részlegeken levő zootechnikusok segítségével irá­nyítja. Ezek munkája nagyjából a régi Plavé Vozokany-i, medveckéi, lužian­­kyi (kissallói), hulvinkyi (hölvényi) és ondrejovcei (endrédij szövetkeze­tekben méghonosodott szervezésnek felel meg. A termelés irányítói a fő­mérnök, a főagronómus, a főállatte­nyésztő, a főgépesítő és a beruházási osztály vezetője Plavé Vozokany-ban, az elnök, a személyzeti osztály, vala­mint a könyvelési részleg pedig a Te­kovské Lužanyban székel. Az eltelt négy és fél hónap tapasz­talatairól Dubai Antallal a szövetke­zet üzemi pártszervezetének elnöké­vel, a-személyzeti osztály vezetőjével beszélgettünk. A kedvező tavaszi idő­járás folytán az összes mezei munká­latokat idejében elvégezték, jelek sze­rint a tervezett hektárhozam elérésé­ben különösebb akadályok nem me­rülhetnek fel. — Az állattenyésztők első negyed­évben végzett munkájával elégedet­tek lehetünk — mondja Dubai elvtárs. — Az állatállomány létszámát sikerült betartanunk, ami a szarvasmarhák esetében 116,3, a sertések vonatkozá­sában pedig 105,6 százalékos tervtel­jesítést jelent. Kedvezőtlen a helyzet a törzsállomány terén, ahol 15 tehén­nél és 50 kocával kevesebbet tartunk. Szükséges megemlíteni, hogy a terve­zett 100 koca helyett mindössze 23-at sikerült vásárolnunk. Ez jelentősen befolyásolhatja a sertéshústermelés évi tervének teljesítését. A múlt év fájó pontja volt a tejtermelés. Idén nagyfokú javulás állt be itt. A tehe­nenként! napi fejési tervet 0,46 liter­rel túlléptük. A hízómarhák napi, egyedenkénti 80 dkg-as átlagos súly­­gyarapodását 8,5 dekagrammal túl­szárnyaltuk. Négy állattenyésztőnk, Lepóni Tamás, Baka és Surányi elv­társak a rájuk bízott állományban 1 kg-on felüli súlygyarapodást mu­tathatnak ki naponta. A sertéstenyész­tés terén már kedvezőtlenebb a hely­zet. Annak ellenéré, hogy túlteljesí­tettük a sertések napi súlygyarapodá­sát, kevesebb húst termeltünk a terve­zettnél. Ez főleg az előhízlalda gyenge eredményei számlájára írható. Prob­lémáink vannak a malacellátás terén is. Majd azokra az‘ intézkedésekre te­relődik a szó, melyeket a sertéstS- nyésztésben előforduló fogyatékossá­gok orvoslása céljából tettek. A jobb eredmény elérése érdekében rátérnek az állatok napi háromszori etetésére, javítják az állatgondozás és ellenőrzés színvonalát. Többet törődnek a szocia­lista munkaverseny szervezésével és értékelésével. — Szükségesnek tartom megemlí­teni, hogy a te] árutermelési tervét 101,6 százalékra teljesítettük. Marha­húsból 102 q-val adtunk többét a tár­sadalmi alapba, sertéshúsból azonban maradt vissza a takarmányalapban. A 12 ezer vagonban megszabott szük­séglet közötti különbözetet kukoricá­ból szándékoznak kiegészíteni. A sze­mes takarmány gazdaságosabb fel­­használására irányuló intézkedéseket igyekeznek teljes mértékben betartani, így egy liter tej előállítására 25 dkg; 1 kg sertéshús produkálására 3,80—4; 1 kg marhahús előállításához legfel­jebb 2; 1 kg baromfihús termeléséhez pedig 2,2 kg szemes takarmány fel­­használását engedélyezik. Ahol rend­ellenességet tapasztalnak, ott azonnal intézkednek azok eltávolítása érdeké­ben. Ezzel nem csökkenhet a súlygya­rapodás, hanem a pazarlás megszün­tetését tartják szem előtt. Azon állat­­kategóriák esetében, ahol részint szá­las takarmánnyal lehet pótolni a sze­mes terményt, igyekezetüket a szemes takarmányok megtakarítására irányít­ják. A sertéseknél nem a naponta fel­etetett takarmány mennyiséget korlá­tozzák, de azt kívánják elérni, hogy ez a mennyiség arányban legyen a napi súlygyarapodással. A gabona eladási tervek maradékta­lan teljesítése, a takarmányalap biz­tosítása és a szükséges vetőmag alap létrehozása után kerül sor a dolgozók természetbeni juttatásának kielégíté­sére. Ebben a tekintetben teljes mér­tékben az érvényben levő rendelkezé­sek szerint járnak el. Az idei aratás számadatai arra mu­tatnak, hogy az állattenyésztés felada­tait év végéig teljes mértékben sike­rült teljesíteniük. Az állattenyésztési termékek eladásának időtervét a kí­vánt ütemben teljesítik, csupán a ser­téshús eladásban mutatkozik átmeneti visszaesés, ami a kisebb állomány­számmal és az elmúlt évihez mérten fokozott tervfeladatokkal áll össze­függésben. A malacelválasztási arány sajnos nem éri el a kívánt szintet. A lemaradást a negyedik negyedév­ben be akarják hozni, illetőleg ezt szükség esetén baromfihússal pótolni. Az elmúlt évben bizonyos mennyiségű választott malacot más járásoknak kellett átadniuk, mivel ezekből orszá­gos méretben nagy hiány mutatkozott. Ezzel kapcsolatban közel 2000 sertés­ről van szó, ami szintén érezteti ha­tását. Az állományszámot az év folya­mán úgy próbálják növelni, hogy meg­közelítően 5000 ún. pótanyát vesznek igénybe, amelyek zömét csak egyszer elletik. Ezzel az idei problémát meg­oldják és zökkenésmentessé leszik a jövő évi indulást. Aratás után kezdődik tulajdonkép­pen a kővetkező évi elképzelések ki­alakítása, kiindulva a gabona önellá­tottság elvéből. KUCSERA SZILARD a fent említett okokból kifolyólag 466 mázsa a tartozásunk. A szövetkezetben a teljesítmények növekedése, valamint a termelési és más költségek csökkentése révén a tervezett 1 millió 473 ezer korona veszteség helyett 1 millió 436 ezer korona nyereséget mutat ki. Erről már Kakas Sándor mérnök a szövetkezet közgazdásza nyújtott tájékoztatást — érthető örömmel. Mindez a közelmúlt­ban egyesült szövetkezetek dolgozói­nak jó munkáját bizonyítja. Ha a munkaigyekezet és eredményesség a jövőben sem csökken, a szövetkezet kedvező pénzügyi eredményekkel zár­ja az évet. ÄBEL GÄBOR Jó úton haladnak v • Mozgalmas nyári napjait éli a jó termelési eredményeiről híres Svinicei Eisz. Többféle munka folyik párhuzamosan, mégpedig a zöldségszedés, a silózás, a szántás és a vetés. A vízrendezési munkálatokon kívül komplex talajjavító tevékenységet is végeznek. A szövetkezet gabonafélékből évek óta 50, szemeskukoricából 51, cukor­répából pedig 700 mázsás átlagos hektárhozamot ér el. Mindez a környezeti adottságoknak, a tudományosan kidolgozott vetésforgó kialakításának, a megfelelő trágyázásnak és a korszerű termesztési technológiák alkalmazá­sának köszönhető. A termesztett növények összetétele kiegyensúlyozott. A gabonaféléken és a nagy pénzjövedelmet biztosító ipari növényeken kívül kellő figyelmet fordítanak a takarmánynövények termesztésére js. A szövetkezetnek 118 állandó dolgozója van. Leikés munkájukat ml sem jellemezheti jobban, mint az, hogy a szomszédos gazdaságokat jóval meg­előzve, a járásban elsőként fejezték be az aratást, és gabonából 103 száza­lékra teljesítették szerződéses kötelezettségüket. Búzából 50,4, árpából pe­dig 49,8 mázsás átlagos hektárhozamot értek el. Az elért eredményekről HAMINDA András elnökkel, RUDAS Rudolf agro­­nómussal és KÖBORI Miklós ökonómussal beszélgettem. — Sikerünk titka elsősorban a gondos politikai-szakmai felkészültség volt — mondotta a szövetkezet elnöke. Az aratási munkálatok megkezdése előtt politikai munkatervet dolgoztunk ki, melyet ismertettünk az üzemi pártszervezet vezetőségével és szövetkezetünk tagságával. Az anyagi ösz­tönzőket függővé tettük a munka jóminőségü, gyors végzésétől. Ennek ha­tására rekordidőben, kilenc nap alatt veszteségmentesen learattunk. Kár, hogy a Száva búzánk nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket; mindössze 33 mázsa körüli átlagtermést adott. A Jubilejná 70,4, a Kaukaz 57, az Aurora pedig 40 mázsás átlagos hektárhozamot eredményezett. A Száva búzafajtá­ban 70 százalékos kár keletkezett a nálunk fellépő koratavaszi fagyok, majd később a hosszantartó hideg esőzés következtében. — Milyen volt az együttműködés? — A munkálatokkal elégedett vagyok — mondja RUDAS Rudolf agronó­­mus. — A tavalyi hibákból tanulva, idén nagyobb gondot fordítottunk a gé­pek javítására és általában a felkészülésre. Hat kombájnnal arattunk. Az átlagos napi teljesítmény kombájnonként 6,1 hektár volt. Mivel egyenlőt­lenül érett a kalász, két menetben arattunk. Hornyák Ferenc és Lőrincz Pál rendvágóval lekaszálták a gabonát, Szomráki József, Rudas Bertalan, Csor­dás Ferenc, ifjú Sirokmán István (a Kráľovský Chlmec-i —■ Királyhélmecl Gép- és Traktorállomásról), Paló György és Szatmári Géza kombájnosok pe­dig kombájnnal felszedték és kicsépelték azt. Dicséretet érdemel Gulyás László és Tóth László is, akik nemcsak a szemet szállították a kombájntól, de a szalma begyűjtéséből is bőven kivették részüket. Így a tarlóhántást Hornyák András és Füstös László idejében megkezdhették és 30 hektárnyi területen a másodvetést jókor elvégezhették. A korai burgonya helyén már zölden a csalamádé, amelyet zöld etetésre vétettünk. Határszemlénk alkalmából személyesen is meggyőződtem arról, hogy szép a svinicei határ. A kukorica és a cukorrépa gazdag termést Ígér. A 25 hek­tár terjedelmű kertészetben is szorgos munka folyik. Szállítják az uborkát és a paprikát, a káposztát meg szükség szerint, éjjel-nappal öntözik. A ker­tészetből 1,2 millió korona bevételt szeretnének elérni. KÖBORI Miklós ökonómus büszkén nézi a kazlakat, s az azok körül dol­gozókat. — Ezek az emberek aztán igazán tudják mi a feladatuk. A szövetkezetnék szüksége van a jó szalmára. Egy ilyen kazal, amelyet éppen raknak, 1500 mázsa súlyú. Ha az idő kitart, akkor a sarját is jó minőségben takaríthat­juk J>e. Az álattenyésztés is fellendült. Az istállók mellett silótakarmány-tárolókat építettek. Ez természetes, mert 130 hektárról a kukoricát és 15 hektárról a másodvetésű szudáni füvet silóznt kívánják, s ha terveiket sikerül valóra váltani, akkor a hizlaldában „csemegézhetnek“ a. marhák. Egyébként úgy a szemes-, mint a tömegtakarmányfélékből teljesén önellátóak. Jelenleg 360 hizőmarhát és 1300 hízósertést tartanak. Az előirányzott abraktakarmány "norma betartása mellett a sertések napi és darabonkénti súlygyarapodása 52 dkg, a marháké pedig 95 dkg. A svinicei szövetkezet mindössze 845 hektár földterületen gazdálkodik. Tavaly 400 hektáron kezdték meg a komplex talajjavítási munkálatokat, amit idén 150 hektáron kell még befejezniük. Évi teljes termelésük értéke meghaladja a 11 millió koronát, melynek több mint 50 százalékát a növény­­térmesztés adja. Tiszta nyereségre 2,1 millió koronát terveztek. Az eddig elért eredmények azt bizonyítják, hogy tervfeladataikat idén is teljesítik, hiszen csak gabonafélékből 3600 mázsával szárnyalták túl a tervezett meny­­nyiséget. E rövid ismertetésből kitűnik, hogy a Svinicei Efsz jó úton halad. Persze megfelelő szervezéssel, jó gazda szemmel, odaadó munkával bárhol, bár­mely gazdaságban megvalósíthatók, sőt túl is szárnyalhatók a svinicei eredmények. Hiszen minden gazdaságban vannak feltárható, rejtett tarta­lékok. Mindenütt megvan a lehetőség az új termelési módszerek bevezeté­sére^ a korszerű technológiák alkalmazására, csak meg kel) keresnünk az ehhez vezető utat. ILLÉS BERTALAN Pongrác Oszkár 1957 óta ugyancsak nagy gyakorlatra tett szert a mező­gazdasági kultúrák öntözésének mun­kaszakaszán. Jelenleg Rácz Attilával közösen végzik a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Dukla Efsz 70 hek­tárnyi lucernájának és 25 hektárnyi cukorrépájának öntözését. Az évelő lucernából évente öt kaszálást érnek el. (ksz) A » \

Next

/
Oldalképek
Tartalom