Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-08-28 / 34. szám

1978. augusztus 21. SZABAD FÖLDMŰVES 13 'A négy éi félszer hektár szántén gazdálkodó svodíni Barát­ság Efsz-ben az Idán 1893 hektáron termett gabona. К terület jelentősebb részét a báza foglalta el, árpát mindössze 285 hek­táron vetettek. A kenyérnekvaló átlaghozama 47,2 mázsa volt, árpából átlagosan 48 mázsát nyertek egy hektárról. A közös szakemberei nagy gondot fordítottak a helyes fajta­összetétel kialakítására. A búza esetében a Jubilejná és a Száva fajtára alapoztak. Nem ok nélkül és nem is rosszul. A 482 hektáron vetett Jubilejná 51,27 mázsás hozammal hálálta meg a gondoskodást, а 4B8 hektárnyi Száva pedig 48,74 mázsás átlagot adott. Az árpa esetében két megközelítően azonos Srodményt nyájtó fajtát, az Ametystet és a Trumfot részesítették előnyben. Az előbbi 48,28 mázsát, a második pedig 128 hektáron 47,88 má­zsát termett hektárrf.ikénti átlagban. A némely parc&fákon elért csúcshozamokról most nem te­szünk külön említést, bár ezek kétséget kizáróan sok mindenre utalnak, figyelmeztetnek. Például arra, hogy az adott környe­zetben az említettnél nagyobb teljesítményre is képes volna egyik-másik fajta. Vagy mondjuk arra, hogy nem minden par­cellát készítettek elő, vetettek be és gondoztak megfelelő ala­possággal és körültekintéssel a szövetkezet dolgozóil Ezeket a tartalékokat maguknak a közös tagjainak és vezetőinek kell feltárni és a jövőben kihasználni. És nemcsak ebben a gazda­ságban! Mert az idén sokhelyütt ismételten bebizonyosodott, baj van s helyi termelésfejlesztési lehetőségek és a használatos fajták biológiai adottságainak következetes kihasználásával. Számos járásban ás mezőgazdasági nagyüzemben még mindig nem si­került felszámolni az azonos feltételek közepette ténykedő üzemek vagy üzemrészlegek termelési eredményei közötti kü­lönbségeket. Ezt tapasztaltam a többi között Svodínban is. Itt a barti rész­leg rendelkezik a legjobb földekkel és a legkedvezőbb gabona­­termesztési feltételekkel. Az eredmények tekintetében mégis jócskán lemaradt a csupán átlagos minőségű földeken és fel­tételek közepette tevékenykedő svodíni első, vagy ahogyan az őslakosok mondják, a német szőgyéni részleg mögött. Hogy konkrét legyek: a barti részlegen búzából 50,10 mázsa, árpából pedig csak 43,3 mázsa termett egy hektáron, ezzel szemben a német szőgyéni részleg dolgozói 51,7 mázsa búzát, illetve 51,8 mázsa árpát produkáltak égy hektáron. £s a helybeliek által magyar siőgyáninek nevezett harmadik részleg?. Helyi viszony-ISMÉT AZ EMBERI HOZZÁÁLLÁS DÖNTÖTT Fő feladat az adottságok következetesebb kihasználása latban itt találhatók a leggyengébb minőségű földek, de a német szőgyéni részleg átlagos feltételek közepette elért búza- és árpatermelési eredményeihez viszonyított lemaradás — kerek 10, illetve 15,3 mázsa hozamkülönbségről van szó — még így sem indokolható elfogadhatóan. Ebben az esetben is helytálló az az általános megállapítás, hogy az adottságokon és a fajta­­összetételen túlmenően a kiváló termelési eredmények eléré­sében igen fontos szerepet játszik az emberi hozzáállás és az elvégzett munka minősége. E két szubjektív tényezőn feltétle­nül javítani kell a jövőben — lehetőleg már most, az ősziek talajelőkészltáse ás vetése, tehát a jövő évi terméshozamok megalapozása idején —, hiszen jórészt ettől függ, élőbbrelép­­het-e a társult szövetkezet a fejlődés útján, a mezőgazdasági üzemek járási versenyében ás mekkora részt vállalhat а XV. pártkongresszuson meghatározott termelésfejlesztési feledetek teljesítéséből. A gabonabetakarítási munkák lefolyásáról még el kell mon­dani egyet és mást. Például ezt, hogy a majd ézerhétszáz hektár gabonát húsz kombájn alig tizenegy munkanap alatt vágta le és csépelte ki. A jihlavai járásból hét, a boskoviceiből három kombájn segített a szövetkezetnek az aratásban. A kö­zös vezetői szerint elsősorban a jihlavai vendégkombájnosokat illeti elismerés és dicséret. Nemcsak gyorsan, hanem jól, hoz­záértéssel és minimális veszteséggel dolgoztak. Gépenkénti átlagban száz hektárról gyűjtötték be a termest. A szövetkezet kombájnosai közül Tringel Béla és Babér Boldizsár nyújtotta a legjobb teljesítményt. Kolosa típust szovjet kombájnjukkal 187 híktár gabonát arattak la, s amikor Slfogyotf a azővetka* zet határából a kaszálnivaló, másodlkok voltak a kombájnosok járási versenyében. Pedig nem is annyira a napi átlagteljesít­ményt, mint inkább az elvégzStt munka minőségét tartották szem előtt. Es nem csupán azért, mert a közös vezetői első­sorban ettől tették függővé a belüzemi versenymozgalomban elért eredmények alapján kifizetésre kerülő jutalmakat. Az emberek többségé magáévá tetté a központi szervek aratási felhívását és annak szellemében cselekedett, hogy a lehető legkisebb veszteséggel kerüljön magtárba a gabona. Ha a ter­méshozamok megalapozásakor is ilyen ügybuzgalommal és kö­rültekintéssel dolgoztak volna mindhárom részlegen az embe­rek, most nem kellenti az Indokolatlanul eltérő eredmények okait kutatnil A termés begyűjtése során az E—512-es NDK-ball ás a leg­újabb típusú szovjet kombájnok végeztek legjobb munkát. Mi­nimális szemveszteséggel dolgoztak. Az SZK—4-esekről már nem mondható el ugyanez: főleg nekik köszönhető, hogy a betakarítási veszteség végül is 1,5 százalék lett. A kedvezőtlen időjárás ellenére a svodíni szövetkezet arány­lag jó eredménnyel zárta az aratást. Mondom, aránylag! Mert a múlt évinél ugyan több, de a tervezettnél valamivel kevesebb gabonát termelt egy hektáron. Összességében 1,2 százalékkal, vagyis 15 vagonnal kevesebb gabonájuk termett a tervezettnél. Az állammal szembeni kötelezettségüknek az elsők között tet­tek eléget a járásban, amiért elismerést érdemelnek. A takar­mányalap hiányaival kapcsolatban pedig a szövetkezet vezetői úgy nyilatkoztak, bíznak a szemes kukoricában. Tavaly 900 hektáron termeltek szemes kukoricát és egy hek­tárról 64,8 mázsa szemet nyertek. Az idén 200 hektárral növel­ték a kukorica termőterületét, kidolgozták a termelés fejlesz­tésének egyetemes programját, megkülönböztetett figyelmet szenteltek a helyes agrotechnikának és a legmegfelelőbb fajta­­összetétel kialakításának. A hosszantartó szárazság kedvezőt­lenül hatott a növényzet fejlődésére, ennek ellenére bizako­dóak a közös vezetői. Ügy számítják, egyelőre minden remé­nyük megvan rá, hogy elérjék, esetleg túlszárnyalják a terve­zett 63 mázsás hektáronkénti átlaghozamot. A silókukoricájuk is szépen fejlődött, de azért vetettek vagy százötven hektárnyi tarlókeveréket és tíz hektár Hyao azudánt füvet, hogy a lehető legjobb takarmánykészletet biztosítsák a szarvasmarha-állomány számára. Kádek Gábor ■ваама———m m mi— helytelen használatát. Hazánkban ezt a tevékenységet a növényvédelem te­rületén törvényerejű és hatósági ren­deletek biztosítják. A mezőgazdasági termelés összpon­tosítása és szakosítása új feladatok felállítását és végrehajtását vonja ma­ga után. Az állattenyésztésben az ipar­szerű telepeken tartott állatok folyé­kony trágyájának felhasználását vagy likvidálását vizsgálják. A növényter­mesztésben egy vagy néhány, egymásr sál közeli rokonságban lavű kultúra gyakori termesztése ugyanazon a terü­leten azzal a veszéllyel fenyeget, hogy megbomlik a talaj higiéniája és meg­nő a kultúrnövények érzékenysége a káros tényezők iránt. A nagy táp­anyagadagok elősegítik a betegségek, a kártevők és a nitrofil gyomnövé­nyek megjelenését. Az említett prob­lémákat főként a kemikáliák ésszerű alkalmazásával lehet megoldani. A kapásnövények és zöldségfélék kézi munkaerő nélküli termesztése szintén csak vegyi anyagok alkalmazásával lehetséges. Napjainkban lényegesen megnőnék a gabonafélék, olajnövények és a hü­velyesek betegségei, gyomnövényei és kártevői elleni védelemmel szemben támasztott követelmények. Egyes kul­túrák esetében a jó minőségű termés elérése érdekében minden évben meg kell ismételni a védekezést. (Folytatjuk) Aj aratási felhívás szellemében dolgoztak A CSKP KB és a szövetségi kormány aratási felhívása nagy visszhangra talált mezőgazdasági üzemeinkben. A legtöbb helyen lebontották saját fel­tételeikre a feladatokat és ezek, vala­mint a kidolgozott óvintézkedések alapján végezték a „mindennapi ke­nyerünk“ betakarítását. így volt ez az ohradyl (csallóköz-kürti) földműves­szövetkezetben is, ahol az idén 365 hektár területen termesztettek gabo­naféléket, ebből 270 hektáron az őszi búzát, 95 hektáron pedig a tavaszi árpát. Az alapos talajelőkészítés, tápanyag­­ellátás és a megfelelő fajtaösszetétel megteremtése kedvezően hozzájárult a jó eredmények eléréséhez. Búzából átlagosan 58, árpából pedig 54,4 má­zsás szemtermést takarítottak be hek­táronként. Gabonafélékből az átlagos hektárhozam kereken 55 mázsát tett ki. A gabonafélék tápanyagellátására már hosszú évek során kellő gondot mesztették. A tápanyagellátás tekinte­tében különösen a nitrogénműtrágyák adagolását végzik szakszerűen, gon­dolva a sörárpa jobb minőségének el­érésére. Hektáronként — az elővete­­ménytől függően — 40—43 kg nitro­gént (cukorrépa után kevesebbet, sze­mes kukorica után pedig többet), 70— 120 kg foszfort és 120—170 kg káliu­mot juttattak — hatóanyagban — a talajba. Volt rekordtermésük Is. A Trumpf fajta egy tízhektáros parcel­láról 60,10 mázsás, az Ametyst pedig egy 32 hektáros parcelláról 58,3 má­zsás termést adott hektáronként. Ezek az eredmények arra figyelmeztetnek; hogy a gabonafélék fajtaösszetételé­nek megválasztását a lehető legna­gyobb szakértelemmel kell végezni. Szeretném megjegyezni azt Is, hogy az 1086 hektár szántón gazdálkodó szövetkezetben ügyelnek a nagyobb parcellák kialakítására is. A talajvi­szonyok és típusok azonban nem en­már több. mint 15 éve tart fenn коорё­­ráclós kapcsolatot a Hluőínt Állami Gazdasággal (Ostrava mellett), a kombájnokkal történő kölcsönös ki­segítés tekintetében. Az idén azonban nem igényeltek kombájnokat, mert a fajták érése és összetétele különböző volt, s ez lényegében fékezte az ara­tás gyors ütemét. Az ohradyi szövet­kezet- 'ennek ellenére két arató­cséplőgépet küldött az említett állami gazdaságba kisegítés céljából. A kombájnosok derekasan dolgoz­tak, áldozatkész és odaadó munkájuk lehetővé tette azt, hogy az idei ara­tást sikeresen befejezték. Nagy figyel­met fordítottak a lehető legkisebb szemveszteség elérésére is. A legtöbb gabonafélét a Mikulics—Kubík kettős csépelte kt SZK—6-os típusú arató­cséplőgéppel. Az „íztg-véríg“ paraszt­községben az aratás folyamán csakis szakmai viták merültek fel, melyeken a „hogyan többet, Jobban és olcsób­ban“ érvényesítésével foglalkoztak a beavatott személyek. A szövetkezetben egy újítást Is meg­valósítottak. A legújabb típusú kom­bájnjukra (SZK—6-os) egy pót-üzem­anyagtartályt szereltek fel, ami lehe­tővé tette az arató-cséplőgép hosszab­bított műszakokban való üzemelteté­sét anélkül, hogy az üzemanyag-felvé­telt igényelt volna. A két üzemanyag­­tartályt közlekedő edények formájá­ban kapcsolták össze-. Ezenkívül átala­kították a kombájn szalmarázó beren­dezését Is. Az említett újítás elsősor­ban Mikulics Ferenc gépjavító érde­me. E példa hűen tükrözi, hogy meg-Az őszi búza kereken 58 mázsás termést adott hektáronként. (A szerző felvételei) éri a fáradságot mezőgazdasági üze­meinkben is egy kicsit elgondolkodni a termelési folyamatok és gépt beren­dezések korszerűsítésén. Az aratás Ideje alatt brigádmunká­kat szerveztek, amelyekbe! elsősorban a környékbeli Ipari üzemekből szat badságon levő dolgozókat kapcsolták be (főleg a gépjárművezetői jogosít­vánnyal rendelkezőket), akik minden évben segítenek a szövetkezetnek. Ezenkívül a szalma betakarításába a nyugdíjasok Is bekapcsolódtak. A szövetkezet sikeresen teljesítette gabonaeladási tervét is. Az állami alapba 74 vagon mennyiségű búzát és 32 vagon mennyiségű árpát juttattak. A szalma betakarításéi az aratással egyidőben kezdték, gondolva arra; hogy az idén — a szeszélyes Időjárás és a takarmánynövények hiánya kö­vetkeztében — nagy jelentősége lesz a szalmának. Az összes árpaszalmát és a búzaszalma nagy részét bálázták, a többit önfelszedő kocsikkal takarí­tották be és használták fel a szarvas­marha-tenyésztésben almozás céljából. A tarlóhántás (mélyített, 15—20 cm-es) szintén jó ütemű volt. Egy DUTRA típusú, nagy teljesítményű traktort (7-es ekével) és egy DT— 54-es lánctalpas traktort használtak úgyszólván az aratás megkezdése óta. (BARA) Tóth István, a szövetkezet elnöke elégedett volt ai Idei termén*!. fordítanak, mert ezzel lényegesen be­folyásolható a terméshozam nagysága. Az őszi búza esetében — fajták sze­rint — 100—120 kg nitrogént, 90—100 kg foszfort és 150—180 kg káliumot adagoltak hatóanyagban hektáronként. Különösen nagy fejlődés tapasztalható a külföldi, elsősorban a szovjet és ju­goszláv nagyhozamú fajták termesz­tése tekintetében. Az idén a Szávát 81, a Jubllejnét 99, a Kaukázust pedig 90 hektárról takarították be. Különösen a Száva és a jubilejná váltotta valóra a hozzájuk fűzött reményeket. Az Idén a szövetkezet kísérletet folytatott a „Solary 1840“-es szálkás búzafajta termesztésével, amelyet a Solaryi Magnemesltő Állami Gazdaság Igazgatója, Bartalos Menyhért mérnök nemesített ki. Mintegy két hektárnyi területről 140 mázsa kiváló minőségű vetőmagot nyertek, ősszel előrelátha­tólag kiszélesítik vetésterületét. Tavaszi árpából az idén Elsősorban az Elgína és az Ametyst, kisebb mér­tékben pedig a Trump fajtákat ter­gedlk meg a túlméretezett parcőllásí­­tást, mert kavicsos földekről van szó, s kiszélesítésüket a szélfogó fasorok is gátolják. Ezenkívül az altalajvíz Is problémát okoz. Jelenleg — a már említett okok miatt — csak 50—60 hektáros parcellákkal rendelkeznek. Az Ilyen területek részben már módot adnak a gépek jobb kihasználására és csoportos alkalmazásukra. Az idei búr zatfermést főleg a kavicsos talajok rontották, mert volt olyan parcella is, amelyről csak 40 mázsás termést ta­karítottak be hektáronként. Ez még további kiaknázatlan termelés-fejlesz­tési lehetőségekre utal. Problémát okozott az aratás folyamán a búza­fajták eltérő érése Is. Gyakran úgy arattak, hogy a délelőtt kicsépelt mag­vakat szárítani kellett, a délután ki­csépelt viszont már megfelelt a ned­vességtartalom tekintetében. Az aratásban öt saját kombájnjuk — három SZK—4-es, egy SZK—3-as és ugyancsak egy SZK—6-os (KÖLOSZ) típusú — vett részt. A szövetkezet Integrált növényvédelem ipar­­szerű termesztés esetén (I.) Л mezőgazdasági termelés korszerű rendszerében jelentős szerepet játszik ■ kemizálás, amely ez intenzív gazdál­kodás tényezőjeként több mint 50 szá­zalékban biztosíthatja a növényter­mesztés terméshozamának megkívánt növekedését. A kemizálás fontos ösz­­szetevője a növényvédelem, mivel megakadályozza a termézvesztesége­­ket, állandósítja a terméshozamot, vétkezményfel és a környezetre gyako­rolt mellékhatások azonban olyan problémákat okoztak, amelyek miatt kritizálják a vegyi védekezés). Ugyan­akkor egyes peszticidek (főként zooci­­dek) veszélyességének bizonyítékai gyakran csak alig megalapozott és a hiányos ismeretekben alapuló kritiká­ja kedvezőtlenül hat a növényvéde­lem rendeltetésére és ökonómiájára. NOVENYVEDELEM javítja a termékek minőségét és fe­leslegessé teszi a termelésben a kézi munkaerőt. A korsz3rü növényvéde­lemben túlsúlyban vannak a kémiai módszerek, amelyek nélkül mind a mai napig lehetetlen a legtöbb mező­­gazdasági kultúra gazdaságos ter­mesztése. A növényvédelem egyéb, nem kémiai módszereit csak ott alkal­mazzák, ahol a vegyi védekezés cél­szerűtlen vagy gazdaságtalan. A peszticidek alkalmazásának kö< A tudományosan megalapozott nö­vényvédelem nem lehet a környezetet rontó tényező, hanem ellenkezőleg, a környezet javításához kell vezetnie. A növényvédelem feladata — segíteni az embert olyan környezet kialakítá­sában, amelyben létét nem fenyegetik káros tényezők. Magától értetődik, hogy a növényvédelembén dolgozók kötelességei közé tartozik megtiltani a környezetre ártalmas vegyi készít­mények alkalmazását éz a vegyszerek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom