Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-08-28 / 34. szám
1978. augusztus 28. SZÖVETSÉGI SZEMLE A kenyér ünnepéről Enyhén bólogató nyárfák árnyékában Ölünk. A pár méternyire levő pódiumról jó hallatszik Hacsek és Sajó mókás vitája. Ásztaltársalm ldóbarázdálta arca félderül a nevettető csattanók nyomán. Ahogy elnézem ezeket a nyugdíjasokat, azt találgatom, vajon mire gondolhatnak. Fiatalságukra? A 40—50 évvel ezelőtti aratásra? jól adják, ml? — szakítja félbe elmélkedésemet Horváth Mihály bácsi. — Az, az jól komédiáznak — helyeselnek a többiek. — Bezzeg a ml Időnkben — folytatta az öreg — ném volt ám Ilyen nagy cécó, ünneplés. Az aratás végeztével a gazda, akinél dolgoztunk vagy meghívott ebédre, vacsorára, vagy nem. Ha meghívott jóvolt, oszt’, ha nem úgy Is. — Vagy például vegyük' magát az aratást. Tg fiú, azt mondom én neked, hogy akkoriban a mostani területek tlzedrészén majd’ egy hónapig tartott a munka. A Jó kaszás egy-másfél holdnál többet nem vágott le naponta. Most meg nekiéngedlk ezekét a hatalmas kombájnokat és pár nap alatt „felfalják“ a többezer hektárnyi gabonát . . ; — Tíz éve vagyok kombájnos —■ mosolyog Széllé Miklós. — Most, hogy kint a határban végeztünk, visszamegyek a műhelybe. így van Igor? —' veregeti hátba partnerét, az Ifjú Egreczkyt, aki az idén 'először Irányította a dohogó „kalásznyelőt“. Mindketten gépjavítók, most bizonyíthatták, hogyan r,pofozták“ helyre a masinákat. Különben ez a két fiatalember nyérte a vydranyl (hodosl) székhellyel működő Dunajská Stréda-1 (dunaszerdabelyi) egyesült Dukla Efsz szocialista munkaversényét. Már mint a kombájnosokét. 6k ketten 5030 mázsa gabonát takarítottak be az Idén. Szép teljesítmény az bizonyos, de megdolgoztak érté. Szélig Miklós például — aki három gyermek apja — elmondta, hogy az aratás alatt bizony alig látta csemetéit. Hiába, hajtott a munka ... Tovább bolyongtam az összegyűlt szövetkezeti tagok, vendégek színes, ünneplős forgatagában. Az emberek között, akik azért találkoztak itt a vydranyl sportpályán, hogy az aratás eredményeit ünnenpeljék, hogy a jól végzett munka után elbeszélgessenek, elszórakozzanak. Németh Katalin és Z á t o r 1 Mária árgus szemmel figyelték a komárnot MATESZ vendégművészeinek humoros jelenetét, amikor szóba elegyedtem velük. Mindketten Idén végezték a mezőgazdasági szakközépiskolát és jelenleg „gyakornokokként“ dolgoznak a kö-* zösben. — Hogyan járultatok hozzá az idei aratáshoz? — A szemveszteséget ellenőriztük — felelt Kati, a beszédesebb. — No és respektáltak benneteket a kombájnosok? —’ tudakoltam tovább. Ismét forradalmi változások szemtanúi, s részesei vagyunk. Mostmár nemcsak az iparban, a mezőgazdaságban is. Köztudott, a fejlődést megállítani képtelenség, csupán fékezhető, ideig-őráig. Aki viszont kerékkötővé válik, a néptömeg tanítja meg kesztyűbe dudálni... Az utóbbi negyed-évszázad is élég sok példát statuált arra vonatkozóan, hogy a mezőgazdasági dolgozók meggyőződhessenek róla: együttesen, közös erőkifejtéssel sokkal könnyebben leküzdhetők a nehézségek, teljesíthetők a tervfeladatok, megoldhatók a vaskosnak tűnő, bonyolult problémák. Hozzátehetit: de csak úgy, ha az emberek idejében túlteszik magukat a már megcsontosodott szokásokon, maradi nézeteken, előítéleteken; ha a kor követelményeihez mérten, újszerűén gondolkoznak, okosan, jövőbenézően cselekszenek. Emlékeznek az öregek: „Bezzeg a mi időnkben nem becsülték meg úgy a föld mnnkásait, mint manapság...“ (Foto: Andrejkovics P.) — Hát hogynel Különben is öröm volt dolgozni, hiszen egyikük sem lépte túl a megengedett 1,5 százalékot, így hát nem Is volt szükség figyelmeztetésre. Elmondták, hogy csak két hónapja dolgoznak, de már most úgy érzik, talán végérvényesen itt „ragadnak“ a közösben. Az Idősebbek bíznak bennük, megbecsülik munkájukat. Zátorl Mária, aki állattenyésztési szakaszon végzett, szeretné mielőbb közvetlenül is részt venni a termelésben. Türelem. Ha a vezetők látják, hogy Igyekvő, szakmai tudása is megfelel, nem kell sokáig várnia. A közönség tovább szórakozott, gyönyörködött a Csallóközi Dal- és TáncSgyüttes „tüzes“ műsorában, felszabadultan nevetett a budapesti művészek mókáin és kedvtelve hallgatta a helyi CSEMÁtlOK citeraégyüttesének fülbemászó dallamait. Nekem meg az elnöki beszámoló Jutott az eszembe. Hogy is mondta Piver Dezső: .... „A szemesek termesztése az egyesült szövetkezét szántóterületének mintegy 60 százalékát veszi igénybe. Voltak olyan parcelláink, ahol búzából 67—08 mázsát is elértünk hektáronként. Árpából pedig 59—80 mázsa között Ingadoztak a hektárhozamok. Szép eredmény ez, amit dolgozóink odaadó munkájának köszönhetünk... A jövőben mindent megteszünk annak érdSkében, hogy Idei eredményeinkét is túlszárnyaljuk. Ennek érdekében Javítjuk a dolgozók munkakörülményeit, hathatósabb munkaszervezéssel, szakágazati irányítással bizonyára elérjük majd kitűzött céljainkat.“ Lám már a jövőre gondolnak. S a fölszabadultan nevető dolgozók arcáról leolvashattam, hogy úgy mint az idén, az elkövetkezendő időszakban is bátran lehet rájuk építeni. BARAK LÄSZLÖ Lényegében ebből az utóbbi mondat alapgondolatából indultak ki a váhovceiek (vágaiak) is, akik az év elején csatlakoztak ingó és ingatlan közös vagyonukkal, személyi alapjukkal együtt a galántai Május 9. szövetkezethez, hogy az immár hét falu határát egyesítő, 4418 hektáros közös gazdaságon belül az eddigieknél is jobban boldogulhassanak. Tény: szaporították is a mezőgazdasági nagyüzem kormányosainak gondját-baját, a megnia... így azután ném csoda, ha ■ gépek javítási költsége meghaladja az előirányzott összeget. S tisztelet a kivételnek, a traktorosok, gépkezelők alaposabb, szakszerűbb és lelkiismeretesebb karbantartó munkát végezhettek volna, kUlünősin ai első negyedévben. Igaz ugyan, hogy ezen a téren tőr1 tént intézkedés, ami a helyzet javulását eredményezte! a második negyedévben, azonban az anyagi kár, a kiadástöbblet helyre nem hozható, a közös kasszából hiányzik majd a zárszámadáskor. Tanulság: a helytelen irányban haladó, elfajult dolgoknak idejében gátat vethettek volna, ha jóval rugalmasabb, következetesebb az ellenőrzés, ha tökéletesebb a munkaszervezés. A hányaveti munka gyakoribb géphibásodáshoz, költségtöbblethez vezetett. Ezt bizony elkerülhették volna, még akkor Is, ha a géppark jelentős része már elöregedett, az átlagosnál nagyobb javítási költséget Igényel. Es, ha iegalébb ideiglenes gépszín alá tessékelik a gépeket. A féléves gazdálkodási mérleg állattenyésztéssel foglalkozó része ugyancsak számos fogyatékosságra utal... De mindenekelőtt szólni kell arról, hogy a tej és marhahús termelése, s az ez irányú eladási kötelezettségek teljesítése jé mederben haladj Versenyt a rohanó idővel — Más, jobb megoldás nem adódik? Esetleg valami melléküzemág? — Sosem törekedtünk melléküzemágak létrehozására. Szerintem egy szövetkezet fordítson fó gondot az igazi profiljára, a mi esetünkben a növénytermesztésre és állattenyésztésre. Adódott egy jó megoldás, ami sok női munkaerőt foglalkoztathat, s nem is esik messzire céljainktól. Borfeldolgozóra gondoltunk, sok utánjárással már el is készült a terve. Tizenhét milliós befektetéssel. Mintegy negyven asszonyt tudna foglalkoztatni, s ami a fő, állandó munkalehetőséget biztosítani, tehát téli Időszakban Is.. Janovic miniszter élvtárs lttjártakor javasolta, hogy ne csak borfeldolgozó legyen, hanem gyárthatnának üditö italokat is, mint például a Vineát. Ez nagyon jó megoldásnak látszik. — A szőlőnél maradva: négy szocialista brigád dolgozik. Asszonybrigádok. Célunk: minél több dolgozót bekapcsolni a szocialista brigádmozgalomba. Mióta ez a négy működik, azóta a vincellérnek nem fáj a feje'. Gyakran maguk az asszonyok figyelmeztetik: Jancsi bácsi, ideje lenne már ezt meg ezt elvégezni... — Az állattenyésztésről légyen szíves szólni valamit. — Tejtermeléssel és szarvasmarhahizlalással foglalkozunk. Tavalyi fejésl átlagunk jó volt, a tervezett 3130 liter helyett 3250 litert teljesítettünk. Idén mutatkozik egy kis lemaradás, de be fogjuk hozni. Már most a napi 1800 literes tervet átlag 100—120 literrel túlteljesítjük. Ezerkilencszázhetvenháromban kértük a tehenek keresztezését a holland fekete-tarka fajtával, 'ehelyett az ayslr fajtával keresztezték, ez a mi helyi viszonyainknak nem felel meg, mivel nincsenek hegyi legelőink, s annak a fajtának az kell. Így aztán elmaradtunk a tervezett átlagtól. Az Az efsz-elnök, az agronémus, valamint Jenyo kombájnná és Körtvély józsef kisegítő. idén, március l-től engedélyezték a holland fekete-tarkával való keresztezést. Ebben látjuk a tejhozam emelésének legjobb lehetőségét, ezzel a fajtával el lehet érni 3200—3300 literes évi átlagot, sőt, akár 4000-et is. Az ayslrokat leadjuk a Dlhá Ves-1 (hoszszúszói) szövetkezetnek. Ezen a téren is korszerűsítünk: 320 férőhelyes új tehénistálló építését tervezzük, s 1977-től kezdődik egy új fejőház építése, 12 milliós befektetéssel. Oj takarmányszárítópk is lesz, jövőre már használni tudjuk. — Százhúsz hízómarhánk van, valamint 164 üszőnk a legelőn. — Kik a legjobb dolgozók az állattenyésztésben? — Elsőként említeném leső János fózootechníkust, aztán Körtvély Lajos zootechnikust. űk is régi emberek, s nagy odaadással végzik munkájukat. Meg kell említeni Danko József szocialista brigádját, amely három éve alakult, s tavaly bronzérmet kapott. Ez a brigád is kiválóan végzi a dolgát, s ha valami nem sikerül, annak csak objektív okai lehetnek. — Az emberek elégedettek ...? / — Általában igen. A munkakörnyezet kedvező, a gépesítés is könnyíti a munkát. 1974 júliusában új bérezési rendszert vezettünk be, s ötnapos munkahetet. Ezt eleinte ellenszenvvel fogadták a dolgozók, hogy a hét napból most majd kettő kiesik, ami a fizetésnél is megmutatkozik ... Ezt is megoldottuk az új normákkal, a dolgozóknak jobb, ha csak öt napot'kell dolgozniuk, s napi nyolc és fél órát. A vasárnapokat természetesen jobban fizetjük, 50 százalékkal többet, mint más napokon. — Az egy dolgozóra eső átlagkereset? — Az átlagkereset 1732 korona. — S még egy kérdést: ml a véleménye az Időjárás befolyásáról? — Nálunk ez talán rosszabb, mint másutt. A vadkár, s a néha jelentkező erős szélvihar, sok gondot okoz. Délutánba hajlik az idő, mire magunk mögött hagyjuk Görgőt. A felhők Is oszlanak, s nemsokára megcsillannak a halastó vízén az elsó napsugarak. Kövesdi Károly oldásra váró problémák számát, dohát, nincs ez másként... Ezt a megjegyzést azonban ne vegyék holmi elmarasztalásnak, szemrehányásnak! Való igaz, alaposan neki kell gyűrkőzniük a dologtevésnek, hogy felzárkózhassanak a szövetkezet többi gazdasági egysége mögé, elérve azok jóval magasabb termelési-szervezési szintjét. Ezért nagyon sokat kell még tenni, az a szerencse, mostmár — együttes erővel. 2 Atböngésztem-tanulmányoztam a Május 9. szövetkezet ez Idei félévi gazdálkodási mérlegét. Sok minden kitűnik belőle: az eredmények éppúgy, mint a fogyatékosságok. A szorgalomból, derekas helytállásból, hozzáértésből, s kezdeményezőkészségből táplálkozó sikerek, s nemkülönben az emberi gyarlóságból, a tervfegyélemszegésből, a hatékonyabb, tökéletesebb irányítás és ellenőrzés szorgalmazásának mellőzéséből eredő hibák, amelyek anyagi kárhoz, vagy jövedelemcsökkenéshez vezettek. Szóval, olyan ez a mérlegvonás, mint az érzékeny földrengésjelző műszer — nemcsak rögzíti a pillanatnyi helyzetet, hanem a veszélyzónák is körülhatároltak, jól kitapinthatők. Nos, merő szócséplésre vállalkoznék, ha most azt a kérdést vitatnám, miért is szántottak ki ebben a szövetkezetben 114 hektárnyi cukorrépát, 80 hektár többéves takarmányt, vagy miért kell majd szűkösebb szőlőterméssel beérniük, mint mondjuk a múlt évben? A rendkívül szélsőséges időjárás, a sorozatos természeti csapás (jégeső, növényt tépő szélvihar, tavaszi fagy, majd a hosszantartó aszály) megtette a magáét; érzékeny kárt okozott a növénytermesztésben, ami közvetlenül, vagy közvetve kihat az állattenyésztésre, annak jövedelmezőségére is. A milliókat érő gépparkot azonban jobban óvhatnák az időjárás viszontagságaitól. Annak biz’ nem szabadna a csupasz ég alatt telelnie, nyaraiéitól függetlenül, hogy e szakasz sem mentes az alapvető problémáktól. Szinte az állattenyésztés majdnem minden területére jellemző, az egyes gazdasági részlegeket kivéve, a létszámterv be nem tartása, a tervezettnél nagyobb állatelhullás, a szakszerű és lelkiismeretesebb állatgondozás hiányossága, az állategészségügyi rendszabályok következetesebb betartására is jobban ügyelhetnének. Az állatutánpótlást eléggé sújtja a nagyarányú vetélés. Ez különösképpen kirívó a borjazások esetében. A borjúelhullásban például a matuikovoi részleg vezet, 10,4 százalékkal. Dd nem kivétel ez alól a váhovcei részleg sem. Szarvasmarha-elhullásban úgyszintén Váhovce, Matuškovo, Kajal és Javorinka jeleskedik az első félévben. A sertéselhullás főleg az előhizlalásra fogott állategyedek kategóriájában a legszámottevőbb. Ehhez fertőző állatbetegségek (bronchopneumónia, dyzentéria), valamint mát takarmánykeverék etetésére való átmenet is hozzájárult. Ilyen körülmények között azután az üszők tehénsorba állítási terve sem teljesülhet. Hiány mutatkozik ízen a téren a javorinka—Hody-i és a váhovcei részlegen. Csupán néhány dolgot említettünk az állattenyésztést illetően, ám abból is kiviláglik, van tennivaló bőven, melyeknek elvégzése nem ismer csürést-csavarást, halogatást. Becsületes munkával, jobb hozzáállással, a versenyszellem istápolásával, az üzemen belüli további termelésszakositással, a szakágazati irányítás gyakorlati alkalmazásával, a tudományos ismeretek még bátrabb alkalmazásával jelentősen hozzájárulhatnak a munkatermelékenység fokozásához, a tervfegyelem betartásához^ a gazdasági egységek közötti termelési szintkülönbségek kiegyenlítéséhez, a szövetkezet gazdasági-politikai szilárdításához, a dolgozók szocialista tudatformálásához. N. KOVÁCS ISTVÄN Az ö/ kenyér ünnepén híres-neves együttesek is dobogóra léptek, szórakoztatva, ilymódon is Jutalmazva a gaboaacsata résztvevőit, hőseit. [Foto: kovács)]
