Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-08-21 / 33. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. augusztus 21. IllilllllllllllllllililllllllllllllllH A hosszantartó szárazság nemcsak hazánkban, hanem számos más európai országban is rányomta bélyegét az élelmiszer-termelés eredményességére. Csakhogy nálunk a szárazság elleni harc össztársadalmi feladattá lépett elő, a nyugati országokban viszont a dolgozók kárára történő, maximális haszonszerzésre irányuló különféle spekulációk tárgyát képezi. Ennek tudatában akaratlanul is felmerül bennük a kérdés, mennyivel rosszabb, kedvezőtlenebb lenne nálunk is a helyzet, ha nem volna szocialista alapokra helyezett, |ól szervezett nagyüzemi mezőgazdasági termelésünk. Az összevont, hatalmas földterületek olyan intenzifikációs be-Fél avatkozásokra adtak és adnak lehetőséget, amilyenekről a felaprózott őstermelés idején álmodni sem lehetett. Az új agrotecnikai folyamatok alkalmazása, az intenzív tápanyagellátás és főleg a legkorszerűbb öntözőberendezések alkalmazása lehetővé teszi a talaj nedvességtartalmában jelentkező hiányok okozta kedvezőtlen hatás mérséklését. Szlovákia mezőgazdasági dolgozói ezen valóban nehéz és kedvezőtlen feltételek közepette is arra törekednek, hogy a lehető legtökéletesebben ellássák a fogyasztókat növényi és állati eredetű termékekkel. A hatodik ötéves tervidőszak első évének hat hónapja alatt az állami gazdaságok és a főldmővesszövetketermelő ágazata a sertéstenyésztés. Az év első hat hónapjában a húsipari üzemek csaknem 109 ezer tonna sertéshúst kaptak, s ennek kétharmad részét a nyugat-szlovákiai kerület pro dukálta. A szövetkezetek és az állami gazdaságok kiemelkedő eredményt érték el az eladási tervfeladatok teljesítésében. A központi irányítású gazdaságok tizenöt, az üzemközi mezőgazdasági vállalatok pedig — a választott malacok hiánya végett — BRB tonna sertéshússal maradtak adósai népgazdaságunknak az első félévben. A sertéstenyésztés hibridizációs folyamata megvalósításának első ered ményei már az értékesített vágósertések átlagsúlyának alakulásában is év éreztetik kedvező hatásukat. Szlovákiai viszonylatban az első félévben 105 kg, a második negyedévben pedig még ennél is nagyobb, 107 kilogramm volt az értékesített hízott sertések átlagsúlya. A közép-szlovákiai kerületben két kilogrammal nagyobb átlagsúlyt értek el. A vágóbaromfi, a tej és a tojás felvásárlásának időszaki tervét nem sikerült maradék nélkül teljesíteni. Ez elsősorban a közép- és a kelet-szlovákiai kerületben észlelt lemaradásnak tudható be. Hízott baromfiból két és félezer vagont vásároltunk fii, vagyis 177 tonnával kevesebbet a tervezettnél. Igaz, hogy a nyugat-szlovákiai kerület meaz állattenyésztési retek több mint tizenkilencszer vagon vágómarhát adtak a közellátásnak, s ezzel 2,1 százalékkal túlteljesítették időszaki tervüket. Minden kerület teljesítette feladatát, a nyugat-szlovákiai kerület részesedése (57.8 a legkiemelkedőbb. A szektorok közül a központilag irányított gazdaságok és a szövetkezetek tettek ki magukért leginkább. Az állami gazdaságok és a közös szövetkezeti vállalatok viszont nem tettek eleget félévi kötelezettségeiknek. Az értékelt időszakban összesén 8181 vagonnyi hízott szarvasmarhát vásároltunk fel, amely mennyiség az összesen eladott szarvasmarhák menynyiségének 42,2 százalékát teszi. A dazögazdasági üzemei 0,7 százalékkal túlteljesítették feladataikat, ám a másik két kerület üzemei összesen mintegy 284 tonna vágóbaromfival maradtak adósok. Hasonlóképpen alakult a helyzet a tojás esetében is. A közellátásnak kis híján 327 millió darab tojást adtunk. A hiányzó négy millió darabbal a közép-szlovákiai kerület tartozik elszámolni, ami félévkor sajnos, nyolctized százalékos lemaradást jelentett. A legtöbb gondot a tejtermelési feladatok teljesítése okozta mezőgazdasági üzemeinknek. A gondokat még tetőzte a csapadékszegény időjárás. Üzemeink összesen 575,5 millió liter tejet adtak népgazdaságunknak, ami termékek felvásárlásában rabonkénti értékesítési átlagsúly 477 kilogramm volt, a selejtezett teheneké pedig fél mázsával nagyobb. A legnehezebb állatok — a hízott marháknál 514, a selejtezett fejősöknél 572 kg — a nyugat-szlovákiai kerületből kerültek a vágóhidakra. A másik két kerület — figyelembe véve a valamelyest eltérő felvásárlási feltételeket is — valamivel alacsonyabb színvonalat ért el. A nyugat-szlovákiai kerület járásai jelentősen túlteljesítették a vágóborjak éladásának első félévi tervfeladatát. Ez most igen jól jött, mert csakis ennek a példamutatásnak a jóvoltából tudtuk teljesíteni, illetve túlteljesíteni (108,2 %) az ide vonatkozó szlovákiai feladatokat. Jelenleg az a legfontosabb feladat, hogy biztosítsuk az elkövetkező időszakban a folyamatos marhahús-ellátást lehetővé tevő alapúllománvt a hizlaldák számára. Ezért pillanatnyilag aránylag kicsi a hízott eborjak eladási mennyisége, amely az SZSZK viszonylatában mindössze 2,3 ezer tonnát képvisel. Ebből a legjelentősebb részesedés (45 °Л) a középszlovákiai kerületre jut. a nyugat-szlovákiaira pedig kevesebb mint ötödé. A borjúhús termelés persze nagyobb is lehetne, hiszen az eladott borjak darabonkénti átlagsúlya az utóbbi évek folyamán egyre csökkent, és sajnos most az első félévben már csak 88 kilogrammot ért el. Az állami szektor csaknem negyedévéi nagyobb darabonkénti értékesítési ótlagsúlyt (143 kg) mutat ki, ami elsősorban a szélesebb körben alkalmazott itatásos borjúnevelés kedvező hatásának tudható be. A hagyományokra való tekintettel, az állattenyésztés legfontosabb húscsupán 98,5 százalékos tervteljesitésnek felelt meg. A nyugat-szlovákiai kerület központi irányítású gazdaságai és a szövetkezetek összességében eleget tettek feladataiknak, viszont a további kerületek több mint tíz millió literrel kevesebb tejet értékesítettek, mint ahogy azt a féléves terv megkívánta. Érdemes megvizsgálni a felvásárlás intenzitásának az év elejei sertés- és szarvasmarha-állományra átszámított színvonalát. Szlovákiában hat hónap alatt 80,4 kilogramm húst értékesítettek a termelők a kezdeti szarvasmarha-állomány egy darabjára számítva. A legmagasabb szintet Nyugat-Szlovákia érte el 89,3 kilogrammal, a másik két kerület tíz és fél kilóval maradt el ezen eredménytől. A január elsején nyilvántartott sertés-állomány egy darabjára számítva Szlovákiában 45 kilogramm sertéshúst vásároltunk fel hat hónap folyamán. Ez az érték Közép-Szlovákiában öt, Kelet-Szlovákiában pedig 7 kilóval kisebb volt. A sertések termelékenységi képességét tekintve az állami gazdaságok érnek el jobb eredményt (58,3 kg), a szarvasmarhák viszonylatában pedig a szövetkezeteket kell dicséretben részesíteni (65 kg). A XV. pártkongresszus igen fontos feladatként jelölte meg a fokozatos élelmiszer-önellátás elérését. Ezen feladat teljesítése megköveteli, hogy az aszályos időjárás káros következményeinek kiküszöbölése és a fogyasztók színvonalasabb ellátása, az emberi táplálkozás tartós minőségi javítása érdekében a lehető legmesszebbmenően kihasználjuk a termelés fejlesztésében rejlő összes tartalékokat! KOCIAN ŠTEFAN, mérnök illllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllliw A sajtgyártó részleg egyik munkacsoportja. A Bratislava! MILEX nemzeti vállalat Nové Zámky-i (érsekújvári) üzemében az idén előreláthatólag'79 millió liter tejet dolgoznak fel. Ellátogattunk az üzembe, hogy meggyőződjünk arról, hogyan teljesítették az első félévi tervfeladatokat, mit tesznek a munka- és életkörnyezet javítása érdekében, milyen lehetőségeik vannak a munkatermelékenység további fokozására és milyenek a kapcsolatok a tejüzem és a mezőgazdasági üzemek között. Ezekről a kérdésekről a tejüzem igazgatója, Pavol Hudec mérnök, tájékoztatott bennünket. . TEJFELVÄSÄRLÄSI PROBLÉMÁK A Nové Zámky-i tejüzemben az egész helybeli járás és a szomszédos, komárnoi járás tejtermelésének mintegy 50 százalékát dolgozzák fel. A tejfelvásárlás állami tervét a mezőgazdasági üzemek az első félévben csak 95,5 százalékra teljesítették: a tervezett 38 millió 900 ezer liter tejjel szemben csak 37 millió 135 ezer litert adtak közellátásunknak! A lemaradást főleg a komárnoi járás mezőgazdasági üzemeinek gyengébb tejtermelése okozta. Ezek az üzemek ugyanis július 10-ig 779 ezer liter tejjel maradtak adósok társadalmunknak! Meg kell azonban jegyezni, hogy júliusban már némi javulás állt be ezen a szakaszon és egyre több mezőgazdasági üzem éri el tervezett tejeladását. A tejfelvasárlás jelenlegi helyzetével csak a helybeli -Járás szempontjából foglalkozom, mivel ez adja a tejmennyiség zömét. A legfrissebb adatok szerint — július végévűi — a Nové Zámky-i járás mezőgazdasági és közvetlenül irányított üzemeinek tejfelvásárlási feladata*34 millió 070 ezer liter tej beadása volt. Ebből 34 millió 664 ezer litert teljesítettek és tehenenként 8,54 liter tejet adtak közellátásunknak. A járás 23 mezőgazdasági és 3 közvetlenül irányított üzeme közül 12-ben nemcsak teljesítették, dä túl is szárnyalták a tejfelvásárlást feladatokat. A legjobb eredményt a Palárikovoi Nagyhizlaldában érték el,ahol a tervezett mennyiséggel szemben több, mint 300 ezer liter tejet értékesítettek! Egy tehén átlagában legtöbb tejet a bánovi (10,83 liter), a zemnéi (10,53 liter) és a koltai (10,37 liter) szövetkezetből adták. Ezzel szemben vannak „hátul kullogó“ mezőgazdasági üzemek is, mint például a salkai (7,15 liter) és a svodíni (7,36 liter) szövetkezet, valaminťa Štúrovo! Állami Gazdaság (7,15 liter). Ezekben és a hasonló üzemekben a még hátralevő időszakban mindent el kell követni a tehenészet hasznosságénak növelése, s ezáltal az igényes tejfelvásárlási feladatok teljesítése érdekében. A komárnoi járás idő tartozó mezőgazdasági üzemeiből csak négyben,mégpedig a bohatéi, a búCl és a prtbetai szövetkezetben, valamint a bajCi ÁG-ban teljesítették a tejfelvásárlási feladatokat. A tejfelvásárlás helyzetét a tejüzem vezetősége és a jmi képviselői még májusban—júniusban értékelték és az elfogadott óvintézkedések megvalósításával lehetőség nyílott arra, hogy a tejüzem az első félévi bruttó termelést 100,2 százalékra téljesítse. A már említett tejfelvásárlás helyzete azonban problémát okozott a vajgyártásban, ahol az első félév végével a lemaradás elérte a 89 tonna mennyiséget! A tejüzem vezetősége is komolyan foglalkozott a tejfelvásárlés lemaradásának problémáival. Mivel a komárnoi járásban gyakori volt a tej savanyodása — ez a helytelen hűtés és tárolás következménye volt —, a tejüzem vezetősége támogatja néhány mezőgazdasági üzemben a hűtőberendezések beszerzését és felszerelését, A marcelovái (marcelházal) szövetkezetben ezzel mór el is készültek, s napjainkban folyik a hűtőberendezések beszerelése a vojnicei 1 bátorkeszí), a búéi és a bohatái "bagotaij szövetkezetben. Az ilyen irányú kisegítést a továbbiakban Is szeretnék folytatni, mind a komárnoi, mind pedig a helybeli járás mezőgazdasági üzemeiben, hozzájárulva ezzel nemcsak a tejfelvásárlés helyzetének, hanem a tej minőségének javításához is. VANNAK MÉG „TEJHAMISlTÖK“! Szeretném megjegyezni azt is, hogy a mezőgazdasági üzemek zootechnikusainak, állattenyésztési csoportvezetőinek és állatgondozóinak jobban oda kellene figyelniük a tej elsődleges kezelésére és tisztaságának javítására, E helyzetet a tejnek vízzel történő hamisítása még jobban kiélezi. A tejüzem adatai szerint az első félévben több mint 165 ezer Hier tej volt vizezve, ami azt hiszem nem igényéi különösebb kommentárt! Ami a felvásárolt tej tisztaságát illeti, szintén kedvezőtlen a helyzet. Ezt legjobban a minőségi osztályokba besorolt tejmennyiség is mutatja: az I. A osztályba a felvásárolt tejmennyiségnek csak 12,5, a II. A osztályba 46,4, a III. A osztályba pedig 35,8 százaléka került. A maradék — 5,3 százalék — nem felelt meg a felvásárlás követelményeinek! Hasonlóan kedvezőtlenül alakult a felvásárolt tej hőfoka is, amit részben a már említett hűtőberendezések hiányával lehet indokolni. A felvásárolt tej mennyiségének 33,3 százaléka 10, ■38,9 százaléka 15, 27,8 százaléka pedig 20 C fok hőmérsékletű volt, ami hátrányos a baktériumok elszaporodása és a tej további feldolgozása szempontjából. E pár adat is hűen tükrözi, hogy van még bőven tennivaló a mezőgazdasági üzemeinkben a tej .tisztaságának és azonnali lehűtésének érdekében. Ezek elmulasztásával az Uzmek ugyanis elesnek a tej tisztaságáért és hőfokáért járó feláraktól, ami végső soron a tejtermelés drágulásához vezet. TEJFELDOLGOZÁS. MINŐSÉG A tejüzemnek négy részlegé van. Az első a tejgyártási részleg, ahol a tej elsődleges kezelésű és tulajdonképpeni feldolgozása történik. Ezen a részlégen történik a sajt-, és a vaj-, továbbá a „Miláčik“ és a fogyasztásra szánt tej gyártása. Második a szárító részleg. Itt a tgj szárítása és a tejpótló keverékek, elsősorban a LAKTAVIT gyártása történik. E részleg dolgozói az első félévre tervezett feladatokat a tej szárítása esetében 109, a tejpótlók gyártása esetében pedig 106,2 százalékra teljesítették, és terven felül több mint 26 vagon mennyiségű tejpótló-keverékét készítettek. A harmadik üzemrészlűgen történik a sajtgyártás, A negyedik üzémrészleg a štúrovoi (párkányi) üzemrészleg, ahol sajt, túró és a konzum tej előállításé- Val foglalkoznak. A nyári hónapokban a tejüzem napi kapacitása eléri a 260 ezer litert. Ebből a štúrovoi üzemegységre mintegy 45 ezer liter jut. A tejüzem dolgozói minden tőlük telhetőt elkövetnek a termékek minőségének javítása érdekében. Ezt a kötelező minőség-ellenőrzés eredménye is bizonyítja: a tervezett 65,1' ponttal szemben az első félévben 78,1 minőségi pontot értek el. KIBONTAKOZÓ A DOLGOZÓK MUNKAKEZDEMÉNYEZÉSE A tejüzemben különös figyelmet fordítanak a dolgozók munkakezdeményezési mozgalmának kibontakoztatására. A tejüzem dolgozói a CSKP XV. kongresszusának és a CSKP megalakulásának 55. évfordulója tiszteletért 222 egyéni és 18 kollektiv kötelezettségvállalást tettek, melyekben a tervezett bruttó- és árutermelés, a nyereség, a teljesítmények és a tejpótló keverékek gyártásának túlszárnyalásával, az energiahordozók gazdaságos felhasználásával, az anyagi- és egyéb költségek csökkentésével, a munka- és éietkörnyezet javításéval, valamint a társadalmi munkákban való részvételéi számolnak. Az üzemben hat szocialista munkabrigád (78 taggal) tevékenykedik, melyekből 4 kollektíva már elnyerte a megtisztelő cím bronzfokozatát. A tejüzemben ezenkívül évente versenyt hirdetnek a legjobb dolgozó, mester és üzémrészleg címért. A MUNKA- ÉS ÉLETKÖRNYEZET JAVÍTÁSA A munka- és éietkörnyezet Javításéra az idén több mint félmillió koronát fordítanak. Részben már mégkönnyítették a női munkaerők helyzetét azzal, hogy az üzemi büfében félkész árukat vásárolhatnak. A terhes anyákat könnyebb munkák végzésére helyezik át, és a legjobban rászoruló dolgozók számára üzemi lakást biztosítanak: A gépek és berendezések felújítása terén az idén nem számolnak különösebb befektetésekkel. Lényegében csak „kisebb-nagyobb“ javításokról lesz szó a már 25 éves üzemben. Az idén két kutat helyeznek üzembe’, amellyel csökkenteni szeretnék a városi vízhálózatból fogyasztott vízmennyiséget. Ezenkívül keresik annak lehetőségét, hogy . növeljék a gőzfejlesztés hatásfokát. Folyamatban van a štúrovoi részleg felújítása'is, ahol ennek befejezése után lehetőség nyílik a dolgozók számának csökkentésért de egyúttal a munkatermelékenység növelésére is. -Egyébként az egy dolgozóra jutó munkatermelékenység az első félévben elérte az 515 ezer, év végével pedig előreláthatólag túlhaladja az egy mílliő koronát! Az elmondottakból arra kővétkeztet* hetünk, hogy a Nové Zámky-i tejüzem dolgozói a nehézségek és problémák ellenére teljesítik feladataikat. Reméljük mezőgazdasági üzemeinkben is mindent megtesznek a tejfelvásárlási feladatok maradéktalan teljesítése és a felvásárolt tej minőségének a javfj fása érdekében, hozzájárulva ezzel közellátásunk tejtermékekkel való ellátásához! BARA LáSZLÖ
