Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-08-14 / 32. szám
1976. augusztus 14. SZABAD FÖLDMŰVES 11 A napraforgó az ésszerű táplálkozás alapja A cél a siló takarmány. emészthetőségének fokozása A CSKF KB és a szövetségi kormány aratási felhívása többek között tartalmazza: „Sürgősen tökéletesíteni kell a takarmánnyal való gazdálkodást. Komoly gondot kell fordítani arra, hogy betartsuk a normát a szemes takormányok fogyasztásában. Hatékonyan ki kell használni az összes alaptakarmányt. A terimés takarmányok jobb értékesítése érdekében a bekészítés során fel kell használni a bevált eljárásokat. Egyidejűleg kezdeményezöen fel kell tárni és be kell vezetni a takarmányozási módszerek további lehetőségeit“. AZ ÖNELLÁTÁSRA VALÖ TÖREKVÉS Lényegében már elértük az önellátást a tej-, vaj- és a tojás termelésében, sikerrel oldjuk meg a gabonafélékből történő önellátást, de az eddigieknél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani az olajos növények, elsősorban a napraforgó termesztésének kiszélesítésére. Egészségügyi szakembereink szerint a napraforgóolaj a legjelentősebb élelmiszeripari olaj, aminek az ésszerű táplálkozás szempontjából van különösebb jelentősége. A napraforgóolaj biológiai tápanyagokban gazdag. A nélkülözhetetlen zsírsavak megfelelő összetételével és természetes E-vitamin tartalmával jóval fölülmúlja a repceolaj minőségét. A repceolaj-szükségletet teljes mértékben fedezi a hazai termelés. Ezzel ellentétben a napraforgóolaj-szükségletet csak mintegy harminc százalékra fedezzük, a különbséget külföldi behozatallal pótoljuk, jelentős devizaeszközökkel. Az olajosok, elsősorban a napraforgó termelése az önnéllátásra való törekvésből indul ki. Például a Nové Zámky-i (érsekújvári) járásban a napraforgót az idén 2080 hektár területen termesztik. Hazánk termelésének mintegy negyven százalékát adják, de 1980-ban — a távlati terveknek megfelelően — már 3800 hektáron termesztik ezt az olajosnövényt. Az olajnövények termesztése szorosan összefügg a fehérjetartalmú takarmányok szükséglétének fedezésével. Ugyanis a napraforgó feldolgozása folytán keletkező hulladék (pogácsa) mintegy harmincnyolc százalék emészthető fehérjét tartalmaz, ami jól hasznosítható a szarvasmarhatenyésztésben. Az elkövetkező időszakban elsősorban a napraforgó vetésterületének kiszélesítésével és a hektárhozamok fokozásával nyílik lehetőségünk az olajos magvak külföldi behozatalának csökkentésére. Az olajosok világpiaci ára ugyanis évröl-évre ugrásszerűen növekszik. A feladatok teljesítése érdekében azonban elengedhetetlen követelmény, hogy a napraforgó termesztési problémáinak megoldása mellett figyelmet fordítsunk a betakarításra, a felvásárlásra és a magvak tárolására. Mivel eddig a napraforgó termesztésében a Nové Zámky-i járás mezőgazdasága dominál, nézzük meg, hogyan oldják meg a problémákat. / A napraforgó sikeres termesztése a kukoricatermelő övezetben valósítható meg. Termesztése azonban nem felel meg az adott lebetőségeknek. Ennek legfőbb oka az, hogy nemrégiben még nem volt teljes mértékben megoldva termesztésének nagyüzemi technológiája. A napraforgó vetésterületének fejlesztése a járásban — már azt mondhatjuk — megfelel az új technológia követelményeinek. Míg 1989-ben csak hafszáz hektár területen termesztették a napraforgót, addig az idén már 2080 hektáron. A fő figyelmet elsősorban a kézi munkaerő csökkentésére, valamint a gépesítés és a kérni zálás nagyobb méretű alkalmazására fordították. Azelőtt egy hektár területre 20 kg vetőmagot használtak és a növényzetet kézzel kellett egyelni. Ma a vetést SPC—B-os típusú vetőgéppel (B kg vetőmag/hektár) végzik 80 cm-es tötávolságra s ezzel lényegében kiküszöbölték a kézi egyelést is. A növényvédelmi módszertan az eddigiek folyamán nem számolt a gyomirtószerek használatával, a járásban mégis sikerrel alkalmazzák a Treflan, Gesagard 50 és az Afalón készítményeket az egész vetésterületen. Lényegében ennek segítségévéi zárhatták ki a napraforgó kézi kapálását. Napjainkban elegendő a növényzet kétszeri sarabolása. Ha a magvak érése nem tökéletes. — ami nehezíti a kombájnnal történő betakarítást —, a növényzet desszikálásához folyamodnak. Erre a célra Regióne készítményt (S kg/hektár) alkalmaznak. Négy-öt nap elteltével a napraforgó teljesen száraz és alkalmas a közvetlen betakarításra. A kombájnokkal csak a napraforgótányérokat takarítják be. A betakarítás minőségi végzése szükségessé teszi az arató-cséplőgépek beállítását, ami a szárterelő átmérőjének csökkentésén, a dob fordulatszámának a mérséklésén (350 fordulat percenként), valamint a dob és a kosár közötti térség maximális növelésén alapszik. Az így átalakított SZK—4-es kombájnnal naponta 5 hektárról végezhető ej a betakarítás. A kicsépelt magvak — az időjárástól függően — 17—20 százalék nedvességet tartalmaznak, ezért szükséges az utószárítás 13 százalék nedvességtartalomra. Á napraforgót általában a ZSPZ—8-as típusú berendezéssel szárítják, melynek napi teljesítménye eléri a 250— 300 mázsa mennyiséget. A napraforgó betakarítása után nagy mennyiségű szerves anyag marad a földeken, melyet RZ—3-as típusú szártörővel célszerű, felaprítani, majd N-tartalmú műtrágyák adagolása után beszántani. A szerves anyagok beszántásával tápanyagokkal és nyomelemekkel gazdagítjuk a talajt. Ezért változtatni kellene olyan helytelen szemléleten, hogy a napraforgó elrabolja a talaj tápanyagát. A napraforgó termesztésének új technológiája — a gépek és vegyszerek maximális kihasználása folytán — már nem számol a kézi munkaerővel. Míg 1969-ben a napraforgó átlagos területe egy gazdaságban csak 35 hektár volt, addig ma már eléri a 120 hektárt. A múlt évben egyébként a járás mezőgazdasága 15 mázsás hektárhozamot ért el napraforgóból. Az utóbbi években — még a termelés magas fokú összpontosítása ellenére is — néhány körzetben, ahol elterjedt a galambtenyésztés és közel vannak a fácánosok, a magvak kelésekor nagy károk keletkeztek. Gyakran szükség volt az újravetésre is. Például a Dvory nad Žitavou-i (udvardi) AURORA szövetkezetben 360 hektárból 200-at kellett kiszántani a galambok kártétele miatt. Ebben a sző• _ vetkezőiben az idén kétszáz hektáron termesztik a napraforgót és a növények kelésekor betanított vadászsólymokat használtak a galambok elriasztására. A védekezés sikeresnek bizonyult. A madarak elriasztására szolgáló — repellens — készítmények, mint pl. a Mezorul (100 kg vetőmagra 1 kg) nem voltak hatásosak. A jövőre nézve szükség lenne új készítmények alkalmazására, mert csak így érhető el nagyobb hozam. Az idén a járásban elsősorban a szovjet VNIIMK—8540-es, kisebb mértékben pedig a román REKORD fajtát termesztik. Mindkét fajta magas növésű, ami részben problematikussá teszi a gépi betakarítást. Előnyösebb volna az alacsony növésű, de nagy olajtartalmú fajták termesztése. A napraforgó termesztésének új technológiája nem igényli új gépek vásárlását. A vetéstől kezdve egészen a betakarításig a szemes kukorica termesztésében honos gépsorok alkalmazhatók. Feltétlenül szükséges azonban az elegendő mennyiségű és megfelelő gyomirtó« és repellens szerek biztosítása. A legjelentősebb feladatok — a napraforgó nagyüzemi termesztése, a vetésterület kiszélesítése és a kézi munkaerő mellőzése — a járásban megoldottak. Annyi bizonyos, hogy az új gépek és vegyszerek alkalmazásával a már említett technológiát is tovább lehet tökéletesíteni. Az elmondottakból arra következtethetünk. hogy ma már semmi akadálya annak, hogy a napraforgó termesztése Dél- és Kelet-Szlovákia járásaiban is elterjedjen. jozef Mudrocb. mérnök, főagronómus. Ä tudomány és technika világából AZ EGESZSEGES táplálkozás erdekEben Potsdam mellett Rehbrückenbén, az NDK Gabonafeldolgoző Intézetének kutatásai az egészséges táplálkozás megvalósítására irányulnak. E tudományos-műszaki központ 120 dolgozója mindenekelőtt azzal a kérdéssel foglalkozik, hogyan lehet végetvetni a Földön az éhezésnek, továbbá hogyan lehet felszámolni a helytelen táplálkozás következtében fellépő betegségeket új kenyérfajták és élelmiszerek előállításával. Eló is állítottak égy sor olyan élelmiszert, amelyek nagyobb vitamin- és fehérjetartalmukkal, illetve csökkentett zsírtartalmukkal alkalmasak a túltápláltság következtében jelentkező betegségek (szív- és vérkeringési zavarolt, emésztőszervi megbetegedések) megelőzésére, illetve gyógyítására. Az intézet a Nemzetközi Gabonakémiai Társaság (ICC) keretében végzett munkájával, valamint a világ 25 országának kutatóintézeteivel és iparvállalataival fennálló kapcsolatai, s eddigi eredményei révén, fennállásának 10. éve alatt sok elismerést szerzett külföldön is. M—T A GENOTÍPUS ÉS KÖRNYEZET A BORJŰNEVELÉSBEN Feketetarka lapály hímivarú ikerborjakon vizsgálták a nagy zsír(20%) és fehérjetartalmú (20%) hiz'laló táp hatását 3 napos kortól 128 kg-os végsúlyig. A bikaborjak másik csoportjával 56,7 kg-os élősúlyig ugyanezt a tápot etették, ezt követően pedig szemcsézett abrakkeveréket ad libidum, és szénát napi 0,9 kg-os ménnnyiségben. Az ikerpárok és az adagok közötti súlygyarapodás tekintetében nem volt szignifikáns kölcsönhatás. A kétféle technológiával hizlalt borjak súlygyarapodása és testmagassága azonos volt, csupán a hizlalótápos csoportban volt nagyobb az övméreté. A kizárólag táppal hizlalt borjak kevesebb szárazanyagot és tápanyagot fogyasztottak és tápanyag-értékesítésük Is kedvezőbbnek bizonyult. j. Anim „ALGA-COCTAIL“ A VIZEK TISZTÍTÁSÁRA Szovjet Közép-Azsíában és a Baltikumban végzett kísérletek bebizonyították, hogy különböző algafajták keveréke leköti az öntözésre használt vizekben az organikus élőlényeket, a betegségeket okozó mikrobákat és a nitrogént. Igv egyidejűleg megtisztítják az öntözővizet a kártevőktől és ugyanakkor trágyaként is használhatók. • Hatásuk gyorsan érzékelhető. Főleg olyan helyeken érdemes ezt a módszert alkalmazni, ahol túl költséges lenne a víztisztító berendezés építése. —MT—: Ezen feladatok teljesítése elkötelezett hozzáállást követel állattenyésztésünk szakembereitől s az állatgondozóktól, de a növénytermesztőinktől, gépesítoinktől is. Az új takarmányozási módszerek alkalmazásának egyik változata az elvermelt kukoricasiló aprítása, szétzúzása. Ezzel az eljárással ugyanis növekedik a silótakarmány emészthetősége, az állatok kevesebb energiát pazarolnak s jobban hasznosítható a silókukorica szemtermésé is. Az újítás egyik jelentős része az adagoló berendezés. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy a szarvasmarhák a kérődzés ab kalmával jelentős energiát pazarolnak, ezért ennek mérséklése céljából ajánlatos a silótakarmány felaprítása, szétdarabolása, fizikailag emésztbétöbbé tétele. A kísérletekben megállapították azt is, hogy a silókukorica aprítása, feldolgozása az SZK—2,6-os, KSK—2,6-os, SP—152-es, SPKU—220-as, E—0B7-es és más betakarító gépekkel nem eléggé tökéletes. A tartósítás után sem felel meg teljes mértékben az állattenyésztés követelményeinek. Egyrészt ilyen mődon nem nyerhetünk — a helytelen aprítás következtében — jó minőségű szilázst, másrészt a kukoricaszemek emészthetetlenek maradnak. Ennek folytán gyakran előfordul, hogy a kukoricasiló szilárdabb részé (szára) a vályúban marad, a szemek pedig a szarvasmarhák emésztőszervein keresztül — emésztetlenül — a bélsárba kerülnek. Viszonylag jobb minőségű alapanyagot nyerhetünk az E—280-as és az SPS—420-as járvaszecskázók alkalmazásával, de még így sem tökéletes a kukoricaszemek szétzúzása. Ezeknek mintegy nyolcvan százaléka sértetlen állapotban kerül a bélsárba. A silótakarmány emészthetősége is hasonló, mint az említett esetekben. Jelenleg. — amikor minden kilogramm takarmány megmentése és ésszerű felhasználása a célunk —, a mezőgazdasági gyakorlat előtt a kukoricasiló minöségbeni javítása, szétzúzása a fontos feladatok egyike. Ennek a megvalósítása többféleképpen történhet. Az egyik ilyen módszert szeretném ismertetni olvasóinkkal, mezőgazdasági szakembereinkkel, amely az SZK— 4-és kombájn átalakításán alapszik. Ez a megoldás tulajdonképpen a Košice-vidéke Járási Mezőgazdasági Igazgatóság szakembereinek az újítási javaslatát képezi s napjainkban már több mezőgazdasági üzemben sikerrel alkalmazzák. Nemrégiben került snr — az új technika napja keretében és a Rovinkai Gépkísérleti Kutatóintézet rendezésében — egy ilyen átalakított SZK—4-es arató-cséplőgép bemutatására a Seneci Állami Gazdaság Veľký ) A kombájn hátuljára szerelt szállító berendezés módot ad a pótkocsik töltésére. (A szerző felvételei^ Biel-i (magyarbéli) részlegén. A Rovinkai Gépkísérleti Kutatóintézét az említett újítást tovább tökéletesítette és a kísérletek során bebizonyosodott^ hogy a kukoricaszemeknek csak mintegy 0,1 százaléka marad sértetlen! A módszer sikeres alkalmazása azonban megköveteli a silókukorica megfelelő érési fokon való betakarítását és tartósítását. A kombájnok-átalakítása nem jár jelentős befektetéssel, elvégezhető a mezőgazdasági üzemek javító műhelyeiben, vagy megrendelésre a gép- és traktorállomásokon. Az új technika napja kapcsán a Rovinkai Gépkísérleti Kutatóintézet tervrajzokat juttatott Szlovákia összes járási mezőgazdasági igazgatósága, valamint gép- és traktorállomása részére. Ezek tájékoztatnak az átalakításra vonatkozó összes adatokról. Ajánlatos lenne járásonként egy kombájn átalakítása és bemutatón való népszerűsítése. Reméljük a beavatott személyek a közeljövőben mindent blkövbtnek az SZK—4-es kombájnok átalakítása és ezáltal a kukoricasiló jobb emészthetősége, ezen keresztül pedig a szarvasmarhák hasznossága növelésének' érdekében. JBARAV
