Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-02-14 / 6. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1376. február 14. Tervszerűen és A helyes káderpolitika egyik alap­vető tényezője népgazdaságunk továb­bi dinamikus fejlődésének. A nagy­üzemi mezőgazdasági termelés fej­lesztése nem képzelhet* el politikai­lag és szakmailag fejlett káderek nélkül, hiszen a tudományos-műszaki fejlesztés, a korszerű technológiai fo­lyamatok alkalmazása nem valósítha­tó meg szakképzett személyek nélkül. Lenin elvtárs több alkalommal utalt rá, hogy a vezetők munkastílusának teljes mértékben nélkülöznie kell a formalizmust és a bürokratizmust. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vezetés és az irányítás módszerének egyeznie kell a szocialista társadalom jellegével. A Dunajská Streda-i járás egyike hazánk legfejlettebb és legkorszerűbb mezőgazdasággal rendelkező járásai­nak. A járást két évvel ezelőtt a ga­bonatermesztésben elért kiváló ered ményéiért Köztársasági Érdemrenddel tüntették ki. Ezt persze, nagyban be­folyásolta az a tény, hogy jelentős eredményeket értek el a vezető dol­gozók politikai elkötelezettségének és szakképzettségének a tökéletesítésé­ben. Vörös István elvtárssal, a jMI káder és személyzeti osztályának ve­zetőjével, a vezető dolgozókkal szem ben támasztott igényekről, a káder­kiválasztásról és a fiatal vezetői be­osztásba történő besorolásáról beszé­­gettünk. ® Milyen szempontokat vesznek figyelembe a vezető káderek kiválasz tásánál? — Tevékenységünkben abból indu­lunk ki, hogy a jó vezetés és irányí­tás, a kedvező gazdasági eredmény­nek nagyon lényeges összetevője. E- zért a jó vezetőket mind a jó, mind a gyengébb eredményeket elérő üze­meink egyaránt igénylik. A jó vezető­nek, mindenekelőtt kellő szervező­készséggel, körültekintő magatartás­sal, beosztottjaihoz és munkatársai­hoz elvtársi segítőkészséggel kell rendelkeznie. Természetes, hogy szo­cialista mezőgazdaságunk továbbfej­lesztését csakis politikailag fejlett, társadalmunk iránt elkötelezett, szak­mailag és erkölcsileg egyaránt kép­zett egyénekkel lehet megvalósítani. A káderekről való gondoskodás kere­tében fontos szerepe van a kiválasz­tásnak, nevelésnek és az elhelyezés­nek. A termelés dinamikus fejlődésé­vel párhuzamosan mind mennyiségi, mind minőségi szempontból lényege­sen megnövekedtek a követelmények a vezető beosztású káderekkel szem­ben. A mezőgazdasági termelés is nagy változásokon megy keresztül, ennélfogva tág teret kell biztosítani az.újnak, a tudományos-műszaki fej­lődés adta lehetőségek kihasználásá­nak. A jelen és a jövő időszak köve­telményeit az össztársadalmi érdekek­kel 'összhangban csakis olyan káde­rekkel tudjuk megoldani, akik poli­tikailag fejlettek, elkötelezték magu­kat pártunk politikája iránt, osztály­öntudatukban megingathatatlanok és szocialista erkölcsi tulajdonságokkal rendelkeznek. Fontos szempontként vesszük figyelembe a szakmai felké­szültséget, az elméleti és gyakorlati ismereteket, a munka minőségét, az önállóságot és a határozottságot a feladatok igényes teljesítésében stb. 9 Hogyan gondoskodnak a káder­utánpótlásról? — A káderutánpótlás terén nagy gondot fordítunk a tervszerűségre és a rendszerességre. A szakkádereket a fő- és a szakközépiskolák szolgál­tatják. A középkáderek nevelésében nagy segítséget nyújt részünkre a Dun. Streda-i (dunaszerdahelyi) Me­zőgazdasági Műszaki Középiskola, ahonnan évente 35—40 végzős kerül a termelésbe. Tapasztalataink szerint jól megállják helyüket, ezért a jövő­ben is számolunk velük. Annak elle­nére, hogy egyéb irányzatú szakkö­zépiskolákból is jönnek hozzánk kö­zépkáderek, a létszámbeli igényeket nem tudjuk teljesen kielégíteni. Az utóbbi években lényeges javulást ér­tünk el mezőgazdasági üzemek főis­kolai végzettségű szakemberekkel való ellátottságában. Ennek kapcsán közelebb kerültünk mezőgazdasági üzemeink káderfedezetének kielégí­téséhez. Megnövekedett az érdeklő­dés és a gondoskodás a szakkáderek iránt, s minden feltételünk megvan ahhoz, hogy a jövőben tovább javít­suk a vezető beosztásban dolgozó ká­derek minőségi összetételét, jól be­vált a gyakorlat, hogy azok a nagy­üzemek, amelyekben hiány van a fő­iskolai végzettségű szakemberekből, már a főiskolai tanulmányok évei alatt üzemi ösztöndíjat juttatnak egyes hallgatóknak, így egyúttal sta­bilizálják őket. 9 Milyen a mezőgazdasági üzemek szakember-ellátottsága? — Munkánkban nagy fontosságot tuladoníiunk a szakkáderek racioná­lis széthelyezésének. Akút kérdésről van szó, hiszen a vezető beosztású dolgozóink egy részénél generációs cserére kerül sor, A jelenlegi szövet­céltudatosan a káderpolitikában kezeteinkben nyolcszáznál több mű­szaki-gazdasági dolgozó közül csak százkettő rendelkezik főiskolai, ötven középiskolai, és a többi pedig alap- és tanonciskolái végzettséggel. As ötödik ötéves tervidőszak éveiben ezen a szakaszon is javulást értünk el. A JMI által irányított üzentekben a szakkáderellátottság jónak mond­ható. A helyzet természetesen üze­menként eltérő. Ahol aktív hozzá­állást tanúsítanak ehhez a kérdéshez, ott nincs baj a szakemberek ellátott Ságéval. A műszaki-gazdasági dolgo­­zúk kategóriájába sorolt, irányítási igazgatási apparátushoz tartozó szak­emberek több mint 13 százaléka ren­delkezik főiskolai, 46 százaléka pedig teljes középiskolai végzettséggel. Csu pán az utóbbi három év alatt 141 végzőssel, ebből 43 főiskolai végzett­ségű szakemberrel gyarapodtak mező­­gazdasági üzemeink. A vezető beosz­tású kádereknek több mint ötven szá­zaléka 45 éven aluli. Az elkövetkező években további minőségi javulással számolunk, hiszen járásunkból jelen­leg kilencvenketten Mezőgazdasági Főiskolán, százhetvenegyen mezőgaz­dasági szakközépiskolákban folytat­ják tanulmányaikat. Megkülönbözte­tett figyelmet fordítunk a vezető be­osztásé káderek kiválasztására. Ezt a járási pártbizottság illetékes osztá­lyával karöltve végezzük. 9 Mi a helyzet a kádertartalék te­rén, s milyen a fiatalok aránya a me­zőgazdasági üzemek irányításában? — A Járási Pártbizottság Elnöksé gének 1973-as évi határozata alapján minden mezőgazdasági üzemben a pártszervezet irányításával kidolgoz­ták a káderfejlesztés és kádertarta­lékok programtervét. Az eltelt két év tapasztalatai egyöntetűen bizonyítják, hogy a határozatok teljesítéséhez va lamennyi üzemben nagy kürültekin téssel, tervszerűen kezdtek hozzá. A szakkáderek elhelyezésénél a szük­ségletet vesszük figyelembe. A leg utóbb járásunkba került 18 főiskolai végzettségű szakember közül 13 üze­mi ösztöndíjat kapott. A közép és fő­iskolai végzősökkel a JMI egyéves szerződést köt termelési gyakorlatra. A gyakorlat letelte után komplex ér­tékelésre kerül sor, amikor eldönt­jük, hogy az abszolvenst milyen be­osztásija helyezzük. A káderek neve­lése és továbbképzése terén figye­lemre méltó eredményeket értek el a csilizközi, a Kék-Duna, az okoői és a Trhové Mýtoi szövetkezetekben. Mindannyiunk feladata, hogy tovább javítsuk kádertartalékaink politikai és szakmai felkészültségét. A kádertar­talékok közé sorolt egyének közül 18 főiskolai, 2 teljes középiskolai, egy tanonciskolái végzettséggel rendelke­zik. Túlnyomó többségük fiatal, hi­szen heten közülük még nem töltöt­ték be 30. életévüket, hatan 30—35 év közöttiek, nyolcán pedig 35 éven felüliek. A kádertartalékként kisze­melt egyéneket mindenekelőtt fiatal, rátermett egyénekből választjuk ki, akik szilárdan a marxizmus-lenini* mus talaján állanak, kellő tapaszta­lattal rendelkeznek a szervezés és az irányítás terén. A kádertartalék létrehozása nem könnyű feladat, mi­vel több helyen olyan egyénekről van sző, akik a közös gazdaságok meg­alakulása óta vezető beosztásban van­nak. Ennek ellenére az a vélemé­nyünk, hogy minden feltételük meg­van ahhoz, hogy a számításba vett személyek rendszeres továbbképzéssel megszerezzék azokat az ismereteket, amelyek a funkció betöltéséhez szük­ségesek. Igen jelentős mezőgazdasági üzemeink irányításéban a fiatal szak­emberek számaránya. A szövetkeze tekben kiválasztott közel 250 funkciós közül 58 fiatal nem töltötte be 35. életévét, 52 százaléka pedig 45 éven alóli. 9 Mit tesznek a szakképzettség to­vábbi fokozása érdekében? — Valamennyien tudatosítjuk, hogy a szakközép vagy a főiskola elvég­zése csak a kezdéshez elegendő. A szakma igazi mesterei azok lehetnek, akik rendszeresen törődnek politikai és szakmai képességük fokozásával. A műszaki-gazdasági dolgozók jelen­tős hányada kapcsolódik be a na­gyobb szakképzettség megszerzésébe. Jelenleg 27 dolgozónk a mezőgazda­­sági középiskolában, 12 pedig a mező­­gazdasági főiskolán bővíti ismereteit. A vezető beosztású dolgozók részére rendszeresítették a ciklikus tovább képzést, s ugyancsak jól kihasználjuk erre a célra a haladé tapasztalatok iskoláját, valamint a szövetkezeti munkaiskolákat is. A szakmai isme­retek bővítését szolgálják a szakelő­adások, a szakmai napok, a tanulmá­nyi utak, az aktívák stb. is. Nem kétséges, hogy az ötödik öt­éves tervidőszak folyamán jő ered­ményeket értünk el a káderellátásban. Megállapíthatjuk, hogy dolgozóink politikai szakmai felkészültsége, pár­tunk sokrétű gondoskodása tette le hetévé mezőgazdaságunk jelenlegi szintjének elérését. A vezető beosztá­sú dolgozókkal szemben támasztott igényeink egyre magasabbak, ami egyben azt is jelenti, hogy emelked­nek az igények és követelmények a kádermunka területén is. A szocialis­ta mezőgazdasági termelés szervezé sében és irányításában végbemenő változások megkövetelik a tervszerű és céltudatos tevékenységet. A hato­dik ötéves tervidőszak igényes fel­adatok elé állítja vezető gazdasági dolgozóinkat. Nem kisebb feladatról van szó, mint az önellátottság eléré­séről. Ennek megfelelően az elkövet­kező időszakban 40—45 százalékkal bővül a főiskolai végzettségű szakem­berek létszáma, mig a szakközépis­kolákból kb. 230 személlyel számo­lunk. A hatodik ötéves tervidőszak­ban 500 személy lép szövetkezeteink­be a mezőgazdasági szaktanintézetek­ből. Mindez kedvező alapot biztosit arra. hogy a hatodik ötéves terv fel­adatait, pártunk közelgő XV. kong­resszusa célkitűzéseinek a szellemé­ben maradéktalanul teljesítsük. SVINGER ISTVÁN At állami tervben mező­­** gazdaságunkra mérete­zett idei feladatok jóval na­gyobbak a múlt évieknél, mégis teljesíthetők. A CSKP KB októ­beri plénuma irányelveiben kör­vonalazott teendők, mint pl. a gabonafélék, a szemes kukori­ca, a tápanyagokban gazdag évelő takarmányok, a cukor­répa, a zöldségfélék és más termékek hozamának a fokozá­sa nemcsak idén, hanem a ha­todik ötéves tervidőszak továb­bi éveiben is gerincét képezik a legfontosabb teendőknek. Napjainkban Szlovákiában a mezőgazdasági üzemek többsé­ge 1000—3000 hektáron gazdál­kodik, ám nem ritkaság az sem, hogy egyes üzemek föld­területe túlhaladja a 3500— 4500 hektárt és bizonyos időn belül ilyen és még nagyobb lesz ezer hektáros területen termelő társult, vagy a kooperációs csoportosulásokhoz tartozó üze­mek kapják, mert csak ott van lehetőség ilyen gépek kihasz­nálására. A múltban ugyanis előfordult, hogy a nagy telje­sítményű gépeket — a társa­dalmi érdektől eltérően — pár­száz hektáros gazdaságok kap­ták, ahol nem volt lehetőség a kihasználásukra. Talán monda­nunk sem kell. hogy Ilyen fény­űzésnek többé nem szabad elő­fordulnia. A jő ismeretségen alapuló kiutalások sok bonyo­dalmat okoztak társadalmunk­nak. Idén és a következő években annak az alapelvnek kell érvé­nyesülnie, hogy a nagy teljesít­ményű, költséges gépeket a szakosított termelést folytató nagygazdaságok kapják, ahol Feladataink a gépesítés terén a mezőgazdasági üzemek túl­nyomó többsége. Ez azt jelenti, hogy általánosan tökéletesíteni kell a termelést fellendítő esz­közöket és módszereket. Itt ke­rül előtérbe a mezőgazdasági üzemek gépesítőinek a fokozott felelőssége. Rájuk és közvetlen munkatársaikra hárul az a fel­adat, hogy az erő- és a munka­gépeket a nagytáblás termelés­ben gazdaságosan kihasznál­ják. Ez még inkább vonatkozik a korszerű, nagy teljesítmény­re méretezett költségigényes gépekről Hozzávetőleges számítások szerint Csehszlovákia mezőgaz­daságában a gépesítésben dol­­gpzőkra a személyenként mint­egy 200 ezer korona értékű gé­pi beruházás jut. Ha azonban a szociális, költséges gépeken dolgozókat vesszük, azt láthat­juk, hogy egy ember kezében félmilliós értéknél is nagyobb összpontosul. Tudjuk, hogy a jelenlegi színvonalon nem áll­hatunk meg, hanem a korszerű gépek igénybevételével tovább kell jutnunk és ehhez hozzáér­tő emberek kellenek. Az idei és a hatodik ötéves tervidőszakra méretezett álla­mi terv a műszaki berendezé­sekkel való ellátás további ja­vulását helyezi kilátásba. A gyakorlat azt - sürgeti, hogy a növénytermesztési technika gyártői ebben a termelés össz­pontosításához és a szakosítás méreteihez igazodjanak. Általános igény és egyben népgazdasági érdek, hogy a nagy teljesítményű, korszerű erőgépeket és gépsorokat ne a kisgazdaságok, hanem a több­megfelelő feltételekkel rendel­keznek azoknak gazdaságos ki­használáséra Köztudomású, hogy az új, korszerű gépeket költségigé­nyességüknél fogva egész tár­sadalmunk érdekeivel össz­hangban a tudományos-műszaki haladás szolgálatába kell állí­tanunk. Ezzel elő kell segíteni a munkatermelékenység lénye­ges javulását, a költségek csök­kenését, a termelés mennyiségi és minőségi eredményeinek a fokozását. Szükséges, hogy azon szervek és személyek, akik döntenek a korszerű mezőgaz­dasági technika sorsáról, fele­lősséget érezzenek annak igaz­ságos elosztásáért. Vitán kívüli, hogy a gépek rendszeres minőségi karbantar­tása és javítása is figyelmét ér­demel, mivel az utóbbi eszten­dőkben a gépek javítására for­dított évi költség elérte a 6,5 milliárd koronát. Ez az összeg az összes gépi beruházások ér­tékének csaknem a negyede. Természetesen, a mezőgépek jelentős hányada régi típusú és úgyszólván alig hasznosítható. Ennél fogva a generáljavítás nem kifizetődő, mégpedig azért, mert jőnéhány gazdaságban el hanyagolták a napi karbantar­tói és javítói teendőket, a na­gyobb hibák megelőzését. Itt az ideje, hogy a gépesí­­tök körülnézzenek a portán és megtegyék az intézkedéseket я gépek minőségi Javítása érde­kében. Ügyeljenek arra, hogy az irányítás jogának gyakorlá­sakor ne feledkezzenek meg az ellenőrzés kötelességéről sem. —boksza— Л befejeződött ötéves terv telje­** sítésének és főként a CSKP Központi Bizottságának 1974 novem­beri ülésén hozott határozatok végre­hajtásának tapasztalatai igazolják, hogy a nagyfokú igényesség alapelvé­nek és az eredmények bíráló elem­zésének érvényesítésével jelentős si­kereket érhetünk el. Jelenleg nagy problémát okoz a szükséges takarmány és élelmiszer beszerzése a tőkés . piacokon. Ezért pártunk már XIV. kongresszusán elő­térbe állította azt a feladatot, hogy hazai termeléssel fedezzük a fő élel­miszerfajták fogyasztásának növeke­dését. Társadalmunk az egész nép­gazdaság stabilizáló tényezőjeként ér­tékeli a mezőgazdaságot, s ezért kellő figyelmet fordít fejlesztésére. Javul a mezőgazdaság anyagi műszaki ellá­tottsága, a legújabb tudományos ku­tatási eredmények érvényesítése, ami végeredményben kihat a termelés nö­vekedésére. A mezőgazdasági teljes termelés volumenének értéke tavaly elérte a 25 milliárd koronát, ami 1970-hez vi­szonyítva egyhatodos növekedést je­lent. Az állattenyésztési termelés ér­téke 13 milliárd 200 millió korona s részaránya a mezőgazdasági teljes termelésben 52,8 százalék. Tavaly az állami alapokba irányuló árutermelés elérte a 14,3 milliárd. ko­ronát, s háromötödös részaránya volt a brutto termelésben. Ennek az érték­nek döntő részét, több mint kéthar­madát, az állattenyésztési termékek képviselik. Az állattenyésztési eredményeket mégsem becsülhetjük túl, mert az utóbbi években erősebben jelentkezik a marha-, főként a tehénállomány csökkenése. Pang a gazdasági állatok hasznossága. Leginkább az bánthat minket, hogy az abraktakarmány gozó üzemi kapacitásokra és bizo­nyos előítéletekre, a vágőjuhok és kecskék eladási tervét csak 0,7 száza­lékra teljesítettük. Több mint 2400 tonna az adósság. A nagyüzemi termelési technológia és kifizetődőbb fajták alkalmazása pozitívan befolyásolta a vágócsirkék tenyésztését. Tavaly 58 és fél ezer tonna csirkét adtunk el közellátásra és ezzel az évi terv volumenét 4 és fél százalékkal túlteljesítettük. Az említett mennyiségnek a felét a szö­vetkezetek, 11 százalékát pedig a kö­zös. mezőgazdasági vállalatok szol­gáltatták. A konzumtojás termelése terén is hasonló a helyzet. Tavaly 618 millió darabot vásároltunk fel, ennek 36 százalékát a szakosított közös szö­vetkezeti vállalatoktól, tizenketted részét a magánszektortól. Az 5. ötéves terv utolsó évében nagy problémák voltak a tervezett tejfelvásérlás teljesítésével kapcsolat­ban. Az ok: a terimés takarmány hiá­nya, amelyet leginkább a közép- és kelet-szlovákiai járások sínylették meg. Tíz járás nem teljesítette évi tejfelvásárlási tervét. Tavaly közellá­tásra 1 milliárd 177 millió tejet ad­tunk el, ennek háromnegyede a szö­vetkezeti szektortól és kis része (2,3 °/o) a kistermelőktől származik. A földművesek tavaly megfelelő termeléssel és eladással biztosították a városi és falusi lakosság folyamatos ellátását. Az idei feladatok még Igé­nyesebbek lesznek. Ezért az év első hónapjaitól felelősségteljesen kell hozzálátnunk az állattenyésztési ter­mékek állami felvásárlási terve opti­mális feltételeinek nemcsak általá­nos, hanem minden munkahelyen tör­ténő megteremtéséhez is. Kocian Štefan, oki. mérnök iránytalanul nagy fogyasztásának tövetkeztében csökken az állatte­­tyésztési termelés hatékonysága. A eheneket olyan méretűén takarmé­­íyozták abrakkal, mintha évi tejho­­samuk elérte volna a négyezer litert. \ valóságban azonban a háromezret sem éri el. Ha az említett szemes ta­­carmány-mennyiségből Szlovákiában ívente átlag 1 mázsát takarítanak neg, ez összesenmintegy hatezer va­jon mennyiséget jelentene. Igaz, ez zaléka szarvasmarha, 53,2 százaléka sertés volt. A vágóállatok eladásában a szövetkezeti szektor részaránya 71,2, az államié 22,9, a magánszektoré pedig 3,6 százalék volt. Az évi tervet 10 százalékkal túltel­jesítettük a vágómarhák felvásárlásá­ban: 187 600 tonnát vásároltunk fel, 70 százalékát a szövetkezettől, 7,6 százalékát pedig az egyénileg gazdál­kodó parasztoktól stb. Ez utóbbi ma­gas arányszám részben a szövetkeze­másrészt megköveteli, hogy az eddi­ginél nagyobb figyelmet fordítsunk a terimés takarmányok termelésének növelésére és minőségének lényeges javítására. Dolgozóink áldozatos munkája le­hetővé teszi az életszínvonal állandó emelkedését és a szociális létbizton­ság szilárdulását. A szocialista mező­­gazdasági termelés feltételeket te­remt arra, hogy a lakosságot egész éven át kellőképpen ellássuk a fő termékekkel. A helyes táplálkozási elvekkel összhangban évről évre nő a hús, a tej és a tojás egy főre szá­mított fogyasztása. Országos viszony­latban megállapíthatjuk, hogy fo­gyasztásukat lényegében már hazai termeléssel fedezzük. A szlovákiai földművesek tavaly mintegy 430 ezer tonna vágóállatot adtak el közellátásra, ennek 43,6 szá­tesités eredményeivel, másrészt a háztájiak nélküli szövetkezeti gazdál­kodás bevezetésével magyarázható. A húsfelvósárlásban a sertéseké a legnagyobb részarány. Tavaly 229 ezer tonna sertéshúst vásároltunk fel, a tervezettet 1,7 százalékkal teljesí­tettük túl. E téren is vezetnek a nyu­­gat-szlovákiaia kerület földművesei. A betegek és gyengélkedők étrend­jében fontos szerepe van a borjúhús­nak. A tavalyi felvásárlás mintegy hétezer tonna volt, ezzel 77,6 száza­lékban valósítottuk meg az állami tervet. A mezőgazdasági vállalatok összesen 65 ezer darab, 107 kg átlag­súlyú borjút adtak el. Az állami szek­tor az első helyre került eladási ter­vének teljesítésével — 81 százalékra teljesítette és darabonként 120 kg-ot meghaladó átlagsúlyt ért el. Tekintettel & nem megfelelő feldől-

Next

/
Oldalképek
Tartalom