Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-02-07 / 5. szám
J. _L 1976. február 7. SZABAD FŰLDMOVES. 15 ťSZEI Miért nyugtalanok télen a méhek? A gondos méhész időnként meggyőződik róla, hogy méhei az elegendő és jő élelemmel való beteleltetés után hogyan viselkednek, nem nyngtalanítja-e valami őket. Persze nem elegendő csak a kaptárra nézni, hanem meg kell hallgatni, nyugodtan telelnek-e. Ilyenkor sokan a gumicső egyik végét a röpnyílásha, a másikat a fülUkbe teszik, s azon keresztül hallgatják a zümmögést. A gyakorolt méhész azonban nyáron rendszerint a röpnyiláson tartózkodó méhek viselkedéséből Ítéli meg a belső helyzetet anélkül, hogy kaptárt bontana. Ml hallható a röpnyílásban? A méhcsalád erősségétéi függően gyengébb vagy erőteljesebb egyenletes zümmögést, aszerint milyen távolságban helyezkedik el a telelőfUrt a rőpnyllástól. Melegépitményű kaptárokban gyengébben hallható a méhek zümmögése, mint a hideg épftményöekben. Ha a röpnyiláson keresztül egyenletes, nyugodt zümmögés ballható, akkor minden rendben van, a méhek kitünően telelnek. Sajnos, az ilyen állapot nem jellemző minden kaptárra. Némelyikből az erős zümmögést már 1—2 lépés távolságról gumicső nélkül is halljuk. Mi ennek az okozója? A méhek téli nyugalmát a madarak, leggyakrabban a cinkék és a zöldharkályok zavarják. A cinke a röpnyílás előtt kopog, amikor a méh kibúj, elkapja és a kopogást mindaddig folytatja, mig ki nem jön a többi méh is. Rendszerint akkor több cinke is odamegy. Az ilyen kaptár méhállományának a nap|ai meg vannak számlálva. Méheim olyan erdőben telelnek, ahol sok a cinke. Ezek termérdek gondot okoztak amig rájöttem, hogyan védekezzem ellenük. Amióta fél nagyságú eternit lappal takarom a kijárót, esetleg kátránypapírból 12— 13 cm magas szeleteket készítek a kaptár szélességében és azokat szöggel odatüzöm, azóta nyugtom van a cinkéktől. Ha ugyanis a cinke az eternitre kopogna, eltompitaná a csőrét, a kátránypapirt pedig nem kedveli. Kopogásának a nyoma a deszkán marad. Egy darabkát sikerül lecsípnie belőle s ez tetszik neld és addig csipkedi, amig a röpnyíláson ki nem bújik egy-két méhecske. A zöldharkály az erdőben a kaptáraimban nem tesz kárt, pedig azok préselt gabonaszalmából készültek. A huszas években, amikor még szalma kasokkal a városban mébészkedtem, a zöldharkály addig kellemetlenkedett, mig el nem jöttem onnan. A kasok oldalát kilyuggatták és mohón falatoztak a mézes sejtekből. A méhek a harkályok garázdálkodására kivonultak a röp nyílásba. Lelövésük után begyükben csak mézeslépet találtam, a méheknek nyoma sem volt. A zöldharkály nem fél az embertől, könnyen megközelíthető és lelőhető. Ha a baromfi a kaptárokba repül, vagy alatta kapirgál, az egerésző macska ráugrik a kaptárra, szintén zavarja a méheket. Előfordult persze olyan eset is, amikor egér kerül a kaptárba és lerágja a mézes sejteket. Erről a röpnyiláson keresztül, a sejttörmelékből győződhetünk meg. Ha cickány van bent, akkor összerágott méhek jelzik a garázdálkodását. Ez mézet nem fogyaszt, de eszi a méheket. Mielőtt felraktam volna a röpnyflás-szükítő-' két, akadt egér és cickány is. Az egeret kifogtam. A cickány miatt pedig kaptárt kellett bontanom, különben tavaszig az összes méhet felfalta volna. Egér és cickány ellen 20 cm hosszú és 7 mm magas röpnyilással védekezem. A cickány anynyira meglapul, hogy 8 mines nyíláson is bebúj. Amilyen a szögletes ceruza vastagsága, olyan nyíláson már nem fér be. Egy méhész barátom arra panaszkodott, hogy egyes kaptáraiban zúgnak a méhek. Megmondtam neki, ml okozhatja ezt: Levegőhiány. A költőtér szorosan volt takarva és a levegőcsere némileg csak a röpnyiláson ét történt. Bent olyan nagy volt ■ pára lecsapódása, hogy a kaptárból a röpnyiláson át kifolyó viz megfagyott. A jég eltávolitása után a kaptár méhei megnyugodtak. A család erősségéhez képest sokszor kicsi a röpnyílás, vagy a méheket kevés kereten teleltették be, s az ilyen kaptárban enyhe télen izzadnak, megfeketednek és korán tavasszal elhullnak a méhek. Régebben ez nálam is megtörtént. Azóta egy kerettel inkább többet hagyok bent télire. Tavaszszal az első tisztulás után annyira szűkítem a családokat, ahány keretet szorosan ellepnek, mert a tavaszi szűkítés igen fontost Ez az alapja annak, hogy a család erőssé fejlődhessen. A túlságos meleget a költőtér szoros takarása is előidézheti. A huszas években Balog Bálint méhésztársam erre a pórusos újságpapírt ajánlotta, mert a papír átengedi a levegőt. Ezt magam is kipróbáltam és telelés után a kaptár belseje lucskos, dohos, penészes, tehát egészségtelen volt. Elért a papír sem megfelelő a takarásra. Még egysoros papir is ártalmas, megnedvesedik és nem engedi át a párás levegőt, lecsapódik róla és a víz lecsepeg a kaptárba. Az ilyen kaptárban aztán a nyitott eleség s a virágpor készlet megromlik. Az ilyen élelem fogyasztástól a méhek megbetegednek. A család kora tavasszal hirtelen legyengül. Mikulás Lajos Д méhek képessége a jobb anya kiválasztására Eddig a szakemberek nem tisztázták, ml az oka, hogy a méhek oly sok anyabölcsőt húznak egyszerre. Az anyásltások előtt általában megmérték az anyák súlyát. [A terméketlen anyák átlagsúlya: 180—210 mg, a termékenyeké 190—265 mg.) Feltűnt, hogy a méhek nem fogadnak el minden könnyű súlyú anyát. Ogy látszik, valóban szívesebben fogadják a nehezebb anyákat, tehát döntenek az anya minőségéről. Az erra vonatkozó kísérletben ugyanahhoz a családhoz egyszerre beadtak egy könnyű és egy nehéz anyát. A zárkákat alul zárták, vékony viaszréteggel, rajtuk négy kislyukat fúrtak. A 4 kísérlet eredménye: a méhek az 51 nehezebb anyából 38-ot el fogadtak (70,8%), az 51 könnyűhői pedig 7-et (13,7%). (P) Zalay elgondolása az Idegen kutyákkal helyes volt. Ez abból ts kitűnt, amikor a komondorokkal a medvebőrt szaglásztattdk, a kutyák hátukon felborzolt szőrrel el-el kapták a medve bőrét. Ez igazán jó jel volt. A próbát meg lehetett Ismételni. A második kísérlet meglepő sikerrel végződött. Csak a legfogósabb komondort engedték a nyomra. A többit lánchoz kötve vitték a sűrűbe. Az elengedett kutya hevesen támadott és kiadósán csaholt. Amikor észrevette, hogy közeleg a segítség, rárohant Dobosra. Ákos sem vette tréfára a dolgot, felállt, és osztogatta az ütéseket úgy, mint a medve szokta. Pevný, aki ötven méterről nézte a bajvívást, kénytelen volt egy fókora husánggal közbe lépni és a harcias komondort láncrafűznt. Még aznap este táviratot küldtek a tenefonon sürgető vadászoknak, miszerint vasárnap megtarthatták a medvevadászatot. Már szombaton délután megérkezett a négy vendégvadász, ahová engemet is meghívtak. Nem állhattam , meg, hogy meg ne kérdezzem, mindent jól megszerveztek-e. A válasz megnyugtató volt, így én ts megnyugodtam. Dobos mintha megváltozott volna. Jókedve elhagyta, szót sem eltett, komoran csak nézett maga elé. Másnap reggel nyolc órára tervezték a medve vadászatát, azonban Dobos és Pevný már reggel hat órakor elindultak az öltözködés végett. Útközben mindent aprólékosan megbeszéltek. Ogy döntöttek, hogy csak egy komondort bocsátanak ki a „medvére“ húszméternyi távolságról. A vendégvadászok serétes fegyverekkel érkeztek, a lejtőre állították két hazat lövész társaságában. Megszólalt a kürt я a hajtás elkezdődött. Dobosnak megmondták, öt percig engedje, hogy a kutyák csaholják, aztán óvatosan vonuljon a megbeszélt helyre, a 150 méternyire eső sziklabarlangba, Pevný kísérje őt és a barlangban megszabadítja a nem éppen kellemes ruházattól. A szabaddá tett komondor ez alkalommal is bőszülten rohant a medvére és tépte lábszőrzetét. Dobos Ilyen támadásra nem volt elkészülve. Felállt s így várta a támadást. A kutya hol hátulról, hol elölről támadott. Lábával rúgott, kezeivel ütött, vadul hadonászott. Amikor a kutya mellének ugrott, elkapta a két kezével és magához szorította. A kutya nyüszített, fuldocsövekve ideál-golyót töltöttek. A két fiatal vadászt sziklák tetejére állították, hogy mozgásukat meggátolják. A másik kettőt, akik az ötvenfelé hajló korosztályhoz tartoztak egy meredek kolt, majd sikerült az ölelésből megszabadulnia. A nyüszítésre a láncon levő három komondor erős rántással kiszabadította magát, s akkor már négyen vették üldözőbe a „medvéi". Közben Dobos megindult a barlang felé, de a négy kutya elállta útját s elkezdődött a közelharc. A csaholdsra beérkezett Pevný és husánggal verte a komondorokat. Ordítássá, vonyítássá faluit a küzdelem. Sajnos, ennél még nagyobb baj is történt. A nagy ricsajra a sziklán elhelyezkedett két fiatal lövész segítségre sietett és a sűrűben megpillantva a „medvét", elkezdtek rá lövöldözni. Szerencse, hogy nem minden lövés találtI De amikor Dobost az első találat érte, kiabdlnt kezdett: „Ne lőjjetek, hisz' én vagyak Dobos Ákos, a forgalmista". Erre a két ifjú vadász megrettent és abbahagyta a lövöldözést. Pevný hamarosan kiszabadította Dobost a medve bőréből. Szerencsére a golyó csontot Пет ért, de a combjából a hús cafatokban lógott és folyt belőle a vér. A szerencsétlenül fórt embert első segélyben sem részesíthették. Nadrágszífakkal állították el a vérzést. Vállukon, amilyen gyorsan lehetett, felvitték az állomásra, onnan — más híján — pályakocsin Hron. Breznicára, ahol már mentőkocsi várt, hogy elszállítsa a kórházba. Felépülése három hónapot Igényelt. Szerencsére nőtlen ember volt, rokkantságát aráríylag nyugodtan viselte el. A kivizsgálások kimeneteléről azonban itt nem beszélek. Mindenesetre levontuk belőle a tanulságot. ]án M. Habrovský A falánk Egy ködös őszi délelőttön, egy határmenti holt-ágon csukáztunk barátommal. A Nap át- meg átsütött a ködfüggönyön, mely lágyan beborította a tájat. A víz hol Itt, hol ott fodrozódott a rablások nyomán. Délelőtt 10 óráig két csukát sikerült tóm. Ojra csallzás, dobás, rövidesen újabb kapás, ez sem akad meg. Felteszem a negyedik keszeget és újra bedobom. Kissé Ideges vagyok, hiszen van egy kis gyakorlatom a csukafogásban, de ilyen még nem történt velem. Addig meditálok magamban, hogy csak barátom hangjára riadok fel: kapásod van meginti — Kissé bizonytalanul veszem kézbe a botot a három elszalasztott kapás után, de bizonyítani kell saját magamnak és nem utolsósorban barátomnak, aki már kissé Indulatosan adott egy pár „jó“ tanácsot. Bevágási Akad a hall Egy-két határozott bukfencet vet a víz alatt az „Ismeretlen“, de hamar kifárad és megadja magát, barátom könnyedén szákolja meg. Közel kétkllós a „koma". Kölyökcsuka feje. fognom, olyan jó „típus“nagyságúakat. Egyik botomat felcsaliztara egy tenyérnyi eleven vörösszárnyú keszeggel és egy — a parthoz mintegy 8—10 méterre levő hlnárlyukba dobtam. Pár perc múlva határozott kapás, az üsző eltűnik a víz alatt, a zsinór határozottan a mélybe fut. Erőteljesen bevágok, de a hal mégsem akad meg, üresen húzom ki a szereléket. Ojra feltűzök egy tenyérnyi vörösszárnyút, mely pontosan repül az előbbi hlnárlyukba. Három perc sem telik el, újabb határozott kapás, de ezt Is elszalasz(Adamčík Ferenc felvétele.) És most jön a meglepetés I Az utolsú kishalakat már le se tudta nyelni a falánk, mert az előző kishal farka még kilátszott a torkából. Egy hosszúszárú csipesszel megszabadítottuk a gyomrát a keszegektől. A tőlem elcsent négy keszegen kívül mág két félig megemésztett halat is találtunk falbontáskor a gyomrában. A csuka súlya 1,85 kg volt, halak nélkül. A négy vörösszárnyú és a két félig emésztett hal 35 dkg-ot nyomott, közel a csúka súlyának 20 százalékátl Ugye, tényleg falánk a csuka?l (Ju) A nemes ponty Néhény évtized tenyésztési munkáját képviseli a ma már elterjedten szaporított nemes ponty. Számtalan egyedi kiválasztást követő keresztezéssel sikerült kialakítani a nemes ponty mai formáját, melynek legfontosabb jellegsetasségo a főj mögütti hirtelen ívben emelkedő és a szokottnál szélesebb, húsosabb hátréss. (Kucsera Szilárd felvétele.) Hogyan foghatunk sok vörösszárnyút? Egy ú| tapasztálét szerint; mustármaggal kell próbálkoznunk. A mustármagot vetőmag-szaküzletben szerezhetjük be. Este áztassuk be és reggel nyeles serpenyőben vízben főzzük kb. 20 percig. Mihelyt a mustármagok egyik oldala megteháredlk, néhény evőkanállal azonnal merjünk ki belőle; ez kerül majd a horogra. A többit tegyük el beatetőanyagnak, ezt még tovább főzhetjük 8—10 percig. A mustármagot nem tudjuk ágy horogra főzni, mint pl. a főtt árpát. Vegyük a mustármagot a bal kezünkbe, nyomjuk picit össze, erre о nyomásra kissé felnyílik a héj klfehéredett oldala. Ebbe a résbe szúrjuk bele a hosszúszárú 18-as vagy 2D-as horgunkat úgy, hogy a hegye kicsit kilássák. Amikor elengedjük a mustármag oldalát, a rés összecsukódik és kitűnően beszorítja horgunkat A legkönnyebb üszőnket tegyök fel zsinórunkra, a stopper alá. Egy-két aprócska ólomsörét elegendő a kiegyensúlyozáshoz. Ennél jobb a kis őlomlemezdarabka. Rövid várakozás után a bedobott üsző környékére IS—20 mustármagot dobunk bo gondosan (a tovább főzött maradókbóll). A mustármagnak erőaesagd ofajnedve van, amely odacsábítja a környékről es örökké éhes, kiváncsi keszegeket. Zzinőrnak 13-ös „vastagságút“ használjunk. A vörösszár nyűak hamarosan tolongani fognak mustármaggal felcsallzott aprő horgunk körül és estére biztosan teli fogjuk a tepsinket. Aki fogni szeret, és nem a rekordlistára akar felkerülni, az kitűnően szőrakozik a főtt mustármagos keszegezéssel.
