Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-02-07 / 5. szám
Ai 1974 őszén uralkodó szokatlanul esős Időjárás, valamint az árvíz is jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évben a burgonyatermesztő hegyi és hegyaljai körzetek kevesebb vetőburgonyát adtak mezőgazdaságunk rendelkezésére. Ennek következtében csökkent az étkezési burgonya, valamint a jó minőségű vetőburgonya jelenlegi téli készlete. Ez a tény hatványozottan előtérbe helyezi a korai burgonya termesztésének kérdését a nagyüzemekben és a háztáji kertekben egyaránt. Megpróbálunk ezért néhány tanáccsal segítségére lenni azoknak, akik a korai burgonya termesztése terén még nem rendelkeznek saját tapasztalatokkal. 'A hajtatás nélkül ültetett gumó kikeléséhez rendes időjárás alkalmával 4—6 hét szükséges. Hajtatással ezt az időt 2—3 héttel lerövidíthetjük. A művelet megkezdésének legalkalmasabb időpontja február hónap közepe. ami 4—6 hektárnyi" területre elégséges. A háztáji kertészkedők rendszerint találnak megfelelő hay előteret a kamrában, a pincében vagy másutt, úgyhogy a műanyaglepel alatti burgonyabajtatás náluk nem jön számításba. Az NDK-ban másként használják fel a műanyagot a burgonya előhajtatásához. Keskeny műanyagzacskókba 8—12 kg burgonyát tesznek. A zacskókat szabad ég alatt fából vagy vasból készült állványokra rakják. Egy további műanyag lepel védi a vetőgumót a fagytól. E módszer előnye, hogy ládákra nincs szükség. A műanyag zacskókat perforálni ajánlatos, a légcsere végett. A hajtatóházban vagy a hajtató helyiségben február közepén a ládákba rakott vetőburgonyát úgy helyezzük el, hogy 2—2 ládát hosszabb oldalával egymás mellé rakva sorokat alakitaunk ki. A sorok magasságát az épület méretei döntik nyahajtatási rendszer előnye, hogy az egyenletes hajtásképződéshez nem szükséges a ládák átrakása. Sikeresen lehet a vörös fénysugarakban gazdag Osram gyártmányú 32, 40 vagy 65 wattos villanyégö segítségével végezni a hajtatást. Ez esetben rendes körülmények között napi 12 őrás megvilágítás szükséges. Hajtatáskor a burgonya elég melegigényes. Minél magasabb a hőmérséklet, annál gyorsabban indul meg a hajtásképződés. Az átlagos hőmérséklet hajtatáskor 9—11 C fok között ingadozzék. Ez esetben általában hat hét szükséges a hajtásfejlődéshez. Viszont pl. 11 C fokos hőmérsékleten ez az idő négy hétre csökken. A hőviszonyokat a hajtatőházban igyekszünk úgy szabályozni, hogy a hajtatás időszakának első felében a hőmérséklet 6 C fokról 12 C fokra fokozatosan emelkedjék, másoÁ válogatott gumókat alacsonyabb peremű gyümölcsös ládákban helyezzük egymás melló kútsoron, mégpedig a csúcsrüggyel felfelé. A külföldi gyümölcsös ládába két rétegben 4—S kg burgonya fér el, míg a szabványosított hazai ládák befogadó képessége kb. 8—10 kg vetőgumő. Ha nincs ládánk, a vetögumőt előhaj tatásra vékony rétegben a tároló helyiség padlóján vagy polcokon helyezhetjük el. Fontos, hogy a helyiség világos, fagytól védett, fűthető és szellőztethető legyen. A természetes fény hiányát, jő eredménnyel pőtolhatjunk a nappali fénynek megfelelő erejű villanyvilágítással. Ez az előhajtatási mód pincékben vagy egyéb sötét helyiségekben is megvalósítható. Az utóbbi években műanyagfóliák alatt a szabadban is hajtatnak korai burgonyát. Ilyen módszerrel hazánkban első ízben a. Havlickűv Brod-i Burgonyatermesztési Kutatóintézet részlegén végeztek vetőburgonya-hajtatási kísérleteket. Az előkészített vetőburgonyával megrakott ládákat hosszabb oldalukkal egymáshoz fordították és így ládasort alkottak. Egymás fölé 9 ládát helyeztek. Összesen 30 métermázsa burgonyát hajtattak e kísérlet folyamán. A ládasort 0,1 mm vastagságú poliamid fóliával fedték be. A poliamid leplet hangyasavval ragasztották össze. Az így kialakított „köpenynek“ eléggé nagynak kell lennie, amit a szél ellen biztosítani kell. A műanyaglepel alatt a hőmérséklet mindig 3—5 C fokkal magasabb a külső hőmérsékletnél. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fólia a burgonyát —5 C fok külső hőmérsékletig rtiegvédi a fagyástól. A burgonya minden oldalról elegendő fényt kap, úgyhogy a hajtatás fennakadás nélkül folyik. Gyakorlatilag egy „köpeny“ alatt e nagyüzemekben 100—150 métermázsa gumót hajtathatunk, A korai vetőburgonya hajtatása el, rendszerint a mennyezetig rakjuk, egymásra a ládákat. Az ikersorok között egy ládahossznyl teret hagyunk ki a fénycsövek (neonlámpák) részére. A villanyárammal működő fénycsöveket a ládasorok között függőlegesen úgy helyezzük el, hogy a fény az egész helyiségben a lehető legjobban elosztődjék. A fénycsöveket fából vagy fémből készült állványra szerelhetjük" amelyek segítségével a ládákra is akaszthatók. A fénycső alsó vége ne legyen a padlótól 40 cm-nél magasabban, s a fénycső, valamint a legtávblabb eső burgonya közötti távolság ne haladja meg a 2,5 métert. Egy 120 cm hoszszfl fénycső 3—4 négyzetméternyi terület megvilágítására elégséges. Fénycsövekkel 40 napig világítjuk meg a vetőburgonyát-, naponta 6—8 óra hosszat. A két-két sorban függő fénycsövek mennyezetre erősített csigarendszeren keresztül összefüggésben tarthatók egymással, s ha az egyik sorban a fénycsövet lejjebb húzzuk, annak párja a másik sorban annyival emelkedik. A fénycsövek helyét függőleges irányban naponta háromszor kell változtatni,' hogy a ládaoszlop minden egyes szintjén elhelyezett burgonya egyenlő fényt Vepjon. Az ilyen burgodik felében viszont fokozatosan csökkenjen. Az egyes ládaszintek hőviszonyai között jelentős a különbség, amit nagyüzemileg ventillátor, kisüzemileg pedig szellőztetés segítségével szabályozhatunk. Dél-Szlovákia viszonyai között nappal a hajtatéban rendszerint megfelelő a természetes hőmennyiség, csupán az éjjeli órákban kell olykor fűteni. A levegő relatív páratartalma 75—90 százalék legyen. Rendes körülmények között ennek elérésére nem szükséges különleges intézkedéseket tenni. A levegő relatív páratartalmának megállapítására hajszálas nedvességmérőt használhatunk, amelyet a-Metra n. v. gyárt Blanskoban (beszerezhető a Laboratórne potreby cég útján, Bratislava, Prievozská 30.). Á páratartalom csökkenését víz szétpermetezésével vagy a ládasorok közötti kezelő utak öntözésével gyorsan kiegyensúlyozhatjuk. Nagyobb páratartalom előfordulásakor gyakrabban szellőztetünk. Nedvességmérő nélkül is a hajtások általános egészségi állapota megbízhatóan mutatja, hogy megfelelő-e a helyiségben a levegő páratartalma. A hajtatás ideje alatt a helyiséget gyakran, szellőztetjük. Meleg napokon legjobb délelőtt szellőztetni, amikor a kinti hőmérséklet kb. egyenlő a hájtatőház hőmérsékletével. A helyesen hajtatott gumón 1—3 cm hosszú hajtások és a fajta szerint zöld, kékeszöld vagy zöldesbarna színű gyökérkezdemények láthatók. Zömök, ún. fényhajtásokat akkor érünk el, ha a burgonyának a hajtatóházban elegendő fényt, megfelelő hőmérsékletet, légnedvességet és élénk légcserét biztosítunk. Legnagyobb igényeket a fénynyel szemben támaszt a vetőburgonya. Lényegtelen, hogy ez a fény természetes, vagy mesterséges. Minél több és minél egyenletesebben elosztott fény álljon rendelkezésre. Ha csak a helyiség egy oldala van kellőképp megvilágítva, akkor a hajtatóládákat néhány nap elteltével rendszeresen át kell rakni a kevésbé megvilágított helyről a' fény közelébe. Ezzel az egész vetőgumőtétel egyenletes hajtásfejlődését érjük el és elkerüljük a cérnacsírák fejlődését. Számtalan hazai és külföldi kísérlet eredménye bizonyítja, hogy a vetőgumó-darabolás nagymértékben csökkenti a termést, mivel a tartalékanyagainak jelentős részétől megfosztott burgonyadarabok kevésbé életképesek. A feldarabolt vetőgumót a vágási felületen át betegségek fertőzhetik. A különböző burgonyafajták a feldarabolásra eltérően reagálnak. Egyes fajták, mint a Bintije, Keŕkovi kifli, Oslava és egyebek, a feldarabolást nem bírják. E beavatkozásra igen érzékenyek a korai fajták (Erstling, Jara). Aránylag jól tűrik a darabolást a Krasava és a Kardinál. A korai burgonya termesztésére egészséges előhajtatott és nem darabolt vetőgumó használatát ajánljuk. Csupán kivételesen, vetőgumóhiány esetén folyamodhatunk a daraboláshoz mint kényszermegoldáshoz, de oly módon, hogy a gumók egészségi állapotának romlása és a terméscsökkenés a lehető legkisebb legyen. Ezért a felvágott gumókat némhány napig a szabad levegőn hagyjuk, hogy vágási felületük bepárásodjon. A gumókat néhány napig a szabad köldökrészt összekötő egyenes vonalon vágjuk ketté, hogy mindkét darabjukon egyforma mennyiségű rügy legyen. A kést mindén vágás után fertőtlenítjük. A hajtatás befejezése után a vetőburgonyát néhány napra hűvösebb helyiségbe tesszük, hogy a gumókat előkészítsük a megváltozott körülményekre, melyek a kiültetés után adódnak. Egyes termesztők állítása szerint jő a hajtatott vetögumőt ültetés előtt sötétbe helyezni, mert ez állítólag serkentően hat gyors kihajtására a mezőn. Az ültetésre így előkészített burgonya átrakását mellőzzük, mert ez a hajtások letörését okozná. KUCSERA SZILÁRD Tenyésztői tennivalók februárban Az állatok — főleg az énekes madarak — valami új „ízt“ éreznek a levegőben. Ez leginkább a természethez hasonló körülmények között tartott állatoknál érezteti hatását. Kedvenceink már javában készülődnek a szaporodásra, az utődnevelésre. Elérkezett a galambpárok kialakításának ideje. Azokat a párokat, amelyek a múlt lenyészidényben nem váltották be a hozzájuk fűzött reményekét, másként kell párosítani. A vásárolt állatokat ügy párosítsuk, hogy a lehető legnagyobb mértékben hozzájárulhassanak tenyészmunkánk eredményesebbé tételéhez. A fiatal vagy új párokat a célnak megfelelő berendezésben szoktassuk egymáshoz. A középen eltávolítható drótfonat-válaszfallal ellátott szoktató-láda rekeszeibe tesszük a párosításra kiválasztott hímet és tojót. Az elkülönített állatok szabadon mozoghatnak, ehetnek, ihatnak és közben ismerkedhetnek egymással. Az összeszokás ideje általában eltérő, de a levegőben érzett „valami“ feledteti galambjainkkal az előző kötelékeket. Rendszeresen figyeljük a galambok tevékenységét — * ha a drótszövet nyílásain át- - átnyúlva csőröznek, szerelmi jj játékba kezdenek, már minden j rendben van. Vegyük ki a vá- i laszfalat, a fiatal párt azonban—| még ne engedjük kirepülni, inkább várjuk meg, amíg párosodnak. így egészen biztos, hogy együtt maradnak a tenyészidő végéig. Annyi szoktató ládát — ha ügy tetszik kalitkát, rekeszt — kell készíteni, ahány új galambpárt tervezünk kialakítani. A hónapot télvégi nagytakarítással és fertőtlenítéssel kell hasznosítani a kisállattenyésztésben. Az állatszállásokat lehetőleg olyankor tisztogassuk, amikor a „lakókat“ nyugodtan kiengedhetjük néhány őrára a friss levegőre. Előbb tökéletesen tisztogassunk meg mindent, csak azután kerítsünk sort a fertőtlenítésre. A háztájiban a 2 százalékos töménységű nátronlúg használata terjedt el legjobban. A padozat fertőtlenítésére 10 százalékos töményhesülésre és a fiókák számára az egészségi állapoton kívül a nőstény diszponáltsága is hatással van. Tavasszal és nyáron inkább este fogadja el a nőstény a hímet, mert napközben túl meleg van. Télen és télutón viszont lehetőleg a déli órákban kell elvégezni a pároztatást, amikor a legmelegebb van. A nagy hideg legalább olyan mértékben csökkenti a nőstény párzási hajlamát, mint a nagy hőség. És, még valamit: lehetőleg szerdán és csütörtökön Rövidebb hosszabb időre télen a friss levegőre. is engedjük ki a tyúkokat Foto: —bortegyük bakhoz a nőstényt, mert így minden bizonnyal szombaton vagy vasárnap kerül sor az ellésre és szükség esetén beavatkozhatunk vagy kellően elláthatjuk az állatokat. Csakis egészséges állatokat pároztassunkl Ne csak a kölcsönkért, hanem a saját tenyészbakot Is vizsgáljuk meg. Aki elmulasztja az egészségi állapot ellenőrzését, könnyen behurcolhatja tenyészetébe az igen sok kellemetlenséget okozó nyúlszifiliszt vagy fülrühösséget. A pároztatás utáni 12— 14-ik napon már tapintással is meggyőződhetünk a vemhességről. A nőstények étvágyának OsXXXXXXXXXXXXXXXXX4XXV4>X4^XX4V4VVXSXVNXX\X\XXXXXXXXV4XXX>XXXXXXXXXXXXXXXX>XX>XXXXXXX>XXX4XNXXXXXX\XXXX4XXXXXXXXXXXXXXXX4XXXXXXXXXV Keresztezés Gjzélandi nyúlállományomban javítani kívántam a súlygyarapodást és az ellenállóképességet Ami az előbbi célomat illeti, saját készítésű takarmánykeverék etetésével igen já eredményt értem el, az ellenállóképességet pedig keresztezéssel szerettem volna fokozni. Az újzélandi anyánál jobban nevelő, biztosabban ivarzó fajtát nem ismerek, ezért csak a borokat cseréltem ki nagytestű flamad és német nagy ezüst fajtájúakra. Kísérletem kitűnő eredménnyel járt. Feleslegessé vált az utópároztatás, nem volt alom, amelyben 10 fiókánál kevesebb lett vola háztájiban na, s olyan életképes mind, hogy nem tudok dönteni, melyiket irtsam ki. Dajkaságba sem lehet adni, hiszen minden alom ilyen nagyszámú. Fajtatiszta tenyészetben 7—8 fiókát nevelt egy anya, most a 9—10 ntéd ugyanúgy eléri a 300 dkg ot 12 hétre. A keresztezésből származó növendékek, megfigyelésem szerint nyugodtabbak, nem zavarják egymást, és igen jó húsformát mutatnak. jelenleg 16 újzélandi anyához 3 bakot tartok, két nagytestű, említett fajtát, és egy újzélandit a tenyészállomány fenntartása érdekében. (Mf) javulása ugyancsak vemhességre utal. Ha nem termékenyül meg a nőstény, ismételjük meg a pároztatást. A siker érdekében — a párzási hajlam fokozására — pár nappal a tervezett pároztatás előtt olyan takarmányokat is adjunk az állatoknak, amelyek serkentik i nemi tevékenységet. Ilyen például a csíráztatott gabona (zab, árpa], a vörös murok, a sózott kenyér és a zeller levele és gyökere. Néha elég a hím ketrecének közelébe helyezni a nőstényt, vágy a bak almát a nőstény ketrecébe tenni és az addig makacskodó nőstény már fel is veszi legközelebb a liakot. Az előrelátók már keltetik ä kacsákat és libákat. A kotlós ösztönszerűen megérzi, hogy alatta élet fejlődik, nem forgatja többé a tojásokat. Ugyanit kell tenni a géppel keltésnek is. A kacsatojásokat a 5., a lúdtojásokat a 26. napon :tell az ntőkeltetőbe helyezni. Ne feledkezzünk el a tojások permetezéséről. A kezdő keltetők a siker érdekében tanúimé nyozzák át a szakirodalmat! Az egzotikus madarak számára készítsük elő a voliereket Ha eddig fűtött helyiségben voltak a madarak, most csökkentsük, végül teljesen szüntessük meg a fűtést. Kivételt kell tenni ez apró egzotikus madarakkal, mert ök 24—26 C fok állandó hőmérsékletet Igényelnek. Ellenőrizzük a madárházak felszerelését és berendezését, javítsuk ki a hibásakat. A kanárik számára teremtsünk kedvező feltételt a párzáshoz. Az átlaghőmérséklet 20—24 C fokra növelésével, a nappalok mesterséges meghosszabbításával, valmint a napi takarmányadag tojáskeverékkel és fehérjés kiegészítésével (csíráztatott szemesek adagolásával) serkenthetjük kedvenceink párzási hajlamát. A kecskék többsége már előrehaladott vemhességi állapotban van, sőt itt-ott már gidákkal is találkozhatunk. Figyelmünk középpontjában a kiadós takarmányozás és megfelelő istállózás legyen. A állatok többsége most készülődik az ellésre. Ellés előtt ne adjunk sok vizet az állatoknak, utána viszont annál gyorsabban gondoskodjunk meleg folyadékről és abba korpát is tegyünk, mert serkenti a tejtermelést. A gidákat lehetőség szerint tegyük külön ketrecbe és hamarosan szoktassuk rá a tejivásra. Készüljünk a naposcsibék fogadására. A nevelőhelyiséget fűtsük ki, mert a csirkéknek az első napokban 30 C fok körüli hőmérsékletre van szükségük, hogy elkerüljék a megfázást és szépen fejlődjenek. A hideg nevelőben tartott csirkék közül nagyon sok elhullik és ez drágítja a termelést.-dp— állataink egészségi állapotára, hasznosságára és javítja a tenyészmunka eredményét. Sok nyúltenyésztő kísérletet tett már a téli vagy télvégi szaporítással. A tudomány a gyakorlati tenyésztőkkel együtt igazolja, hogy a téli-télvégi születésű nyulak egészségesebbek, életképesebbek és jobb eredményt biztosítanak a további tenyészmunkában, mint a hagyományos nyári születésű utódok. Hasznosítsuk minél szélesebb körben ez>t a tapasztalatot. A nyulaknál nem kell megvárni a párzási hajlamosság jeleinek jelentkezését, a nyúl bármikor pároztathatő. A vemségben is használható a nátronlúg. Fertőtlenítéskor ne feledkezzünk meg az óvintézkedésekről és az egészségvédő eszközök használatáról! Fagymentes időjárás esetén a fertőtlenítést egybekapcsolhatjuk a meszeléssel. Főleg akkor, ha már érezhetően jobbra fordul az időjárás. A mész bevált fertőtlenítő szer, ugyanakkor nem káros az egészségre. A helyesen elvégzett fertőtlenítés és az egészségügyi követelmények betartása kedvező hatással van
