Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-02-07 / 5. szám
10 SZABAD FÖLDMŰVES 1976. február 7. Sokrétű tevékenység MANAK A MÚLTRÓL A sládkoviőovoi (diószegi) CSEMADOK helyi szervezetét méltán emlegetik a galántai járás legjobbjai között. Ennek bizonyítására szeretnék néhány példát felsorolni. Kezdjük a sort a Jónevfi kétszeres aranykoszorús Vox Humana vegyeskarral, melynek tagjai felajánlották, hogy a járás területén belül bárhol hajlandók keretmflsort biztosítani a jelentős állami ünnepek alkalmából. Az Illetékes szervek éltek Is a felkínált lehetőséggel; s így valósultak meg olyan fellépések, mint február 25-én a Sarai (vágsellyei), március 8-án Sládkoviöovon (Diószegen) s a felszabadulás tiszteletére rendezett alsószeli szereplés, ahol a járás további hat magyar énekkara is fellépett. Ezenkívül számos fellépést valósítottak meg temetéseken és más egyéb alkalmakból. A kórus, mely tavaly ünnepelte fennállásának ötödik évfordulóját, a járási szervektől eddigi áldozatkész és eredményes munkájának elismeréséül pénzjutalomban részesült, s ebből az összegből ój ruhákat varrattak. A májusi — diószegi — fellépés alkalmából a hnb képviselői emlékplakettet adtak át a kórus vezetőségének. A tavalyi sok szereplés közül, azt hiszem, a III. Kodálynapokon való részvétel a legemlékezetesebb a kórustagok és vezetőjük számára, hiszen másodszor is elnyerték az aranykoszorús minősítést. Osztatlan sikert arattak a komárnoi Bárdoss-emlékesten is, melyet a zeneszerző születésének 75. évfordulója alkalmából szerveztek. Am ne higgye senki, hogy csak énekelni szeretnek Diószegen. A múlt év elején — az egykor jónevű tánccsoport néhány lelkes tagjára építve — újabb tánccsoport alakult, mely még az évben eljutott Zselízre, sőt Gombaszegre is. Megosztott harmadik díjjal tértek haza. Az említett két fellépésen kívül számos sikeres szereplés fűződik még az Oj Hajtás nevéhez. Ezek egyike volt a nádszegi dal- és táncünnepélyen való fellépés, ahol ismeretséget kötöttek a szekszárdiakkal. Ennek az ismeretségnek eredményeként eljutottak Babits Mihály szülővárosába, ahol a szüreti napok keretében léptek fel. A siker és a felejthetetlen pár nap ösztönzőleg hatott a fiatal gárdára, és még lelkiismeretesebben jártak próbára, gyakoroltak A már említett diószegi szabadtéri fellépésen (az SZNF tiszteletére végre odahaza is tapsolhattak a táncosoknak, hiszen knltúrháx hiányában (tatarozzák) nem volt hol fellépniük. Ha már a tánccsoportról szóltam, nem szabad kihagynom a citerazenekart sem, melynek megalakításához az impulzust a kosúti iskolázás, illetve a sándorfalvi citerazenekar vendégszereplése adta. Ez márciusban volt, és a zselízi fesztiválon (júniusban) már a citerazenekar kíséretével táncoltak a lányok és a fiúk. Azt hiszem, nek kell hangsúlyoznom, hogy ez mennyi próbát és milyen ügybuzgalmat igényelt. v Az év elején megalakult az irodalmi színpad, mely Pereden mutatkozott be a járási fesztivál keretében. Igaz, hogy azóta többször nem jelentkeztek önálló műsorral, de a szavalók gyakran szerepelnek különböző keretműsorokban. Ezekben a műsorokban egyébként gyakran léptek fel az éneklőcsoport tagjai, valamint a szervezet szólóénekesei is. A szervezeti élet terén is sikereket értek el Diószegen. Rendszeresen tartották vezetőségi üléseiket, gondot fordítottak a tagtoborzásra és a sajtóterjesztésre is. Igaz, hogy a taggyűlések megtartásánál van behoznivaló, de itt a negatív eredmény a megfelelő helyiség számlájára írható. Nem hegyhátuk ki olyan eredményt a felsorolásból, mint a társadalmi munka, melyből szintén alaposan kivették részüket a szervezet tagjai. Görfül jenő Az utóbbi évtizedekben a szocialista építkezés eredményeként teljesen megváltozott falvaink arculata és a mezőgazdaság is óriást fejlődésen ment keresztül. :юпа Sikerekben gazdag, tartalmas évet zárt a MATESZ. Népszerű színházunk a múlt évben több jó darabbal örvendeztette meg a közönséget. A színház tagjai az új évad kezdetén nagy lendülettel és szakmaszeretettel új darabot próbálnak. A Veiké Krtíš-i (nagykürtösi) Járásban való vendégszereplésük alkalmával néhány kérdést tettem fel Веке Sándornak, a színház rendezőjének. — Hallhatnánk valamit a színház tevékenységéről? — érdeklődőm a művész szakembertől. , — Estéről-estére történő előadásokkal, „kemény“ délelőtti próbákkal Jellemezhetném a munkánkat. A Veiké Krtíš-i járásban Goldoni „Chioggiai csetepaté-ját“ adjuk elő — óriási közönségsikerrel. A tapsviharok arra utalnak, hogy a közönség szereti a vérbő vígjátékokat. Az is igaz, hogy ilyen vidám hangulatú emberekkel a nézőtéren, mint Veiké Krtlš környékén ritkán találkozik a színész. Ezt lelkiismeretes munkánkkal és azzal háláltuk meg, hogy egyegy estére autóbusszal hoztuk be az érdeklődőket ide, a krtíši színházba. jelenleg Lovicsek Béla: Alattunk a város, felettünk az ég című színdarabját próbáljuk. Ismert írónk legújabb darabja a házasélet felbomlásának okait firtatja, nagyon érdekes, figyelmet keltő módon. A főszerepeket Csendes László s Kövesdi Szabó ВЕКЕ SÁNDORRAL, A MATESZ rendezőjével Веке Sándor: „A közönség szereti a vérbő darabokat. A jeleségem könyvtáros. Múltkoriban, amikor hazajött a munkából, ezt mondta: —- Könyvtárunkban kevesen olvasnak ateista témájú könyveket, úgyhogy beírattalak. — De hát minek olvassak én ateista témájú könyvet, ha úgysem hiszek istenben? — Nem kell elolvasnod, csak kiírtam okét a nevedre. Neked nem számít, én meg teljesítem a tervet. Igaz, nekem édesmindegy, az asszony meg teljesít.,, Hát jó. Ezzel rendben is lett volna a dolog, csakhogy jött a folytatás. Telefonált a húgom. — Mondd csak — kérdezte —, milyen Is a végzettséged? — Középfokú, technikumi. —■ Ugye, tudod, hogy esti iskolában tanítok? Most kevés a tanuló, így hát beírattalak a hetedikbe. Nem haragszol? — Észnél vagy? — üvöltöttem a kagylóba. — Miért vagy úgy oda? — csodálkozott. — Bejárnod nem kell, a vizsgákat meg anélkül is beírom, hogy letennéd őket. No, ezért tényleg kár úgy odalenni. Üsse кб! Másnap, amint bementem a munkába, hivatott a főnök. — Szidorov — kezdte a tervedet teljesítetted, de másoknak is segítened kell, különben bajok lesznek! Azt mondtam erre, hogy örömmel hajlandó vagyok elsajátítani Új technológiát, vagy akár újabb szakmát is. Tapasztalataimat meg készségesen átadom. Azt felelte, hogy nem ilyen segítségről van szó. Az előbb telefonált egy színházigazgató. Negyedév vége van, és a nézőtér üresen tátong. Mit tehettem, vettem egy jegyet. Színházba menet szembe főtt egyik régi barátom. — Drága öregem, áll) meg egy szórat — szólított meg. — Nálad is baj van a tervvel? — kérdeztem gyanakodva. — Hogy találtad ki? Tudod, nehezen megy az alkoholizmus elleni küzdelem. Ezért utólagos enqedelmeddel beírattalak kijózanitásra. Az utcán feküdtél, delíriumban találtunk rád... No, gondoltam, mindegy. Elvállaltam, de csak ha nem közlík a dolgot a munkahelyemmel. Továbbmentem. Egyszeresük meghallom volt osztálytársam, Petrov hangját: — Levelezést rovatot vezetek egy lapnál. Levelet írtam a nevedben, és feleltem is rá. Ha valaki érdeklődne, tudj róla! — lói van — gondoltam —, azt az újságot úgysem olvasom. Színház után hazafelé érzem, hoqu valaki merőn figyel. Feketeruhás férfi jön mögöttem. Leszállók a villamosról, 6 utánam. Befordulok a sarkon, ott Is követ, fiz udvaron is a sarkamban van. Óira ki az utcára, bevágódom egy taxiba, de utolér, mellém ül, s az arcomba lihegi.* — Segítsen ki, az istenért! A temetkezési vállalattól vagyok, és baj van a tervvel... DOHÄNV TIBOR: arcod nélkü nem járhatok a Te arcod nélkül minden mozdulatod mélyebb kérkedek nem szánom magam mindig útra kelek nem hallom lépteid de arcod szédítő mosolya utolér s fölém hajol Árnyékban Nyugszik a szépség a felhő lepedőjén Mélységben izzad a fény A füst elcsúszott a tájon A könny bírálókat szült Mária játsszák, példás művészi hozzáállással. Remélem a közönségnek ez a játék is ugyanúgy tetszik majd, mint általában minden Lovicsekdarab. — Egy múlt évi beszélgetésünk alkalmával említetted, hogy a Szovjetunióba készülsz. Voltál-e, s milyen élményekkel tértél vissza? ' — Igen voltam, s nagyon örülök, hogy feltetted ezt a kérdést. Szovjetuniőbell látogatásom olyan élmény volt számomra, amiről szívesen beszélek, amire szívesen gondolok viszsza. Néhány mondatban összefoglalva szakmai „kirándulásomat“, talán mindjárt „szerelmemmel“, a színházzal kezdem. A szovjet színházi élet, valami varázslatos. Az állandóan tömött nézőterek, az egyes darabok Iránti rendkívüli érdeklődés a színészek és a közönség összeforrottsága, minden ittjárő külföldi szakemberre nagy hatással van. Természetesen én a rendező szemével néztem az előadásokat, s számomra nagyon megkapó számtalan üj ötletet, színházi „fogást“ láttam meg a művészien kivitelezett drámákban. Ezekről az élményekről napokig tudnék beszélni, de mivel most erre nincs módom, még elmondom: remélhetőeg hamarosan lehetőségem nyílik arra, hogy ismét a Szovjetunióba utazzam — ezzel is bővítve rendezői látókörömet. Kalita Gábor ményt láthatunk, amelyhez hasonló kevés van a Szlovák Szocialista Köztársaságban. , A múzeumban a feudalizmusban és a kapitalista társadalom Idején a régi gazdasági eszközök, szerszámok, a tájegység népviselete, a hajdanában használt lakásberendezési tárgyak, főzó-, munkaeszközök bemutatása mellett a legnagyobb súlyt a faluban kialakult munkás- és kommunista mozgalom fejlődésére fektetik, (hivatalos okmányok Igazolják az akkori viszonyokat) és természetesen hűen ábrázolják a mezőgazdaság szocialista átalakulását, a kezdettói a 20. évfordulóig. Bemutatják profilokban a szövetkezet alapító tagjait, elnökeit, kiváló munkásait, díszoklevelek állami kitüntetések egész sorát. Legbeszédesebbek azok a számok, amelyek a növénytermesztés, állattenyésztés, gépesítés, a dolgozók szociális helyzetének alakulását szemléltetik. Ott láthatjuk a tápanyagellátás növekedését bemutató grafikonokat a különböző Időben használt ültető- és vetőmagot. A szövetkezetben, ahol döntő többségben nők dolgoznak, az elmúlt húsz esztendő során a legtöbb termelési szakaszon megháromszorozódtak az eredmények. A szövetkezet a járás legjobbjai közé tartozik. Természetesen a tagok keresete is négyszerese, mint az első években volt. A múzeumot, amelynek anyagát gondosan válogatták össze és három helyiségben Ízlésesen rendezték el, bármikor meglátogathatják a trnava környékén Járók, és meggyőződhetnek: az összefogás, az áldozatkészség csodákat tud varázsolni, az új generációknak hűen vissza tudja adni a múlt és közelmúlt történetét. Tóth Dezső A múzeám épülete. A korszerű lakások berendezései semmiben nem hasonlítanak a régi paraszti házakéhoz és a falusi viselet Is teljesen átformálódott. Természetesen a mezőgazdaság kollektivizálása óta szinte teljes egészében eltűntek a régebben használt eszközök, szerszámok. Persze, a falusi házak padlásán, fészerekben sok helyütt megtalálhatók a lakások régi berendezései és jónéhány helyen őrzik az elődök népviseletét. Vannak, akik a gazdasági felszereléseket félrerakták és a régi időkben használt kocsikat, nyomtatókat, szecskavágőt, faekéke és sok mást, amelyeknél használata elkerülhetel len volt a kisüzemi gaz dálkodásban. Ezek közül láthatunk még itt-ott egy-két darabot, de ez a ma emberének nem sokat jelent, mert nem ismeri fel bennük egészében elődeik életét, munkakörülményeit. Pedig csak az becsülheti igazán a jelent, aki ismeri a múltat, nagyapáink, dédszüleink életét. Szerencsére akad az országban néhány szövetkezet, ahol gondolnak a múlt értékének az összegyűjtésére, nem sajnálva időt, pénzt, fáradságot, múzeumot létesítenek belőle. Az úttörők közé tartozik a Hrnčiárovcel Efsz (trnaval járás), amely Vita Hűlik elnök kezdeményezésére mintegy 240 ezer korona költséggel létrehozta a szocialista mezőgazdaság múzeumát. Az alig 600 hektáros szövetkezetben olyan kulturális léteslt-‘ лУ' • •• t A szövetkezet alapító tagjai. Foto: —ttmúzeumi vállalkozás Levicén (Léván) a járási párt- és állami szervek határozata alapján kidolgozták a múlt dokumentumai öszszegyűjtésének és felhasználásának tervét. Ennek alapján a levicei Barsi Múzeum megvásárolt Horša (Horhl) községben egy a 20. század első felére jellemző középparaszti portát, melyet objektumaival, mezőgazdasági felszereléseivel és egyéb tárgyi berendezésével együtt konzerválni fog. A telek szomszédságában pedig csarnokokat építenek, melyekben a járási mezőgazdasági igazgatóság segítségével összegyűjtött régi mezőgazdasági gépek kapnak helyet (pl. cséplőgépek, traktorok, gőzgépek). A létesítményhez tartozó adminisztratív épület egy részében pedig állandó jellegű kiállítás lesz, mely a járás mezőgazdaságának történetét fogja bemutatni a legrégibb időktől kezdve, a forradalmi átalakulásokon át, egészen napjainkig. Ezen épület rendbehozása ás a kiállítás elkészítése felett az SZFSZ JB vállalt patronátust A jnb tanácsa által jóváhagyott négy évre szélé terv komoly feladat elé állítja a múzeum dolgozóit. 1976 ban a régi paraszti ház rekonstrukciója tervének az elkészítése és a tárgyi berendezés tervszerű beszerzésének a megkezdése a fő feladat. Reméljük, a több mint két millió korona befektetést igénylő terv megvalósítói, főképp az anyaggyűjtés során támogatásra, segítségre találnak. Hiszen a gazdasági üzemeknél, magánházak sopáiban, pajtáiban, padlásain, sok, már hasznavehetetlen mezőgazdasági eszköz, a régi paraszti élet emlékeit őrző tárgy található. Felkutatásuk, összegyűjtésük és tudományos igénnyel való múzeumi elrendezésük még nem elkésett vállalkozás. Kultúr- ég gazdaságtörténeti, oktatási és nevelési szempontból is követésre méltó példa. PhDr, Sándor Károly, a Levice) Jnb művelődési felügyelője A múzeum mellett a nagyobb használati eszközök láthatók. (A felvételen egy régi szecskavágójárgányt láthatunk.)
