Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-10 / 1. szám

1978. január Id, SZABAD FOLDMOVES. 9 Napközi otthonok és iskolai klubok A TANULOK Iskolán kívüli nevelé­sében fontos sserepe van a napközi otthonoknak és iskolai kluboknak. Fő feladatuk, hogy gondoskodjanak a tanulók hasznos és célszerű időtölté­séről a tanftási Időn kívül. Ez a köve­telmény különösen időszerű, hiszen egyre több családban mindkét szülő dolgozik, és sok esetben problémát okoz az iskolás gyermekük elhelye­zése. Igényes küldetésüknek az em­lített intézmények csakis akkor te­hetnek eleget, ha szorosan együttmű­ködnek a családdal, az iskolával és a plonirszervezettel. A CSKP KB 1973. évi júliusi plénu­ma figyelmeztetett arra, hogy az is­kolák oktató-nevelő munkájának meg­javítása céljából hatékonyabban kell támogatni a napközi otthonokban és az iskolai klubokban folyó iskolán kívüli tevékenységet. De vajon él­nek-e a lehetőségekkel a szülők? Megállapítást nyert, hogy hazánkban eddigi fejlődésük nem felel meg je­lentőségüknek. A Szlovák Szocialista Köztársaságban az 1—S évfolyamok tanulóinak mindössze 16 százaléka látogatja a napközi otthonokat, a 6— 9 évfolyamok tanulói közül pedig csu­pán 2 százalék vesz részt az iskolai klubok munkájában. A párthatározat » értelmében fokozni kell a szülők kö­rében a pedagógusi felvilágosító tevé­kenységet. Sokat tehet ezen a téren az osztályfőnök, aki erre a célra fel­használhatja a szülői értekezleteket és szülői látogatásokat. Az agitációs­­meggyőző munkában az eddiginél na­gyobb szerepet kell vállalnia a szülői munkaközösségnek. Arról van szó, hogy a szülők megértsék: gyermekük a napközi otthonban és az iskolai klubban biztonságos helyen van, ahol szakképzett pedagógusok és nevelők irányítják munkájukat, mely hozzá­járul értelmi és érzelmi képességeik hatékonyabb kibontakozásához. TEKINTETTEL ARRA, hogy az 1—5 évfolyamokban még nem tanítják a természettudományi tantárgyakat, a napközi otthonokban jó alkalom kí­nálkozik a tanulók érdeklődésének felkeltésére ezek iránt. Néhány isko­lában már évek óta sikereket érnek el ezen a téren. Hetente egyszer játé­kos formában matematika, fizika, kémia és biológiai órákat tartanak, melyek a gyermekek részéről nagy népszerűségnek örvendenek. Ezek a tanulók amikor a 6—9 évfolyamok­ban hozzákezdenek az említett tan­tárgyak tanulásához, előnyben van­nak a többiekkel szemben. Az iskolai klubokat a 6—9 ővfolya­­mok tanulói látogatják. A tanulók fel­vételét a szülőkön kívül az osztály­főnök határozza meg. Közös megbe­szélés alapján döntik el, hogy a gyer­mek az iskolai klub melyik szakkörét látogassa. Az iskolai klubokat láto­gató gyermekek szakfelügyelet mel­lett készülnek a másnapi tanításra. Lehetősége nyílik arra, hogy a nehe­zebben érthető tananyaggal a szak­tanítóhoz forduljon. A klubok sport- és testnevelési játékokat, találkozó­kat és versenyeket szerveznek. A jól szervezett klubokban az iskola köz­reműködésével és támogatásával eredményesen működhetnek a külön­féle szakkörök. Mindezek alkotóan járulnak hozzá a tanulók ismeretei­nek bővítéséhez, az elmélet és gya­korlat összekapcsolásához, az iskola politechnikai jellegének kiszélesíté­séhez. Ennek kapcsán a polgári ne­velés, honvédelmi nevelés, történe­lem, vagy irodalmi nevelés óráin ta­nultak maradandó, tartós ismeretként vésődnek tudatukba. Segít a tanulók esztétikai nevelésében: színházlátoga­tásokat, múzeumok, filmek és tárla­tok megtekintését szervezi meg. Az olvasott irodalom alapján vitaórákat, vagy irodalmi délutánokat szerveznek. A klubokban a tanulókat önálló fel­lépésre, szereplésre szoktatják. A GYAKORLAT IGAZOLJA, hogy ezek az iskolán kívüli intézmények sokat segítenek a gyengébb előmene­­telű tanulóknak is, hiszen ezek buká­si aránya és lemorzsolódása összeha­sonlítva azokéval, akik nem látogat ják ezeket az intézményeket, lénye­gesen alacsonyabb. Az egységes nevelőhatás elérésé­ben a szülői és iskolai nevelésen kí­vül fontos az iskolán kívüli nevelés. Az utóbbit úgy kell megszervezni, hogy közvetlenül a gyakorlathoz kö­tődjék, aktívan segítse elő a tanulók pályaválasztását, nagyobb részt vál­laljon a tanulók eszmei-politikai ne­veléséből. A szocialista pedagógia fejlődési iránya az oktató nevelői és iskolán kívüli tevékenység minél kedvezőbb egyesítése felé halad. Az iskolai nap­közi otthonok és klubok ennélfogva fontos küldetést teljesítenek a jövő nemzedék szocialista nevelésében. SVINGER ISTVÁN CSUKÁS ISTVÁN: HOLLAND v Kertben lebeg az almaág az égből csillagfény süt le rád, álomba ringat énekem, hunyd le a szemedet gyermekem, szép jó éjszakát. GÖRÖG Volt egyszer egy, no, mi volt? Icipici emberen jókora foltI Hajtsd le reá ja fejedet várja pihetollal töltött patyolat párna. Volt egyszer egy, no, mi volt? Icipici bocskoron jókora folt! Hajtsd le reája, fejedet várja pihetollal töltött patyolat párna. Bandi gyerek nagyon szerette kínozni az állatokat. Reggel, mikor a szemét kinyitotta, az volt az első gondolata, hogy mézes-mázos szóval előcsalogassa a kis szürke macskát, aztán kínozta, fürdette,hogy nyávogjon ... Csak azután mosdott, öltözködött s utána ment az iskolába. Hiába volt az intó szó, á szülök is tehetetlenek voltak, mert a verés sem használt már. Ha szerét ejthette, ki­tépte a kendermagos tyűk farkát, a kis japánkakasét úgyszintén, de a fe­kete kacsával sem volt kíméletesebb. Ha meglátták őt a baromfiudvar la­kói, már hanyatt-homlok menekültek az ól alá, bokrok mögé. Egyedül a gúnár tett némi fogadal­mat, s így morfondírozott magában: — Tulajdonképpen én volnék itt a nőneműek egyedüli támasza és vé­delmezője, csak nem hagyhatom annyiban a dolgokat? Amikor Bandi gyerek megjelent a hátsó udvaron, a gúnár egyenesen a mellére szállt s a mellényén fityegő Aki másnak vermet ás... fényes gombokat cibálta eszelősen a csőrével. Bandi torka szakadtából ki­abált, úgyhogy a Mari néninek kel­lett a-szomszédból átfutnia és szétvá­lasztani a verekedőket. Az eredmény az lett, hogy jó ideig a kis vitéz nem mert a hátsó udvaron mutatkozni. A minap azonban kénytelen volt. Most sem ment volna ő ugyan oda, csakhát a szürke cica átugrott a kerí­tésen, ő pedig usgyi, vesd el magad utána. Eltökélt szándéka volt, ha el­kaphatja a szürke cicát, megúsztatja a fürdőkádban, hiszen neki is kell hébe-hóba fürdeni. A hiba azonban ott volt, hogy anyu tegnap nyitva felej­tette a meszesgödör nyílását s őke­gyelmessége nem nézett a lába elé. így történt, hogy Bandi váratlanul belehuppant és egész derékig süllyedt a mészbe. — Nyáu, nyáu, nyáu — kárörven­dett a cica, ami annyit jelentett ma­gyarul és eszperantóul is, hogy: „aki másnak vermet ás, maga esik bele". Péli Farkas Rozália Mély álmukból a hópelyhek szelíd hívásra ébrednek. Télanyó szól: kis unokák, rajta, kezdhetjük a munkát. A föld fehér paplanra vár, betakarva aludna már. Bokrok, parkok, erdők s a fák lesik a rejtelmes csodát, azt, hogy ma estig mindenen hófehér, csodás dísz legyen. E szavakra a hópelyhek szaporán munkába kezdtek s a földet másnap reggelre fehér pompa fedte be. Sándor Károly fordítása A falusi emberek táplálkozásáról Sokat változott, gyorsult az élet. Jobbra fordultak az életkörülmények, de a falusi ember táplálkozása — no­ha bőségesebb, kirfdósabb, kalórla­­dúsabb lett — anyagát, változatossá­gát tekintve nem sokat javult. Még ma is paprikáskrumpll, lebbencsleves, főtt tészta, pörkölt meg gulyáshüs járja. Meg az elmaradhatatlan szalon­na, kenyér, kolbász, füstölt hús, ame­lyekhez — és ez már eredménynek számít — lényegesen több a zöldpap­rika, esetleg a retek és a paradicsom. A táplálék építi és fűti a testet. Minél nagyobb, minél nehezebb a munka, annál több fűtőanyag, annál kalőriadúsabb táplálék kell. A nehéz munkák gépesítése, a közlekedés fej­lődése, évről évre könnyít a falusi ember terhén. De sajnos, a táplálko­zás a régi maradt, sőt az elfogyasz­tott táplálék kalériaértéke még növe­kedett is, pedig ma már sokkal ke­vesebb a szervezet energiaszükségle­te, és ennek természetes következ­ménye az ésszerű, változatosabb, könnyebben emészthető táplálkozás volna. Mert a fölösleges kalóriát nem használja fel a szervezet, hanem zsír 1Ш1]П111111!П!П111111111Ш111111111111111!1!!111Н1!1!1111111111111Г Ródlízni jó ... Foto: nki alakjában elraktározza, szóval hizlal, és ezzel feleslegesen megterheli á szívet, a májat, az emésztőcsatornát és természetesen az alsó végtagokat. A modern élelmezéstudomány cél­tudatosan válogatja azokat a szüksé­ges tápanyagokat, amelyekre feltétle­nül szüksége van az embernek, és azt tanítja, hogy a szalonnán, Húson, burgonyán, tésztán és kenyéren kívül teljes értékű fehérjét tartalmazó tej­termékek, tojás, vegyesfőzelékek, friss zöldségfélék, vitamintartalmú saláták és gyümölcsök is bőségesen és lehető legváltozatosabb formában szerepeljenek az ember étrendjében. Ezeknek nemcsak az az előnyük, hogy kisebb bennük a kalóriaérték, hanem az is, hogy könnyebben emészthetek, és sok olyan vitamint, sókat és egyéb anyagot tartalmaznak, amelyek nem terhelik, hanem erősítik a szerveze­tet. A modern konyhatechnika rámutat számos helytelenségre, hogy például a túlfőzés, a fölösleges kavargatás, az átöntőgetés, a szűrés csökkenti az ételek értékét, és kárt okoz. Az éte­lek értékeit legjobban kihasználó ké­szítési módok: a párolás, a gőzölés, azért jók és hasznosak, mert így az ételben megmaradnak az értékes táp­anyagok, ízek, illatok, színek, ame­lyek igen fontosak a táplálkozásban. A táplálkozás ütemével kapcsolato­san sok a hiba. Nálunk a fő étkezés délben és este van. Pedig a helyes az, amit keleten és nyugaton egyaránt követnek, hogy a napi négyszeri ét­kezéssel reggel és kora délután egyék legtöbbet az ember. Tehát a helyes étkezési-ritmusban a reggeli mennyi­séget és minőséget emelni kellene, míg a vacsoráét erősen csökkenteni. Honnan tanulja meg mindezt a fa­lusi ember? Ha máshonnét nem, a nép bölcsességét és tapasztalatokra épülő óvatosságát bizonyító szólás­mondásból: „A reggelit edd meg ma­gad, az ebédet oszd meg a barátod­dal, a vacsorát pedig add az ellensé­gednek!“. Dr. Buga László VÍZSZINTES: 1. A jelmondat első része. 9. Kell pá­ratlan betűi. 10. Görög betű. 11. Tö­rök férfinév. 12. Tól-től angolul. 13. Angol világos sör. 14. ötven, száz és ötszáz római szám­mal. 15. Zenében van! 17. Rába ..., dunántúli labda­rúgó-csapat. 19. Üt olaszul. 20. Zenei rövidítés. 21. Sze­rint szlovákul. 23. Érv. 25. Három olaszul. 26. Eláru­sít. 28. A Rhône mellékfolyója. 29. Mond. 30. Időmeg­határozás. 31. Kul­turális központ az ókori Mezopotá­miában. 33. Zamat. 34. Ezerötszáz ró­mai számmal. 35. Nemi jelleg. 36. A szerelem istene a latin mitológiában. 37; Szomszédos be­tűk az ábécé-ben. 39. Haragban van! 41. Jószívű teszi. 42. Kettős mással­hangzó. 43. Angol hosszmérték. 45. Tüzelőanyag. 47. Állami illeték. 49. Becézett női név. 50. Értékhatár. 52. Sem, se szlovákul. 54. Névelő (ford.). 55. Növényi ital. 56. Fűszerez. 58. Szovjet repülőgépjelzés. 59. Talál. 60. Ki németül, 61. Nátriumklorid. 63. Barlangrész. 65. Zsíroz. 66. Király olaszul. FÜGGŐLEGES: 1. Aluminium kémiai jele. 2. Áramközvetítő. 3. Táplálja. 4. Helyrag. 5. Tantál vegyjele. 6. A jó­modornak megfelelő. 7. Kis macska. 8. Ionrész. 9. A jelmondat második része. 16. Burgonyafajta. 18. Szlovák személyes névmás. 19. Húz. 20. Hegy­csúcs. 22. Ad acta. 24. Az erő fizikai mértékegysége. 25. Tibor Zoltán. 27. A kisebb kártékony, ragadozó állato­kat nevezik így. 29. Szikvíz. 32. Szó­végződés. 33. Fohász. 38..........Harí, híres kémnő az első világháborúban. 40. Fantom. 42. Kerület. 44. Zokog. 45. Fiatalok köszöntése. 46 Város Ju­goszláviában. 48. Igen oroszul. 50. Balatoni üdülőhely. 51. London híres tornya. 53. Bratislavai labdarúgó­csapat. 55. Gazdaságunk pillére. 57. Muzsika. 62. Indok. 64. A technikai atmoszféra rövidítése. 65. Közép­­európai Kupa. 66. Föléje. Beküldendő a vízszintes 1. és füg­gőleges 9. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 50. száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése- Tiszta szám­lával lépjük át az új gazdasági év küszöbét. Könyvnyertesek: Hárfái Imre, Širá­kov (Sirak), Szakala Mihály, Moldava n/B. (Szepsi), Kondás Valéria, Rus­­kov (Dobóruszka).

Next

/
Oldalképek
Tartalom