Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-02-07 / 5. szám

1978. február 7. SZABAD FOLDMOVES 7 „Nyugodtság a világpiacon? A múlt esztendei nyár kedvezőt­len időjárása komoly gond elé állította Európát, mert a gabona­­termesztésben egyes országokban nem érték el a feltételezett átla­got. Az Európai Gazdasági Közös­ség országaiban például 1970 óta a múlt évben érték el a legala­csonyabb gabonatermést. Az 1974- es évben például 108, 1975-ben pe­dig csak 97,9 millió tonna gabonát takarítottak be. A világpiac az árak tekintetében mindamellett meglehetősen „nyu­godt“ maradt. Míg 1974 októberé­ben a búza mázsájáért 220, 1975- ben Qsak 167—176 dollárt számí­tottak. A légkörre a világ gabona­termés-eredménye nagy befolyás­sal volt. Ugyanis a világ országai­ban tavaly búzából mintegy 348, 1974-ben pedig 350 millió tonnát gyűjtöttek be, kukoricából pedig 314 millió tonna került raktárak­ba, vagvis 12 százalékkal több, mint 1974-ben. Megnyugtató, hogy a Szovjetunió az USA-tóI évente mintegy 6—8 millió tonna búzát és takarmánygabonát vesz át [1978 januárjától) a következő öt esztendőben. Ez főleg az USA ré­szére előnyös, hiszen maximálisan felfuttathatja gabontermesztését és a Szovjetunió olyan években is át­veszi tőle a szerződött gabona­­mennyiséget, amikor maga kiváló hozamot ér el, hogy feltölthesse készleteit. A világpiacon nagyon kedvező feltétel alakult a szójababkészlet tekintetében, melyből mintegy 72 milliő tonna áll rendelkezésre, te­hát 14 százalékkal több, mint 1974-ben. örvendetes a dologban az, hogy szójatermesztés tekinteté­ben az USA monopolhelyzete meg­szűnőben van, mert Brazília Is fel­futtatta termelését, s 1975-ben mintegy negyedével ért el az ed­diginél nagyobb terméshozamot. Ezzel szemben nagyon „fölver­ték" a takarmánykeverékekhez szükséges halliszt árát. Az előző év októbere óta Itt az árak roha­mosan emelkedtek, állítólag azért, mert Peru későbben kezdte a le­halászást, mint más években, s a halbőség sem volt megfelelő. Ezért kevesebb hallisztet termelhettek, mint amennyit a piac Igényelt. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a tőkés piacon a takarmánykom­ponensek és az élelmiszerek ára továbbra is „feszített“. Ezért he­lyes, ha a belső forrásokat az ok­tóberi pártplénum szellemében a lehető legjobban kihaszháljuk. (Zeno) dulója tiszteletére ■ vállalat kereté­ben 37 Ö8azüzemi, 204 csoportos és 3775 egyéni vállalást tettek a dolgo­zók. A kezdeményezés széles köré ki­bontakozásában nagy szerep Jutott a vállalat keretében tevékenykedő 173 szocialista brigád 2085 tagjának, akik minden élen Jártak, példát mutatva a többieknek is. A vezérigazgatóság a CSKP KB ok­tóberi plénumának anyagát saját fel­tételeire alkalmazva feldolgozta. Ezt az anyagot szektoronként megtárgyal­ták, s az elhangzott Javaslatok alap­ján kiegészítették. Ezt követően ke­rült sor ez üzemegységekben a továb­bi konkretizálásokra áz ottani felté­telek és termelési irány szerint. Ab­ból Indultak ki, hogy a gépállomások szolgáltatást nyújtó üzemei a mező­­gazdaságnak és elsősorban ezt a te­vékenységet kell tökéletesíteniök, konkretizálniuk. Az októberi párt­plénum irányelveinek realizálását vállalati és üzemi szinten rendszere­sen ellenőrzik. A mezőgazdasági nagy­üzemi termelés mai időszakéban új tartalmat kell adni az együttműkö­désnek, illetve a szolgáltatásnak. Te­hát magasabb színvonalon kell foly­tatni ezt a tevékenységet, mint koráb­ban. Ez abban is megnyilvánul, hogy a vezérigazgatósághoz tartozó kuta­tócsoport a kukorica gépesített nagy­üzemi termesztése megoldásán fára­dozik. Ha a kivitelezés sikerül — és sikerülnie kell —, akkor a kukoricát is hasonlóan termeszthetjük, mint például a gabonát. Továbbá a soron­­levö feladatok közé tartozik az adás­vételi kapcsolatok tökéletesítése is. A vállalat dolgozói arra töreked­nek, hogy mindjobban kihasználják a rendelkezésre álló eszközöket, moz­gósítsák a belső tartalékokat. Erre nagy szükség van, hiszen a hatodik ötéves tervidőszakban vállalati mé­retben a termelést az ötödik ötéves tervidőszak valóságához képest nem kevesebb, mint 41,8 százalékkal kell fokozni, s a bevételeknek 60,4 száza­lékkal kell Javulniuk. Terv szerint a munkatermelékenység 30,0, a dolgo­zók Jövedelme pedig 15,7 százalékkal emelkedik. A gépjavítói tevékenység 50,5, a gépek és eszközök valamint pótalkatrészek gyártása 40, az állat­­tenyésztés gépesítése pedig 59 száza­lékkal bővül. Az elmondottak bizonyítják, hogy akad tennivaló bőven. A gépállomá­sok és javítóműhelyek munkaközös­ségei azonban a hatodik ötéves terv­időszak feladataival sikeresen meg­birkóznak. —mis— Segítik a mezőgazdasági termelés fellendítését Á hatodik ötéves tervidőszakban a mezőgazdaságunkra méretezett fel­adatok nem kicsinyek, azonban az egész társadalom, a munkásosztály támogatásával teljesíthetők, sőt egyik másik mutatóban túl is szárnyalha­­tók. A mezőgazdaságnak szolgáltatást nyújtó vállalatok azok közé tartoz­nak, melyek segítik a mezőgazdasá­got termelési feladataik teljesítésé­ben. Pavol Molnár mérnök a Gép- és Traktorállomások, Mezőgazdasági Gép­javító Üzemek vezérigazgatója a szol­gáltatásokkal összefüggésben nyújtott tájékoztatót. Elmondta, hogy a dolgozók áldozat­­készsége révén a gépállomások és a javítóüzemek eredményesen teljesítet­ték a rájuk háruló feladatokat. A tervmutatókban meghatározott telje­sítményeket az 1975-ös év végéig mintegy 600 millió koronával szár­nyalták túl. örvendetes, hogy a ter­melékenység fokozása túlsúlyban a munkatermelékenység általános növe­kedésével jött létre. Egy dolgozó át­lagában a munkatermelékenység nö­vekedése — az ötödik ötéves terv­időszakban — évi átlagra vetítve, többletként elérte a 49 ezer koronát. A gépjavítói tevékenység 153, az állattenyésztés gépesítése pedig 175 százalékkal bővült a korábbi időszak­hoz képest. Jó eredményeket értek el a dolgozókról való gondoskodás te­kintetében is. Ez abban is kifejezésre jutott, hogy az 1974-es évhez képest tavaly 732 személlyel többet láthattak el az üzemi étkezdékben és évente mintegy 1700 dolgozó és 600 gyermek kapott üdültetési beutalót. Gondos­kodnak a dolgozók politikai és szak­mai képességének a tökéletesítéséről Is. Az üzemekben kidolgozták a racio­nalizálás komplex programját, misze­rint a termelést irányítják. Időközön­ként értékelik az eredményeket. Itt abból Indulnak ki, hogy aki irányít, az ellenőrizni is kötelesl Az eredmény a munkatermelékenység szüntelen Ja­vulásában jut kifejezésre. Az 1973-as évben például a komoplex szocialista racionalizálás révén 2 millió 213 ezer koronás költségmegtakarítást értek el vállalati méretben, 1974-ben pedig 3 millió 350 ezer koronát, s az 1975-ös év első felében a megtakarí­tás elérte a 2 millió 657 ezer koro­nát. Ez bizonyltja a legjobban a komplex szocialista racionalizálás ér­tékét. Nagyon fontos tényező a dol­gozó-közösségek alkotó kezdeménye­zésének kibontakoztatása. Az ötödik ötéves tervidőszak első évében pél­dául a vállalat keretében 105 értékes újítási javaslatot nyújtottak be, 1974-ben már 532-t, tavaly az első félévben pedig 201-et. Az elfogadott újítási javaslatok realizálásával 1971- ben 640 ezer, 1974-ben pedig 28 mil­lió 817 koronát értek el. A vállalat üzemegységei — küldeté­süknél fogva — szoros kapcsolatban állnak a mezőgazdasági vállalatokkal és részt vesznek termelésük fellendí­tésében. Ez a kapcsolat egyre töké­letesedik és konkretizálódik. A gép­állomások dolgozói a mezőgazdasági üzemeket nemcsak a mezei munkában vagy a gépek minőségi karbantartá­sában és kijavításában segítik, ha­nem olyan mechanizmusokat is készí­tenek részükre, amilyeneket a gép­ipartól nem kaphatnak meg. Ezek közé tartozik többek közt a Minor Ш/1 típusú adagoló asztal, amelyet a luőeneci gépállomás gyárt évente, mintegy 100 egységet hoz forgalomba, további hasznos szerke­zet a Horal típusú pótkocsi is, ame­lyet a Nové Mesto-i gépállomás gyárt, s így sorolhatnánk a többi berende­zést is. A feladatok végzésében Jelentős szerepet tulajdonítanak a szocialista munkaverseny kibontakoztatásának. A felszabadulás és a SZNF 30. évfor-Cél a fogyasztók jobb ellátása A CSKP KB októberi plénuma igényként jelölte meg többek közt a gyümölccsel és a zöldséggel való ellátás Javítását is. Ezt a hazai termelőalap bővítésével kell elérnünk. A napokban a Zelenina üzlethálózatának vezérigazgatója — František Ottava mérnök — arról beszélt, hogy az ötödik ötéves terv­időszakban a kiskereskedelmi forgalomban mintegy 404 millió koronával szárnyalták túl az eredeti tervfeladatot. Az 1970-es év valóságához képest mintegy 46 százalékkal javult a forgalom. A vezérigazgatósághoz tartozó vállalatok egészében sikeresen teljesítették az ötödik ötéves tervidőszakban rájuk méretezett fel­adatot. Szlovákia lakossága például 1970- ben 19,6 kg friss zöldséget fogyasztott, ez­zel szemben tavaly már 22,6 kg-ot. A citrusz­­termékek fogyasztása a korábbi 6,4-ről 11,3 kg-ra, a burgonya fogyasztása az évi 48,7 kg-ról 57,9 kg-ra emelkedett. A hatodik ötéves tervidőszak első évében a Zelenina üzlethálózatának mintegy 19 millió koronával kell nagyobb forgalmat lebonyolítania, mint az előző esztendőben. A lakosság egyenletesebb és jobb minőségű áruval való ellátására is intézkedéseket tet­tek. Erősen reméljük, hogy ez utóbbi a gya­korlatban is kifejezésre jut, tehát nem ma­rad csupán puszta akarat vagy óhaj. —hai— VWWWWW/VWW\A/WW«/W\A/4A^^^A/^yWS/V\a/VWWWVVWWV>M/WW' Az áru jobb minőségére törekednek A kenyérgabona takarékos felhasználósa egyebek közt a malom- és sütőipar dolgozóinak is elsőrendű feladata. Nem véletlen tehát, hogy reagáltak a CSKP KB októberi plénumának a határozataira. A malom- és sütőipar üze­mei a mezőgazdasági termelőüzemekkel való együttmű­ködés Integrációs formáira törekednek. Azt a célt köve­tik, hogy segítséget nyújtsanak az új kenyérgabonák nemesítésében. Elsősorban Is a sütőipari szempontból nélkülözhetetlen kemény búzák nemesítéséről van sző, amelyek a jó minőségű tészták és sütemények készítésé­nél nélkülözhetetlenek. Egyes sütödékben olyan termékek készítésére van ki­látás, amelyek diétás betegek részére is alkalmasak. Több olyan süteményt is gyártanak, amelyeknek nagyon kevés a cukor- és zsírtartalma. Az új sütőipari áruk a jövőben a régiekhez képest nem a csomagolás tetszetőségében, hanem szók tényle­ges minőségében jutnak majd kifejezésre. A sütödék a kenyérgabonával való takarékossághoz olymódon is hozzájárulnak, hogy az ipari körzetekben 1 kg-os ke­nyereket hoznak forgalomba. A fogyasztók így naponta mindig friss kenyeret vásárolhatnak, annyit, amennyit elfogyasztanak. Feltételezhető, hogy ezután nem kerül kenyér a szemétbe. Ha azonban elegendő csomagoló­anyagot kapnának a sütödék, akkor a kenyér jelentős hányadát csomagoltan hozhatnák forgalomba. Az ilyen áru nem száradna könnyen. Tény, hogy a sütőiparban is akadnak feltárást sür­gető tartalékok. Ezek közé sorolható az árunak az üz­lethálózatba való gondos és gyors palettázott szállítása, így a kenyér nem deformálódna. Szükséges továbbá több félkész áru forgalombahozatala Is. Ezzel a dolgozó nőket segítené a malom- és sütőipar az otthoni munka megkönnyítésében. (B. S.) ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ * ❖ ❖ ❖ ❖ v ❖ ♦I« ❖ ❖ ❖ ❖ * ❖ ❖ ❖ * V ❖ ❖ *1* ❖ ❖ ❖ ❖ A ❖ ❖ ❖ ❖ * ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ * M С1Ш A Nyugat-szlovákiai Húsüzemek komárnol (komáromi) üzemének dolgozóit mér évek óta a legjob­bak közt emlegetik a kerületben. Azok között tartják őket számon, akik évente az elsők között telje­sítik az egész évi feladatokat. Nem volt ez másképpen hazánk felsza­badulásának Jubileumi, harminca­dik évében sem. Az ötödik ötéves terv nagyon fontos utolsó évének igényes feladatait már 1975. de­cember 12-én teljesítették. Nem dolgozók tömegpolitikai munkáját. Ez a magyarázata annak is, hogy a húsüzem dolgozói az ötödik öt­éves tervből rájuk háruló felada­tot korábban teljesítették. A tudatosan kibontakoztatott szocialista verseny eredményessé­géről tanúskodik az is, hogy a húsüzem Igazgatójának az irodáját az elsőséget bizonyító Vörös Ván­dorzászló díszíti, amelyet a válla­lat igazgatója adományozott a leg­kiválóbb eredményeket elérő üzem A csontozók munkában. túlzás, ha azt állítjuk, hogy e fel­adatok nagyon Igényesek voltak. Elég, ha összehasonlítjuk az 1975-ös év valamely hónapjának eredményét az öt év előttivel. Pél­dául 1971 októberében az üzem dolgozói 139 tonna füstölt árut, ugyanebből az áruból ugyanolyan létszámú dolgozóval 1975-ben a­­zonban már 192 tonnát készítettek. A határidő előtti célbaérés ko­rántsem Jelentette azt, hogy a húsüzem dolgozói tán „lazításra* szánták volna rá magukat. Ellen­kezőleg. A tervteljesítés után vál­lalták, hogy az év végéig további 15 millió korona értékű Jó minő­ségű húsipari terméket gyártanak. Vállalásuk — amint az beigazoló­dott —, reális volt. A dolgozók áll­ták szavukat. Vajon mi is a szóbanforgó hús­üzem dolgozói sikereinek a titka? E kérdésre kerestem választ, ami­kor ellátogattam az üzembe, ahol Koloman Bakó elvtárssal, az üzem igazgatójával beszéltem. Elmond­ta, hogy a siker elsősorban a dol­gozó kollektívák tagjai öntudatá­nak, a szocialista munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom kibontakoztatásának, a dolgozók elkötelezett hozzáállásának kö­szönhető. Az üzemi pártszervezet vezetősége és a szakszervezet üze­mi tanácsa sikeresen irányítja a munkaközösségének. A húsüzem­ben már Ismerik annak a jól be­vált elvnek az igazát, hogy a kö­rültekintően kibontakoztatott szo­cialista verseny elősegíti a terve­zett feladatok teljesítését, illetve túlszárnyalását. Ebben az üzemben ugyanis valamennyi üzemág bevo­násával a részlegek közötti ver­seny keretében serkentik egymást a még Jobb eredmények elérésére. E szocialista munkaversenyt ne­gyedévenként értékelik és a győz­tes elnyeri az Igazgató, valamint a szakszervezeti üzemi tanács ván­dorzászlaját és jutalmát. A szocia­lista munkaverseny iránti nagy érdeklődés bizonyítéka az is, hogy e vándorzászlő gyakran cserél gazdát. Elnyerői legtöbbször a szocialista brigád címet viselők, vagy olyan kollektíva tagjai, akik versenyben vannak a büszke cím elnyeréséért. E téren elsősorban dicséretet érdemelnek a komárnoi vágóhíd csontozói, Mórocz Dezső, a húsáru szállítói Milan Kravárik, a füstölt áru készítői, Vörös Lász­ló vezetésével és egyéb szocialista munkabrigádok kollektívái. Leg­utóbb a vándorzászlót a vágók csoportja nyerte el. Ezek Ján Ko­­larovszki vezetésével már évek óta nagyszerű eredményekkel büszkél­kedhetnek. A húsüzem dolgozói az igényes feladatok teljesítése során nem­csak mennyiségben teljesítik a tervet. Nagy gondot fordítanak a termékek minőségére is. Céljuk: minél Jobb minőségű hústerméke­ket Juttatni a fogyasztói piacra. Állandóan keresik a módját, ho­gyan lehetne kellemesen meglepni a vásárlókat. Ennek eredménye­ként számtalanszor lehettünk szemta­núi, hogy nagysze­rű füstölt áru, vagy egyéb húsipari ter­mék került a ko­márnoi húsüzletek­be, önkiszolgálók­ba, büfékbe. Az ál­talánosan Ismert specialitások közé tartozik a debrece­ni pecsenye, a ci­gánypecsenye, az angol szalonna, a morva oldalas sza­­lona a füstölt áruk közül, az lnoveci és a turista szalá­mi, a prešovl sza­lámi, a dunai kol­bász és a sonkás szalámi. Tekintet­tel arra, hogy az utóbbi Iránt nagy a kereslet és elké­szítéséhez értékes nyersanyagra van szükség, a hús­üzem kielégíti a keresletet. Ebből az árufajtából ké­szít a húsüzem a legtöbbet. A ter­mékek iránti ér­deklődés Is bizo­nyítja, hogy a mi­nőség valóban ki­fogástalan. Kolozsi Ernő Laki Imre és Téglás Károly a húsüzem dolgozói.

Next

/
Oldalképek
Tartalom