Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-10 / 1. szám

1878. Január IQ. SZABAD FÖLDMOVES 7 Tiszta számlával köszöntjük a párt kongresszusát A legutóbbi hónapokban egész társadalmunk jelentős poli­tikai aktivizálódásának vagyunk tanúi ás közvetlen részesei. Ebben az időszakban tetőzött a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozatainak sikeres teljesítését célzó igyekezet társadalmi életünk minden szakaszán és különöskép­pen a népgazdaság fejlesztésében. Egyre intenzívebb lesz á CSKP XV. kongresszusának és az SZLKP kongresszusának elő­készülete, amely a CSKP KB elnökségének levele értelmében szorosan összefügg a 6. ötéves terv sikeres megkezdésének biztosításával. A CSKP KB és az SZLKP KB októberi plenáris ülésén hozott határozatok megvalósítása terén az irányítás minden fokán számos politikai-szervező akciót foganatosíottunk. Jelen aktí­vánkat elsősorban az 1978-os év tervének konkrét feladataira szeretnénk összpontosítani és a vélemények összeegyeztetésé­re, hogy megoldhassuk azokat a kulcsproblémákat, amelyek a legközelebbi napokban és hetekben előttünk állnak, hogy sikeresen kezdhessük meg B. ötéves tervünk első esztendejét. Ebből a szemszögből szeretnénk hozzávetőlegesen értékelni azt, hogyan teljesítettük az 1975-ös év állami tervének felada­tait és e feladatok megvalósítását célzó intézkedéseket, s le­szűrve a tanulságot, helyesen láthassunk a legközelebbi idő­szak feladatainak megvalósításához. JÖVŐNK KIINDULÓ PONTJA Az 1975-ös év, valamint a mögöttünk levő ötéves tervidőszak eredményeinek értékelését és részletes elemzését a tavaszi hónapokban ejtjük meg. Mostani aktívánkon csupán azokra az ágazatokra összpontosítjuk figyelmünket, amelyek az 1976-os év feladatai szempontjából különösen fontosak és időszerűek. A hozzávetőleges adatok alapján ebben az évben a mező­­gazdasági nyerstermelés Szlovákiában csupán egy százalékkal növekszik. Az állami alapokba a felvásárlás — ami a társa­dalmi fogyasztás fedezése szempontjából döntő — csaknem nyolc százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági nyerstermelés az 1975-ös évben szintén csupán egy százalékkal szárnyalta túl az ötödik ötéves tervben feltételezett színvonalat, azonban a piaci árntermelés 14 százalékkal növekedett. Az ötéves terv feladatainak teljesítésében, valamint az 1975-ös év tervteljesítésében gyenge pont a növénytermesztés, mivel az egész ötéves tervidőszakot tekintve, körülbelül két százalékkal maradunk el a tervben kitűzött szint mögött. A növénytermesztés idei feladatait csupán 92 százalékra telje­sítjük. Ebben kereshető hiányosságunk lényege a hatodik öt­éves terv első évének megkezdésekor és olyan ágazat ez, amelyről akad mit megtárgyalnunk. Az élelmiszeriparban előreláthatólag az 1975-ös év nyers­termelési tervét túlszárnyalok, a piaci alapok feltöltésének tervét ugyancsak húsz millió koronával túlteljesíthetjük. Az élelmiszeripar termelése az egész ötéves terv időszaka alatt körülbelül 37 százalékkal emelkedett, ami igen jelentős növe­kedés. Az élelmiszeripari termelés természetesen az egész mező­­gazi.-ásági élelmiszeripari komplexum végső eredményét je­­ler j. Ha az összesített eredményeket ebből a szemszögből ér­tékeljük, úgy a most befejezett ötéves tervet fejlődésünk egyik legsikeresebb időszakának nevezhetjük pártunk és állami szer­veink azon igyekezetének megvalósításában, hogy a lakosság ellátását hazai termésünkből elégítsük ki. A mezőgazdasági termelés értékelésekor ki kell emelni a gabonatermesztésben elért jelentős fejlődést. Az ötödik ötéve« tervben feltételezett gabona mennyiséggel szemben Szlovákiában 1 millió 900 ezer tonnával több gabonát termeltünk, ami azt jelenti, hogy az ötödik ötéves terv felada­tát 13,2 százalékkal túlszárnyaltuk. A gabonatermés növelésé­ben (az ötéves terv folyamán! jelentős a nyugat-szlovákiai kerület hozzájárulása, amely az eléggé kedvezőtlen múlt esz­tendőben is igen jó eredményt ért el. A növénytermesztési feladatok teljesítésében jelentős lema­radás észlelhető a takarmány- és a burgonyatermesztésben. A terimés takarmányok termesztése az ötödik ötéves terv fo­lyamán az előző öt évvel összehasonlítva, csupán hét százalé­kos növekedést mutat. Burgonyából az ötödik ötéves tervidő­szakban az eredeti tervtől eltérően 2 millió 300 ezer tonnával, azaz 27.0 százalékkal kevesebbet termesztettünk. Ezáltal meg­növekedett a behozatallal szemben támasztott igény s ez okoz­za a lakosság ellátásában mutatkozó kilengéseket, valamint az ipari feldolgozásra szolgáló burgonyamennyiség hiányát.­A PIACI ÁRUTERMELÉS GYORS NÖVEKEDÉSE Az állattenyésztés terén kétségtelen előny a vágóállatok piaci árutermelésének dinamikus emelkedése, amelyekből az ötödik ötéves terv során terven felül 178 ezer tonnát, azaz 10,1 százalékkal többet vásároltunk fel. Ezen belül leggyorsab­ban a baromfi és a tojás felvásárlása növekedett, ugyanakkor pedig teljesítettük a tejfelvásárlás feladatait is. Az állatte­nyésztés fejlődésének mérlegében az aktív tételek mellett bírálat illeti, hogy az ötéves terv legutolsó esztendeiben csök­kent a szarvasmarha-állomány, holtpontra jutott a gazdasági állatok hasznossága és aránytalanul megnövekedett az abrak­takarmány fogyasztása. Az SZSZK népgazdaságfejlesztési terve 1976-ra a dinamikus fejlődés gyors ütemét szabja meg minden ágazatban. A terv az egyes termékek kedvezőbb választékát és jobb minőségét igyekszik elérni, kihangsúlyozza a hatékonyság növelésének fontosságát, különösen a hajtóanyag és az energia takarékos­ságát, feltételezi a nyersanyagok jobb értékesítését, és a ter­vezett kapacitások mielőbbi üzembe helyezését. A mezőgazdasági nyerstermelésnek Szlovákiában 1978-ban az 1975 ös év várható tényleges eredményével szemben 6,6 százalékkal kell növekednie, amikor is az országos termelés­­növekedés 4,5 százalék lesz, a piaci árutermelésnek pedig 5,3 százalékkal (országos viszonylatban 3 százalékkal) kell emel­kednie. Szlovákia mezőgazdaságának 1976-ban a nyerstermelés országos növekedése 47,7 százalékát kell biztosítania, a piaci árutermelésben pedig 45,5 százalékos növekedést kell elérnie. Az élelmiszeripar nyerstermelésében az 1975-ös év eredmé­nyével szemben Szlovákiában 4 százalékos (országos méretben 3,8 százalékos növekedés mellett) emelkedést irányoz elő a hazai piacra adott árumennyiségnek pedig 4,1 százalékkal (or­szágos méretben 3,4 százalékkal) keli emelkednie. A terv je­lentős feladatokat szab meg, különösen az olyan növények fel­vásárlása terén, amelyek a behozatal csökkentését segítik elő, elsősorban a hüvelyesek, valamint a gyümölcs- és zöldségter-JÄN JANOVIC mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszternek a tárca vezető dolgozói aktíváján Prievidzán mondott beszámolójából. mesztés terén. Az állattenyésztésben kulcsfontosságú feladat a szarvasmarha-állomány, különösen a tehénállomány növe­lése a szocialista szektorban, valamint a vágóállatok eladása tervezett növekedésének biztosítása. TANULSÁGOK ÉS TARTALÉKOK A növénytermesztésben a terv az 1975-bén elért tényleges eredménnyel szemben össz-szlovákiai méretben 7,9 százalékos növekedést feltételez. A gabonafélék esetében 38,1 mázsás átlagos hektárhozamra számítunk, ami csak valamivel több, mint amit ebben tavaly elértünk, viszont a kelet szlovákiai kerületben hat mázsával nagyobb hektárhozamra számítanak. Igényesebb feladatokat tűztünk ki minden kerületben a ga­bonavetést tekintve. Összesítve 935 ezer hektárnyi vetésterü­letet kell biztosítani, ami 36 ezer hektárral több, mint az 1975-ös évben volt. A növénytermesztési feladatot s ezen belül a gabonafélék termesztési feladatainak nem teljesítését 1975-ben lényeges mértékben befolyásolta a mezőgazdasági üzemek, valamint az irányítás középfokú szerveinek fegyelmezetlen hozzáállása. Ez abban mutatkozott meg, hogy a gabonafélék vetésterületét 45 ezer hektárral lemaradva nem tudtuk teljesíteni. Ez a le­maradás körülbelül 159 ezer tonna gabona kiesését jelenti. A burgonyatermesztési feladat: a szocialista szektorban 45 ezer hektár területen kell burgonyát termeszteni, ami csaknem tíz százalékkal több, mint az 1975-ös év tényleges termőterü­lete, Ez feltétlenül igényes feladat. --A burgonyatermesztéstől való vonakodást azonban minden áron meg kell szüntetnünk. Beszámolója további részében Janovic elvtárs kiemelte, hogy az 1975-ös évben nem értük el kitűzött célunkat a termékek minőségének fokozásában. Ismételten kiütköztek azok a hibák, amelyek már korábban is előadódtak, mint például a sörárpa minőségében. Csaknem paradoxonként hangzik, hogy az ötödik ötéves tervben gyakorlatilag teljesítettük a cukorrépa felvá­sárlási tervét, viszont nem teljesítettük a cukor előállításának tervét és téren 160 ezer tonna a lemaradás. Ezért az 1976-os évben 390 mázsás hektárhozamot kell elérni — 15 százalékos cukortartalom mellett. A minőség javítása nem sikerült a hü­velyesek esetében sem. — Megelégedéssel nyugtázhatjuk — folytatta beszámolóját Janovic elvtárs — a takarmánytermesztésben elért javulást, amikor is évelőtakarmányokhől a tervezett hektárhozamot 2,3 mázsával szárnyaltuk tűi szántóterületen és silókukorinából több mint 22 mázsával nagyobb hektározamot értünk el. A ré­tek terméshozamát azonban jelentősen csökkentette az, hogy nagy területen idejében nem gyűjtöttük be a jó minőségű szé­nát és jelentős területen a lekaszálatlan sarjú is megmaradt. HASZNÁLJUK KI JOBBAN A LEHETŐSÉGEKET Az egyes növények vetéstervének meghatározásakor gyak­ran érvelünk azzal, hogy nincs szabad vetésterületünk és ezért meg kell határozni a vetésre kerülő növények sorrend­jét. Lehet, hogy egyes járásokban vagy mezőgazdasági üzemek­ben így is van. Viszont a Statisztikai Hivatal adatai szerint Szlovákiában az 1975-ös évben csaknem 23 ezer hektár szántó maradt megmunkálatlan és bevetetlen, ebből a nyugat-szlová­kiai kerületben 5566 hektár, a közép-szlovákiai kerületben 7890 és a kelet szlovákiai kerületben 9311 hektár. Annak elle­nére, hogy e parlagon maradt földek lényegében az 1974-es év kedvezőtlen őszének és a 1975-ös év tavaszi időjárásának kö­vetkezménye, a parlagon maradt terület mennyisége indoko­latlanul nagy. Az 1976-os évben a tervek szerint a leszállított műtrágya­­mennyiség tiszta tápanyagban 27 ezer tonnával, azaz 4,9 szá­zalékkal növekszik. Javul a helyzet a mésztartalmú anyagok szállításával is, mivel az 1975-ös év 265 ezer tonnájával szem­ben a mennyiség 39 százalékkal 370 ezer tonnára növekszik. Igaz ugyan, hogy a növénytermesztés nyerstermelésének nö­vekedése nagyobb mint a hatóanyagok mennyiségi növekedé­se, azonban e kérdésben a belső tartalékok mozgósításából kell kiindulni, amit elsősorban a szervestrágya jobb kihaszná­lásával érhetünk el. A növénytermesztés terén az elmúlt évben gyakraii elnéztük és megbocsátottuk az előírt agrotechnikai normák megszegé­sét. Ezek között említhetjük a gyomok elleni elégtelen harcot, elnéztük a földeken és a gazdasági udvarokban elburjánzó rendetlenséget, ahol az elértéktelenedett szalma, takarmányok, siló- és egyéb hulladék hatalmas mennyisége gyűlt össze, ke­veset tettünk az árokpartokon és egyéb területeken növekvő gyomok kipusztítására is. Az állattenyésztésben a terv 4,2 százalékos termelésnöveke­dést ír elő. Igényes feladat hárul ránk a vágóállatok piaci árutermelésében, habár az állati termékek felvásárlási tervé­nek növekedése nem is oly jelentős. E feladat megoldását ne­hezíti az abraktakarmányokban mutatkozó jelenlegi helyzet. Ha ilyen körülmények között akarjuk megvalósítani a felada­tot, úgy komoly haladást kell elérnünk az állatok hasznossá­gában legalább az alábbi méretben: • a borjűnevelésben egy borjúval többet 100 tehén után, • a malacnevelésben 0,3 darabbal kocánként, Ф a szarvasmarha- és a sertéshizlalás terén az elhullás! szá­zaléknak egy tizeddel való csökkentésében, • a sertéshizlalásban a súlygyarapodás egy dekás növelésé­vel. Ogy vélem, hogy a hasznosság növelésében kereshetjük a termelés növelésének legjobb lehetőségeit. Ezt mutatja az is, hogy a hasznossági mutatókban holtpontra jutottunk. Az 1975-ös évben az első kilenc hónap alatt a napi fejési átlag 0,2 literrel, a közép-szlovákiai kerületben 0,5 literrel csök­kent. Igen alacsony volt a borjúnevelés aránya és jóval több szarvasmarha pusztult el mint az előző években. Az összes kerületben az említett háromnegyed év alatt az 1974-es évvel összehasonlítva két dekával csökkent naponta és állatonként a súlygyarapodás a sertéshizlalásban is. ÉGETŐ KÉRDÉS Komoly problémát jelent az abraktakarmányok mérlege. As 1975-ös év harmadik negyedében az egy termékegységre szá­mított abrakfogyasztás az első negyedévvel szemben nemhogy csökkent, hanem még emelkedett. Az egy liter tej kitermelé­sére elfogyasztott abrak 30,7 dekáról 33,7 dekára, 1 kg sertés­hús kitermelésénél 2,57 kg-ról 2,78 kg-ra, 1 kg sertéshús elő­állításánál 4,0 kg-ról 4,12 kg-ra emelkedett. Egyáltalán nem lehetünk elégedettek az 1 kg pecsenyecsirke előállítására fel­használt abrakfogyasztással sem, amely 3,45 kg-ot is elért A baromfiipar 2,69 kg-os abrakszükségletet mutat ki. Ogy lát­szik, hogy eddig sok mezőgazdasági üzemben a takarékossági intézkedéseket nem veszik komolyan. Ezzel pedig határozottan végeznünk kell s ahol ez másképp nem megy, ott le kell vonni a következtetéseket, esetleg káderintézkedéseket is foganato­sítani. A takarmány koncentrátumok forrásainak kibővítése érde­kében eddig 193,6 ezer tonna szárított takarmányt állítottunk elő, ami az előző évvel összehasonlítva, komoly haladás. Rosz­­szabb a helyzet a felvásárlás terén. Az 1975-ös év végéig száz­ezer tonna szárított takarmányt kellett volna felvásárolni, vi­szont október végéig csupán 53 ezer tonnát vásároltunk fel. Nem lehetünk elégedettek a takarmánykeverékek előállításá­val, mivel itt is nagy a fegyelmezetlenség és sokan úgy ké­szítik a takarmánykeverékeket, ahogy ez nekik tetszik. Az abraktakarmányok leltári készlete alapján készített ta­karmánymérleg 1975. november 30-i állapota szerint 1978. jú­lius 31-ig szlovákiai méretben azt mutatja, hogy a szükség­letet saját forrásainkból csupán 42,7 százalékra és az országos takarmányalapból merített mennyiséggel együtt 72 százalékra fedezzük, ami egyáltalán nem elegendő. Intézkedéseket teszünk az országos takarmányalap növelé­sére és további források felkutatására, viszont nyíltan meg kell mondani, hogy a hiányt elsősorban az abraktakarmányok megtakarításával kell biztosítani. SIKERESEN AZ ÉLELMISZERIPARBAN örömmel állapíthatom meg, hogy az élelmiszeriparban sike­resen teljesítettük az ötéves tervet. Ogy vélem, ez nem gátol­hatja az egyes vezérigazgatóságok és üzemek évi értékelése­kor az odafigyelést a beruházási építkezések terén mutatkozó komoly hiányokra, valamint az olyan részleglemaradásokra, mint amilyen a sajtgyártás, a hús- és baromfikészítmények előállítása, az alkoholmentes italok, a sütemény és egyéb ké­szítmények gyártásában, valamint a minőségi hiányokban mu­tatkoznak meg. Az élelmiszeripar 1976-os évi tervének biztosítására megha­tároztuk az ehhez szükséges legfőbb mezőgazdasági nyers­anyagok mennyiségét. Termelésük átlagon felüli növekedését szabja meg a terv a baromfiiparnak éspedig 6,1 százalékkal, a LIKO üzemeinek 6,7 százalékkal, a dohányiparnak 8,7 szá­zalékkal. Az 1976-os évben 18 millió literrel több fogyasztási tejet, 2—3000 tonnával több vágottbaromfit, 13,9 ezer tonnával több hentesárút, 15 ezer tonnával több zöldség- és gyümölcs­­konzervet, 125 ezer hektoliterrel több alkoholmentes italt, stb. kell előállítani. Külön ki kell hangsúlyozni, a gazdasági állatok takarmányozása szempontjából szükséges melléktermékek elő­állításának fontosságát, mint amilyen a tejpor, a szárított vér, a szárított cukorgyári répaszelet és mások. A termelés dinamikus fejlődésének egyik útja a jobb minő­ség és a nagyobb hatékonyság elérése, amire a CSKP KB és az SZLKP KB múlt évi ülései komolyan felhívták a figyelmet, erre a tudományos műszaki fejlesztés további szorgalmazása létesít alapot. Rendkívüli figyelemmel kell biztosítanunk az élelmiszeripar kulcságazataiban a meglevő kapacitások jobb kihasználását. Az alapeszközök jobb kihasználása érdekében már az 1975-ös évben megkezdtük az élelmiszeriparban a több műszak bevezetését. Az eredmények azonban nem kielégítők és nem tükrözik az adott lehetőségeket. Fokozni kell a munka­­folyamatok ésszerűsítésére kifejtett igyekezetét, az idényjel­legű nyersanyagok elszállítását olyan üzemekbe, ahol a meg­levő kapacitásokat jobban ki lehet használni. ÜGYELJÜNK A BERUHÁZÁSOKKÁ Beszámolójának további részében Janovic elvtárs felemlítette a hatodik ötéves terv egyéb fontos feladatait. Ilyen például a beruházás is. Az 1975-ös évben a mezőgazdaságban 240 építke­zést kellett volna befejezni, viszont a háromnegyed év alatt csupán 78 építkezést fejeztek be és helyeztek üzembe, ami az összmennyiségnek nem egészen egyharmada. Sok építkezést a tervezettnél később kezdtek el. A mezőgazdaság állami szek­torában a tervezett 131 építkezésből június végéig csupán 82 építkezés megkezdését vehették nyilvántartásba. Nem volt kedvezőbb a helyzet a szövetkezetek és a felvásárló vállalat építkezéseiben sem. Az élelmiszeripar beruházása terén az 1975-ös évben hét építkezést kellett volna befejezni, de csak hármat fejeztek be. A beruházási építkezések helyzetének ér­tékelésekor Janovic elvtárs rámutatott a tervezési és pénzügyi fegyelem be nem tartására, durva megsértésére. A továbbiakban Janovic elvtárs érintette az új gépesítés, á munkaerő, a káderképzés és az ezzel kapcsolatos problémákat. Amikor a szakosítás és az összpontosítás további folyamatáról beszélt, felhívta a figyelmet az e kérdésben hozott határoza­tokra. Az utóbbi időben sajnos holtpontra jutott a kooperációs kapcsolatok kiépítésének folyamata, mint például a közös me­zőgazdasági üzemek létesítése, a szorosabb és tágabb együtt­működés létrehozása az egyes mezőgazdasági üzemek között. — Az eredmények hozzávetőleges értékelése — mondotta beszámolójának befejező részében Janovic elvtárs — nagyob­­bára a bírálat jegyét viseli magán. Ez a kérdések pártos elbí­rálásakor nem is lehet másként. Ezzel semmiképpen sem sze­retném csökkenteni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar po­zitív fejlődését. Nem akarom kétségbe vonni, hogy az 1975-ös évben is üzemeinkben és az irányító szerveknél áldozatkész és kezdeményező munkát végeztek. Ha a hiányosságokat tag­laljuk, ezt csakis azért tesszük, hogy ezekből leszűrjük a ta­nulságot annak érdekében, hogy tiszta számlával és kiváló eredményekkel köszönthessük az SZLKP konferenciáit, kong­resszusát, valamint Csehszlovákia Kommunista Pártjának XV. kongressznsát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom