Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-06-19 / 24. szám
1978. Június 19. «74HAD FÖLDMŰVES 11 A szakszerű legelőgazdálkodás haszna A Nový život-i Csehszlovák—Mongol Bartáság Efsz az élenjáró mezőgazdasági üzemek közé tartozik a Dunajská Streda-l járásban. S ez nem a puszta véletlennek vagy a szerencsének tudható be. Inkább annak, hogy a közös valamennyi tagja tudása legjavát nyújtva szorgoskodott az öt évvel ezelőtt kitűzött termelés-fejlesztési feladatok teljesítésén. Valóra is váltották az elképzeléseket, abban hiba nincs, jelentős előbbrelépést eszközöltek a növénytermesztésben és fellendítették az állattenyésztést Is. Már a hatvanas évek vége felé Is előfordult, hogy fedezni tudták saját termelésből a szemes takarmány szükségletet, de a teljes belüzemi önellátottságot csak az utóbbi öt év kiváló eredményei biztosították. Tavaly már több mint ezer hektáron termett szemes az ezerhatszáz hektárnál alig nagyobb szántóterületű szövetkezetben. Az átlaghozam 56 mázsa lett. — A felsőbb szervek nagyon helyesen mutattak rá, hogy a gabonaönellátottság növelése, illetve megszilárdítása érdekében a korábbiaknál sokkal jobban ki kell használni a kukoricatermesztés fejlesztésében rejlő tartalékokat — fejtegette minapi beszélgetésünkkor Horváth József, a fentebb nevezett szövetkezet agronómusa. — A helyi tapasztalatok is azt mutatták, hogy a szemes kukorica sokkal gazdagabb, hozamot nyújt, mint az árpa. Persze nem mindenütt van ez így. Többnyire csak ott, ahol legalább olyan gondot fordítanak a kukoricára is, mint amilyet az árpának szentelnek. Tény. hogy egy időben nagyon mostohán kezeltük a kukoricát, nem csoda ha megbosszulta magát. Tavaly"ntár jobbaii Odafigyeltünk, s az eredmény — 70 mázsa átlaghozam lett. Pedig nem is öntöztük, mert egyelőre sajnos, nincsen megfelelő berendezésünk erre a célra. Az Idén — az árpa rovására — száz hektárral bővítettük a szemes kukorica termőterületét. — Szemesekből tehát nem lesz hiány az elkövetkezőkben sem. És zöldből, szálasból? Mert ugyebár főleg ettől lesz tejtől dagadó a tehenek tőgye. — E tekintetben sem lehet oka panaszra az állattenyésztőinknek. Rétjeink és őslegelőink nincsenek, de van 110 hektár telepített legelőnk, amit igen intenzíven és eredményesen kihasználunk. Évelőket egyébként összesen 265 hektáron termelünk, beleértve a füveket is. A mesterséges legelőket az eliášovcei és a vojtechovcei tehéntelepek közelében létesítették. Nem kell sokat ..sétálni“ az állatoknak a' legelőre meg vissza, és ha netán kedvezőtlenre fordul az időjárás, gyorsan fedél alá terelhetők a tehenek. Villanypásztorral irányított szakaszos legeltetést végeznek. A legelők gondozása a takarmányoző csoport feladata. Legeltetés után 90 kilogramm nitrogént adnak egy hektárra, majd lói megöntözik a növényzetet. Ilyen feltételek mellett májusban és augusztusban két-három hét elteltével már ismét megkezdhetik a szakaszon a legeltetést. júniusban és júliusban kissé később, mert lassabban fejlődik a növényzet A füvesítéssel már kellő tapasztalatokat szereztek, a legelők szép dús növényzetűek. Ilynekor tavasszal nem is győzik legeltetni, ezért némi szénát is készítenek a fűfélékből. A szakaszos legeltetést azonban még tökéletesíteni kell, egyelőre ugyanis nem használják kt kellően a legelők növényzetét. Magam is meggyőződtem róla, hogy sokhelyütt egész sávokban letiporják és ott hagyják a tehenek a füvet. Gondolom elég volna, ha az állatokra felügyelő dolgozó nem egyszerre, hanem fokozatosan — ha kell akár méterenként — helyezné előbbre XV. pártkongresszus határozataiból reánk háruló — cseppet sem igénytelen — feladatokat. A jövőre nézve Igen fontos feladat a tejtermelés gyors ütemű fejlesztése. Ezt már a kongresszust köszöntő felajánlásainkban is figyelembe vettük. A többi között 10 mázsával ígértük túlteljesíteni az évelő takarmánynövények tervezett nyolcvanöt mázsás átlaghozamát, tejből pedig 10 ezer 600 literrel szeretnénk többet eladni a tervezettnél. A múlt évben 4100 literes tehenenként! tejhasznosságot ért el a Nový Život-i szövetkezet. Ezzel győztesen „A szakszerűen kezelt legelők gazdagon teremnek, tavasszal nem is győzzük közvetlen legeltetéssel hasznosítani a termést“ — magyarázza a Nový Život-i szövetkezet agronómusa, Horváth József elvtárs (jobbra), a Csilizközi egyesült szövetkezet szántóföldi legelőgazdálkodás iránt érdeklődő főagronómusának, Nagy László elvtársnak. a villanypásztort. így az állatok nem futva-válogatva haladnának át a napi legeltetésre kijelölt szakaszon, hanem lassan, lépésben és rendesen lelegelnék a növényzetet. — Tavaly 110 mázsa száraz anyagot adtak egy hektárról a többévesek. Most az első kaszálásból 35—40 mázsa átlagra számítunk. Félszáz hektár lucernát meg némi füvet is levágtunk szénának. Sok a növendékmarha, kell a jó minőségű széna. A baltacimot — összesen huszonöt hektárnyi van belőle — zölden etetjük fel. A lucerna zömét a takarmányszárítóban dolgozzuk fel szemcsézett takarmánnyá. Ezzel kapcsolatban hadd jegyezzem meg, hogy a lucerna szárítását fűtőanyag-takarékos módszerrel végzik. A korábbi gyakorlattól eltérően a frissen kaszált zöld nem kerül azonnal a szárítóba, hanem egy ideig renden marad és csak fonnyadt állapotban kerül szárításra, amikor már jóval kisebb a nedvesség-tartalma. A helyi tapasztalatok szerint a fonnyadt lucerna szárításához mintegy harmadával kevesebb fűtőanyagra van szükségük, mint amennyit korábban a friss lucerna szárításakor elhasználtak. — Továbbra is mindent megteszünk, hogy maradéktalanul teljesíthessük a került ki a járás szövetkezeteinek versengéséből. Az idén az első négy hónap átlagában tizenegy literes darabonkénti és napi tejtermelést mutattak fel május végén pedig már 14,5 liter tejet fejtek naponta egy tehéntől. Egy négy és félszáz darabos állományban ez már szép eredmény. Hát még ha figyelembe vesszük, hogy az abrakkal sem pazarolnak — egy liter tejre alig harminc dekát etetnek. Nem csoda tehát, hogy az üzemgazdász bizakodóan nyilatkozik. Ügy számítja, június végéig legkevesebb hatvanöt százalékra teljesítik a tejeladás évi tervét. A szövetkezet pártelnöke meg abban bízik, az eredmények tovább javulnak és talán még a felajánlásaikat is túlteljesíthetik. „Csak nem neheztel meg érte senki — mondja —, hiszen semmi mást sem kell tennünk, csak következetesebbé tenni az adott lehetőségek kihasználását.“ Csak? Akkor az ország más, sokkal gyengébb eredményt elérő szövetkezeteiben vajon miért nem bírnak már évek óta előbbre lépni a takarmánytermesztésben, a tejtermelésben? í Kádek Gábor f----- 3Ó ÖTLET -—i I HflSZMOS ÚJÍTÁS 1 KUBÄN rizstermö vidék Az Észak-Kaukázusban elterülő kubánl körzet (krasznodarl kerület) nagy szerepet Játszik a Szovjetunió rizstermelésének növelésében. A hatvanas évek végén néhány nagyobb rizstermelő telepet és hidrotechnikai berendezést építettek. A rizs termesztésére olyan területeket szárítottak ki és készítettek elő, melyek azelőtt egyáltalán nem feleltek meg a mezőgazdasági termelés követelményeinek. A kilencedik ötéves tervidőszak éveiben ebben a körzetben "Sbb", mint 2 millió tonna rizst termeltek, ebből tavaly fél millió tonnáit. A kubáni rizstermelők progresszív technológiát és korszerű gépeket alkalmaznak, ami szintén hozzájárult a Jobb eredmények eléréeéhez. Pl. a „Puty lljlcsa“ szovhozban tavaly 74 mázsa riszt takarítottak be hektáronként. Ebben a körzetben az átlagos hektárhozam több, mint ötven mázsa. A 10. ötéves tervidőszak (1976—1980) végével a kubánl kerület évi rizstermelése eléri az 1 milliő tonnát. (APN) ÄRPÄN TARTOTT PECSENYEJUH A korszerű mezőgazdasági üzemekben, a szarvasmarhához és a sertéshez hasonlóan, jelentős költségráfordítással Járó, de nagy gazdasági eredményt ígérő pecsenyejuh tartással Is foglalkoznak. A kérődzők esetében a sok cellulózét tartalmazó takarmány etetése a hizlalást eredményt erősen befolyásolja. A legújabb kísérletekben a nagytömegű zöldtakarmány helyett nagy keményítőértékfl takarmányokkal etetik a pecsenyejuhot a baromfíüzemekhez hasonlóan, teljesen zárt helyen és olyan kalkuláció mellett, hogy az anyajuh 3 vagy több bárányt hoz a világra. A nagy keményítőértékü takarmányok közül a választás az árpára esett. Megállapították, hogy a Juhtartásban az árpadiéta Jól beválik. A pecsenyebárányoknak szánt árpát azonban nem szabad nagyon finomra őrölni, mert akkor — a takarmány viszonylag nagy felülete következtében — a bendőben a fermentáció igen heves. Az árpát némi rostos takarmány etetése mellett a gyakorlatban már nem is darálják meg, hanem keverik a takarmányba. Az őröletlen árpa fermentációja a bendőben kevésbé heves és a gyomorfalakat a fejlődő gázok nem puffasztják fel. Ezen túlmenően megállapítható volt, hogy a vágott állatok minősége is javult, mert a darához viszonyítva a szemes árpa etetése után a zsír, 111. a faggyú keményebbé válik. (N. S.) MALACFÉRÖHELYEK FŰTÉSE A tudományos vizsgálatok és a gyakorlat egyaránt bebizonyították, hogy a kutricás elletőben kétféle mikroklíma kialakítása szükséges. A malacok — életük első hetében — 27—28 C°-ot Igényelnek. Ez a a hőmérséklet elválasztásig fokozatosan 18 C°-ra csökkenthető. A kocák számára az optimális hőmérséklet 14—16 °C. A rendelkezésre álló számos megoldás közül — a többivel szemben — előnyös az elektromos fűtésű betonpadló, mert hőtároló képessége jó és így többórás áramszünetek sem ártanak a malacoknak. Hátránya, hogy pl. 80 malacfolyosó fűtéséhez 3000 —4000 méter vezeték beágyazása szükséges. Általában legmegfelelőbbnek az infravörös hősugárzókat tartják, azért is, mert a hősugarak a kültakaró és a bőr alatti kötőszövetekbe hatolva élettanilag előnyös anyagcsere folyamatokat indítanak be. Az Össz-Szövetségi Mezőgazdasági Villamosítási Intézet ibolyántúli sugárzóval kombinált, automatikával rendelkező, infravörös berendezést szerkesztett. A Taldom szovhozban végzett kísérletek szerint a berendezés 3—4 hónap alatt amortizálódik. * (Szvinovodsztvo) ЛЛЛЛАЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛАЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛ/V ÉRDEMES VELE FOGLALKOZNI Az aratás megkezdését általában a magvak beérési állapota és nedvességtartalma szabja meg. A nedvességtartalom megállapítását mezőgazdasági üzemeink többségében olyan formában végzik, hogy a parcellán vett mintákat beszállítják az irodába és ott vizsgálják meg. Ott is először meg kell darálni a magvakat és csak azután végezhető el a mérés. Így volt ez eddig a čičovi (csicsói) szövetkezetben is, ahol ezzel az eljárással naponta kb. két órát veszítettek és a minták beszállítása érdekében feleslegesen üzemanyagot is fogyasztottak. Egyébként a mérésre szolgáló NDK beli gyártmányú elektromos berendezés 2600 koronába kerül. Kiss Ferdinánd mérnök és Fábik László újításával azonban megváltozott a helyzet. Ök egy 500 watt teljesítményű tranzisztoros megmet (a szigetelési ellenállások mérésére szolgál) alkalmazásával oldották meg a problémákat. Az újítás lényege abból áll, hogy az 5,7 cm széles műanyag rúdnak a tetejét kiesztergályozták, átfúrták a közepét és felszereltek egy rugós tolószerkezetet, ami a magvaknak a tokban történő konstáns összenyomására szolgál. A tokot egyébként a megszakító fedele képezi, amelyben két darab négy négyzetcentiméter nagyságú rézérintkezők (kontaktusok) vannak. Az érintkezők a tokból ki vannak vezetve. A mérést a következőképpen lehet elvégezni: a tokot megtöltjük magvakkal, lecsukjuk a tetejét, ezáltal a rugós szerkezet összenyomja a magvakat és a kivezetöket bekapcsoljuk a tranzisztoros berendezés nyílásaiba. A mérés pluszmínusz 0,5 százaléknyi pontossággal végezhető el és a mérőszerkezettel 13—23 százalék közötti nedvességtartalom mérhető. Az újítás gyakorlati megvalósítása eredményezte megtakarítás 2927 koronát tett ki. Ebből a feleslegessé vált NDK-beli gyártmányú mérőberendezés 2600, az időveszteség (két óra veszteség 14 nap folyamán és óránkénti 9 korona) 252 és az üzemanyagfogyasztás 75 korona értéket képviselt. Ezzel szemben az újításra fordított költségek értéke csak mintegy 125 korona volt. így az évi tiszta megtakarítás 2802 korona. Ez a példa is bizonyítja, hogy érdemes vele foglalkozni! P. RADZO, mérnök A tehenek jól érzik magukat a telep közelében létesített szántóföldi legelőn. (A szerző felvételei.)
