Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-06-12 / 23. szám
1978. június 12. , SZÁSÁI) FÖLDMŰVES A politika és az építés láncszemei Ф A nemzeti bizottságok, mint a párt és a kormány politikájának helyi megvalósítói ф Szoros kapcsolatban a lakossággal ф Az országos és helyi érdekek helyes egyeztetéséért Ф A szocialista öntudat kialakulásának fontos tere ф Kezdeményezés, szervezés, ellenőrzés ф A helyi nemzeti bizottságok befejezték az elmúlt ötéves tervben megvalósított akcióprogramok értékelését, megvonták a jó tapasztalatok mérlegét és а XV. pártkongresszus tanácskozásának szellemében rámutattak munkájuk, illetve a választási programok teljesítése terén felmerült fogyatékosságokra. Értékelték az egyes képviselők munkáját is s most működésük mérlege a felsőbb párt- és államigazgatási szervek elé került, hogy az őszi általános választások előkészítésének alapjául szolgáljon. Nem vitás, hogy a helyi nemzeti bizottságok akcióprogramjának megvalósítása. amely tevékenységük fő részét alkotta, pozitív. Az építési törekvés. a lakosság kezdeményezése, a fejlesztési mozgalom azokra a szakaszokra irányult, ahol a - legtöbbet kellett tenni, a legtöbbet kellett segíteni. mert ezt kívánta a közérdek. Ennek számtalan példáját láthatjuk az egyes járásokban. A VRAKOŇI HNB Hordósi György elnök vezetésével nagyon jól tájékozott az akcióprogram megvalósítása során, amikor igénybe vette egyes környékbeli üzemek, elsősorban a Gabüíkovoi Állami Gazdaság, a helyi efsz. a Dunamenti Gépgyár (Ravako) és az Elektrosvit üzemének a segítségét. A vállalatok különféle gépeket — fuvarozáshoz te herautókat. traktorokat, továbbá útépítési alkalmatosságokat bocsátottak a falubeliek rendelkezésére, a lakosság pedig társadalmi munkával segítette a fejlesztési tervek kivitelezé sét. Vrakúfiban az ötéves tervben mintegy 101 társadalmi munkaóra jutott egy lakosra. A kisközség főbb létesítményei között említhetjük a közel 2 millió korona ráfordítással épült óvodát, a 240 ezer korona költségű halottasházat, továbbá a tekintélyes hosszúságú járdákat, a sportpályát, még tíz lakás felépítése is szerepelt a programban. Sok ez, vagy kevés egy kisközségben. tehetnénk fel a kérdést. Hordósi elvtárs elégedett a lakosság kezdeményezésével, hozzáállásával a közös ügyhöz, de természetes elégedetlen séggel szeretné ha a község még töb bet érne el. Azt hisszük, vezetésével ez sikerülni is fog. Itt a kezdeményezés élén a tömegszervezetek állnak, elsősorban a CSEMADOK és a Nőszövetség helyi szervezete, de az iskolák SZISZ-tagjai sem maradnak el. Ugyancsak szép eredményeket értek el a választási program teljesítésében Rúbaň (Für) községben. Az akciótervben többek között 480 ezer korona értékű sportpálya, 250 ezer korona értékű halottasház, hat és fél km hosszú járda építése szerepelt. A figyelem középpontjában azonban az iskola állott. Végre megvalósult régi vágyuk — az iskolai étkezde. Örömük mégsem teljes, mert kiderült, hogy nincs egészen kifogástalan ivóvizük, s most ennek előteremtése a fő gond juk. A községben van ugyan artézi kút, de lényeges, hogy az iskolai konyha vízvezetékből jusson kifogástalan vízhez. Kérdés, kinek a mulasz fása volt, hogy későn ébredtek rá a víz kifogásolhatóságára. Az iskolai berendezések kiépítése azért is elsőrendű fontosságú, mert a falu egyik nagy problémája, hogy elvándorol az ifjúság. A fiatalokat, akik a mezőgazdaságon kívül kívánnak elhelyezkedni, felszippantják a környékbeli üzemek, például a Nové Zámky-i (érsekújvári) Elektrosvit és hasonlók, mások esetleg városba költöznek szerelői munkát vállalva, a gyermekek gondozása pedig szokásosan a nagymamákra hárul. Mint L i š к a elvtárs. a hnb titkára kifejtette, a község vezetősége a városias életkörülmények. például a különféle szolgáltatások, tökéletesített ellátás stb. bevezetésére törekedve kíván vonzó körülményeket teremteni a fia falok marasztalására. A kisközség fejlődése különféle mutatókkal is lemérhető. Nem a leglényegesebb, de eléggé szemléltető az, hogy tavaly már 82 autótulajdonost tartottak számon, viszont 1970 ben csak 20 személyautó volt községbeliek tulajdonában. A hnb javára írható, hogy kamatoztatni tudta a fejlődés egyik fő feltételét. az emberek, itt főként A KÉPVISELŐK KEZDEMÉNYEZÉSÉT. Tucatszámra említhetünk odaadó, lelkes képviselőket, akik a politikai tömegmunka kibontakoztatásával na gyot lendítettek a választási program teljesítésén. Elsősorban a pedagógusokat említhetnénk, névszerint Gajdos Károlyné és Lackó Ferencné tanítónőket, akik a Nőszövetség helyi tagjaiként is érdemes munkát végeztek. Segítettek а XV. pártkongreszszus tiszteletére indult vállalási mozgalom kibontakoztatásában is — ,360 egyéni és hét kollektív felajánlás született, a társadalmi munkák szervezésében szintén kitettek magukért. Nem véletlen, hisz egyikük 1957. a másik 1958 óta tanít a községben, szinte összenőtt vele. Hozzájuk fordulnak ügyes-bajos dolgaikkal az emberek. Különféle rendezvények előmozdítói s mint nőmozgalmi aktivisták hasz nos tanfolyamok rendezésében és a nők politikai felvilágosításában is tevékenyen részt vettek. A Rúbani Hnbben egyébként jó arányban vannak képviselve a nők — 19 képviselő közül heten. }ó irányban bontakoztatták ki a választási programot Koltán, ahol 2 millió 700 ezer korona ráfordítással napközi otthont és óvodát építenek, hogy az anyák jobban bekapcsolódhassanak a szövetkezeti termelőmunkába. ZLATÉ KLASY (Aranykalász) község fellendítéséről nemegyszer írtunk. Talán a köztársaság legmódosabb községének számít. A vezetőség a múltban is mindent megtett a község felvirágoztatásáért. A választási program keretében sok felfigyeltető új létesítménnyel gyarapodott mind az öt településén. Ám az európai színvonalú, szadurit borítású tekepálya, a 2 millió 600 ezer korőna ráfordítással épült sportstadion, a portalanított új utak, a csatornázás mellett a lelkes szocialista építés igen nagy eredménye a falusiaknak mintegy a felét elérő cigány lakosság átnevelése, bekapcsolódása a rendezett társadalmi életbe és aktivizálódása a párt célkitűzéseinek megvalósítására, az alkotó országépítő munkára. Itt is a képviselők lelkes szervező és kezdeményező munkája segítette elő a falu fellendülését. Horváth Ferenc képviselő, a kőművesek csoportjának vezetője. Sárközi Sándor, Kovács Péter, V a s s Ferencné képviselők lelkei voltak a község formáló nagy építő mozgalomnak. A maguk szakaszán szervezték meg a lakosság kezdeményezését, segítőkész ségének konkrét felhasználását. Nem is maradtak el az eredmények. Itt is bebizonyosodott, hogy a legeredményesebb tőke az emberi kezdeménye zés és öntudatos segíteniakarás, és község anyagi és szellemi fellendülé sében elért és konkrétan kimutatható eredmények mellett velük egyenértékű. bár statisztikailag korántsem kimutatható további nagy eredmény született: erősödött az emberek szocialista tudata, aminek éppen a cigány lakosság körében számtalan megnyilvánulásával találkozunk. A Nagy Péter elvtárs vezette hnb te hát büszkén mérlegelhette ötéves megbízatási időszakában kifejtett munkásságát. Lőrincz László A tél és a kora tavasz folyamná a kosicei járásban legelőgazdálkodási téren, a takarítás, műtrágyázás mellett, szervezési kérdések is sorra kerültek. A minap a járási mezőgazdasági igazgatóságon megvitatták az állattenyésztő farmok vezetőivel a területek megterhelését a gyep minőségének függvényében, a legeltetés technikáját, a fedeztetések megszervezését és számos egyéb tenyésztési, munkaszervezési kérdést, amelyekkel biztosítani lehet a legeltetési idény sikeres lebonyolítását. Néhány alapvető feladatot kiemeltünk a tanácskozáson lefektetett intézkedésekből. Ilyen például a fedeztetésre előirányzott üszők külön csoportban való gondozása, az év folyamán ezeknek a csordáknak az ismételt ellenőrzése és szükség szerinti átcsop'ortosítása. A feljavított, szakaszos legeltetésre alkalmassá tett nagyobb legelőterületeken a jmi irányítja a legeltetést. A mezőgazdasági üzemek a 17 676 hektár tervezett természetes gyepterületből 9500 hektáron elvégezték a meszezést és,mindössze 4600 hektáron szórtak el műtrágyát. A műtrágyázott területeken a napokban lehullott esők után üdezölden sarjad a tömött gyep. Ugyanezt nem mondhatjuk el a 13 ezer hektárnyi legelőről, ahol semüyen javítási munkát nem végeztek. Felkészültek3 legeltetésí idényre ? Tavaly a legelőkön átszámítva szénának mindössze 19,7 mázsás termést értek el a gazdaságok. Az idén sem számíthatnak nagyobb termésre azok a gazdaságok, ahol nem műtrágyázták a legelőiket. Az elvégzett munkák minőségére is volna kifogásunk. A nyirkosabb parcellákon a gyepes sédbúza tavalyi maradványai sűrű zsombékokat alkotnak, ami a többi fű falsarjadzásálg nem nyújtja a gondozottság látványát. Ezt a pázsitfűfélét fiatalon még kedvelik az állatok, de gyorsan elöregszik, és hála a műtrágyának, valóságos bokrokat alkot, amit az állatok nem le-, hanem csak körbelegelnek, így még jobban kiemelkedik a gyepből. Ügy fest, hogy néhol, mint például Kalšán, Ruskovón, Bidovcén és még számos gazdaságban, csak gyökeres feljavítással, szántással és értékes pillangós fűkeverékkel való újravetéssel lehet tőle megszabadulni.. Sajnos, a gazdaságok megfeledkeztek a felszínegyengető munkálatok elvégzéséről is. A tavaszi munkálatok mellett a gazdaságoknak arra is időt kellett volna szakítaniuk, hogy az állatok alaposan rendbeszedett legelőkre kerüljenek, mert ebben a járásban nagy kiterjedésű rétek és legelők jelentik az aranyfedezetet az állati termelékenység növeléséhez. Tehát a kosicei járás mezőgazdasági üzemeiről nemigen mondhatjuk el, hogy felkészültek volna a legeltetési idényre. Csupán a čečejovcei, hranicnái szövetkezetben és a Valalikyi Állami Gazdaságban kezdték el április végén a zöld takarmány etetését, illetve a legeltetést, aminek hatására a nevezett gazdaságokban az első nap után átlagosan egy literrel növekedett BORSOS TOKÁNY HELYETT... Május utolsó vasárnapján pattogatott kukoricát és sósperecet ebédeltem. Mosolygnak? Könnyű a más baján vigadni. De talán hadd meséljem el, hogy történt a dolog. Pénteken délután sűrűn teleírt papírszeletkét, három szatyrot és ugyanannyi zöldhasú bankót nyomott a kezembe a feleségem, vásároljak be helyette a hétvégére. A felvonóban — a hatodik emeleten lakom — volt időm rendszerezni a tennivalókat. Az élelmiszerbolt után a hentesboltba indultam. Gyanúsan elhagyatottnak tűnt a környéke, de erre lényegében már csak akkor eszméltem rá, amikor a boltba lépve szembe találtam magam szép szál hentesünk csodálkozó tekintetével. Mihelyt végigpillantottam a bolton, az üresen ásítoző polcokon, asztalokon, a fényesre tisztogatóit késeken, az én arcom is megnyúlt. — Sajnos, nincs — vágott kérdésem elébe a mérleget babráló hentes. — Egy félkiló ... — Mondom, hogy nincs! Egy hete már, hogy dekányit sem kaptunk. A raéai húsözem azt üzente, túlléptük a megszabott havi normát. Ezt nem egészen értem. Milyen normát léptek túl a somorjai húsboltok? Vagy inkább mi, a város hatezer és a környék esetleg kétszer annyi itt vásároló lakója. Több húst eszünk a kelleténél? Akkor többet kell szállítani, azért van a termelés, a feldolgozó és az ellátó vállalat, vagy nem? Is egyáltalán mi az, hogy „megszabott havi norma“? Van valahol „fönt“, mondjuk a járáson, a kerületen, a vágóhídon, a húsüzemben vagy alközponti áruelosztóban egy „felelős", aki most úgy gondolta, hogy ez meg ez a falu és város már több húst fogyasztott a kelleténél, ezért egyszerűen leállítja egy-két hétre a további szállítmányokat? Húshiányrő! szó sem lehet, hiszen a mezőgazdasági üzemekben vágóérett állatokat kénytelenek tovább tartani, mert a húsüzemek nem győzik szusszal a feldolgozást. Vagy egyszerűen az egészséges táplálkozásra szoktatást szolgálja ez az újítás? Akkor legalább mondják meg nyíltan a szemünkbe. És lépjen együttműködésre a húsüzem a zöldségellátó vállalattal. Ha nincs hús, legalább zöldség legyen bőven. Mert a vegetáriánus életmódhoz is szükségeltetik némi harapnivaló. HÜSBOLTBAN Azon a pénteken is hiába kértem a városka zöldségboltjaiban krumplit, karfiolt, karalábét, káposztát, hogy uborkáról, paprikáról és vöröshagymáról ne is beszéljek. De leveszöldséget sem kaptam. Vehettem volna többféle bort, dzsúszt, kínáltak banánt, citromot és narancsot, de abból körülményes lett volna vasárnapi ebédet főzni. S mert üres kézzel távoztam, vissza sem köszöntek az egyébként udvarias elárusítóitok. Másnap a piacon próbálkoztam. Húsz-huszonöt kofa kínálta szegényes választékú portékáját. Kínálat tekintetében hol van ez a piac a komárnoi vagy a nitral piactól! Akármennyi vágott virágot vehettem volna, de amikor én zöldséget, friss tojást, zsenge sárgarépát, zöldhagymát, sóskát kerestem. Megértem, virág is kell a mindennapi boldogsághoz, de mondjuk a rántott csirke, vagy a tejfölös nyúl sem éppen megvetnivaló. Csakhogy ш—ттт—шштттштт csirkét,. nyulat e •lefelé alig lehet venni; pedig sokan szívesen megfizet. nék érte azt a pénzt, amit mondjuk a nitral Branko ad a tenyésztőknek egy kiló élőnyúlért. A konzerv nálunk „nem megy, meg aztán az ügyesebbek már a hét elején végigjárták az élelmiszerboltokat, maradékot meg csak azért sem veszek. így történt, hogy lapos táskával érkeztem haza, s hogy vasárnap délben sósperecet meg pattogatott kukoricát majszolgattam. Még szerencse, hogy ilyesmi mindig akad odahaza! a tehenenkénti napi fe'ési át'."". (illés) A Valalikyi Állami Gazdaságban nagy gundot fordítanak a legelöl; javítá sára. Az istállók körzetében mesterséges legelőket létesítenek, így az átmeneti időszakban is elérik a napi 12 literes fejésátlagot. (A szerző felvétele.) A kölcsönös bizalom jegyében — Talán a jövő húnapban tessék érdeklődni. ká— ‘ (kádek) Élete szorosan összekapcsolódott szocialista mezőgazdaságunkkal. R e nc z é s Sándor, a Horná Potôň-i Vörös Csillag Efsz elnöke nagyon elfoglalt ember. Önmagáról nem szívesen beszél, helyette azonban beszélnek tettei. Több mint húsz éve képviselő különféle képviseleti testületekben, 1959 éta a szövetkezet elnöke. Szülei cselédek voltak. 0 már gyermekkorában megismerte a kizsákmá nyoló társadalom embertelenségét. Kilenc évesen szolga és arató. A felszabadulás után előbb építkezéseken dolgozott Bratislavában, de mihelyt 1948 őszén a községben megalakult a közös gazdaság, hazasietett és annak szolgálatába állott. ]ő szervező, a szövetkezetben ily módon hamarosan vezetői beosztásba került. 1950 tol a hnb képviselője, majd a jnb tagja. 1953-tél a járási pártbizottság tagja, jelenleg elnökségi tagja. 19B4-ben a Nemzetgyűlés képviselőjévé, s a legutóbbi választásokon pedig a Nemzetek Kamarájának Elnökségébe választották, amelynek mezőgazdasági bizottságában dolgozik. Munkabírására és elkötelezettségére jellemző: igyek szik megjelenni valamennyi összejövetelen, hogy áttekintő képet kapjon a választási programtervek teljesítéséről, a felmerülő problémákról, me lyekre igyekszik megtalálni a megfelelő megoldást. Nagy fontosságot tulajdonít meghitt légkör kialakításának, amihez hozzájárulnak a közvetlen találkozások és beszélgetések a választékkal. Választókörzete úgyszól ván teljes egészében mezőgazdasági jellegű, s minden alkalmat felhasznál arra, hogy érintkezzen választóival. Ellátogat az efsz-ek évzáré taggyűléseire, a sürgősen megoldásra váró problémákról nyomban értesíti az illetékes szerveket. Mint a mezőgazda sági bizottság tagja különös figyelmet fordít a mezőgazdasági termelés korszerűsítésére, elsősorban az állattenyésztés területén. Tudatában van annak, hogy ezen a téren még jelentősek a tartalékok, hiszen míg a jelenlegi munkatermelékenység mellett 40 ezer liter tejet termelt ki egy dolgozó, addig az új technológia, az önműködő szerkezetek bevezetésével 110 ezer liter is kitermelhető. Ezért megkülönböztetett figyelmet fordítanak ennek az égetően sürgős kérdésnek a megoldására. S az eredmények önmaguk helyett beszélnek: a járásban elkészült a Betlová Ves-i nagy kapacitású sertéshizlalda, bővült a Dun. Streda-i (dunaszerdahelyi) Agrnfrignr. befejezés előtt áll a Dun. Streda melletti 7800 férőhelyes marhahizlaida építése. Szerénységére jellemző, hogy önmagáról, saját községéről nem beszél, pedig az utóbbi években ott is sok minden megváltozott. Az általa irányított 1800 hektáros közös gazdaság a járás legjobbjai közé tartozik. Amikor a szövetkezet élére választották, a gazdaság évi bevétele kilenc millió korona volt, az elmúlt év végén már meghaladta a negyvenmilliót. A tagság havi átlagkeresete felül van a 2800 koronán, az évi átlagos tejhozam tehenenként megközelíti a négyezer litert. A mezőgazdasági termelés további előrehaladása a nagyüzemi termelés nyújtotta előnyök és lehetőségek jobb kihasználásában, a tartalékok feltárásában, az új termelési módszerek meghonosításában rejlik. Renczés elvtárs tudatosítja, hogy a CSKP XV. kongresszusa határozataival összhangban tovább kell javítani és tökéletesíteni az irányítást, minden területen ésszerűen és átgondoltan kell gazdálkodni. Elsősorban a gabonatermesztés további intenzív növelésére törekszik, s ennek megfelelően szövetkezetükben emelni kívánják a hektárhozamokat. ' Tekintettel arra, hogy a gabona mennyisége a takarmányadagokban aránytalanul magas, a kiutat a tömegtakarmányok nagyarányú termesztésében látják. Renczés elvtárs munkájában mindenkor tudatosítja, hogy az emberekkel való célravezető bánásmód jó feltétele a kölcsönös bizalom megteremtése. Ismerni kell a dolgozók gondjait, bajait, állandóan kapcsolatban kell lenni a választópolgárokkal. Ügyelni kell arra, hogy a szavak és tettek fedjék egymást. S Renczés Sándor esetében ez mindenkor így van, ezért tudja megnyerni az embereket pártunk és társadalmunk célkitűzései szolgálatára. SVINGER ISTVÁN