Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-24 / 3. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. }anu6r 24. Д múlt évi verseny győztesei A Gép- és Traktorállomások Vezér- Igazgatósága a közelmúltban értékel­te Hurbanovon (Úgyallán) a gépállo­mások és gépkezelők múlt évi szocia­lista munkaversenyét. A verseny magába foglalta az üze­mek és egyes gépkezelők egész évi munkáját, a tavaszi munkáktól, az aratáson keresztül az őszi betakarítá­sig, valamint a talajelőkészítési mun­kálatokat. Harmincöt gépállomás kap­csolódott be a munkaversenybe. Az eredmények ' ismertetése túlságosan hosszadalmas lenne, ezért csak rövi­den: a vegyszeres gyomlrtási verseny­ben az értékelő bizottság három ka­tegóriába osztotta a gépállomásokat. Erre azért volt szükség, hogy a ver­senyt valamennyi üzem számára egyenértékűvé tegyék, hiszen a helyi klíma, az adott munkakörülmények Szlovákia egész területén eltérőek. Az üzemek versenyeredményei: I. kategória 1. Senicai Gépállomás — 1025 ha, 2. Holice n/Ostrove-i Gépállomás 813 ha. 3. Luőeneci Gépállomás 692 ha. A feltüntetett hektármennyiségek ez egy permetezőgépre eső átlagos teljesítmény mutatói. A II. kategória első helyén a pre­­lovi, a III. kategória első helyén a Kožňavai Gépállomás végzett. Érdekesen alakult az egyéni ver­seny. Az I. kategóriában kimagasló teljesítménnyel Képesi István, a Ho­lice n/Ostrove-í Gépállomás fiatal traktorosa végzett. A tavaszi idény­ben 3542 hektáron végezte el a per­metezést K—20/18—Kertitox típusú permetezőgéppel. Az aktíva szünetében váltottam pár szót Képesi Istvánnal. Huszonnégy éves, vidám, Jóvágású fiatalember. „Atlagfiatal“ — mondhatná az ember, de ha figyelembe vesszük munka­­eredményeit, szinte hihetetlennek tű­nik akarata, munkabírása. Ezt a szak­emberek is elismerik. — Egészen kimagasló, mondhatni lehetetlen teljesítmény — jegyezte meg az egyik gépállomás vezetője. Nos, ezek után nyilvánvaló, hogy első kérdésem a „hogyan sikerült“? volt. — Dolgoztam — válaszolta egysze­rűen az Ifjú gépkezelő. — Ha az idő­járás hétközben gátolt, hát vasárnap ültem a nyeregbe. Nem beszélt sokat. A tettek embe­re ö! Azt meg sem említette, hogy az 1974-es év versenyében a tisztes har­madik helyet vívta ki. További versenyek eredményei: 1. Nitrai Gépállomás, 2. Považská Bystrica-i Gépállomás, 3. Bardejovi Gépállomás. Az értékeléskor figyelembe vették az aratásban résztvevő kombájnok számát, az egyes kombájnra eső le­aratott hektármennyiséget. A traktorosok versenyében (K—700 és Š—180 erőgépek) a felszántott te­rület hektármennyisége döntött. Első helyen Pavol Vysoký, a Trebišovl Gépállomás traktorosa végzett, 1748,2 hektáros teljesítménnyel. A burgonyakombájnosók versenyét František Kramarčík, a Spišská Nová Ves-i Gépállomás dolgozója nyerte. Huszonkilenc hektárról szedte fel a burgonyát. - -‘ ■ A verseny értékelése után díjkiosz­tás következett. Az okleveleket, vala­mint anyagi jutalmakat Pavol Molnár mérnök, a Gép- és Traktorállomások vezérigazgatója és a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének központi képviselői adták ót. Az összejövetel befejezéseként a résztvevők felhívást intéztek a szlo­vákiai gépállomások valamennyi dol­gozójához. A XV. pártkongresszus tiszteletére tett felhívás a hatodik öt­éves terv első évi tervfeladatainak teljesítésére ösztönöz, messzemenően figyelembe véve a hajtóanyagok gaz­daságos felhasználását. Az értékelt szocialista munkaver­seny eredményei biztatóak. Ha a gép­állomások dolgozói a jövőben is ilyen igyekezettel, becsületes hozzáállással végzik a rájuk bízott feladatokat, az idén megdönthetik múlt évi „rekord­jaikat“ is. (barak) Az eptmliködis fejlesztése Á szövetségi kormány meghívására Ernesto Augusto de Meló Antunes őr­nagy, a Portugál Köztársaság külügy­minisztere január 15-e és I7-e között hivatalos látogatást tett hazánkban. A látogatás során Meló Antunes mi­nisztert Prágában Gustáv Husák, a CSSZSZK elnöke, Ľubomír Štrougal, a szövetségi kormány elnöke, vala­mint Bratislavában Peter Colotka, az SZSZK kormányának elnöke fogadta. Meló Antunes miniszter és Andrej Barčák külkereskedelmi miniszter is folytatott eszmecserét a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsola­tai továbbfejlesztésének lehetőségé­ről. Bohuslav Chüoupek csehszlovák és a portugál külügyminiszter tanácsko­zásának a tárgyát az időszerű nem­zetközi kérdések megvitatása, vala­mint a csehszlovák—portugál kapcso­latok fejlesztése képezte. Á miniszterek megelégedéssel álla­pították meg, hogy a portugál fasiszta diktatúra megdöntése és az ország demokratikus fejlődésének kezdete új fejezetet nyitott a csehszlovák—por­tugál kapcsolatok alakulásában és megteremtette a két ország kedvező együttműködése lehetőségének alap­feltételeit. A tárgyalások befejeztével cseh­szlovák-portugál közös közleményt adtak ki, amelyben lefektették a to­vábbi együttműködés alapjait és kö­zös álláspontjukat fejezték ki a nem­zetközi kérdésekben. A tárgyalásokat és az eszmecseré­ket baráti légkörben tartották meg és a tárgyalófelek valamennyi meg­vitatott kérdésben azonos vagy meg­közelítően hasonló véleményre jutot­tak. Mindkét fél leszögezte, hogy to­vább kívánja fejleszteni a két ország baráti, gyümölcsöző kapcsolatát. л mikor 1971 végén bemutatkoz­­** tak a képviselőjelöltek, nem jöttek felkészületlenül a néppel való beszélgetésre. A Nemzeti Front vá­lasztási bizottságának tagjai a meg­bízatási idő tartamára szóló program­­tervezetet is alaposan megtárgyalták a választókkal, kikérték véleményü­ket és segítségüket a feladatok meg­oldásához, Mindezeknek helyességére a közeli napokban és hetekben derül majd fény, amikor valamennyi város­ban és községben értékelik a Nemzeti Front által meghirdetett választási program teljesítését. Ezt tették a Hor­né Potöü-i (felsőpatonyi) helyi nem­zeti bizottságon is. Az elárt eredményekről, problémák­ról és a kővetkező időszak fő felada­tairól Tóth Vince elvtárs bnb-elnök tájékoztatott. Elmondotta, hogy a vá­lasztási program összeállításánál a sürgető szükségletből és adottságaik­ból indultak ki. Gondoltak a lakosság életszínvonalának a megjavítására, az utak kiépítésére és a szociális-kultu­rális szolgáltatások kibővítésére. En­emellett bővítették a villanyhálózatot is. Benkén rendezték a temetőt és 140 ezer korona költségvetéssel ravatalo­zót építettek. Fatonycéten 250 ezer korona értékben szociális helyiségek­kel ellátva új futballpályát hoztak létre és lényegesen megjavították az utakat. Horná Potôňban pedig 1,5 millió koronás költségvetéssel lolya­­matban van egy kétosztályos óvoda épftése. A helyi nemzeti bizottságot és a Nemzeti Frontot kissé bosszan­totta, hogy a Dunaszerdahelyi Járási Építővállalat a téli időszakra szerző­déses kötelezettségvállalása ellenére sem csinálta meg a tetőszerkezetet, Így a falak az őszi hónapoktól fedél nélkül áznak. Csak dicséret hangján szólhatunk a képviselők aktív munkájáról is. Te­vékenységüket a választási program­ból eredő feladatok teljesítésére, az agitációs-propagáciős verseny kiszé­lesítésére és a szocialista kötelezett­ségvállalások teljesítésére irányítják. Legjobb képviselők közt emlegetik Polák Károly elvtársat, a szövetke-TELJESÍTIK A VÁLASZTÁSI PROGRAMOT nek érdekében 7,4 millió koronás zet brigádvezetőjét, aki fuvarok biz­­költségvetéssel korszerű művelődési tositásávai nyújt konkrét segítséget a otthont építettek. Ezzel alapjában fatufejlesztéshez. De megérdemli a megváltozott a falu kulturális élete, nyilvános dicséretet B a r s 6 Margit, hiszen adódtak lehetőségek külön- Bőd is Zsuzsanna és Gőg Mihály böző csoportok létrehozására, az ifjú- is. Az ő munkakezdeményezéseiknek sági mozgalom fellendítésére, örven- is köszönhető, hogy a községben szép detes, hogy a felsöpatonyiak egy per- hagyománya van a szocialista munká­éig sem hagyták kihasználatlanul az vállalásoknak. Tavaly például a fel­említett lehetőségeket. O r i n a MÚ- szabadulás 30. évfordulója tiszteleté­­tyás vezetésével irodalmi színpadot, re a korábban létesített hétezer négy­énekkart alakítottak. Az irodalmi zetméter kiterjedésű parkokban öt­színpad tagjai nagy sikerrel mutatták ezer virágpalántát és többszáz díszfá­ba a „Tüzvirág“ című darabot, leg- cserjét ültettek ki, melynek során utóbb pedig a „Szabad szél“ című 69 598 érét dolgoztak le társadalmi operettel hívták magukra a figyelmet, munkában, és rendbetették az utcai A 38 tagú énekkar nemcsak helyben, árkokat, lefolyókat stb. Ezenkívül a de a környéken is egyre ismertebbé lakosak, elsősorban a SZISZ és PSZ válik. A kultúrmnnka jő beindulását, tagjai, 1784 kg papírt, 2834 darab illetve folytonosságát igazolja az is, üveget és 9800 kg vasat gyűjtöttek hogy a múltban nem kevesebb, mint össze. Örvendetes, hogy a közelgő XV. kétszáz mozielöadást, nyolc szfndara- pártkongresszus tiszteletére is érté­ből és három nagyszabású kiállítást kés kötelezettségvállalásokat fogad­­tekintettek meg a falu lakéi. Ezenkí- tak el. A faluszépítési akciókba kö­­vül az ifjúság hetente a kívánt mér- rülbelül 500 egyén kapcsolódik be. tékben hasznosítja az ifjúsági klubot, Csupán a parkosításban több »mint sőt a fotoklub is rendelkezésükre áll. 3500 órát dolgoznak le. Ennek meg- Ezt azonban az eddigieknél is jobban felelően a tavaszi hónapokban újabb kihasználhatnák. A helyi nemzeti bi- 240 darab díszfát ültetnek ki. A Vö­­zottság elnöke büszkén mondja, hogy rüskereszt többek közt vállalta, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban több tagjai 500 érát dolgoznak le, emel­­mint tízmillió koronát fordítottak lett huszonhárommal növelik a vér­­falufejlesztési célokra. Több mint 3,5 adók számát. km hosszú portalanított utat, illetve - Végezetül « hnb elnöke ast is el­­gyalogjárdát létesítettek. Az üzlethá- mondta, hogy a következő választási lózatban a már meglévőket korszerű- időszak feladatai sem lesznek szegé­­sítették. Hasonló épületbe költözött a nyebbek az előzőtől. A hatodik ötéves postahivatal is, ugyanakkor egy zöld- terv első felében a szolgáltatások ságüzlettel lett gazdagabb a község, házét szeretnék felépíteni, melyben A közigazgatásuk alá tartozó Csécsény- különböző háztartási gépeket is javí* patonyban jelentősen megjavították a tani szándékoznak. Ezen kívttl tanítói lakosoknak nyújtott szolgáltatásokat, lakások felépítését, valamint a vlz- Ott például 1,8 millió korona érték- vezeték-hálózat kiépítését tervezik, ben, agy korszerű élelmiszerüzletet Egyszóval olyan munkálatokat végez- és egy vendéglőt adtak át rendelte- nek majd el, melyek minden lakos tésének. Ugyanitt 400 folyóméterrel részére hasznosat, kellemeset jelen­növelték a gyalogjárdák hosszát, tenek. Krascsenics Géza Д kilencedik ötéves terv szociális vívmányai Egy moszkvai, — eddig teljesen ismeretlen munkáscsalád — a Vaganov-család váratlanul széles körű közismertségre tett szert. A Nyegyelja című hetilap, amely néhánymilliős példányszám­ban jelent meg, erről a családról tett közzé egy érdekes cikket, mivel egyikét képezi annak a 62 ezer szovjet családnak, melynek költségvetését a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának dol­gozói már tizenkét esztendeje kísérik figyelemmel annak megállapítása érdekében, hogyan változik a lakosság különböző rétegeinek életszínvonala és egyes áruk iránti kereslete. A Vaganov-család négy tagjának közös jövedel­me — közülük hárman dolgoznak, — a múlt év­ben egynegyedével haladta meg az 1971-es évben elért jövedelmet. Ez majdnam megközelíti azt a számot, amelyet a szovjet polgárok reáljövedelme növekedésével kapcsolatban irányzott elő a kilen­cedik ötéves terv. Ezzel magyarázható az is, miért választotta ki a Nyegyelja lap éppen ezt a csalá­dot. A munkások és alkalmazottak bérének, illetve fizetésének növelésével, valamint az egyes munka­­kategóriákban a béradó megszüntetésével nem egészen öt esztendő alatt több mint 75 millió ember reáljövedelme növekedett. Vagy negyven millió azoknak a polgároknak száma, akiknek a társadalmi alapokból növelték nyugdíj-, ösztön­díj-, illetve egyéb Juttatások összegét. Ezáltal ter­mészetesen megnövekedett a fizetőeszköz forgal­ma is, habár a Szovjetunióban az infláció semmi­lyen jele nem mutatkozik, amit a kapitalista nyugaton csaknem törvényszerű folyamatnak, ki­kerülhetetlen tényként könyvelnek el. A tervezés jól bevált módszere teszi lehetővé az állam szá­mára, hogy pontosan összeegyeztesse a kínálatot a kereslettel és biztosítsa a fogyasztás) termékek előállításának növekedését. Tekintetbe véve azt, hogy az elmúlt ötéves terv négy esztendeje alatt a lakosság reáljövedelme 19 százalékkal emelke­dett, a kiskereskedelmi forgalom 27 százalékos növekedést mutat. A növekedés olyan szó, amit a Szovjetunióban gyakran hallani. A társadalmi tevékenység és az élet minden terén észlelhető állandó és gyors elő­rehaladás a szovjet embereknek a jövőbe vetett szilárd hitével magyarázható, amit a figyelmes szemlélő minden szovjet polgárnál láthat. Emel­lett azonban sokszor észre sem veszt a szovjet emberek derűlátásának egy másik okét, amely ugyan nem olyan szembetűnő, mint az előző. A szovjet háziasszony egy hónapra, sőt akár egy évre előre, egészen pontosan kiszámíthatja, meny­nyit költ majd, mondjuk élelmiszerre. Jól tudja, hogy a kiskereskedelmi árak nem változnak. A Szovjetunióban 1965-ig az 1950-es évvel ösz­­szehasonlítva a kiskereskedelmi árszint egyne­gyedével csökkent, azóta pedig lényegében sem­mit sem változott. Nem emelkedett a kenyér, a cukor, a vaj, a hús, a tej, a zöldség és más élel­miszerek ára. Évtizedek óta nem változott a lak­bér, viteldíj, a háztartási géz, a benzin, a színház- és mozijegyek ára. Éppen ellenkezőleg számos ilyen tételt az állam fedez. Köztük a lakások karbantartásának két­harmad részét, s ezáltal világviszonylatban a Szovjetunióban legalacsonyabb a lakbér. Állami hozzájárulással teszi olcsóbbá egyes gyermektáp­szerek, ruhák és lábbelik kiskereskedelmi árát. A termelőknek, a kolhozoknak és szovhozoknak a hús és a vaj átvételekor fizetett nagyobb felvá­sárlási ár ellenére ezeket az élelmiszereket a kis­kereskedelem változatlan áron hozza forgalomba. Néhány évvel ezelőtt ugyan emelték egyes fényűzés! cikkek, csemegék — mint a kaviár — és a szeszpárlatok kiskereskedelmi árát. A kis­kereskedelmi árak általános mutatója azonban csökkent; a lakosság így évente csaknem 800 mil­lió rubelt takarít meg. Az ötéves tervidőszak esz­tendei alatt lényegesen olcsóbbak lettek a mosó­gépek, a motorkerékpárok és a robogók, a ház­tartási vegyi készítmények, s ma csaknem negy­ven százalékkal olcsóbbak a tévékészülékek. Az infláció elleni harcban megbízható fegyver az, hogy a Szovjetunió állami költségvetése nem mutat ki hiányt, deficitet. Emellett állandóan csökken a hadseregre, a honvédelemre fordított költségek részaránya és ezzel egyenes arányban folyamatosan növekszik a lakosság életszínvo­nalának emelésére fordított összeg. Ez az irány­zat észlelhető, ha e költségek alakulását vesszük szemügyre. Két évvel ezelőtt a honvédelmi kiadá­sokra fordított összeg az állami költségvetés 17,6 százalékát (17,4 milliárd rubel), a szociális és kulturális szükségletek kielégítésére pedig а költségvetés 70,3 százalékát (76,8 milliárd rubel) fordítottak. Ezek a számadatok szemléltetően és ékesszólóan igazolják, miért tudja olyan sikere­sen teljesíteni a Szovjetunió kitűzött szociális programját. Anatolij Arhipenko (APNJ A mező­gazdaság védelme GYAKORLATI BEMUTATÓ AZ EFSZ-BEN Hazánk népgazdaságának na­gyon fontos ágazata a mezőgazda­ság. Társadalmunk éléskamrája, hiszen a mezőgazdaság adja az ország kenyerét, húst, tejet és sok más élelmiszert, vagy az élelmi­szeriparnak szolgáltatja közvetle­nül a nyersanyagot, mely élelmi­szeráru formájában kerül az asz­talunkra. Hogy igen féltett terület, ez nem túlzás. Kenyerünk betakarí­tása és magtárba juttatása idején és az őszi terménybetakarítás ér­dekében megfeszített munkát kel­lett kifejteni. Szinte az egész or­szág mozgósítva volt (néphadsere­günk, diákjaink, az üzemek mun­kásai és közalkalmazottak), szinte mindenki kivette részét ezekbél a fontos munkákból. Mindez békés viszonyok között történt. Társadalmunk összefogá­sával a sürgős betakarítást felada­tokat eredményesen megoldottuk. Mezőgazdaságunknak, helyesebben az egész társadalomnak ilyen hely­zeteken túl még nehezebb felada­tokra is fel kell készülnie. Egy esetleges háborúban, mely­nek elkerülése céljából a szocia­lista országok mindent megtesz­nek, nemcsak az emberi élet, a politikai, gazdasági, közlekedési centrumok kerülnek veszélybe, ha­nem az ország egész területe, be­leértve a mezőgazdaságot is. Kö­vetkezésképpen az emberi élet, az említett központok védelmén kí­vül igen nagy gondot kell fordí­tani a mezőgazdaság védelmére is. Az atomcsapások másodlagos hatásaként a rádipaktív felhő óriá.­­sl területeket szennyezne be és számolni kell a vegyi, biolőgat és a hagyományos’ romboló fegyve- 3n rek hatásával Is. Mindez a mező­­gazdaságban veszélyezteti a táro­lókba, kazlakba betakarított szá­las takarmányokat és nem utolsó­sorban az állatállományt. Ezek védelme háború esetén két szakaszra osztható: megelőző vé­delemre és a bekövetkezett csapás felszámolásának szakaszára. E két időszakban a megelőző védelmi és csapás utáni mentést tennivalókat jól szervezett módszertani gyakor­laton mutatta be a boli (bolyij szövetkezet polgári védelmi alegy­sége. A módszertani gyakorlat a pol­gári védelem járási parancsnoksá­gának szervezésével és Irányításá­val történt. A gyakorlat Igen jól illusztrálta a veszélveztetettségl időszakban elvégzendő megelőző védelmi feladatok végrehajtását, melyekből a legfontosabbak vol­tak: az istállók előkészítése; az állatállomány részére takarmány és ivóvíz bekészítése: a kutak és szálastakarmány védelme. Mind­ezek és más védelmi rendszabá­lyok gyakorlati szemléltetése után kezdődött az állat- és növényvé­delmi alegység által végrehajtott gyakorlat a bekövetkezett bioló­giai, hagyományos romboló csapá­sok és a' rádioaktív-szennyezett területen történő mentő-mentesftő munkák végzése. Az alegységnek az alkalmazási körletbe érkezése után a parancs­nok Veres Imre, hnb-titkár ki­adta a rendelkezést a csapásokat ért területek, létesítmények felde­rítésére. A' felderítés végrehajtása után konkrétan meghatározta az állatvédelmi, a növényvédelmi al­egységek feladatát. Az alegységek a kapott parancs alapján feladatukat hozzáértően hajtották végre. Szembetűnt a bio­lógiai csapást ért területen végzett felderítő munka, á mintaszedés kártevő rovarokból, maid a kárte­vők vegyszeres el iárással_ történő megsemmisítése. Bemutatták a su­gárszennyezett állatok sugárellen­őrzését és mentesítését. Ä gyakorlatot végrehaltó alegy­ség jól vizsgázott, s kiváltotta a iárási polgári védelem parancsnok­ságának elismerését. A iől sikerült gyakorlat szerve­zéséért elismerés jár a szövetke­zet operatív polgárt védelmi cso­porttá vezetőjének, Illés táros elvtársnak. (illés) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom