Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-06-05 / 22. szám
1 1976. június 5. SZABAD FÖLDMŰVES JÜNIUS 5. A TERMÉSZETVÉDELEM NAPJA Csallóköz gyöngyszeme Á komárnoi (komáromi) járás, hazánk legdélibb fekvésű területeinek egyike, bővelkedik természeti szépségekben. A végtelennek tűnő csallóközi rónaságot csak itt-ott szakítják meg kisebb erdők, ligetek. A járás déli határát a Nagy-Duna vize mossa, amely évszázadok alatt gyakran változtatta medrét, terjedelmes mocsarakat és holt ágak tömkelegét alkotva. A vízinövény- és madárvilág csodálatos egysége alakult ki e tájon, melynek flórája 'és faunája századokon át szerény, de biztos megélhetési lehetőséget biztosított lakóinak. Az elmúlt néhány emberöltő alatt szabályozták az éltető, de szeszélyes és gyakran rakoncátlankodó folyamot, fokozatosan visszaszorították a mocsárvilágot és művelés alá fogták, az addig parlag földeket. Az állat- és növényvilág egyre kisebb területekre zsugorodott, ám máig is megőrizte egyes lokalitásokon egykori jellegzetességeit. A komáromi járásban jelenleg hét természetvédelmi terület található, s további nyolc lokalitás védett területté nyilvánítása folyamatban van. A védett rezervátumok közé tartozik a Duna Čičov (Csicsó határában) holt ága, az ún. Lion, ahol a legépebb állapotban vészelte át a csallóközi növény- és állatvilág az ember természetátalakító tevékenységének következményeit. A csicsói természetvédelmi terület, melyet a Szlovák Nemzeti Tanács egy 1964 augusztusában kelt törvényerejű rendeletével nyilvánítottak államilag védett területté, Čičov, Medveďov és Klučovec községek között terül el. A védett terület 112 méterre fekszik a tenger szintje felett, s hazánk legszárazabb, legmelegebb területe. A védett terület magvát képező Lion-tó vízfelülete hét hektár, átlagos vízmélysége pedig eléri a három métert. A hosszúkás alakú tavat a Csiliz és a Bács csatornák táplálják vízzel, míg a fölösleges vízmennyiséget egy szivattyúállomás továbbítja a Dunába. A tó, amely a Duna egyik holt ágából keletkezett, meglehetősen tagolt, partján több öböl van. A nádasok eszményi életkörülményeket biztosítanak a vízi és mocsári állatvilágnak, de legfőképpen a madaraknak. A rezerváció legszebb növénye a Victoria regiával és a lótuszvirággal egy rendbe tartozó fehér tündérrózsa. A tömegesen előforduló növények közül említést érdemel még a sárga tavirózsa, amelyet a nép vízitök néven ismer. Megtaláljuk itt a vízipáfrányok rendjébe tartozó rucaörőmöt, a fehér virágú és kerek levelű lebegő vízinövényt, az ún. békatutajt, de itt nő a boglárka is, és a holt ágakban tömegesen előforduló súlyom, amely töviseivel az iszapba horgonyozza magát. A buja növényzetből említést érdemel továbbá a sárga virágú és úszó levelű tündérfátyol, a vízilófark amely a mocsári növényvilág ritkán előforduló különös tagja, valamint a, rovarevő rence nevű növény, amely bogarakkal táplálkozik, tehát húsevő növény. A tö környékének gazdag faunájából különösen a vízi madárvilág érdekes, melynek itt legfőbb képviselői a tőkés réce, a szárcsa, a kacsa nagyságú, hosszúnyakú bóbitás vízimadár, a búbos vöcsök, a pocgém, a bölömbika, a káros halpusztító vörös gém. Megtalálható itt a nádi poszáta, a rikácsoló hangú nádirigó, feketerifó, sárgarigó, szalakóta, mátyás szajkó és a réti tücsökmadár. A természetvédelmi területen fészkel hazánk legnagyobb ragadozó madara a halászsas, melynek kifeszített szárnytávolsága eléri a két és fél métert is. A tavat úgyszólván minden oldalról buja aljnövényzetű, kiterjedt erdők övezik, melyekben megtalálható a fehér és fekete nyírfa, a fűz-, szil-, akác-, tölgy- és kőrisfa. Az erdők aljnövényzetében megtalálható a bodza, galagonya, kányafa, somcserjés, csalán, szedercserje, bérese és a komló. A nehezen áthatolható erdők fokozatosan kisebb-nagyobb ligetekben, majd később rétegbe mennek át. A táj kivételes szépsége, valamint a terület állat- és növénytani különlegességei miatt a tudósok is egyre gyakrabban keresik fel ezt a területet. Az ide vetődő idegen a látottak és tapasztaltak alapján könnyűszerrel fogalmat alkothat magának arról, miként nézett ki a Csallóköz évszázadokkal ezelőtt. A Súr pri Bratislave mellett levő és a csicsói természetvédelmi területet rendkívüli gazdagságú madárvilágánál fogva a Párizsban székelő, s a madárvilág kutatásával foglalkozó nemzetközi szervezet is nyilván tartja. A Szlovák Tudományos Akadémia, a Komenský Egyetem természettudományi fakultásának, a Szlovákiai Műemlék- és Természetvédelmi Hivatal (SÜPSOP), a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola és a Tanárképző Főiskola, valamint a komáromi Dunamenti Múzeum szakembereiből álló 25-tagú tudóscsoport az 1973-tól 1975-ig terjedő időszakban önkéntesen végzett fáradságos és nagy szakismeretet követelő kutatómunkával elvégezte a csicsói természetvédelmi terület flórájának és faunájának biológiai leltározását. A gazdag tudományos ismeretanyagot a rendszerezés és feldolgozás után fényképekkel illusztrálva könyvalakban is megjelentetik. Az értékes tudományos mű előreláthatólag 1977/78-ban jelenik meg. A természettudósok úgy tervezik, hogy a feldolgozott anyagot egy, a Dunamenti Múzeumban megrendezésre kerülő kiállítás formájában is a természetkedvelök elé tárják. Érdeklődéssel várjuk önfeláldozó és aprólékos munkájuk eredményeit. NÉMETH ISTVÄN л V ' J?! . '■ •/ Magányos vándor. A biüai (bényi) szövetkezetben összesen 300 hektárnyi területet öntöznek. Felvételünkön Juhász Géza és Dávid Vilmos, az öntözési csoport két legjobbja látható — munka közben. Foto: —ita— EGY FELMÉRÉS MARGÖJÄRA Keressük a „bűnöst“? Mikor hazánkban az első takarmánykeverő üzemek működésbe léptek, a szakemberek és a hozzáértők nagy-nagy figyelemmel kísérték az „első fecskék“ üzemelését, működésük eredményét. Ma már határozottan kimondhatjuk: ezek a létesítmények nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy állattenyésztőink aránylag jó eredményeket mutathatnak fel. A fentiek tudatában indultam el a Nové Zámky-i (érsekújvári) járás néhány szövetkezetébe, hogy vezetők és „Gondot, időveszteséget okoz a zsák Has, raktározás", — mondják a takarmánykeverőben dolgozó asszonyok. (A szerző felvételei.) dával Is alátámaszthatok. Azokban az üzemekben, ahová tőlünk szállítják a takarmánykeverék-féleségeket, még sok a probléma, gond. Például kevés helyen tudják biztosítani, hogy a malacoknak etetéskor állatonként legalább 25 cm-es hely jusson a vályúnál. S ha ez nincs meg, a súlygyarapodás elmaradásáért nem a takarmány okolható. Ehhez hasonló hiányosságokat a végtelenségig tudnánk felsorolni, s hiszem, sok tapasztalatfan állattenyésztő ezt nem is tudja. — Természetesen, a fentiekkel nem azt kívántam magyarázni, hogy üzemünk termelésében olykor nem akadnak hiányosságok. Nekünk is megvannak a magunk gondjai, főként az alapanyag-ellátás, a kész keverékek elszállításának problémái miatt. Pásztor elvtárs a továbbiakban elmondta, az év bizonyos szakaszaiban — mikor a részleg tejporellátá&a akadozik — gondok vannak a COS takarmány gyártása körül. Természetesen ilyen hiányosságok esetén is a lehetőségekhez mérten ügyelnek a takarmányok előírt minőségének a betartására. Gond időnkint a takarmánykeverékek elszállítása, mivel a zsákokba adagolás, a raktározás idő- és pénzveszteséget okoz. Éppen ezért a mezőgazdasági üzemek vállalhatnák a takarmányok ömlesztett állapotú elszállítását. Így mind a két fél munkája még könnyebb lenne, és a fölösleges időkieséseket, raktározási gondokat is elkerülhetnék. Mikor felkerestem több mezőgazdasági üzemet és a gbelcei takarmánykeverő üzemet, egyáltalán nem az a cél vezérelt, hogy bűnbakot keressek. Mindezek ellenére azonban jó lenne, ha az illetékesek elgondolkoznának... Annak ellenére, hogy takarmánykeverő üzemeink időnként kisebb gondokkal küszködnek, ez nem lehet ok arra, hogy az aránylag jó minőségű takarmánykeverékeket kifogásolják, „alibiként“ használják fel más hibák álcázására. Éppen ezért időszerű lenne, hogy azok az állattenyésztők, akik Ilyen „alibit“ keresnek, alaposan szétnézzenek saját portájukon, s intézkedéseket foganatosítsanak az észlelt hibák kiküszöbölésére. Ha megteszik, talán maguk is elcsodálkoznak azon, hogy az apró, helyi hiányosságok mennyire befolyásolják egy gazdaság állattenyésztésének eredményeit. KALITA GABOR Személyes felelősség a pártmunkáért Pártunk XV. kongresszusának határozata ráirányította a figyelmet a párthatározatok végrehajtásának megszervezésére és ellenőrzésére, hogy tovább erősödjék a párt akarati, cselekvési, ideológiai egysége, s az élet minden területén eredményesebben, hatékonyabban való süljön meg a pártpolitika. A párthatározatok végrehajtásában mindenkor kiemelkedő szerep jut a kommunisták személyes felelősségének. Ezért is idézzük a XV. kongresszus megállapításaiból azt a nagyon fontos követelményt, hogy „a párt a jövőben még fokozottabb mértékben igényli és meg is követeli minden tagjától, hogy a párt politikájáért, a párt határozatainak képviseletében nyíltan és minden ingadozás nélkül álljon ki, harcoljon és dolgozzon megvalósításokért“. A tudatos és egységes végrehajtást, az ezért vállalt személyes felelősséget úgy lehet feltétlenül megkövetelni a párttagoktól, ha megismerik és megértik a határozatokat. Hadd tegyük hozzá, hogy a kelet-szlovákiai kerületben az irányító pártszervek mind sokoldalúbban igyekeznek ezt elősegíteni. Egyre gyakoribb — különösen a CSKP XV. kongresszusa után hogy a felsőbb pártszervek az egész párttagságot érintő határozataikat írásban is eljuttatják az alapszervezetekhez. Az is kezd rendszeressé válni, hogy a pártgyűléseken összefüggéseikben magyaráz zák a határozatokat. Ezzel biztosítják a határozatok végrehajtások hoz szükséges ismeretek megszerzését és a feladatok egységes értelmezését. Ennek megfelelően a XV. kongresszus óta jelentősen javult a párthatározatok ismertetésével összefüggő munka. Szilárdult a pártfegyelem, elmélyült a kommunisták áldozatkészsége. Az emberek fejlődtek az igényes feladatok teljesítése folyamán. Munkánk egyik leggyengébb láncszeme azonban továbbra is a felsőbb pártszervek határozatainak helyi konkretizálása. Más szóval, nem mindenütt értik eléggé, hogy egy határozatot nem lemásolni kell. hanem a helyi körülményekből, problémákból kiindulva, a sajátosságokat, lehetőségeket figyelembe véve — kell meghatározni a végrehajtás helyi tennivalóit. Ám a munka ezzel nem érhet véget. A helyi tennivalók kimunkálását kövesse az egyes párttagok feladatainak meghatározása: ki, miért felelős, mit kell személy szerint tennie, és mikorra kell azt megoldania. Hiszen a 6. ötéves tervidőszakkal új korszakba léptünk, amelyben társadalmunk sokat fejlődik. Ez a fejlett szocialista társadalom építésének időszaka. A végrehajtás tervének személy szerinti kidolgozása, a párttagok mind nagyobb számának bevonása a cselekvésbe, jelentősen növeli a személyes felelősséget, és egybe biztosítéka a határozatok gyors és eredményes végrehajtásának. Ha a pártvezetés rendszeresen, folyamatosan ellenőrzi a megvalósulás menetét, a felelős személyek munkáját, beszámoltatja őket a vezetőségi üléseken, esetleg a taggyűléseken. dicséri vagy bírálja őket. a sikeres végrehajtás nélkülözhetetlen feltételeit teremti meg. A párttagságnak természetesen nemcsak a felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtásában kell példamutatóan tevékenykednie, hanem a saját pártszervezet, taggyűlés határozatai, politikai döntései, állásfoglalásai megvalósításáért is. Hiszen a gyakorlati munka többnyire a helyi tennivalók elvégzéséhez kapcsolódik. A párthatározatok valóra váltása, az időszerű feladatok megoldása szorosan összefügg a párt vezető szerepének érvényesülésével. Éppen ezért hangsúlyozta a CSKP XV. kongresszusán Husák elvtárs, hogy a felelős vezetők megítélésének, minősítésének fontos kritériuma, hogyan szerez érvényt a maga területén a párt határozatainak, képes-e eredményesen dolgozni ennek érdekében, vagy sem. A döntések után nem lehet helye ingadozásnak, kétértelműségnek, nem lehetünk elnézőek az ilyen magatartással szemben, mert a végrehajtás halasztása gondokat, feszültségeket okoz. gyengítheti a párt vezető szerepét. Párttagságunk mind nagyobb tömege érez és vállal személyes felelősséget a pártpolitika, a határozatok magyarázásáért, végrehajtásáért. Példát mutat, vitatkozik, ha kell, fáradozik a környezetében dolgozó pártonkívüliek megnyerésén, cselekvésre késztetésén. Éppen ezért nem hagyhatjuk sző nélkül annak a csekély számú párttagnak a magatartását, akik nem hajlandók a személyes felelősség vállalására, a határozatok melletti kiállásra. Az ilyen párttagok, akik a szervezeti szabályozatban előírt alapvető kötelességüknek nem tesznek eleget, két utat választhatnak. Vagy változtatnak eddigi magatartásukon és vállalják a párttagsággal járó kötelezettséget, a pártmegbizatások teljesítéséért, vagy nem maradhatnak tagjai a pártnak. A növekvő feladatok és a növekvő követelmények mondatják ki velünk ezt a kategórikusnak tjínő következtetést. Az elkövetkező napokban a kelet-szlovákiai kerületben ismételten ellenőrzik a CSKP XV. kongresszusa határozatainak helyi konkretizálását, s ahol a pártszervezetek még nem tették ezt meg, ott halo gatás nélkül intézkednek, mert a XV. pártkongresszus határozatát csak a párttagság személyes felelősségének növelésével lehetséges maradéktalanul teljesíteni. ILLÉS BERTALAN ben ottjártamkor is serényen folyt a munka. Friss, idei szárított zöldtakarmány-féleségeket, különböző receptek szerint — más és más állatcsoportok részére — kevertek, ízesítettek. Egy szakember kíséretében nézelődtem az üzemben, a takarmánykeverékek minőségének, keverési arányának megvizsgálása után kísérőm tömören így fogalmazta véleményét: „A takarmánykeverőben minden munkafolyamat az előírások szerint zajlott, s a jelen pillanatban gyártott takarmány minősége megfelel az állami normáknak“. Amikor Pásztor Lászlót, a felvásárló üzem és a takarmánykeverő vezetőjét felkerestem és ismertettem felméréseink eredményét, Pásztor elvtárs nagyon reálisan következőképpen fogalmazta válaszát: — Ahhoz, hogy jó munkát végezzünk, több alkalommal mi is felkeressük azokat a mezőgazdasági üzemeket, melyekkel szerződést kötöttünk, ahol igazán lemérhetjük munkánk eredményét. Tehát jól ismerjük a vezetők, állatgondozók véleményeit, tudjuk milyen termelési feltételek mellett dolgoznak, éppen ezért határozott véleményt mondhatok. Lehet, részemről furcsán hangzik, de sajnos, valóság: egyes, felelős beosztású állattenyésztők előszeretettel beszélnek negativ értelemben a takarmánykeverékekről, ami a legtöbb esetben elterelő manőver más területen elkövetett hibák álcázására. Tehát ez a — hol máshol lehet a hiba, ha nem a takarmányban — elmélet korán sem fedi a valóságot, amit egyszerű pél-Pásztor László, a takarmánykeverő és felvásárló vállalat vezetője. „Korszerű — NDK-beli és hazai — berendezésekkel készítjük jó minőségű takar mánykeverékeinket. közvetlenül az állattenyésztésben dolgozók véleményét kérjem ki afelől, mennyire elégedettek a takarmánykeverőkből szállított abrak minőségével, hatásfokával? A válaszadók nevének és véleményének sokaságát sorolhatnám fel, persze ez szükségtelen. A véletlen folytán olyan gazdaságokban érdeklődtem az említettek iránt, melyek a gbelcei (köbölkúti) takarmánykeverőből kapják az abrakot. A vélemények megoszlottak. Egyes ille tékes személyek kifogástalannak, má sok kifogásolhatónak tartották a gbelcei takarmánykeverőből kapott abrak minőségét, tápanyagtartalmát. Azért utam az említett üzembe vezetett. A gbelcei takarmánykeverő üzem-
