Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-06-05 / 22. szám
1976. JÚNIUS 5. XXVII. évfolyam. 22. szám. Ага: 1,— Kčs Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából Személyes felelősség a pártmunkáért A barátság hídverői Mi újság a Békében? Az emberi környezet tisztaságáért Századokon át ismeretlen, legalábbis nem dekében történő ésszerű felhasználása nagy emlegetett fogalom volt az emberi, illetve természeti környezet és annak védelme. Háborúkkal, sorscsapásokkal terhelt az emberi történelem. Volt százéves, harmincéves háború, voltak pusztító pestisjárványok, olykor a kolera dühöngött, századunk huszas éveiben pedig a spanyolnátha néven ismert járvány. At^átvészelve e csapásokat az emberiség közben rohamos léptekkel haladt a civilizáció útján, mohón* habzsolva annak áldásait, de megfeledkezve azokról a negativ hatásokról, amelyeket nem látott vagy nem akart meglátni. A tiszta levegő, a tiszta környezet, a tiszta vfz stb. fogalma a második világháború, pontosabban a hirosimai és nagaszaki atomkatasztrófa után kezdett meghonosodni a gyakorlati életben, japán tragédiája felrázta az emberiséget. A kialakuló béke-világmozgalom harcosainak első követelése volt az atomfegyverek betiltása és felszámolása, a légkört szennyező kísérletek beszüntetése. Hosszú út vezetett a nukleáris fegyverkezés megzabolázásig, az atomcsend, atomsorompó, atomstop néven ismert szerződések megkötéséig. Am az emberiséget nemcsak a kísérleti atomrobbantások veszélyeztetik, japánban például még a hirosimai atomkatasztrófa máig is ható következményei mellett más is szennyezi a tenger világát és mérgezi fő lakóit, a halakat. A hatalmas mammutgyárak zöme a tengerbe vezeti mérgező szennyvizét. Ennek követkéz ménye például a mérgezett halak fogyasztása következtében fellépő ún. higanybetegség, amellyel szemben még a mai fejlett orvostudomány is tehetetlen. Az emberiség viszonylag későn ismerte fel, hogy tennie kell valamit a jelen és a jövő érdekében. mert a természetet és önmagát semmisítheti meg. ha ez a fejlődés minden beavatkozás nélkül Így folytatódik tovább. Ma már valóban minden nép, egyaránt kis és nagy népek ügye lett a környezetvédelem, június 5-én, a környezetvédelem napján arról emlékezik meg az emberiség, hogy négy évvel ezelőtt, ezen a napon Stockholmban összeült az Egyesült Nemzetek Szervezetének első környezetvédelmi értekezlete és kidolgozta a világszervezet környezetvédelmi programját. Valójában megvetette a nemzetközi intézményes környezetvédelem alapjait. Azóta is többször tért vissza az ENSZ e kérdéshez és különféle szakbizottságai foglalkoznak újabb és újabb javaslatok kidolgozásával. A környezetvédelem terén is fordulópontot jelentett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet helsinki záróülése.’ Az itt elfogadott záróokmány vonatkozó pontja leszögezte, hogy „a környezet védelme és javítása, valamint a természetvédelem és a természeti erőforrásoknak a ma élő és a jövő nemzedék érjelentőségű feladat a népek jóléte és valamennyi ország gazdasági fejlődése szempontjából, továbbá, hogy számos környezeti probléma, különösen Európában, csak szoros nemzet közi együttműködés útján oldható meg hatékonyan“. Hazánk azon ENSZ-tagú államok közé tartó zik,, amelyek ezen a téren is komolyan veszik . kötelezettségeiket és mindenképpen hozzájárulnak a közös feladat megoldásához. Nincse nek ugyan tengereink, amelyeket esetleg olaj vagy más szennyanyag öntene el, de a környe zstvédelem terén azért nekünk is vannak halaszthatatlan feladataink. Ilyen például a termőföld védelme. A világst-tisztika adatai sze rint, a termőföldek mintegy tíz százaléka ment kárba az egész világon annak következtében, hogy hegyoldalakon erdőket irtottak vagy égettek fel a szántóföldek bővítésére törekedve, ugyanakkor ezzel a talaj erózióját, elértéktelenedését idézték elő. Hazánkban a szocialista állam törvénnyel védi a szántóterületek fennmaradását. Tilos szántóföldeknek hétvégi házak, gyári létesítmények stb. építésére való igénybe vétele. A legújabb rendelkezés értelmében ez egyébként is „drága mulatság“ lenne. Elgondolkoztató azonban más jelenség: a vállalatonként előforduló erdőgazdlákodási hibák mellett sokszor éppen a kirándulók nem becsülik meg a természet egyik legszebb ajándékát: erről tanúskodnak az elhagyott valósé gos szemétlerakatok, meg a gondatlanságból okozott gyakori erdőtüzek. Sok kérdés még tudományos megoldásra vár. így a gyomirtó és rovarölő vegyszerek okozta talajkárosodás, illetve az egészségre való ártalom kiküszöbölése. Gazdasági terveink — a szocialista állam funkciójából kifolyólag is ele ve gondolnak a környezetvédelmi intézkedésekre, ezzel kapcsolatos gyártelepítésekre, a folyók vizének védelmére a szennyezéstől. Mindennapi életünkben azonban sokszor vagyunk tanúi annak, hogy nem egy gazdaságilag fontos üzem okoz környezetvédelmi problémát, hanem fegyelmezetlen polgártársaink szennyezik a környezetet a szemét helytelen tárolásával, rendetlenséggel, sőt előfordul, hogy autósok a „természet lágy ölén“ végzik az olajcserét vagy mossák járművöket tó vizében, esetleg a városi csatornába eresztik a fáradt olajat... Sok a megoldandó probléma a környezetvédelemben, nem kell még mesterségesen is bonyolítani. Hisz a világszervezet idei költségvetése 27 millió 800 ezer, jövő évi pedig 32 és fél millió dollárt tesz ki — a tagállamok hozzájárulásából. A környezet megmentése az elkerülhető civilizációs ártalmaktól napjaink fő feladata. Az emberiség fennmaradása és jövője forog kockán. Lőrincz László Jubiláló vállalat A Hydrostav nemzeti vállalat az Idén ünnepli negyedszázados évfordulóját. Ebből az alkalomból a közelmúltban a vállalat vezetősége sajtóértekezletet tartott, amelyen Bpdrich Sustera mérnök, igazgató ismertette a vállalat eddigi eredményeit és további célkitűzéseit. Elmondotta, hogy vállalatuk a huszonöt év ala'i számos nagy jelentőségű létesítményt épített fel: vízműveket, duzzasztógátakat, egy egész sor villanyerőmüvet a Vágón. A hatvanas évek elején a vállalat termelési programja bizonyos mértékben megváltozott, kibővült s többek között a következő ipari létesítmények építésében vettek részt: a bratisiavai Slovnaft, a Salai Dusló, a Kelet-szlovákiai Vasmű hengerdéje, a Tfineci finom hengermű, a jaslovské Bohunice-i atomerőmű stb. Részt vett továbbá a Barátság kőolajvezeték építésében is. |ó munkájukért húsz évvel ezelőtt elsőként kapta meg az építőipart vállalatpk közül a Munkaérdemrendet. A jelenlegi jubileum ' alkalmából pedig harmincnegyedszer vettéki át a Vörös zászlót, az ötödik ötéves tervidőszakban végzett sikeres munkájukért. Az igazgató elvtárs tömören felvázolta az elkövetkezendő időszakban a vállalatra váró legfontosabb feladatokat. Tovább folytatják a Jaslovské Bohunice-l Vl-es atomerőmű építését s elkezdik a V2-es típusú atomerőmű építkezési munkálatait. Nagy munka vár a tranzitgázvezeték építőire is. Az egyik legjelentősebb létesítmény, amelynek építésénél a Hydrostav lesz az-egyik fő kivitelező vállalat a Gabőíkovo (Bős) és Nagymaros közötti hatalmas vízerőmű. S végül Šustera elvtárs hangsúlyozta: a felvázolt feladatokon túl a jelenleg egyik legfontosabb célkitűzésük a munka minőségének a javítása, a dolgozók munkakezdeményezésének a fokozása, amely szocialista felajánlások formájában nyilvánul meg. Valamennyien arra törekszenek, hogy a szocialista munkafelajánlások konkrétek és ellenőrizhetők legyenek és Hogy mindenekelőtt a vállalat legjelentősebb feladatainak megoldására irányuljanak. —nt— Védjük környezetünket, védjük a természetet A „zöld-aratás" jegyében Míg az ötödik ötéves tervidőszakra a gabona- szilázs és szenázs minősége a legutóbbi öt év termesztés hozamfokozása volt jellemző, addig újabban hasonló fontossági szintre a terimés takarmányok termesztésének és ésszerűbb kihasználásának kérdése került. Ennek megfelelően a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma terimés takarmány-termesztéssel kapcsolatos helyzetfelmérő értekezletre hívta egybe Banská Bystricán a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok vezetőit a kerületi és járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági felelőseit, továbbá az illetékes kutató intézetek és szolgáltató vállalatok igazgatóit. A tanácskozás résztvevői mélyrehatóan elemezték a szántóföldőn, réten és legelőn termesztett zöldtakarmány veszteségmentes betakarítására és hatékonyabb értékesítésére történő jelenlegi felkészülés állását. Nem véletlen, hogy ezen a CSKP XV. kongresszusát követő első szlovákiai hatáskörű, mezőgazdasági termelési értekezleten ezt a témát tárgyalták, hiszen a kongresszus a párt múlt évi októberi plénupaa határozatainak érvényességét teljes mértékben igazolta. A hatodik ötéves tervidőszak folyamán ugyancsak kulcskérdésként kezelt gabonatermesztési program a takarmánytermesztési programmal dialektikus egységet alkot, mivel a szemes takarmány terimés takarmányai helyettesíthető. Ez legnagyobb tartalékunk, amelyet igényesebb beruházások nélküldeljes mértékben kihasználhatunk. Az említett összefüggés révén „zöld-aratás“ néven köztudatba kerülő tömegtakarmány-betakarítés életszínvonalunk további emelkedésére alapvető hatással van, hiszen állati eredetű élelmiszereinket nemcsak gabonafélékből, de mindenekelőtt tömegtakarmányokból állítjuk elő. Ezeket a mezőgazdasági földterület fele részén termeljük. Ebből csupán a rétek, a legelők és a szántóföldön termesztett évelő takarmányok 1,1 millió hektárnyi területet ölelnek fel, ami 300 ezer hektárral több a sűrűvetésű gabonafélék vetésterületénél. Az ■ értekezlet főbeszámolőját. tartó Ján Janovic mérnök CSc., földművelés és élelmezésügyi miniszter, a számos felszólaló, valamint RSDr. Ján Janik elvtárs, az SZLKP KB titkára összefoglalójának mondanivalójából kitűnt, hogy a „zöld-aratás“ fontosságának hangsúlyozásával új hagyományt indítunk'útjára nagyobb megbecsülést követelve az évelő füveknek és hereféléknek. Nem nézhetjük tovább tétlenül, hogy a zöldtakarmányok betakarítása, azok szénává szárítása, szenázsolása során minden hektárnyi lucernából és fűkultúrából 100—13Ô kg nitrogénanyag és 540—930 keményítő érték veszendőbe megy. Ez a termés 22—37 százaléka. A laboratóriumi vizsgálatok egész sora azt igazolta, hogy a múlt. évi termésből-előállított vonatkozásában a legrosszabb volt. Míg 1971— 1972-ben a silótakarmányok 75 százaléka a I. és II. minőségi osztályba tartozott, addig tavaly csak 49,5 százaléka. Á jóminőségű szenázs százalékaránya ugyancsak csökkent, mégpedig 75.5 százalékról 64 százalékra. Ezen kiragadott példák is igazolják, hogy legnagyobb tartalékaink a takarmányminőségben vannak. Az első kaszálás sorsa már eldőlt.. Az eredmény gyengébb, mint más években, amit a megkésett tavasz, a csapadékhiány és a csökkentett műtrágya-, főleg a nitrogénmennyiség rovására írhatunk. Ezért igyekezetünket fokozottabban kell összpontosítanunk a tömegtakarmányok jobb minőségének elérésére. Nem nézhetjük tovább tétlenül azt, miként megy veszendőbe a sok emészthető fehérje és más tápanyag a betakarítás, valamint a tárolás folyamán. A helyzet javítása érdekében az elmúlt napokban a CSKP KB titkársága az SZLKP KB elnöksége és az SZSZK kormánya határozatokat és intézkedéseket hagyott jóvá. Ezek értelmében a „zöld-aratás“ mint össztársadalmi feladat a falvak és városok dolgozóinak, az iskolák tanulóinak, a gyárak alkalmazottainak becsületbeli ügyévé kell hogy váljék. A nemzeti bizottságok szervezik az árokpartok, parkok, folyógátak, árterületek, töltések, erdei tisztások, erdőszélek, üdülőhelyek és egyéb eddig teljesen, esetleg részben kihasználatlan vagy nehezen hozzáférhető területek takarmánykészleteinek gépi- és kézi betakarítását és szállítását. Manapság még az ilyen kisebb területek takarmánytartaléka sem mellőzhető, de azt is figyelembe kell venni, hogy rendszeres kaszálással a gyomok, növénybetegségek, kártevők terjedését is akadályozzuk. Ebbe a munkába a SZISZ szervezeti egységeinek irányításával az ifjúság is bekapcsolódik. A szántóföldön teljesen megritkult lucernát, korai hibridkukoricával kell silóként helyettesíteni. A megfogyatkozott készletek feltöltésére több lucernavetőmagot kell előállítani és növelni a vezetődolgozók fegyelmezettségét, mert a tavaly megtermett 900 tonnányi vetőmagból ennek még a fele sem került az állami készletekbe. A traktorosok a takarmányok kaszálásakor magas tarlót hagynak és nem törődnek azzal, hogy a felaprított zöldanyag egy részét a fúvó szerkezet a magasítós oldalú pótkocsi mellé irányítja. A takarmánybetakarítási veszteség helyenként sajnos, még a 20—40 százalékos arányt is eléri. Zöldetetésre legfeljebb a tömegtakarmány 14.5 százalékát, legeltetésre 24,6 százalékát kellene felhasználni, több mint 60 százalékát (Folytatás a 2. oldalon.). П -:-t Г"
