Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-05-22 / 20. szám

1976. május 22. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 Egységesen, hazafias szellemben NÉHÄNY gondolat a LAKOSSÁG honvédelmi nevelésének egységes rendszeréről A szocializmus építésének három évtizede alatt a CSKP megfontolt ve­zetésével hazánk dolgozói jelentős eredményeket értek el gazdasági-ter­melési téren csakúgy, mint a társa­dalmi élet kibontakoztatásában is. Életképes, egyre korszerűsödő ipa­runk, jól gépesített mezőgazdaságunk legfontosabb feladatként a tudomány és a technika legújabb vívmányainak maradéktalan kihasználásával a to­vábbi fejlődés még gyorsabb ütemét igyekszik elérni. A gazdasági felemelkedést, valamint ennek felépítményét jelentő társadal­mi életünk eredményes fejlesztését a Szovjetunió következetes békepoliti­kájának gyakorlati megvalósítása — amelyhez hazánk, mint a szocialista országok közösségének tagja szintén hozzájárul — és a békés életfeltéte­lek kialakításának igyekezete teszi lehetővé. A kapitalista társadalmi rendszer létezése mellett azonban a szocializmust és a kommunizmust építő országok nem feledkezhetnek meg arról, hogy vívmányaikat minden esetleges támadással szemben védel­mezniük is kell. Szocialista társadal­munk eddigi eredményeinek védelme mindannyiunk, kötelessége, s e köte­lesség elmulasztása végzetes követ­kezményekkel járhat. Nem újkeletű a párt központi. bi­zottsága 1974 decemberi plenáris ülé­sének a lakosság honvédelmi nevelése egységes rendszerét körülhatároló irányelve. Sajnos, az egyes termelési egységekben, a mezőgazdasági üze­mekben, szövetkezeteinkben eddig e feladat gyakorlati megvalósítására — egyes kivételektől eltekintve — csekély figyelmet fordítottak. Rész­ben talán érhető is, hiszen közvetlen háborús támadás veszélye nem fenye­get és a termelési feladatok teljesíté­se, illetve túlszárnyalása jelentősebb mértékben foglalta le mezőgazdasági üzemeink vezetőinek minden figyel­mét. Lehet, hogy sok mezőgazdasági üzemben nem is voltak és talán még ma sincsenek teljesen tisztában a la­kosság honvédelmi nevelése egységes rendszerének lényegével, feladataival. Е téren a távközlési eszközök, külö­nösen a sajtó — a Szabad Földművest is beleértve — aránylag keveset fog­lalkozott ezzel a nem lebecsülendő problémával. A hiány pótlására szol­gáljon e néhány sor, egy-két gondo­lat a lakosság honvédelmi nevelésével kapcsolatos kérdésekről. Minden társadalom, de különöskép­pen a szocialista rendszerű társada­lom érdeke, hogy e közösség minden egyes tagja egészséges, edzett, fegyel­mezett és a honvédelemre kellőkép­pen felkészült legyen. Ezt a célt igyekszik a lakosság honvédelmi ne­velésének egységes rendszere is a legtágabb értelemben szorgalmazni. A kitűzött cél elérésének módja a lakos­ság széles rétegeinek aktív bevonása e munkába, továbbá az elméleti és a gyakorlati oktatás kibővítése, vala­mint a honvédelmi felkészültség fo­káról tanúskodó honvédelmi-sportver­senyek rendezése. A mezőgazdaság szakaszán e munka súlypontja az egyes mezőgazdasági üzemekre, a szövetkezetekre, állami gazdaságokra hárul — az SZSZK Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz­tériuma által felvázolt irányelvek alapján kidolgozott terv szerint — a felettes szervek (kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóság) irányítá­sa mellett. A feladat megvalósításakor az első lépést jelenti az egyes üze­mekben létrehozni, megalakítani a honvédelmi nevelés albizottságát, va­lamint a munkáját segítő szakbizott­ságokat. Ez a szerv a kidolgozott munkaterv alapján gondoskodik az el­méleti és gyakorlati oktatás megszer­vezéséről, valamint a szükséges fel­szerelés, kellékek, eszközök beszerzé­séről. Az elméleti oktatás lényegében kü­lönösebb gondot nem okoz, hiszen minden mezőgazdasági üzemben talá­lunk olyan politikailag fejlett, ráter­mett és képzett dolgozót, aki a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének kérdé­seiről, az imperializmus ideológiai cselszövései elleni harc időszerűségé­ről és más honvédelmi-politikai kér­désekről is tud színvonalas előadást tartani. Az elméleti oktatás témái kö­zé tartoznak még az olyan szakmai előadások, amelyek a polgári védelem kérdéseiről, az elsősegélynyújtás mó­dozatairól stb. szólnak. Talán komolyabb problémát jelent­het mezőgazdasági üzemeinkben a gyakorlati oktatás megszervezése. Ha­bár a lakosság honvédelmi nevelésé­nek egységes rendszeréről kiadott irányelvek e téren sem követelnek lehetetlent. Itt meg kell találni a módját — a helyi adottságokat figye­lembe véve —, hogy a dolgozókat mindenütt bevonják az érdeklődési körük szerint számukra legvonzóbb honvédelmi sporttevékenységbe. A si­ker érdekében növelni kell a Polgári Honvédelmi Szövetség (Zväzarm) szervezeteinek tevékenységét és aktív részvételükkel folytatni a dolgozók gyakorlati honvédelmi oktatását, a honvédelmi sportversenyek és más — a honvédelmi nevelés testedzési cél­kitűzéseinek elősegítését szolgáló — akciók megrendezését. A lényeg, a hangsúly tehát a dolgo­zók tömegeinek olyan oktatását meg­szervezni, ami elősegíti honvédelmi felkészültségük növelését, fegyelme­zett magatartásuk fejlesztését, a szo­cialista hazafiság szellemének megszi­lárdulását és fizikai edzettségük álta­lános javítását. Ez egyrészt a közös­ség, a társadalom elsődleges érdeke. Másrészt azonban minden egyes dol­gozó egyéni javát is szolgálja azáltal, hogy alkalmat nyújt számára aktív, honvédelmi sporttevékenység rend­szeres folytatására, erőnlétének, ed­zettségének fenntartására és annak az erkölcsi tudatnak ápolására, hogy szükség esetén kellőképpen felké­szülve tud majd hozzájárulni közös szocialista hazánk védelméhez. Obenau Károly Haladó tapasztalatok iskolája A napokban ellátogattam SeCianky­­ba (Ipolyszécsénykére). Az Ipolymen­­te egyesített szövetkezet elnöke Deák Ferenc elvtárs elmondotta, hogy 1971. Január 1-től új, társult szövetkezetü­ket négy falu: Veľká Ves (Ipolynagy­­falu), Sečianky (Ipolyszécsénke), Kleűany (Kelenye) és Ipefské Pred­­mostie (lpolyhídvég) határa alkotja. Kezdetben, de még az 1974/75-ös évben is csak tapogatóztak a felnőtt oktatás megszervezésében és munká­jukban e téren sok hiányosság volt. Akkor csak a tv-adást nézték, és ma­gyarázat kevés volt, a hallgatók sokat nem értettek az előadásokból, mivel a dolgozóik nagy százaléka magyar­ajkú. Idén e hiányosságokat az előbbi tapasztalatok alapján igyekeztek ki­küszöbölni. Minden témát alaposan, magyar nyelvű előadás formájában is kidogoztak. Az egyesített szövetkezet­ből 90-en rendszeresen jártak az elő­adásokra. Először a tv-adását nézték meg, majd szakembereik a tv-ben lá­tottak alapján megtartották az elő­adásaikat. A szakemberek a tv-adás előtt a kapott szlovák nyelvű anyagot először jól áttanulmányozták, így a tv-adás után a dolgozók anyanyelvü­kön hallhatták a szakelőadásokat. Az előadások idejét úgy osztották be, hogy az állattenyésztő részlegen dol­gozók részére a reggeli etetés után 9-től 13 óráig voltak az előadások. Az állattenyésztésben Patai mérnök, az egész állattenyésztő részleg fele­lőse tartotta az előadásokat. A növény­­termesztési részleg vezetője Cibuly László a növénytermelésben dolgozók részére adott elő, negyvenen vettek részt. Továbbá Bodzsár István, a ká­derosztály vezetője és Deák Ferenc elnök politikai és összüzemi szem­pontból előadásaikban emelték ki a „Haladó Tapasztalatok Iskolájának“ jelentőségét. Az elnök említette, hogy ebben az évben nagy segítséget kaptak e téren a Szabad Földműves szerkesztőségétől is, mivel a lap az egyes anyagokat magyar nyelven közölte. Ezt az anya­got a hallgatók is átolvasták az elő­adás előtt. A szakelőadóknak már könnyebb volt a dolguk, mivel a hall­gatók így jobban érdeklődtek az elő­adás iránt. Érezték azt, hogy ezekkel az előadásokkal saját szakmai tudá­sukat bővítik. így jobb termelési ered­ményeket éhhetnek el, ez pedig a ma­gasabb kategóriába beosztást teszi lehetővé. Deák elnök elvtárs szerényen meg­jegyezte: a jövőben még jobb lenne, ha a Szabad Földműves a magyarnyel­vű szöveget a tv-adás előtt tudná hozni. E hónapban tartják a „Haladó Ta­pasztalatok Iskolája“ résztvevői részé­re a záró beszélgetéseket és ennek alapján értékelik az egyes dolgozókat. Ezt figyelembe veszik bérezésnél is. Továbbá figyelemmel kísérik, hogy a dolgozóknak az így szerzett elméleti tudása hogyan tükröződik vissza a gyakorlatban. Az értékes beszélgetést megköszön­ve további sok sikert kívántam az „Ipolymente“ szövetkezet dolgozóinak. PhDr. Hofer Lajos A pcríni szövetkezet szárítóüzemének szocialista brigádja Vojtek Péter vezetésével két műszakban dolgozik. Képünkön a második műszak dolgozóit látjuk. (A szerző felv.) Ä hatodik brigád A períni (peréhyi) szövetkezetben még e mozgalom kezdetén ala­kult meg a 13 tagú gépesítési brigád, amely azóta már kétszer nyerte el a kitüntető szocialista címet. Példájukat követve még 1971-ben létrejött a 11 tagú fejőbrigád. A perírii szövetkezetben az elmúlt években újabb brigádok alakul­tak, amelyek eredményes versenyt kezdtek a szocialista brigád címért. Értékes felajánlásokat tettek hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára, valamint a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére. Az elmúlt években a rossz időjárás, a küzdelmes munka ellenére — vagy talán éppen azért — igazi szocialista munkaverseny jellemezte a szövetkezetét a gazdálkodás minden szakaszán. A gazdaság ötéves tervét jelentősen túlszárnyalta, az elmúlt esztendőt Is nyereséggel zárta. Kiss-Kendy Ferenctől, a szövetkezet elnökétől megtudtam, hogy az eredmények eléréséért legtöbbet tettek a szocialista címért verseny­ző brigádok, s közöttük a legrégebbi, a gépesítőké. De elnyerte a ki­tüntető szocialista címet a tehenészetben Trembecky József és az építkezési részlegen a Temajko László vezette brigád is. Az elmúlt évben a szocialista briádmozgalom tovább szélesedett az efsz-ben. További brigád alakult a sertéstenyésztésben és a terményszárító részlegen. А XV. kongresszus tiszteletére alakult meg az a 21 tagú komplex ésszerűsítő brigád, amely szintén a szocialista címet szeretné meg­szerezni. E brigádot az irodai dolgozók, a technikusok és a szövet­kezet vezetői alkotják. A brigád vezetője Kiss-Kendy Ferenc, a szö­vetkezet elnöké. Ez is ritkaság. Nem tudunk arról, hogy a košicei járásban valamely szövetkezetben a szövetkezet úgynevezett első számú vezetői is brigádtagok lennének és a szocialista címért ver­senyeznének. A vállalásaik között szerepel többek között az üzem- és munkaszervezés továbbfejlesztése, a szövetkezeti demokrácia maximális biztosítása és vállalták, hogy a vezetés-irányítás színvona­lának további emelésével, az újitómozgalom térhódításával vesznek részt a versenyben, a brigádmozgalomban, a még jobb eredmények elérésében. Értékes társadalmi munkát is vállaltak. Mivel a brigádban vezetők is vannak, a brigád munkáját nem a vezetőség értékeli majd, hanem a pártszervezet. A períni szövetke­zetnek ez a hatodik szocialista brigádja. I. B. Nemzetközi ugrató-verseny A közelmúltban Samorinban (So­­morján) immár kilencedik alkalom­mal rendezték meg a Duna Kupa el­nevezésű nemzetközi ugrató lóver­senyt. Az első helyet, s ezzel a kupát a csehszlovák Milan AlakSa szerezte meg Parmezán, míg második a len­gyel Kurmirek lett Emir nevű loyán. Eddig a Duna Kupáért vívott küz­delmek során a csehszlovák verseny­zők szerepeltek a legjobban, mivel az elmúlt év kivételével valamennyi év­folyamban megszerezték az első he­lyet. Sorrendben: 1964-ben Žofčík, Luna (PO MoteSi­­ceI, 1965-ben Gregor, Rytmus (PP 5a­morin), 1966-ban Dr. Hanulay, Luna (PO MoteSice), 1967-ben Gazdík, Te­nor (TI Slovan Bratislava/, 1970-ben Dr. Hanulay, Luna (PO MoteSice], 1971-ben Glatz, Letkiss (TJ Sldvta SV$T Bratislava/, 1974-ben Vrba, An­­tonka (TJ Slávia JRD Šurany], 1975- ben Ákos Ajtony, Bálvány (Buda­pesti Honvéd/, 1976-ban pedig AlakSa, IPP Topoľčianky 1 versenyzője szerez­te meg a Duna Kupát a Parmezán ne­vű lovával. — Végezetül el kell mondani, hogy a versenyt mint egy hatezren tekintet­ték meg. A szervezésért külön dicsé­retet érdemel a PP Samorín munka­­közössége élén Jozef KoStál igazgató­val. S természetesen a Járási Fogyasz­tási Szövetkezet munkájáról is elé­gedetten kell szólnunk, mert a sátrak­ban az üdítő italok mellett lacipecse­­nyét, halsültet, „pattogatott kukori­cát“, banánt és narancsot is árusítot­tak. Öváry Péter A DEREKAS HELYTÁLLÁSÉRT Miniszteri kitüntetés Az idei május 1—9. alkalmából szakágazati kitüntetésben részesítet­tek közel háromszáz kiváló mezőgaz­dasági dolgozót, mely ünnepi aktusra a bratislavaí Kultúra és Pihenés Park­jában került sor. Számos ismerős is akadt köztük, mint például idősebb Misík Kálmán, a Galántal Május 9. Efsz tehenésze és fejője. Néhány szót váltottunk a vén Duna partján. Csak úgy kutyafuttában — mint ahogy mondani szokás —, mert az őt ide is elkísérő Mézes István el­nöknek ezúttal Is jelentése volt, még­pedig a járási szerveknél. Tehát, nem vesztegetve a drága időt, a lényegre szorítkoztam. Régi ismerősünk immáron huszon­hat éve áll helyt a közös gazdaság­ban. Még hozzá derekasan! Mert évről évre kiválóan teljesíti tejtermelési ttervét. A múlt évben az előirányzott napi, tehenenkénti fejési átlagot 8,62 helyett 12,80 literre teljesítette. Derekas, férfimunka vqltl Ehhez természetesen hozzájárult a követésre méltó munkafelajánlásának teljesítése: a tehenenkénti félszáz liter tejtöbblet terven felül. Mint mondotta, sok éven át kézzel fejt, ami bizony nem éppen könnyű munka. Ezt az utóbbi években már gép végzi, reá csak a gép munkájának elelnőrzése hárul, no meg a gépi fejés utáni kézi csepegtetés, hogy a tőgy­ben ne maradjon sok tej. És mindeh­hez 17 tehén etetése, gondozása, amit nagy szakértelemmel és lelkiismere­tesen, pontosan végez. — Minek örül a legjobban? — Két dolgot említhetnék: elsősor­ban azt, hogy értelmét látom a jó munkának, mert megbecsüléssel és társadalmi elismeréssel párosul, mely­nek ön is szemtanúja lehetett; máso­dik szívbéll öröm számomra, hogy a családon belül is van követőm — fiam, az ifjabb Kálmán ugyancsak fejő, s még az enyémnél is jobb évi fejési átlagot ér el. Az idősebb Misik Kálmánnak a szakágazati kitüntetéshez, az ífjab­­biknak kiemelkedő eredményeihez gratulálunk 1 Szöveg és kép: kovács Id. Misík Kálmán, a kitüntetett fejő. Jogtanácsadó ........... Milyen föld számit társítottnak? T. J. olvasónk írja, hogy az efsz az ő eddig személyesen használt szőlőjét is tagosítani fogja. Az efsz utolsó álláspontja szerint, mivel olvasónk fele­sége efsz-tag, a kérdéses szőlőt is az efsz-ben társított földnek kell tekin­teni. Az efsz tagok földtársításl kötelezettségét a korábbi 1959/49 és a jelenleg érvényes 1975/122 sz. földművesszövetkezeti törvény lényegében azonosan szabályozza. A jelenleg érvényes földművesszövetkezeti törvény 38. §-a szerint a szö­vetkezet tagjai a közös gazdálkodás céljaira egyesítik (társítják) a tulaj­donukban levő összes földjeiket (beleértve az erdőrészeket-és vízterülete­ket), továbbá azokat a földeket, amelyeken a szövetkezetbe történő belé­péskor gazdálkodnak, s azokat a földeket is, amelyeket később a szövetke­zet fennállása alatt szereznek. Ebben az esetben olvasónk felesége — a szövetkezetbe való belépésekor — társította a közösen használt szőlőt, amelyet ezután mint a háztáji föld részét tovább használták. Az új földművesszövetkezeti törvény — és ennek megfelelően az új efsz minta-alapszabály szerint is — a szövetkezetbe lépéskor ném esnek társítás alá azok a földek, amelyeket a belépéskor már a szövetkezet vagy más szociális üzem (szervezet) használ, és azok a földek, amelyeken a tagnak személyes tulajdonában tartható épületei vannak (családi ház, garázs stb.), udvar, ház nélküli kert, a község belterületén legfeljebb tíz ár terjedelem­ben. Bizonyos eltéréseket, mikor nem esik társítás alá a tíz árt meg nem ha­ladó föld, a szövetkezet saját alapszabálya tartalmazhat. Dr. F. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom