Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-05-15 / 19. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. május 15. A cukorrépa-termesztésben is eredményesebben 0 Köszörüljük ki a csorbát 0 Nemcsak a termőterületet, az átlaghozamot és a cukortartalmat is növelni kell 0 A cél: 400—415 q répát és SO q cukrot egy hektárról 0 A siker megalapozásához jobb vetőmag kell 0 A Dun. Streda-i járásban 421 q átlagot terveznek 0 A CSKP XV. kongresszusán a többi között hazánk cukorrépa-termesztése fejlesztésének fontosságáról és főbb irányairól is szó esett. Nem véletlenül. Köztudott, hogy a cukor a fontos kiviteli cikkeink közé tartozik, viszont a cukorrépa termelésében egyelőre nem sikerül olyan eredményeket elérnünk. mint például a gabonatermesztésben. Pedig adottak az eredményesebb gazdálkodás feltételei! )án Janik elvtárs, 'az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára már az októberi plénumon behatóan foglalkozott a cukorrépa termesztésének fejlesztésében észlelt hiányosságokkal. Rámutatott, hogy az utóbbi öt évben korántsem tettünk meg mindent a nevezett termelési ágazat kívánalmaknak megfelelő fejlődéséért, ezért a várt eredmények is elmaradtak. Igaz, sikerült elérnünk a cukorrépa termőterületének lényegesebb növelését, ám az objektív — és nem egy esetben szubjektív — tényezők káros hatása következtében mégis kevesebb répát termeltünk a kelleténél. A hektáronkénti átlaghozam alig haladta meg a három és félszáz mázsát, a cukortartalom pedig a tervezett és kívánatos tizenöt százalék helyett mindössze 12,37 százalék volt. A pártkongresszus megtárgyalta és jóváhagyta a CSSZSZK 1976—1980. évi gazdasági és szociális fejlődésének fő irányait. A mezőgazdaság távlati fejlődését vázoló részben a cukorrépára vonatkozóan a következőket olvashatjuk: „Azt a figyelmet és gondoskodást, amelyet pártunk fordít erre a fontos feladatra — mármint a gabona- és fehérjetermelési problémák egyetemes megoldására (a szerk. megjegyzése) — ki kell terjeszteni a növénytermesztés további ágazataira, főleg a ♦% »% Л А А AA А А А Л A A A ♦ cukorrépa és a burgonya termesztésére is. Az 5. ötéves tervidőszakban ezekből a terményekből nem sikerült megteremteni az előirányzott mennyiséget. A cukor fontos kiviteli cikkünk ... ezért a 6. ötéves tervidőszak ban évente 9 millió tonnára fogjnk növelni az össztermelést, míg az előző időszakban csak a 7 millió tonna átlagot értük el.“ A távlati fejlesztési terv szerint a tervidőszak végéig 400—415 mázsára kell növelni a cukorrépa átlaghozamát, s ami szintén fontos, legalább félszáz mázsa cukrot kell nyerni egy hektár termőterületről. Eddig a tervek, az elképzelések. £s most nézzük, mit tesznek a termelők az említett merész, de cseppet sem irreális feladatok megvalósításáért. Szlovákia répatermesztői még a kongresszus előtt tanácskoztak. Nagyra kell értékelni a rohovcei Állami Gazdaság dolgozóinak kezdeményezését. A pártkongresszust köszöntve versenyfelhívással fordultak Szlovákia cukorrépa-termelőihez, tegyenek meg mindent a répatermesztés hathatós fejlesztéséért s azért, hogy legalább a korábbi plénum-határozatokban célul tűzött ötven kilogramm tiszta cukrot kitermeljék egy hektárról. A felhívást elsőkként elfogadók között a Rimavská Sobota-i járás neve is olvasható volt. Ennek a járás vezetőin kívül talán a cukorgyár dolgozói ürültek a legjobban. Pelle Tibor mérnök, a cukorgyártó részleg vezetője így nyilatkozott: — A cukorgyár évtizedes fennállása óta tavaly kaptuk a legsilányabb minőségű nyersanyagot. De nemcsak a minőséggel, a mennyiséggel is baj volt. Két gyárnak segítettünk feldolgozni a nyersanyagot, mégsem bírtuk teljesíteni a gyártási tervet. Igazán örülünk annak, hogy a körzetünkbe tartozó üzemek a korábbinál sokkal komolyabb gondot fordítanak a cukorrépa termesztésének - fejlesztésére. Agronómiái szolgálatunk dolgozóinak nevében is nyilatkozom, amikor kijelentem, hogy a lehetőségeinkhez mérten minden segítséget — főleg a szaktanácsadásra gondolok — megadunk a jobb eredményre törekvőknek. A- Dunajská Streda-i járásban Szutter Pál agronómussal, a mezőgazda sági igazgatóság dolgozójával beszélgettem e kérdésről. — Tavaly 4760 hektár cukorrépánk volt — tájékoztatott. — A hektáronkénti átlaghozam hatvan kilogrammal haladta meg a négyszáz mázsát. Országos viszonylatban ez szép ered mény, csakhogy mi a helyi adottságokból indulunk ki. Ezek ismeretében pedig nem lehetünk és nem is vagyunk megelégedve ezzel az átlaggal. Mint ahogy a kitermelt répa elért cukortartalmát is lehetőségeinkhez méltatlan eredményként könyveltük el. De termett már csaknem félezer mázsa cukorrépánk is hektáronkénti átlagban, csakhát a gabonák valahogy mindig magukra vonják a gazda figyelmét. Természetes, hogy az elkövetkezőkben e téren is szeretnénk előbbre lépni. Mint megtudtam, a járás szövetkezetei és állami gazdaságai az idén 4968 hektár cukorrépát vetettek. Ez ugyan harminckét hektárral „rövidebb“ a központi irányelvekben szereplő követelménynél, de az össztermeléssel nem lesz baj, ígérik a termelők. Ugyanis az előirányzott 616 mázsa helyett 421 mázsa hektáronkénti átlaghozam elérését tűzték ki célul. Sőtl A répatermelő huszonhét szövetkezet és négy állami gazdaság a szlovákiai cukorrépa-termesztési konferencián elhangzott felhívásra válaszolva megfogadta, minden lehetőséget kihasznál a répa cukortartalmának maximális növelésére. — Az utóbbi években egyre nagyobb területen igyekszünk öntözéses módszerrel termelni a cukorrépát. Megéri a fáradozást és a beruházást. Tapasztalataink szerint átlagosan mintegy 70—120 mázsa többlet érhető el öntözéssel hektáronként. 'Időben, a múlt évinél jobb agrotechnikai időben és minőségben végeztük el a vetést, így a répa szépen sorol. Keléskor már-már veszélyes szárazság volt, sokhelyütt már be is indultak az öntöző csoportok, hogy éltető vizet juttassanak a növényzetnek, de az utolsó pillanatban megjött az eső is. Így egyelőre nincs különösebb gondunk, ami által veszélyeztetve látnánk a termést és a terveink elérését. Az ismert szakember végezetül még megjegyezte: — Ne felejtsen el egy megjegyzést a végéről. Mi termelők nagyon örülnénk, ha a magszaporítók és a vetőmag-forgalmazó vállalat dolgozói legalább olyan feladatuknak te-Ишшй-B-kintenék a termelés fejlesztését, mint a szövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói, s az eddiginél nagyobb gondot fordítanának a kívánalmaknak megfelelő vetőmag biztosítására! Nos, a kérést teljesítettem. Mert tudom, hogy másutt is sokan és sokat panaszkodnak a vetőmagra, főleg a cukorrépára. A tapasztalat az, hogy a Slovmona H genetikailag egycsírás répamag általában 75—85 százalékos csírázóképességgel kerül az üzemekbe. Ez a hivatalos, laboratóriumban megállapított eredmény. Csakhogy a természetes viszonyok közepette ez a mag többnyire kisebb cslrázási-kelési erélyröl tesz tanúbizonyságot, s ez gyakran terméskieséshez vezet. A Dunajská Streda i járásban az idén hozzávetőlegesn a termőterület harminc százalékán vetettek Slovmonát, persze a kelleténél bővebben mérték a vetőmagot, hogy meglegyen a szűk séges hektáronkénti egyedszám. Inkább ritkítani fognak, mondták, de a tervet szeretnék elérni! Az egyesült Ipeľský Sokolec-l Csehszlovák-Magyar Barátság Efsz tagjai a- műit évben 1 millió 826 ezer 800 korona értékű szocialista kötelezettséget vállaltak. Elsősorban arra tettek ígéretet, hogy jelentősen túlteljesítik a termelési-eladási tervfeladatokat. Es éppen ezt nem sikerült valóraváltaniuk. Alaposan megtréfálta őket az időjárás, ezzel is jelezve — nem ért egyet azzal, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozói formális Ígéreteket tegyenek, arra számítva, majdcsak kedvező lesz az időjárás, és akkor terem mindenből bőven. Tavaly mindössze a szemes kukorica termelési tervét sikerült némileg túlteljesíteniük, viszont gabonából és cukorrépából a tervezett mennyiséget sem érték el. A takarmány termelésről — mennyiségről és minőségről — inkább ne is beszéljünk. Az állattenyésztők sem váltották valóra adott szavukat. A tervezett tejmennyiséget sem termelték ki, nemhogy még 50 ezer litert tudtak volna adni terven felül népgazdaságunknak. S mindezt annak ellenére, hogy a tehenészetben dolgozó és a szocialista brigád címért versenyző négy munkaközösségből három magasan túlszárnyalta tervfeladatait, s 78 ezer 840 literrel túlteljesítette tejeladási kötelezettségeit. Sokkal eredményesebben ténykedtek anyagtakarékossági célkitűzéseik megvalósításakor. A tervezett 264 ezer korona helyett összesen 644 ezer korona értékű anyagmegtakarítást értek el. A gépesítésben dolgozók ugyan túllépték a tervezett hajtó- és kenőanyagfogyasztást, ellenben 124 ezer koronával csökkentették az alkatrészek felhasználását. Az abraktakaré-Kádek Gábor v v ♦> ♦> v *> ♦> ♦> •> •> ♦> ♦> ♦> ♦> v A minap olvastam egyik hazai lapunkban, hogy a lelesi szövetkezet negyven hektáron termelt tavaly habot, az idén meg a járás nem engedte, hogy száz hektárra bővítsék a területét, holott már drága pénzért megvásárolták a speciális betakarító gépeket is. Ha jól emlékszem, hat mázsás hektárhozamot említett a cikk. Hát már ennyit, is lehet termelni babból egy hektáron? Mi "'a múlt évben huszonhat mázsát gyűjtöttünk be egy hektárról, s még azt is keveseltük! Igaz, csak tíz hektár babunk volt. A bab jelentőségéről és az emberi táplálkozásban betöltött szerepéről gondolom nem kell részletesebben beszélni. A termeliés fejlesztése azonban annál több szót kíván. A nagyüzemi gazdálkodás bevezetéséig csaknem kizárólag köztes veteményként termesztették őseink a kukoricában. Nem kis feladat volt meghonosítani a nagyüzemi termelésben. Először is biztosítani kell, hogy jóval többet teremjen, mint amikor még köztesként termesztették, s hogy mint fő növény, biztosítsa a korábbi fő növény mellőzéséből eredő többlet-termés, illetve többlet-bevétel kiesésének pótlását. Mi búza után vetjük a babot. A búza igen jó előveteménye a babnak, és fordítva. Az őszi mélyszántást simítózzuk, majd vetés előtt két-három héttel műtrágyázunk. Hektáronként 70 kg nitrogént, 120 kg foszfort és 150 kg káliumot adunk. Utána alap gyomirtóként négy-öt liter Treflant juttatunk ki egy egységnyi területre, s ezt a kiszórt műtrágyával együtt bedolgozzuk a földbe. Az Így elkészített talajt mintegy tíz nap múlva fogasoljuk, vagyis elvégezzük a kelő gyomok mechanikai irtását. Vetés előtt ismét fogasolunk — nehéz boronával és jó mélyen —, hogy kellő mélyre juttathassuk a magot. Negyvenöt centiméteres sortávolságra vetünk úgy, hogy folyóméterenként 20—25 bab kerüljön a sorba. A vetést követően hektáronként 2 kg Afalonnal permetezünk, a permetanyagot beboronáljuk, de ügyelünk rá, hogy a talaj felszíne szép sima, egyenletes legyen. Ez ugyanis nagyon fontos követelmény a betakarító gépek zavarmentes és gazdaságos üzemeltetéséhez. Amennyiben az Afalon nem hat és a kelés után még felütnék fejüket a gyomok, abban az esetben 1,5 kg Basagram-készítményt alkalmazunk, levélre kijuttatva. Ha a Treflant szakszerűen alkalmaztuk, akkor fűfélékkel, egyszikű gyomokkal nem kell számolni. A Basagram nagyon jól bevált a kétszikűek ellen, természetesen időben kell megkezdeni a permetezést, amikor a gyomok még nem erősödtek meg túlságosan. A május általában nagyon csapadékos. Ilyenkor egy alkalommal sorközi művelést kell beiktatni. A vetést paszta latok a Perlička ellen szólnak, nem értem hát, egyesek miért erőltetik továbbra is termesztését, sőt annak kiszélesítését. Az emberek — észrevételeim szerint — egyébként is jobban kedvelik a nagyobb szemű babot, mint az aprót. Mi az idén egy külföldi és egy hazai fajtával bővítjük az eddig termesztett babfajták számát. A betakarítás, hát az bizony még eléggé fájó pontja a babtermelésnek. Valamikor a köztes babot kora hajnalban — amikor*még harmatos volt a növény és nem törött — kézzel tépték. Ma már ezt így nem lehet csinálni, még akkor sem, ha pár évvel ezelőtt ez volt a „módi“. Sokat beHat vagy húszon hat? lehetőleg május első tíz napjában kell elvégezni. Ha mégis kevés csapadék hullana le a vetést követően, akkor júniusban egyszer (50 mm-es adaggal) locsoljuk meg a babot. Néhány szót a fajtákról. A fajta helyes megválasztása döntő jelentőséggel bír, mert nem minden fajta képes ellenállni az antraknózisnak, másként fenésedésnek. S amely fajta nem ellenálló ezen 'gombabetegséggel, azt meg kell védeni, az pedig igen költségessé teszi a termelést. Mi 1975-ben tulajdonképpen három fajtát termeltünk, de volt egy negyedik, kerti babunk is, amit kis területen szaporítottunk, a vajbab. Ezen kívül az NDK-ból származó Ragalla, a hazai Magna és az ugyancsak hazai Perlička fajtát vetettük. Az első kettőt a fenésedés nem támadja meg, annál inkább a PerliCkát. Ebből következik, hogy az első két fajta nagyobb terméshozamot is nyújt. A taszélnek a termelők az amerikai kombájnról, meg a magyar gyártmányú, SZK—4 gabonakombájnra szerelhető rendvágóről, de nálunk még ismeretlenek. Mi tavaly is kaszálógéppel dolgoztunk. Az rendre vágta a babot, aztán jöttek az emberek a kézi gereblyékkel és három-három sorból csináltak egyet úgy, hogy a következő forduló alkalmával a traktor alá, a kerekek közé került a rend. így a hagyományos kézi szedéshez mérten 1/10-ére csökkentettük a kézi munkát, sőt - a rendvágóval való aratáshoz mérten is csökkentettük a begyűjtési veszteséget. A tapasztalatok szerint így alig nagyobb a pergési veszteség, mint a nappali kézi szedésnél. A rendre vágott-rakott babot E— 512-es kombájnnal csépeltük ki, természetesen kellően beállított, csökkentett fordulatszámú géppel. Mint említettem, a múlt évben 26 mázsa babot takarítottunk be egy hektárról. De ennél jóval több termett. A felmérések szerint a termésnek több mint 15 százaléka kint maradt a tarlón. Vagyis, körülbelül 31 mázsa volt a valóságban elért hektáronkénti termésátlag. A jövő hozamai attől függenek, mikor és hogyan oldjuk meg a veszteségmentes begyűjtést, lesznek-e hozzá megfelelő gépeink. S itt van nagy jelentősége az egyenletesen eldolgozott talajfelszínnek, mivel akár rendvágőval dolgozunk, akár kaszálógéppel, az egyenetlen talajon nem tudjuk tőben elvágni a növényt és sok hüvely kint marad. A napközben végzett kézi begyűjtéskor minden egyes markolásnál pereg ki valami, sőt gyakran fehér marad a föld a kipergett babtól. Kézi begyűjtés esetén 30—40 munkanapot kell számítani egy hektár termésének betakarítására, tehát még a kora reggeli vagy hajnalban végzett harmatos tépés sem kifizetődő. Az étkezési bab mázsájának felvásárlási ára 750 korona, plussz a 200 korona állami hozzájárulás. Igen ám, de csak megfelelő minőségű, tiszta és csak kevés törött magot tartalmazó termésért kapunk ennyit, s az állami felárat is csak a kiváló minőségű babért kaphatjuk meg. Egy hektár bab termelési önköltsége gépi betakarítás esetén is hétezer korona körül mozog. Tehát ha mindezt figyelembe vesszük és összehasonlítást végzünk például a búzatermeléssel (50 q átlaghozam), akkor megállapíthatjuk, hogy legalább tíz mázsát kell termelnünk a babból, s még akkor is a búzatermelés lesz az olcsóbb. Végezetül csak annyit: aki körültekintően és az igényeknek megfelelően jár el, az a babtermesztésben is megtalálja a számítását, mert véleményem szerint alapos munkával a 30 mázsás átlaghozam is elérhető. Vessük inkább kisebb területen — főleg amíg nincsenek megfelelő gépeink és kellő tapasztalatunk —, de minden tudásunkkal a lehető, legnagyobb hozam elérésére törekedjünk. Gáspár Imre mérnök, Vörös Csillag Efsz (Horná Potöö) kossági törekvések eredménye — 520 ezer korona értékű erőtakarmány megtakarítása. Más lapra tartozik, hogy érdemes volt-e ennyire megszorítani a nadrágszíjat, hiszen az egyébként is hiányosan táplált állatok hasznossága jelentősen csökkent, ez pedig a termelési-eladási jeladatok hiányos teljesítéséhez vezetett. Summa summárum, a szövetkezet tagjai mindössze részben — pontosabban nem egészen 904 ezer korona értékben — teljesítették ígéretüket. A több mint négyezerkétszáz hektáros egyesült szövetkezet tagsága most а XV. pártkongresszus tiszteletére 1 millió 97 ezer korona értékű jelajánlást tett. Nem sokat okultak a múltból, mert a jelajánlások jelentős része ismét a termelési jeladatok túlteljesítését helyezi kilátásba. Említést érdemel, hogy a pótalkatrészek, valamint a hajtó- és kenőanyagok fogyasztását egyaránt 100 ezer 600 koronával szeretnék csökkenteni, és hogy az élet- és munkakörnyezet szebbé tételéhez összesen kilencszáz óra társadalmi munka ledolgozásával járulnak hozzá. A gépesítésben dolgozók ígért megtakarításukat a gondjaikra bízott munka- és erögéek tökéletesebb kihasználásával, a gépekről való odaadóbb gondoskodással tervezik elérni. Az idén Immár három bronzérmes szocialista brigád és ugyancsak három e címért versengő munkaközösség tevékenykedik a szövetkezet állattenyésztésében, nevezetesen a tehenészetben. Ezen csoportok tagjai ígéretet tettek, hogy jó példával az élen járva 15 ezer literrel teljesítik túl tejtermelési feladataikat, s ezzel előmozdítják a tejtermelés fejlesztésére vonatkozó célkitűzések valóra váltását, hasonló jó eredmények elérésére ösztönözve további munkatársaikat ts.
