Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-04-17 / 15. szám

A barna, rózsaszín, krémszí­nű, sárga, fehér és fekete színű vékony falemezekből formált alakzatokat szinte művészi ér­zékkel, hozzáértéssel helyezi és ragasztja megfontoltan egymás mellé a már előbb készített fa kazetta felületének díszítésére. De őt nemcsak a holt fa érdek­li, amelyből szebbnél szebb intarziás levéldobozokat, képe­ket készít, hanem a százarcú természet élő, virágzó, kerti fá­ja is, későbbi ízletes színpom­­pás gyümölcsével. Amikor a szépet annyira kedvelő Horváth Sándor, néhány további lelkes kezdeményező társával 1967- ben 14 taggal megalakította a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kertészkedök Szövetségének Sládkovičovo! (diószegi) helyi szervezetét, sokan kételkedtek a működés sikerében, mondván, hogy Dálttk a gyümölcstermesz­tésnek nincs hagyománya. De a tagok szorgalma oly nagy volt, hogy már három év eltel­tével megrendezhették az első gyümölcs- és zöldségkiállítást. A kiállítást követően 300 főre szökött fel a taglétszám, amely később — miután kitűnt, hogy nem elég csupán lelkesedni, ha­nem tevékenyen kell a munká­ban részt venni — 120 főn álla­podott meg. A helyi szervezet kezdetben havonta rendezett előadásokat, mivel a tagok a lehető legtöbbet akartak meg­tudni. A tagok közül Lőrincz Tibor, Szarnák István és mások, de később a környező szerveze­tek és a központi szervek elő­adói is minden hónap első keddjén bővítették a tagság szakismereit. Abból a felisme­résből kiindulva, hogy legjobb iskola a gyakorlati tapasztalat, számtalan szakmai kirándulást rendeztek. Bejárták jóformán egész Szlovákiát és több helyi szervezettel, például a Tren­čianske Teplice-ivel, a novákyi­­val baráti kapcsolatot teremtet­tek. Morvaországba is eljárnak. Egyszer útközben megláttak egy plakátot, amely a Slušovicén rendezett virágkiállításról adott hírt. A kiállítás rendezői meg­lepődtek, amikor az autóbusz­ból kiszállt a sok érdeklődő, akiket különös szívélyességgel fogadtak. A látogatást később a morvaországiak viszonozták és így őszinte baráti kapcsolat alakult ki a két helyi szervezet tagjai között. Ezek a szakmai kirándulások felejthetetlen em­léket jelentenek minden szer­vezeti tag számára. Érdekes, hogy a kialakult baráti kapcso­latokat igen sokan még ma, tíz év után is ápolják, s egyes csa­ládok látogatják egymást. A szervezeti élet feloldja az em­­berek manapság szokásossá vált elzárkózottságát, ami megmu­tatkozik a helyi szervezet gyű­lésein is, ahol baráti körök ala­kulnak ki és a jó ismerősök szakmailag is sokat tanulnak egymástól. A gyümölcsészek és kertész­­kedők manapság már családjuk gyümölcs-, zöldség és szőlő­szükségletét sok esetben telje­sen kielégítik, sőt a termékek­ből eladásra is kerül. Országos viszonylatban a termelt gyü­mölcs 60 százaléka a kiskertek­ből kerül ki s a műtrágya- — valamint a permetanyag-ellátás még mindig korlátozott. Végre Galántán sikerült elérni, hogy vetőmagot és kertészeti kellé­keket árusítanak a vasútállo­más közelében. A helyi szervezet vezetősége fő céljának lartotta, hogy min­den érdeklődővel ismertesse a kertészkedés és a gyümölcsé­­szet „titkait“. Különösen az új kertesházba költözők részére tartotta célravezetőnek a hely­színen való tanácsadást, hiszen az új gyümölcsfa-telepítés liosz­­szú időre megszabja a kert ren­dezettségét. Nagyon fontos a fajtaösszetétel helyes megvá­lasztása a különféle gyümölcs­fajok és fajták fokozatos beéré­­se tekintetében. Kezdeti időben több mint 5000 gyümölcsfát ül­tettek ki, s érdekes megfigyel­ni a ma már gyakorlati tapasz­talatokkal rendelkező gyümöl­csészek igényeinek növekedé­sét, amikor a gyümölcsöskert faállományának kiegészítéséről vagy felújításáról van szó. Az almafajták közül a Deli­­cious-féléket, a jonathánt, a Starkingot és az Ontariot ter­mesztik a legelterjedtebben. A jonathánról egyesek azt állítot­ták, hogy nem erre a vidékre való, mégis kiváló termést nyújt; igaz az általánosnál na­gyobb gondoskodást kíván. Ven­déglátónk a maga részéről a Golden delicioust tartja ízletes­ség és eltarthatóság szempont jóból a legelőnyösebb fajtának, amely az egész világon Igen magas százalékarányban terjedt el. A körtéről 6 is azt állítja, hogy nem való erre a vidékre, mert a kisebb jelentőségű nyári körte megterem ugyan, de a gazdaságilag értékesebb mara­dandó téli körte termesztése kevésbé eredményes. Ez főleg a körte ízére vonatkozik. Például a Pásztorkörtének rendszerint „kámfor“ ize van, ami talán a talaj összetételével, vagy a szá­razabb időjárással függ össze. Az őszibarack nagyon kedvelt gyümölcs, de ahány szakember, annyi korona-alakítási vágás­módot ajánl. Ezen gyümölcsfák rövid életére nincsen egységes és biztos magyarázat. Valószí­nűleg azért gyakori a mézgáso­­dásuk, mert túlságosan „kövé­rek“ a fákr A humuszban sze­gényebb, kavicsos aljú homokos talajon az őszibarack hosszabb ideig él. A kajszibarack, ugyanúgy mint másutt, „rapszodikusan“ terem és főleg a kora tavaszi időjárástól függően,, egy-két gyengébb termést adó év után bőtermő év következik. A kajszi barack sem kedveli a tápanyag­dús földet, mert a nagy életerő­től „majd kicsattanó“ fákat eléggé gyakran, váratlan guta­ütés éri. Aki a gyümölcster­mesztést mélyebben tanulmá­nyozza, hamar rájön, hogy még mindig sok a vele kapcsolatos felderítetlen rejtély. A ribizli és az egres termesz­tése egyes kertekben mindösz­­sze néhány bokorra szorítkozik, leginkább a kerti utak mentén. Szamócát ennél jóval nagyobb mértékben termesztenek. Újab­ban nagy az érdeklődés a Sen­­ga Sengana szamóca fajta telepí­tése lerén, mert ez a legbőveb­ben termő fajta. Bár kisebb gyümölcsű, húsa nem túl édes, de ami fontos keményebb, s így bírja a szállítást, ami kereske­delmi szempontból nem közöm bős. Míg gyümölcsöt eladásra is termelnek a helyi szervezet tag­jai, addig zöldségei csaknem kizárólag saját szükségletre ál­lítanak elő. Nem ártana a lövő­ben jobban kihasználni a helyi konzervgyárral való szerződés kötésének lehetőségét főleg az olyan zöldség és gytimölcsfé-Ч и lék termesztésére, amelyek Iránt a gyár érdeklődik. A szer­ződést a helyi szervezet kötné meg egész tagsága részére. A helyi szervezet megalaku­lása idején 90 százalékban fe­kete hogyójú, náluk taliánnak nevezett hibrid szőlő termeszté­se uralkodott, amely még a fe­kete otellónál is károsabb az emberi szervezetre. Azóta már csaknem teljesen nemes szőlő termesztésére tértek át magas vezetékű módszerrel. Sokan ér­tettek a szőlővesszők oltásához, gyökereztetéséhez, így az an­nak 'idején végrehajtott állami akciók keretében nem is kellett jutányos áron rendelkezésre bo­­csájtott szőlőoltványokat besze­rezniük. A helyi szervezet működésé­nek kezdetén előfordult, hogy törpefának kiadott gyümölcsfa­­csemetéket vásároltak, amelye­ket nyilván vadalanyon, vagy igen erős EM alanyon állítottak elő a félhivatalos faiskolában, s ezek most olyan dús növé­­sűek, hogy egyes kertekben minden másodikat ki kell vág­niuk. Sajnos, a pionírok saját kárukon tanullak. Vendéglátónk saját kertjében főleg almára szakosítón. A kertjében nyáron az első üveg­almától kezdve a kései Ontá­­rioig mindig van friss alma. Leghívebben a Golden delicious­­ra esküszik, de Starking és Red delicious is szerepel a fajtabő palettán. Ezen utóbbi fajtából alakították ki egyébként a De­licious család különböző fajtáit, amelyek jelenleg uralják a vi­lág almatermesztésének fajta­összetételét. Kertjében a különféle körte­­félék, kezdve a Vilmoskörtétől, a Hardyn keresztül, a kései Se­res Olivéren, folytatva a Notár Lepinig szintén egymás után érnek be az egyes fajták. Nagyon jó hűvös pincéje van, kellő relatív nedvesség-tarta­lommal a levegőben, s így késő tavaszig jól tárolható az alma, a körte és a zöldség. Szőlőt úgy telepített, hogy a legkorábbi Csabagyöngyétől kezdve a kései fajtákig bezá­róan több szőlőféleség található gondosan kezelt kertjében. Leg­újabban a Mathiász János sző­lőfajtát szerezte be a fajtavá­laszték bővítésére. Zöldségfélékből a háztartás­ban szükséges összes fajtákat termeszti. A gyümölcsfák permetezését rügyfakadás előtt Sulkával, Ar­­borollal vagy Nitrosannal vég­zi, s ezeket nézete szerint két­évenként cserélni ajánlatos. Nagyon jó permetezőszernek tartja az Oleoakarationt, amely akkor is alkalmazható volt, ha a téli permetezéssel valamilyen oknál fogva megkésett, s már közeledett a rügyfakadás ideje. Sajnos, a permetezőszer gyártá­sát beszüntették. A helyi szervezet élén állt megalakulása óta, de megtört egészsége miatt már többször kérte, hogy az intenzív munkát kívánó tisztséget fiatalabb ve­zetőségi tagra ruházzák át. Hosszabb betegeskedése után e kérését teljesítették, de a ve­zetőségben továbbra is haszno­sítja majd gazdag tapasztala­tait. Ez nem Is képzelhető el másként, hiszen szívügye a kert. KUCSERA SZILÁRD Un feltesszük a kérdést, ■■ hogy a gyógynövények­nek van-e jövőjük a mindjob­ban fejlődő vegyészet mellett, akkor egyértelműen azt kell válaszolnunk: igen! A modern orvostudomány, a fejlett gyógy­szeripar sem tudja nélkülözni a gyógynövényeket. A középkor orvosa ismeretlen hatóanyagú növényekkel ismeretlen eredetű betegségeket gyógyított; a je­lenkor orvosa ismert kór! kezel ismert szerrel. Ez pedig nagy különbség. Pavlov szovjet professzor a növényekben rejlő gyógyérté­­keket, a belőlük készített gyógyteákat az anyatejjel ha­sonlítja össze, mert bennük nemcsak tápanyagok, hanem védőanyagok is rejlenek. Ezek az ember számára készen álla­nak, csak éppen értük kell nyúlni. Gyógynövényeink fontos cso­portját képezik azok a növé­nyek, amelyek illő olajat vagy más aromás anyagokat tartal­maznak. Belőlük készül legtöbb illatszerünk, fog- és szájápolási cikkeink aromát adó alapanya­gai, üdítő és élvezeti italaink ízesítői stb. Ismertebb illő olaj­­tartalmú gyógynövény a borsos és fodormenta, az ánizs, a ka­milla, a kakukkfű stb. A ka­kukkfű — vagy kukucskafű, vadcsombor, balzsamfű, mézfű, ajakos, alacsony fű — levele, apró, épszélű, zöld színű. Virá­ga piros. A füve jószagú, dör­zsölve kellemesen füszerillatú, párolgó olaj és szesz lesz be­lőle. Teáját fürdővízben, ét­vágytalanság, köhögés és gör­csök ellen használják. Az álla­tok közül a kecske meg a juh kedveli, virágját pedig a méhek látogatják. A Földközi-tenger vidékéről származik. A vad ka­kukkfüveknél illatosabb, aromá­­sabb fajtáját, a kerti kakukk­füvei (Thymus vulgaris) ha­zánkban is termesztik. Főkép­pen Csallóközben, Komárno környékén. Termesztői közé tartoznak többek között Téglás Ferenc és felesége, Erzsébet, a kískertészkedők marcelovái he­lyi szervezetének tagjai. Fűszer- és gyógynövények termesztésé­vel a felszabadulás után kezd­tek foglalkozni. Éveken keresz­tül majoránnát termesztettek. Négy éve tértek át a kakukkfű szakszerű termesztésére.- Miért? — Termesztésének megfelel nek az itteni éghajlati és talaj­viszonyok. Jól megterem a laza homoktalajon, sőt ezt nagyon szereti. Ignéytelen, évelő fű. Mivel nyugdíjasok, szabad idejüket nemcsak jövedelme­zően hasznosítják, hanem a gyógyszerek készítéséhez is hozzájárulnak. — Miből áll tulajdonképpen a kakukkfű termesztése? — Évelő fű, tehát termeszté­se előtt megköveteli a jó szán­tást, trágyázást, a gondos ápo­lást és a szakszerű betakarí­tást. Magja apró, ezért vetés alá a talajt morzsalékossá, gyommentessé kell készíteni. Palánta-előnevelés után 45—50 cm-es sortávolságra kell szét­ültetni, hogy könnyebb legyen a műtrágyázás és a kapálás. Óvatosan kell trágyázni. Feri bácsi például húsz árra egy mázsa NPK-t szór el a sorok közé februárban. Az első kapá­lás előtt — március végén, április elején — fejtrágyáznak. A tizenöt százalékos nitrogén­ből 30—40 kg-ot, a negyvenhat százalékosból csak a felét — adagolják. Kapáláskor arra kell vigyázni, hogy a töve sértetlen maradjon, mert ellenkező eset­ben kiszárad. Nem vlzigényes. Nagy szárazság idején elég egy­szer öntözni. Májusban—június­ban virágzik, ekkorra eléri az öt-hat centiméteres magasságot. Ekkor lehet vágni. Vigyázat! Első évében először csak au­gusztusban; virágos, leveles hajtásaikat, az alsó elfásodott, levéltelen szárrészek nélkül! Véleményük szerint legmeg­felelőbb évente kétszer vágni. Harmadszor azért nem ajánla­tos, mert az őszre esne, s a növény téli takaaró nélkül ha­mar kifagy. A gyógynövénynél nem csu­pán a mennyiség, hanem a ha­tóanyag mennyisége és minő­sége is fontos. A jó minőség megőrzése érdekében szárítását a legnagyobb gondossággal kell végezni — szóit közbe Erzsi néni, akinek a teregetés, for­gatás és szárítás van gondjaira bízva. — A levágás után a friss füvet azonnal el kell teríteni. Nem szabad tárolni, mert be­fülled, megpenészedik, színét veszti és csökken uz értéke. Szárítására a padlást használ­ják. Papíron, vagy dróthálón tenyérnyi, vagy arasznyi réte­gekben, hogy minél jobban át­járja a levegő. Minél vékonyabb rétegben van terítve a friss anyag, annál rövidebb idő alatt lehet eredeti színű és jól meg­szorított árut előállítani. Szá­rítás után zsákokba csomagolva száraz, hűvös helyen tárolják a szállításig. Ezután a malackai gyógynövénygyűjtők feladata, hogy tisztasági és minőségi szempontból megvizsgálják és osztályozzák. Szárral együtt vá­sárolják fel. Az első osztályba soroltakért tizenhat koronát, a másodikért 12,80 koronát fizet­nek kilónként. A Feri bácsiék által termesz­­lett gyógynövényt hova sorol­ják? — Általában az első osztály­ba. Eddig még mindig az első osztályba vették át, azért, mert nagyon vigyáztunk a szárítás­nál. Kellő időben betakarítot­tuk, szárítottuk, az előírt sza­bályoknak megfelelően. — És a mennyiség?-— Attól függ, hány éves a növény. A második és a harma­dik évében a legkifizetőbb. Ek­kor húsz árról évente nyolc­­kilenc mázsát is betakarnunk. A későbbiek során a termésho­zam csökken. Hogy érdemes e gyógynövé­nyek termesztésével szaksze­rűen foglalkozni? Vitázni nem érdemes. A cél az, hogy minden anyag és eszköz, gyógynövény vagy szintetikus gyógyszer, a­­mely gyógyításra alkalmas, ren­delkezésre álljon és szolgálja egészségünket. Nagy Teréz Szakszerűen, eredményesen Hol várható a cserebogarak és a pajorok tömeges megjelenése? A májusi cserebogár (Melo- Inntha melolontlia L.) és annak barnafejű, meggörbült testű, aránylag hosszúlábú lárvája, a pajor vagy más néven a csi­­masz, kultúrnövényeink legádá­zabb ellenségei közé tartoznak. Elszaporodásuk esetén tetemes károkat okoznak a termelőknek és népgazdaságunknak, ezért mindenütt, ahol számítani lehet tömeges megjelenésükre, jól és időben fel kell készülni az alle nük folytatott védekezésre. A brnoi Központi Mezőgazda sági Ellenőrző és Kísérleti Inté­zet növényegészségügyi zárlat­tal és növényvédelemmel fog­lalkozó szolgálatának előrejel­zése szerint Szlovákia szőlőter­mő vidékein a májusi cserebo­gár III2 hároméves törzsének rajzására lehet számítani. Az e csoportba tartozó bogarak háromévenként (1976, 1979, 1982...) jelennek meg és pusz­ilj títanak kultúrnövényeinken. A magasabb fekvésű helyeken a négyéves megjelenési periodi­citásé (1976, 1980, 1984...) törzshöz tartozó bogarak okoz­nak majd kellemetlenségeket. Szlovákiában a Bratislava vidiek i és a trnavai járás ke­leti részén, a Dunajská Streda-i és a galantai járásban, a topof­­čanyi járás délnyugati és a nit­­rai járás nyugati részén, a No­vé Zámky-i járás csaknem egész területén (a keleti részt kivé­ve), a komárnoi járásban, a Po­važská Bystrica-i járás középsé részén, a žilinai, a ftadeai, a Dolný Kubfn-i és a Lipt. Mi­kuláš i járásban, a popradi já­rás középső és a Spišská Nová Ves i járás északnyugati részén, továbbá a košicei, a vranovi, a trebišovi, a michalovcei és a humennéi járásban (ennek északi részét kivéve) várbaté a cserebogarak rajzása. A közel két évtizedes megfi gyelések és feljegyzések alap­ján erős vagy vészes rajzásra van kilátás a nitrai járás észak­­nyugati és a topofčanyi járás délnyugati részét magába fog­laló körzetben, a Vranov nad Topfou-i járás csaknem egész területén, a humennéi járás délnyugati, a michalovcei járás északnyugati, valamint a trebi­šovi járás északkeleti részén (Veiké Kapušany és környéke). Közepes vagy erős előfordu­lás ígérkezik a nitrai járás nyu­gati felében, Považská Bystrica környékén, Liptuvský Mikulás­tól nyugatra, Spišská Nová Ves környékén, valamint a micha­lovcei és a trebišovi járásnak az előbbi fejezetben nem emlí­tett részén. Gyenge vagy közepes erőssé­gű rajzással számolunk a cse­rebogarak rajzásával kapcsolat­ban felsorolt, de az erős vagy a közepesen erős és erős raj­zással foglalkozó részben nem emlftett járásokban, illetve kör­zetekben. A bogarak mellett a lárvák is sok kárt okoznak. Az idén tavasztól július végéig a harma­dik növekedési szakaszban levő lárvák kártételére számítha­tunk. A legnagyobb fertózött­­ségre a senicai és a trenčfni járásban, a trnavai és a topof­čanyi járás északi részén, a bratislavai, a Vefký Krtíš-i, а lučeneci, a Rimavská Sobota I, a košicei és a prešovi járásban, továbbá a trebišovi járás nyu­gati felében kell felkészülni. IVinohrad 3/76, kivonat)

Next

/
Oldalképek
Tartalom