Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-04-17 / 15. szám

A biológiai és a mechanikai növényvédelem it jelentőségéről A szőlő- és gyümölcstermelők legnehezebb és legtöbb szakér­telmet Igénylő munkafeladata a növényvédelem. Nem csoda tehát, ha ezen a téren tapasz­talhatjuk a legtöbb hiányossá­got. Sajnos, még elég gyakoriak az olyan kertek, ahol semmit sem, vagy csak igen keveset tesznek annak érdekében, hogy a szőlőt és gyümölcsfákat meg­védjék a kártevőktől és a kór­okozóktól. Olyanok is szép számmal akadnak, akik gondot fordítanak ugyan a védekezés­re, de szakértelem hiányában rosszul, eredménytelenül foly­tatják munkájukat. Akár azokat nézzük, akik nem védekeznek, vagy azokat, akik rossszul vé­dekeznek, láthatjuk, hogy mind­két kertésztfpus kárt okoz nem­csak magának, de a közösség­nek is. Hiszen a rosszul kezelt kertekben az elszaporodó és ki­rajzó kórokozók messze kör­nyéken fertőzik az ültetvénye­ket és csökkentik a szakszerűen védekező kertészek munkájá­nak eredményességét. Bár a legelterjedtebb a kártevők el­leni vegyszerekkel történő nö­vényvédelem, jő tudni azt is, hogy nemcsak vegyszeres véde­kezés lehetséges. A biológiai és mechanikai növényvédelemre egyre kevesebb gondot fordí­tunk, pedig jelentőségük nem lebecsülendő. Helyes alkalma­zásuk megkönnyíti és hatéko­nyabbá teszi a vegyszerekkel történő növényvédelmet. A BIOLÓGIAI NÖVÉNYVÉDELEM A szabad természetben az élőlények száma egyensúlyban van. Egyik növény vagy állat­faj sem szaporodhat el nagy­mértékben és tartósan, mert az olyan következménnyel járna, hogy a rendelkezésre álló táp­lálék kevésnek bizonyul és így az elszaporodott fajok táplá­lék hiányában a korábbi nor­mális mértékre csökkennek. Amikor egy növény vagy állat­faj elszaporodik, hirtelen meg­nő ellenségeinek és kártevőinek száma is. Ezek a kártevők tö­megesen pusztítják a táplálékul szolgáló növényeket vagy álla­tokat és így egy idő múlva is­mét helyre áll a természetes biológiai egyensúly. Nagy ve­szélyt jelent hasznos növé­nyeink számára, lia valahol egy olyan kártevő jelenik meg, a­­tnelynek azon a területen nin­csenek természetes ellenségei. Ezek az újonnan megjelent kár­tevők mérhetetlen pusztítást okozhatnak. A természeti egyen­súly törvénye a gyümölcsösök kártevőire is vonatkozik. Min­den rovarnak, gombának van­nak természetes ellenségei, a­­melyek a kártevők elszaporodá sát fékezik, számukat bizonyos szinten tartják. Ezeket az élő szervezeteket célszerűen tudjuk hasznosítani annak érdekében, hogy a vegyszerhasználatot csökkenteni tudjuk. A vegyszeres növényvédelem eléggé költséges, többé-kevésbé káros az emberre Is. A kárte­vők idővel bizonyos fokig el­lenállóképesek vele szemben, így a hatás nem minden eset­ben érvényesül. Nagy szüksé­günk van tehát természetes se­gítőtársaink közreműködésére a termés megvédésének érdeké­ben. A biológiai védekezés alapgondolata az, hogy a kár­tevőket és kórokozókat a raj­tuk, vagy belőlük élősködő ro­varokkal, rovarirtó madarakkal, emlősökkel, gombákkal pusztít­suk el. Nagy előnye a biológiai növényvédelemnek, hogy igen olcsó eljárás. A számunkra ér­tékes munkát végző rovarokat, madarakat nem kell költséges módszerekkel elszaporítani, csu­pán meg kell őket védeni a pusztulástól és ezek állandóan, folyamatosan gondoskodnak a kártevők fékentartásáról. Hasznos rovarok. A huszas években a vértetvek pusztítása hatalmas károkat okozott. Olaszországból telepítették át a vértetűfürkészt a kártevők meg­fékezésére. Ezek a kis dara­zsak tojásaikat a vértetű testé­be rakják. A lárvák itt kelnek ki, növekednek és a vértetű testét átrágva abból kirajzanak. Ezzel saját fentartásukat szol­gálják ugyan, de egyúttal pusz­títják a vértetveket is. Másik nagyon elterjedt kártevőnk a levéltetű. Ezek szinte minden kerti növényt megtámadnak. Legjelentősebb tápnövényeink közé az őszibarack, cseresznye, almafák tartoznak, de gyako­riak a szilván, rózsafákon és a paprikán is. A levéltetveket nagy tömegben pusztítja a ka­ticabogár lárvája, amely ráta­padva a levéltetű potrohára, annak nedvét szívja. Ugyancsak a levéltetveket pusztítja még a fátyolka lárvája is. Ennek tojá­sait könnyen felismerhetjük, mert hajszálvékony nyélen ül­nek a levél fonákján. Sokan va­lamiféle apró gombáknak vélik, de ezeket minden esetben hagy­juk érintetlenül. Már az elemi iskolás tan­könyvekből megtanultuk, hogy az énekesmadarak az ember hasznos és kedves segítőtársai, ezért ezeket védeni és gondoz­ni kell. Nagyon sok hernyót, bogarát pusztítanak el és ezzel a legtermészetesebb módon vé­dik meg kertjeink gyümölcs­fáit, szőlőlugasait, véleményeit a kártevők pusztításától. Szo­morú azonban, hogy nagyon sok gyerek a hasznos madarak fészkeinek kifosztásával szóra­kozik, vagy légpuskákkal róják a kerteket, gyümölcsösöket és egyaránt pusztítják a madara­kat nem nézve azt, hogy hasz­nosak-e vagy sem. Sok szülő helyesebben tenné, ha fiának légpuska helyett valami haszno­sabb dolgot venne és madár­irtás helyett a facsemeték olto­­gatására, szemzésére, virágok ültetésére, gondozására, a szép kert szeretetére nevelné gyer­mekét! Nem lehet eléggé hang­súlyozni, hogy pusztítás helyett — különösen télen — etessük, gondozzuk, óvjuk hasznos ma­darainkat, mert gondosságun­kat sokszorosan visszatérítik! Gyümölcsöseink hasznos és szorgalmsa rovarvendégei a méhek. Virágzáskor egyik fáról a másikra repülve a lábukra tapadt virágport a bibékre jut­tatják, megporozzák a virágo­kat és ezzel elősegítik a ter­méskötődést. Hasznos segítő­társ kertünkben a vakond is, mivel járataiban tömegesen pusztítja a cserebogarak lár­váit, a mocskospajorokat drót­férgeket és a lótücsköket is. Ha túrásával néha bosszant, esetleg kisebb károkat is okoz, nézzük el, ne pusztítsuk ezt a szorgalmas segítőtársat! A szükségesnél Jóval keve­sebbet törődnek az ún. mecha­nikai védekezéssel, pedig ez ha­tékony, és az emberre nézve veszélytelen növényvédelmi el­járás. Igaz, hogy fáradságos és elég sok munkát követel, ered­ménye azonban jóval nagyobb, mintsem azt a felületes szem­lélő gondolná. Milyen mechanikai eljárások­kal védekezhetünk a kártevők ellen? A törzs és a vastagabb ágak télvégi kaparásával a ké­reg felszínét megtisztítva lehe­tővé tesszük a törzs szövetének lélegzését. A kéregháncs alatt a legkülönbözőbb kártevők báb­jai, tojásai, hernyói telelnek át és ezeket ezerszámra semmisít­hetjük meg a kéregtisztítással. Természetes, hogy a lekapart háncsot a kártevőkkel együtt összegyűjtve el kell égetni. A koronaritkftással olyan élettani körülményeket teremtünk, ame­lyek között a kórokozó gombák elszaporodása csökken. Ezzel a munkafolyamattal távolítjuk el a szúbogarakkal fertőzött beteg és száraz ágakat is. A liszthar­matos hajtdsvégek visszamet­­szése és nyári lecsípése jelen­tős mértékben csökkenti az al­mafák fertőzését. Ugyanez az az eljárás szolgálhat az őszi­barack-, cseresznye-, szilva- és meggyfák levéltetves hajtásvé­geinek megsemmisítésére is. Az utóbbi időben főleg a Jonathan almafák vannak halálra ítélve, mivel a lisztharmat-fertőzés ezeken a legerősebb. Nem lehet eléggé hangsúlyozni milyen fontos a fertőzés kezdetén meg­támadott hajtásvégek levágása és elégetése. Igaz, hogy fárad­ságos, de házikertekben ahol pár darab almafáról van szó, megoldható. Saját tapasztalat­ból állítom ezt, mivel 3 db ne­gyedtörzsű Jonathán fámon a múlt évben olyan erős liszthar­­matíertőzés lépett fel, hogy vegyszerekkel nem tudtam meg­fékezni. Hosszúnyelű hfernyó­­szedő olló segítségével kezdet­ben kétnaponként eltávolítot­tam és elégettem a fertőzött hajtásvvégeket. Később elég volt már csak hetenként végez­ni ezt a munkát, és nyár dere­kán már alig volt szükség olló­ra. Eredmény: a három fáról 650 kg egészséges, elsőosztályű, gyönyörű almát szüreteltem. Nagy gondot kell fordítani a hernyófészkek leszedésére és a fán száradó moníliás gyümölcs­­múmiák eltávolítására és elége­tésére is. Gyümölcsfáinkon a felrakott hernyőfogő övék a nyár folyamán a kártevők tíz­ezreit segítenek elpusztítani. A hullámpapírból vagy más anyagból készített öveket Időn­ként a bennük megbúvó moly­hernyókkal és más kártevőkkel együtt elégetjük. Igen fontos a gyümölcsritkl­­tás ts, mivel jelentősen fokozza a permetezések hatékonyságát. Az egymással összeérő gyümöl­csöket az érintkezési helyeken támadja meg a molyhernyő. Növényvédelmi szempontból je­lentős még a hullott és fertő­zött gyümölcs, valamint a le­hullott lomb összeszedése és el­égetése. Varga J6z*ef Kora tavasszal, a gyümölcsfák vi­rágzása idején, a méheken kívül alig akad egyéb rovar, ezért a méhek igen fontos szerepet ját­szanak a megpcr­­zásban. Munkájuk nemcsak a termés mennyiségére van hatással, hanem a gyümölcsfák for­májára, külalakjá­ra és minőségére is. Az igényeknek megfelelő megpor záshoz hektáron­ként 4—5 méhese Iádra van szükség; a családokat persze, ésszerűen látogatják meg és porozzák be széthelyezve kell vándoroltatni, tökéletesen, amelyek nincsenek mert az áprilisi hideg napokon 50—100 méternél messzebb a a méhek csak azokat a fákat kaptáraktól. Foto: — bor— A Szlovákiai Kisállat­tenyésztők Szövet­sége komárnoi (ko­máromi) 3-as szá­mú szervezetének tagsága a hajógyár üzemi étkezdéjé­ben jött össze, - hogy értékelje a múlt év eredmé­nyeit. A szervezet sokrétű munká­járól szóló beszámolót ifj. Ka mocsai Károly titkár ismertette. Beszámolója elején az elmúlt év legfontosabb bel- és külpoliti­kai eseményeivel foglalkozott, majd a szervezetet érintő prob­lémák ismertetésére tért át. A beszámolóból kiderült, hogy a szervezetnek 102 tagja van. Többségük arra töreksziík, hogy a tenyésztett állomány minden tekintetben megfeleljen a köve­telményeknek. E törekvésüket bizonyítja a múlt év május else­jén megrendezett kiállítás is, amelyet a nagyközönség töme­gesen látogatott. A közönséget elsősorban a galambok és a nyulak szép példányai érdekel­ték, ami a jövőre nézve buzdí­­tóan kell, hogy hasson a te nyésztőkre. A baromfitenyész­tők nem készültek fel kellően a kiállításra, pedig kiváló te­­nyészanyaggal rendelkeznek. Köszönet jár azoknak, akik a kiállítás megrendezésében se­gítettek és szabadidejüket fel­áldozták a közösség érdekében. A vezetőség elsőrendű fel­adatnak tekinti az apróállatok egészségvédelmét, amit ékesen bizonyít, hogy az elmúlt évben minden nyilvántartott apróálla­tot beoltottak. A nyulakat myxomatosis, a baromfiakat a pestis, a galambokat pedig dif­­téria ellen. Elvégezték a nyulak bírálását, a baromfiaknál pedig a szaporító képességet ellen­őrizték, melynek során 22 sza­porító tenyészetet ismertek el. Dicséret illeti azon tagokat, akik e munkák végzésében köz­reműködtek. A vezetőség egy igen jól sikerült kirándulást szervezett a brnoi kiállításra, ahonnan a tenyésztők gazdag tapasztalattal tértek haza. Néhány tenyésztő igen aktív volt. Ezek közé tartozik ifj. Né­meth józsef, aki galambjaival több kiállításon szerepelt. Volt Smolenicén, Topoffiiankyban, Topoľčany ban, Levicén (Léva) és Brnoban, ahol kiállított pél­dányai tiszteletdíjat kaptak. Axamit Ferenc Brnoban és Pri­­betán (Perbete), Mórocz Zoltán Brnoban és Komáromban (Ma­gyarország), Zachar Antal Pri­­betán és Komárnoban, Torna ján és Machala Štefan pedig a pri­­betai kiállításon szerzett elévül­hetetlen érdemeket. A felsorolt tenyésztők eredményét az bizo­nyltja a legjobban, hogy min­denütt elsők lettek. A nyúltenyésztők sem vallot­tak szégyent a kiállításokon, mert pl. ifj. Németh József Pri­­betán, Smolenicén, Csehi Sán­dor, Mészáros Aurél és Gál Ar­pád Pribetán, Nitrán, Thám György Topofčiankyban, Smole­szerepelnek a kiállításokon hogy lehetővé tegyék a nyilvá­nosság számára tenyészpéldá nyaik bemutatását, de az elkö vetkező időszakban még több tenyésztőt kell megnyerni e cél érdekében. Követésre méltónak ajánljuk Machala Štefant, aki nyolc kiállításon vett részt, an nak ellenére, hogy ez jelentős kiadással — 500—650 korona — járt, de az elért eredmény sok kai többet ér számára. Az évzáró taggyűlés alkalmá­val a szervezetnek az alábbi állománya volt: 228 nyál, 590 nagyfajta tyúk, 345 tyúk a sza Dicséretet érdemelnek nicén, Topoföanyban és Nitrán ért el kiváló eredményt. A ki­állítások legaktívabb résztvevő­je Machala Štefan volt, aki nyolc kiállításon vett részt. A baromfitenyésztők közül a legaktívabb Michala Štefan, ifj. Kamocsai Károly, Csehi Sándor, Kecskés János, Mészáros Aurél és Gál Arpád volt, mert több kiállításon szerepeltek. A kiállí­tásokon való részvételt illetően nagyobb aktivitást várt a veze­tőség a baromfitenyésztőktől, márcsak azért is, mert kiváló tenyészanyaggal rendelkeznek. Már említettem, hogy a szer­vezel vezetősége május elsején ismét megrendezte hagyomá­nyos kiállítását, amelyen 12 ga­lambtenyésztő, 19 nyúltenyésztö és 16 baromfitenyésztő vett részt. Egyes tagok rendszeresen Zachar Antal galambtenyésztö komárnoi bukójával szintén tiszteletdíjat nyert. (A szerző felvételei.) porítótenyészet részére, 26 tör­pe tyúk, 12 pulyka, 9 gyöngy­tyúk, 3G liba, 24 kacsa, 790 ga­lamb és 65 exotikus madár. Az itt felsorolt számok csupán a felsőbb szervek által elismert mennyiséget jelentik. Ezzel szemben a tagságnak sokkal több különféle állata van. A vezetőség állandóan figye­lemmel kíséri, hogy a tagok által tenyésztett állomány faj­tatiszta legyen. E célból az el­múlt évben 181 nynlat tetovál­tak, 380 galambot, 1200 tyúkot és 36 exotikus madarat gyűrűz­tek. A szaporítótenyészet szá­mára pedig 22 fajkakast vásá­roltak vérfelfrissítés céljából. A vezetőség a tagsággal egyetértésben fontos feladatá­nak tekinti a fogyasztói piac tojással való ellátását. A ba­romfitenyésztők az elmúlt év­ben 20 890 tojást adtak a dol­gozók asztalára és 13 184 tojást a keltetőbe a tagság baromfi­­állományának a szaporítására. A nyúltenyésztők is jó mun­kát végeztek, mert amint a be­számolóból kiderült, a szőrme­ipar számára 1011 nyúlbőrt, a BRANKO részére 3390,80 kg nyúlhást, a prágai VELAZ szá­mára pedig 256,60 kg élőnyulat adtak el, ami összesen 3647 kg nyűlhúst jelent. A vezetőség gondoskodása ki­terjed a baromfi rendszeres utánpótlására is, amelyet saját keltetőjéből biztosit a tagoknak. Az elmúlt évben több mint 8000 napos csibét adtak el a tagok­nak továbbtenyésxtés céljából. Id. Németh József tiszteletdíjas nagy csincsilla nyula. De nem feledkeztek meg az ele­­ség beszerzéséről sem, mert a felsőbb szervektől kiutalt 19 200 kg takarmányt, saját források­ból további 28 550 kg takar­mánnyal toldották meg, hogy így biztosítsák tagjaik számára a szükséges mennyiségű takar­mányt. A komárnoi 3-as számú szer­vezet tagjai az elmúlt évben 1110 brigádórát dolgoztak le, részben a május elsején rende­zett kiállítás szervezésén, rész­ben pedig а VI. lakótelepi új iskola építésénél. Az elméit évben 19 alkalom­mal jött össze a vezetőség, hogy megtárgyalja az időszerű kérdéseket, valamint a követ­kező időszak feladatait. A szak­osztályok vezetői négy ízben tanácskoztak az őket érintő problémákról. A vezetőség akti­vitása dicséretet érdemel. De köszönet jár Ováry elvtársnak, aki az eleség beszerzése érde­kében fáradhatatlanul dolgo­zott. Elismeréssel kell szólni a Ko­márnoi Városi Nemzeti Bizott­ság és a Nemzeti Front illeté­kes szerveiről, akik messzeme­nő segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a kisállattenyésztők mun­káját elősegítsék. A vezetőség a legjobb te­nyésztők, tojás-, hús- és nyúlge­­rezna eladók, kiállítók részére értékes tárgyi ajándékot éa diplomot nyújtott át. Majd az új vezetőség megválasztására került sor. A tagság egyhangú­lag bizalmat szavazott a régi vezetőségnek, akiknek soraiban néhány fiatal Is helyet kapott. És ez így helyes! Andriskin Jó

Next

/
Oldalképek
Tartalom