Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-04-03 / 13. szám
1878. április % SZABAD FÖLDMŰVES 3-— Annak ellenére, hogy már a „hetedik X-et taposom“, nagyon is érdekel falum sorsa, helyzete. Olykor hallom az embereket panaszkodni — és nem egy alkalommal igazat is adok nekik. Ha a panasz jogos, miért ne tudatnák gondjaikat az illetékesekkel? De amint mondani szokás — a sírás nem segít rajtunk — tenni is kell az ügy érdekében. Az persze igaz, hogy a holiceiek tettre kész emberek, nincs a községben olyan létesítmény, amelynek felépítésében ne segédkeztek volna. Ha már szóltam, elmondom még azt is; a falunak és az ide tartozó településeknek nincs egy „valamire való“ orvosi rendelője. Ezt jól tudom, mert én is gyakran járok injekcióra a fájós derekammal, abba a kis rendelőbe — ahol az öregebb, minden köszvénnyel „megáldott“ emberek, a terhes anyákkal váltják egymást Hát helyes ez kérem? Pedig a falu lakossága kész volna segítkezni az építkezésnél. Sajnos azonban, erre még valamilyen oknál fogva nem adtak lehetőséget az illetékesek. Holicén (Gellénj a 70 éves’Lajos bácsi a falu rendelője előtt mondta el panaszát. Habár a helyi nemzeti bizottság kérpviselőit nem éppen ez ügyben kerestem fel, elsőként mégis a panasz „kulcsa“ felöl érdeklődtem. — Az igazság az, hogy a falu vezetőségének ugyanúgy „föl a feje“ az említett gond miatt, mint Lajos bácsinak, — mondotta Szabójános, a hnb titkára. — Már évek óta kilincselünk egy jól felszerelt, tágas egészségügyi köz pont felépítéséért, sajnos, eredménytelenül. Ezért részben hiányolom is az illetékes szervek határozatait, mert fia a szükségletek alapján döntöttek volna, akkor már nekünk is lenne egészségügyi központunk. — Ha azt állítanám nincsenek kisebb-nagyobb problémáink, senki nem hinné. Akad belőlük jócskán. Persze sikereink, eredményeink is vannak. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére vállalt múlt évi kötelezettségeinket hiánytalanul teljesítettük. A parkosítás, a kempingtábor befejezési munkálatai, a járdák megépítése, két épület kivitelezésének megkezdése, mind falunk szorgos lakosai munkájának az eredménye. S mikor az 1976-os év kötelezettségvállalásainak tervét állítottuk össze, a CSKP XV'. kongresszusa arra ösztön zött, hogy még több, a község érdekét szolgáló vállalással közösségi munkával köszönthessük az elkövetkezendő jelentős eseményt. Például, ebben az évben kezdik Szabó ]ánus. a holicei hnb titkára: „Már a helyet is meghatároztuk, ahová az áj egészségügyi központot szeretnénk építeni". (A szerző felv.j el annak az új, minden igényt kielégítő kultúrház tervének kivitelezését. A tervek nagy része el is készült, s minden előfeltétel megvan arra, hogy a közeljövőben elkezdődhet a művelődéi otthon építése. A tervek, vállalások között szerepel a óechavái (cséfalvai) halpttasház építésének elkezdése, a budíni (budafai) vendéglő befejezése. A jelek arra mutatnak, hogy .szocialista kötelezettségvállalásaik teljesítésére megvannak az előfeltételek. Annak érdekében, hogy a falufejlesztés.kisebb-nagyobb gondjaival megbirkózzunk, ismét szükség lesz a lakosság segítségére — folytatta gondterhelt arccal Szabó elvtárs. — Közösen vállaltuk a kétezer folyóméter járda megépítését, az óvoda felújítását, a villanyhálózat kibő: vitásét, a hnb házasságkötő termének rendbehozását és még sok — dolgos kezeket igénylő — munkát. Összesítve a kötelezettségvállalásokat, az 1976-os évben a XV. pártkongresszus tiszteletére a lakosságnak hat kollektív és 612 egyéni vállalása van, melynek . aránya a sokévi átlaghoz viszonyítva kedvező. Mivel a falu lakosai is tudják, hogy olyan vállalásokról van szó, melyek minden községbeli javát szolgálják, hízom, abban, hogy az emberek segítségükkel most sem hagynak cserben. Amint látjuk, — visszatérve ismét Lejos bácsi fejtegetéseire — a falu lakosainak bőven nyílik lehetőségük társadalmi munkák végzésére. > A holicei fiatalok elmondták, habár van a falunak egy kisebb művelődési háza — hol legutóbb a SZISZ helyi szervezete rendezett egy esztrádműsort — a falu kulturális élete lehetne sokoldalúbb is. De az elmondottakból azt is kíéreztem, hogy nem csupán á lehetőségek, hanem az idősebbek és a fiatalabbak aktivitása körül is „bajok vannak“. Jól ismert tény, hogy a múltban úgy Holicének, mint Niz ide tartozó településeknek jól működő színjátszó csoportjai voltak, melyek sok szép előadással lepték meg a helybeli és a környékbeli lakosokat. Ezek az együttesek — a mai viszonyokhoz képest — nehéz körülmények között működtek. Ezekután felmerül a kérdés: miért nincs ma a régihez hasonlítható kultúrmozgalom? A'falu kultúrájának alakításában az új kúltúrház felépítésére várjunk? Amint erről már a hnb titkára is szót ejtett, a falu életét vizsgálva, nem lehet említés nélkül hagyni a hnb hatáskörébe tartozó, társadalmi munkával karbantartott autókempinget sem. A Komárno—Dunajská Streda közötti autópálya mentén levő kemping és a Jednota vállalat Kondorosi csárdája télen is jó szolgálatot tesz a pihenni, szórakozni kiváló személyautók és a hatalmas kamion-kocsik utasainak. Nyáron persze, a kemping sátorozásra is alkalmas. Aki viszont nem híve a turistáskodás e módjának, ízlésesen megépített faházat bérelhet. A létesítményről a hnb titkára — jogos büszkeséggel — ennyit mondott: „A két éve megnyitott kemping minden szempontból sikeres vállalkozás1 volt“. A Dunajská Streda-i jnb egyik funkcionáriusa beszélgetésünk alkalmával — többek között — megjegyezte: , „A holiceiek törekvő emberek, tudják, mit akarnak“. Ezt igazolta beszélgetésem a 70 éves idős polgárral, a funkcionáriusokkal, a dolgozókká], Ulos.eJibRlck.el és fiatalokkal egyaránt. Megnéztem a társadalmi munkában felépített létesítményeket és véleményem egyezett a fentiekével. Annak ellenére azonban, hogy a településeket összpontosították, még mindig uralkodik a nézet, hogy „A saját falumért bármilyen áldozatot meghozok, a többi nem érdekel“. Ez a helytelen nézőpont egyáltalán nem szolgálja a köz ügyét. Már csak azért sem, mert azok a létesítmények, melyeket például Holicén a központban építenek (a leendő kultúrház stb.) minden település lakója részére is készülnek. KALITA GÁBOR A balakovi járásban az Cj Kolhoz nevű mezugazdasági üzem modern családi házakat épít dolgozói számára. (A szerző felv.j Milyen lesz a szovjet fain? Az utolsó tíz évben a Szovjetunió mezőgazdaságába az eddiginél jóval több összeget fektetett be. Állami és kolhozerőből 195 milliárd rubelt kapott a szovjet mezőgazdáság, azaz 2,8-szer többet, mint az ezt megelőző tíz évben. A kilencedik ötéves terv időszakban a mezőgazdaságba beru házott összeg a népgazdasági összbe fektetések 26 százalékát képezte. A mezőgazdaság sokirányú iparosítása mellett a szovjet agrárprogram a faló egy sor fontos problémájának megoldását is előirányozta. A falvakban széles körű lakás és kommunális építkezésbe kezdtek. Az állam, vala mint a kollektív gazdaságok és ma gánszemélyek is óriási összegeket fordítanak erre. Csupán az utóbbi tíz év ben több mint 353 millió négyzetméter alapterületű lakást, sokezer isko lát, klubot és kultúrházat, gyermekintézményt. könyvtárat, kórházat stb. adtak át a szovjet falvak lakóinak. Nagy méretű a szovjet falu rövid távú rekonstrukciója. 1976—1980 között teljes erővel kibontakozik az Oroszországi Föderáció nem fekete földü zónáinak fejlesztési terve. En nek megvalósítására az elkövetkező öt évben 35 milliárd rubelt fordítanak. Nagy munkát kell végezni a falvak méreteinek növelése területén, lelenleg ebben a zónában csaknem 143 ezer lakott település van. összesen 16 mii liós lélekszámúnál. Többségük száz lakosnál kisebb település. A lakosság ilyen szétszórtsága akadályozza a falusi dolgozók mindennapi életkörülményeinek és kulturális viszonyainak javítását, és a mezőgazdasági terme lés további koncentrálását. Elengedhetetlen tehát a lakott települések átalakítása és a parasztok kis falvakból nagyobb településekbe költöztetése. Ez a probléma rendkívül bonyolult. Már 1978—-1980 ban 170 ezer családot költöztetnek át. Az emberek nagy falvakba telepítését 1990 ben szándékoznak befejezni. Az átköltöző faló siaknak az Állami Bank kedvezmé nyes hiteleket nyújt és az ezzel kapcsolatos költségek 35 százalékát az állam viseli. A lakosság többsége ma Uorná Potön község nevének hal*" latára az ember legtöbbször a jól működő Vörös Csillag szövetkezetre gondol, mely a Dunajská Streda-i járás élenjáró közös gazdaságai közé tartozik. De vajon hogyan tükrözöd nek a szövetkezet kiváló gazdasági eredményei a község átalakulásában, hogyan fejlődött a község és szövetkezete? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ, amikor a hnb-n a falufejlesztésről. a Nemzeti Front választási programtervének teljesítéséről beszélgettünk. Felsőpatonyhoz közgazdaságilag négy község: Lőgér, Benke és Patonyrét tartoznak, ahol együttesen több mint kétezer ember él. A kanyarokkal szegélyezett aszfaltút két oldalán csinos, átalakított lakóházak és az üj épületek sokasága látható. A lakosság túlnyomó többsége a helybeli szövetkezetben dolgozik, ahol megtalálja számítását. A hnb 29 tagá képvise lótestülete közül 17-en az efsz ben dolgoznak, ami a gyakorlatban azt jelenti. hogy szoros egységben vállvetve oldják meg a felmerülő problémákat. A képviselők kezdeményező szerepet vállalnak a falufejlesztési akciók előkészítésében és megszervezésében, valamint azok gyakorlati megvalósításában is. Az ügyintézés megkönnyítése céljából a köszéghez tartozó Patonyréten polgári bizottságot hoztak létre, hogy az ottani lakosság helyben tudja elintézni azokat az ügyeket, amelyekhez nem szükséges a tanács döntése. A választások éta rendszeresen kéthavonként hívják össze a hnb plénumgyűlését, s évente két alkalommal nyilvános plénumot tartanak, melyeken beszámolnak az elért eredményekről és az előttük álló feladatokról. Az említett összejöveteleket az önzetlen segíteniakarás. élénk vita és az őszinte hangnem jellemzi. Valamennyink előtt közös cél lebeg: a választási programterv teljesítése. A szövetkezet mellett működő üzemi pártalapszervezet és a vezetőség szintén az évi terv szerint évente leg alább két alkalommal foglalkozik a programterv menetével, s részükről mindig megadják a szükséges segítsé get. Állandó feladatként foglalkoznak a képviselők eszmei politikai továbbképzésével, három képviselő elvégezte a marxista-leninista esti egyetemet. A képviselők személyes példamutatása aktivitásra serkenti a lakosságot. En nek eredményeképpen az eltelt négy év alatt sok akció valósult meg önsegélyes alapon, Z-akcióban. Csécsénypatonyban 1,4 millió Kčs ráfordítással A fejlődés útján vendéglátó ipari létesítményt és élelmiszerüzletet építettek, de ily módon épült fel az ój óvoda és napközi otthon is. A község büszkesége az új kultúrpalota, melynek építkezésébe a lakosság aktívan kapcsolódott be, s az efsz is hathatós segítséget nyújtott. A községben nagyon rossz állapotban voltak a közutak és bekötő utak. A választási időszakban minden közutat és főbb bekötőutat portalanitottak. Л belterületeken parkokat, zöldsávokat létesítettek és díszcserjéket ültettek ki. Benkepatonyban ravatalozót építettek. Örvendetes, hogy a kultúra házában berendezték a falu munkásmozgalmi történetét dokumentáló emlékszobát, s jelenleg folytatják az anyaggyűjtést a falu múltját és jelenét áttekintő falumúzeum létrehozására. A község vezetői tudják, hogy még jelentős tartalékokkal rendelkeznek a szervezési és irányítói munka területén. Nagyobb súlyt kívánnak fektetni a felvilágosító, propagáciős és agitációs tevékenységre. Horná Potoňban is egyre több az olyan háztartás, ahol mindkét szülő munkaviszonyban van, hiszen a lányok és asszonyok közül a legtöbben a szövetkezet állattenyészetében, fóliás és virágkertészetében dolgoznak. Érthető tehát, hogy nagy örömmel fogadták az új óvodát, mellyel egy égető probléma nyert megoldást. Mivel az ivóvíz minősége egyre romlik, szükséges meggyorsítani a községi vízvezetékhálózat építését. A fejlődés lemérhető Patonyréten is, ahol elkészült a ravatalozó; új labdarúgópálya épült szociális helyiségekkel ellátva. A közeljövőben kezdenek hozzá az új iskola és óvoda építéséhez. A tömegszervezetek közül a legaktívabb munkát a nőszövetség, a SZISZ és a Jed nota tagsága végzi. Ahhoz, hogy felmérjük az egykori zsellérek és földmunkások községének fejlődését, elég, ha végigmegyünk a patonyi utcákon. A faluban szinte nem található olyan lakóház, melyen ne végeztek volna valamilyen átalakítást, szembetűnően sok az új összkomfortos családi házak száma. A szövetkezeti életforma teljesen megváltoztatta nemcsak a község képét, de pozitívan befolyásolta a közgondolkodást is. A lakosság növekvő munbaaktivitással köszönti a CSKP XV. kongresszusát. Kollektív és egyéni kötelezettségvállalásokat tettek: vállalták, hogy idő előtt teljesftik a választási programterv célkitűzéseit, s a tömegpolitikai munka hatékonyságának növelésével még jobban aktivizálják a községben működő társadalmi szervezetek munkáját, még szorosabbra fűzik kapcsolataikat a helybeli szövetkezettel. Tudatosítják, hogy ez az egyetlen járható út, mely a biztos sikerhez, a továbbfejlődéshez vezet. SVINGER ISTVÁN A feltételek A tavaszi vetés előkészületeiről beszélgettem Andre János mérnökkel, a V. Kapušanšy-i szövetkezet fóagronómusával. — Azzal kezdem, hogy az 1500 hektár öszibúzánk fejtrágyázását elvégeztük. Az 1487 hektár rétet és legelőink nagyobb részét is feljavítottuk. A gépeink gondosan kijavítva, felsorakozva várják a munkák megkezdését. A tavaszi munkák sikeres elvégzésére politikai intézkedési tervet dolgoztunk ki. A programterv kidolgozásánál figyelembe vettük a CSKP KB októberi plénuma határozatait. Mivelhogy a gépeink többsége már elhasználódott, így jobb kihasználásuk céljából megszerveztük a hosszabbított, sőt a két műszakos munkaidőt. Vetőmag-ellátásunk kielégítő. — Mit vetnek a tavasszal? — A cukorrépát komplex termelési rendszerben akarjuk termelni. Az idén 130 hektárt vetünk ebből' a nagyon fontos ipari növényből, takarmányrépából pedig 30 hektárt. Korai burgonyából 30 hektárt ültetünk. Tavaly nem sikerült a napraforgó, de az idén már nagyobb gondot fordítunk a termesztésére. Ügy határoztunk, hogy vetésterületét 200 hektárra növeljük. Ugyancsak 200 hektárra növeljük a takarmányhüvelyesek vetésterületét is, 166 hektár lóbabot és 34 hektár bükkönyt szándékozunk vetni. Dohányt 30, zöldségféléket 80 hektáron termelünk, tavaszi kalászosokat 250 hektáron fogunk vetni. — Hogyan gondoskodnak a takarmányfélékröl? — A takarmányfélék biztosítására úgy mennyiségileg, mint minőségileg nagy gondot fordítunk. Többéves takarmányból 300 hektárt vetünk, amelynek nagyobb részét szenázsolni fogjuk, de takarmánylisztet is készíadva vannak tünk belőle. Kukoricát 1000 hektáron termesztünk, szemre 600, silónak 40Ö hektárt számítunk vetni. André Jánostól, a V. Kapušany-I szövetkezet fiatal agronómusától megtudtam még azt is, hogy az idén kibővítik a vegyszerezést. Igaz, hogy az elmúlt évben a vegyszerezés se vált be mindenütt és egyértelműen, mert a vegyszerezett táblák is elgyomosodtak. Ennek elsődleges oka azonban irikább a rossz időjárás, mint a vegyszerek minősége. Am az is bizonyos, hogy a kapásnövények területének ilyen nagyarányú növeléséhez minden eddiginél több vegyszer szükséges. Az idei vegyszerellátás nem megnyugtató, hiszen az 1700 hektárnyi kapásnövények csupán 70 százalékára biztosítottak vegyszert. Különösen vonatkozik ez a napraforgóra, és a lóbabra, ezeket okvetlen vegyszerezni kell. Egy bizonyos: az idén V. Kapuäanyban -— a trebišovi járás legnagyobb szövetkezetében — sokkal többet kel! dolgozni, kapálni is, mint az előző esztendőben, mert csak így biztosítható az összes terület megművelése és maximális hasznosítása tavaszi vetésű — elsősorban kapás — növényekkel. Közöttük különösen nagy gondot kell fordítani a napraforgóra, cukorrépára és a takarmányhüvelyesekre. Ha ezek „besikerülnek“, jövedelmükből pótolhatják a tavalyi veszteségeket. Én azt hiszem, hogy a V. Kapušany-i szövetkezetben is adva vannak a feltételek a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésére, hiszen a hiányzó vegyszerek még beszerezhetők, jól képzett és fegyelmezett szakemberekkel rendelkeznek, olyanokkal, akik képesek a munkák magas színvonalú szervezésére. (Ülés) Egy falu gondjai és örömei is prespektívikusnek ítélt települése* ken él, amelyekből több mint 29 ezet van ezen a területen. Természetesen az egész Szovjetunióban folyik a falvak életfeltételeinek állandó javítása, de ez a tizedik ötéves tervidőszakban még szélesebb körűvé válik. Ezzel kapcsolatban felmerül a legfontnssabb kérdés, milyen legyen a szovjet falu? Már rendelkeznek a kérdés megválaszolásához elegendő. a mai gazdasági és társadalmi haladás követelményeinek megfelelő tapasztalattal. A moszkvai, lenfngrádi, szaratovi, a gorkiji és a kirovi területen a modern életforma minden követelményének megfelelő, a parasztok magasfokú kulturális és kommunális szolgáltatásával jellemezhető településeket építettek. Tudjuk, hogy a szovjet népgazdaság féilődésát a tervszerűség elvének következetes érvényesítése jellemzi. Ezt tapasztaltam Szaratovban is. Vezetők és beosztottak minden tekintetben széles körű tájékozottsággal rendelkeznek. ismerik a gazdaságfejlesztés sajátos lehetőségeit és minden szakaszon azt is tudják a dolgozók, hogy milyen feladatok várnak megoldásra. De azért folyik a szakértők, az építészek vitája arról, hogy milyenek legyenek a települések alaprajzi és építészeti tervei? Milyen típusú lakóházakat. kereskedelmi központokat, iskolákat és más létesítménveket építsenek. Egyesek például földszintes házakat akarnak mások a falu „nrbanizálásáért" állnak ki; — négy-, sőt nyolcemeletes épületeket szeretnének emelni. Az illetékes állami bizottság elnökének véleménye szerint a kétszintes sázak lesznek a legelterjedtebbek. Neves szovjet szakemberek egybehangzó véleménye szerint a falu átalakítását célzó intézkedések egyilc legfontosabb támpontja a városi lakosok kényelmének a falusi környezet előnyös tulajdonságaival való összehangolása. az ember számára annyirá szükséges és semmivel sem pótolható természeti szépségekkel és kincsekkel. ILLÉS BERTALAN!
