Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-03-27 / 12. szám

ЗЙ76, március 27.

...nV.

ПШШШ -SÄrn

— így vélekedik Boros László mérnök, a dubníkf (csúzi) székhellyel működő „Vörös Lobogó“ egyesült etsz fiatal, agilis elnpke. Hozzátette azonban még azt is, hogy kemény munkával. kellő ügybuzgalommal, odaadással Könnyen leküzdhetők a felmerülő problémák.

Meglehetősen erős. egyenként is kiváló eredményeket elérő szövetkezetekből — Dubník, (ásóvá és Semerovo — ez év januárjában jött létre az egyesült szövetkezet, melynek dől gozói internacionalista testvériségben immár 5200 hektárnyi mezőgazdasági területen gazdálkodnak.

A lassan, de biztosan beinduló „gépezet" még gyakran szorul olajozásra. Az új termelési módnak bizony, valljuk be őszintén, akadnak még „kerékkötői“, akik figyelmen kívül hagyva a többség akaratát, idegenkednek az újtól, lépten nyomon kritizálnak. Bírálataikat azonban nem hatja át az elvszerűség, a realitás és céltudatosság. Az ilyen emberek többnyire a múltban is az „örökké elégedetlenkedők“ soraiba tartoztak. A részükről elhangzott bírálatok alaptalanok; kispolgári törekvések, személyi ellentétek „diktálják“ azokat. Ez felelőtlenség nemcsak a szövetkezet tagságával szemben, de össztársadalmi szempontból is elítélendő.

A társult szövetkezetben a gáncsoskodők rájönnek majd arra, hogy az egyesülés szükséges, és messzemenően hasznos volt. Az efsz, egészében

is, nagyobb eredményeket mutathat majd fel és a dolgozók sem „járnak rosszul“. Alátámasztja ezt, hogy a társult közös ez évi nyerstermelésének tervezett értéke mintegy 86 millió korona, amely négy millióval több a még külön gazdálkodó szövetkezetek múlt évi nyerstermelésének összesített értékénél.

A tavaszi munkákról, a géppark „ütőképességéről“ Kovács Gyula mérnök, fögépesító nyilatkozott.

— Több mint 2900 hektáron termesztünk szemeseket. Az idén ennek körülbelül fele őszi búza. A többi 1100 hektár kukorica (elsősorban ко rai és közép korai hibridek), 290 hek tár árpa és 330 hektár cukorrépa. A tavaszi munkák elvégzéséhez 72 üzemképes kerekes vontató, egy univerzális SEPUS típusú vetőgép, kilenc SEX—48-as és 13 darab kukorica ve tőgép áll rendelkezésünkre.

Műtrágya készletük is úgymond kielégítő, bár lehetne jobb is. Tizenöt műtrágyaszóró végzi a munkát. Ha az időjárás nem szól közbe, a kitűzött határidőn belül a földbe kerülnek a tavasziak.

Ahhoz sent fér kétség, hogy elérik a kitűzött célokat és a „tamáskodók“ véleménye is megváltozik. Csak bátran, bizakodással kell előre nézni, hisz az új eleinte mindig szokatlan, ismeretlennek tűnik, de „evés közben jön meg az étvágy“! Közös összefogással a fiatal, nagy szaktudású vezetők segítségével bizonyára siker koronázza majd a szövetkezet valamennyi dolgozójának igyekezetét, hiszen a mezőgazdasági üzemek „társa lási folyamata“ többéves tapaaztalatra vezethető vissza. Több egyesült efsz kitűnő termelési eredményeket vall hat magáénak már évek óta. Ezekben a szövetkezetekben bátran, ésszerű előrelátással oldották meg a felada tokát, küzdötték le a kezdeti nehézségeket. Ezen tapasztalatok alapján született központi szerveink határo zata. miszerint a hatodik ötéves terv időszakban a termelés növekedésének érdekében, haladéktalanul meg kell gyorsítani a mezőgazdasági termelés tervszerű koncentrálását és szakosítását. Az össztársadalmi érdek a lég messzebbmenőkig megköveteli, hogy ezen irányelvet valamennyi mezőgaz dász elsőrendű feladatnak, szívügyé nek tekintse.

Ami pár évvel ezelőtt újszerűnek, modernnek tűnt, ma már nem felel meg a követelményeknek. A megszo kott kitűnő gépeket, fokozatosan új, nagy teljesítményű erőgépek, gépso rok váltják fel. Elsősorban a növény termesztésre vonatkozik ez.

Hogy a termelőeszközök teljes mér fékben ki legyenek használva, szűk séges a növénytermesztésben létre hozni a „nagytáblás“ termelés előfeltételeit. A kisebb-nagyobb mezőgazdasági üzemek társulásai ezt a célt szol gálják. Csak közösen, nagy kitérje désíi területeken, nagyüzemileg való síthatjuk meg a termelés mielőbbi szakosítását is. A növénytermesztésen kívül, természetesen vonatkozik mind ez a mezőgazdaság valamennyi terme lési ágazatára. Az állattenyésztés je lenlegi helyzete szintén megkívánja a termelés összpontosítását, mivel más ként elképzelhetetlen a termelés kor szerüsítése, és a munkatermelékenység szüntelen növelése.

BARAK LÁSZLÓ

MÉG EGYSZER, UTOLJÁRA

Nem tagadom, mindig szívesen beszélgetek el olyan emberrel, akinek szakmája eredete a régmúlt Időkre vezethető vissza, aki még ma is megbecsült mestere szakmájának. Beszéltem már könyvkötővel, akinek jeles munkáit a világ több múzeumában őrzik, hegedűkészítővel, gyertyaöntővel, mézeskalács-készítővel, bőrműves, sei, akinek lószerszámai ez angol klrályő egyik hatosfogatának „viseletét“ képezik és még számos mesterembert „faggattam“, meséljen szakmájának titkairól.

Kerékgyártó. Ugye, milyen ritkán hallani ezt a szót? Hogy miért, hoszszasan magyarázkodni szükségtelen: a lóvontatta járműveket lassan már csak az emlékezet őrzi. Azok az emberek azonban, akik még ma is szakmájukban dolgoznak, nagy lelkesedéssel mesélnek mesterségükről.

— Hosszú éveken keresztül dolgoztam a kerékgyártó szakmában — készítettem a különböző formájú kerekeket, s munkámmal az emberek mindig meg voltak elégedve. Aztán ismert okoknál fogva bekövetkezett a mesterség alkonya, — nem volt szükség többé a kerékgyártó munkájára. Ez számomra egy olyan törést, csalódást jelentett, aminek „súlyát“ igazán csak szakmabeli érzékelheti. Persze az évek mentek tovább, s én a mesterségem közelségében maradtam. Azóta is itt a löki szövetkezetben dolgozom az asztalosmühelyben, javítom még a meglevő fogatos kocsikat, asztalosmunkát végzek.

A mester részletesen mesélt a kerékgyártó szakma' fortélyairól. A kívülálló, aki egy egyszerű, sok szakmai ismeretet nem igénylő mesterségnek hiszi ezt, tágranyitott szemmel ámulhat, mikor a bonyolult mesterfogásokról hall. Megtudhatja, hogy a

Márföldi János: Ez a kerék — amit készítettem — jóidéig szolgált a szövetkezetben. (A szerző felvétele.)

keréknek való fát kiválasztani „egy külön tudomány“, hogy a kerék formájának méreteit már több évszázad óta egyazon paraméterek jelzik, hogy addig amíg a köralakú alkalmatosság , megszületik, sok-sok munkafolyamatot — a fa áztatása, párolása, besablonozása — szükséges készítőjének elvégeznie.

Mikor Márföldi Jánost arra kértem,

mutasson néhány saját készítésű munkát, egy régi veretű kulcsot vett magához, s egy fából, téglából készült kamra felé vettük utunkat. Bent, a faanyaggal megrakott helyiségben a mester egy szép faragású, szemre is mutatós kerékre mutatott:

— Jó régen készült már ez a hintókerék s hosszú-hosszú éveken át használták. Amint láthatja, még a mai napig sem vesztette el formáját, a faküllök még most sem lazultak meg. Ott a túlsó fal mellett levő, parasztkocsihoz készült négy kerék már nem élte meg azt, hogy kocsi része legyen. Ugyanis még annak Idején a szövetkezet részére készítettem tartalékba, de nem szerelték fel őket, mivel később már gumikerekeket használtak.

Mielőtt búcsút vettem volna a mestertől, végezetül még ennyit szólt:

— Tudja, nem szégyellem elmondani; egyszer egész éjjel azon gondolkodtam, ne készítsek-e egy szépformájú, igazi kereket. Még egyszer utoljára, magamnak — csak úgy visszaemlékezésképpen.

KALITA GÁBOR

fl émeskút, nádtető, kőrókerítés, sáros zsákutca, zsúfolt vegyes bolt. A felsorolás után az idősebbek előtt bizonyára megjelenik egy régi falukép, igaz hozzátehetlk: „Azért a tehetősebbek udvarán kerekeskút adta a vizet, a porta szélét pedig mohásodó deszkapalánk jelezte“. A harmincévesek korosztálya Is emlékszik még arra, hogy ilyenkor télen a zempléni falvak eresz alatt függő csöves kukoricával és a karókra akasztott szilkékkel fogadták a látogatót. Mindezt lassan elfelejtjük, egyre inkább a vízvezeték, a palatetös házak, inponzáns középületek Jellemzők falura.

A városbaáramlás mellett is bővülnek, földrajzilag is terjeszkednek a falvak — igen kevés a kivétel. A trebišovi járásban levő Z. Hradište-1 (hardicsal) községben egymás után épülnek az új utcasorok, ahol fellelhetők az emeletes házak, a pavilonszerű épületek, amelyek változatosabbá, vonzóbbá teszik a faluképet.

Az épülő, s a leendő faluközpontok külön figyelmet érdemelnek. A legtöbb zempléni község elkészítette középtávú és távlati rendezési tervét. A tervek az igényeknek és a mai ízléseknek megfelelően készültek. A” intézkedést sok-sok kérés és javaslat előzte meg, a jövő falujának arculatát a nemzeti bizottsági tagok és a lakosság elképzelései alapján formálják. A tervrajzokon már jól láthatók a bevásárló központok, a falu lakóinak az új üzletek megnyitása után kevesebbet kell a városokba utazgatni bevásárlás céljából.

Változó

falukép

A Z. Hradižte-i lakosoknak már most sem kell ezért a városba utazniok. Kovács László, a nemzeti bízottság elnöke elmondotta, hogy az alapvető közszükségletű dolgokat helyben megvásárolhatják a dolgozók. Ugyanis nemrég adták át rendeltetésének a minden igényt kielégítő bevásárló központot, amelyet önsegélyes alapon, 2,6 millió korona ráfordítással építettek fel.

Z. Hradište arculata az elmúlt öt évben teljesen megváltozott. A 465

SZDV3ETШ

Komszomolisták százat írnak szinte naponta levelet, az ifjúsági, szervezet Központi Bizottságának, s kérik, irányítsák őket az évszázad építkezésére, a most születő Bajkál—Amur vasútvonalhoz.

. .A Jioraszomol életében nem új dolog a védhökségvállalás. A polgárháború után, a gazdasági újjáépítés idején rövid idő alatt sokszáz gyárat, üzemet kellett létesíteni.

Az első ötéves tervben több mint 350 ezer komszomolista vállalta hazája és a párt ügye iránti odaadással a nehézségeket. Az ifjú építők gyorsán összeácsolt 'berakok fapriccsein. vagy éppen sátrakban aludtak, sokszor kevés volt az élelem is. Gépek jóformán nem voltak, lapáttal, csákánnyal dolgoztak, de lelkesedésüket ez nem törte meg.

A párt XVI. kongreszusa 1930- ban határozatot hozott arról, hogv az ország keleti részén a kuznyecki kokszolható szén és az uráli vasérc alapján nagy szénbányászati és kohászati központot létesítenek.

A párt felhíváséra a kommunistákkal együtt sokezer komszomolisla is útnak indult keletre.

A komszomolisták rendszerint a legfontosabb részlegek építését vállalták, hogy versengésre ösztönözzék a sokezer munkás-kollektívát. Magtivitogorszkban például ók építétték az ország egyik legnagyobb vasolvasztóját, méghozzá rekordidő alatt, mert a munka a legkeményebb fagyban sem szünetelt.

Példa nélküli hőstettet hajtottak végre a Távol-Keletre érkező komszomólisták is. Az Isten háta mögötti tajgában Permszkoje falunál, --ahol 26 házban 160 ember élt. rövid idő alatt nagy lakónegyedekkel rendelkező modern várost építettek iskolákkal, gyermekintézményekkel. kulturális- és kommunális létesítményekkel, és tető alá került több tucat gyár is.

Az Amur-parti Komszomolszk ma 300 ezres lélekszámú város, a Távol-Kelet nagy ipari és kulturális központja. Ipara acél- és hengerelt árut, óceáni jégtörőket, egvedi gépeket ad. van köolajfeldolgozőja és müszálgyára. Két egyetem, tucatnyi iskola és szakmunkásképző, 18 művelődési ház és klub, 128 könyvtár, állandó drámai-színház található a városban. Komszomolszk iskoláiban 35 ezer gyermek. hatezer egyetemista, többezer technikumi hallgató és leendő szakmunkás tanul. Az Orbita-rendszer segítségével a helyi tv-műsorokon kívül az emberek a Moszkvai TV adásait is nézhetik.

A Nagy Honvédő Háború után új erővel folytatódott az építés. A szovjet fiatalok derekasan kivették részüket a hitlerista megszállás idején lerombolt körzetek újjáépítéséből. A Komszomol 15 ősi orosz város helyreállítása fölött vállalt védnökséget, köztük volt Novgorod, Pszkov, Szmolenszk, Brlanszk.

Az ötvenes évek olyan nagy létesítményeinek építéséről sem hiányoztak a komszomolisták, mint a Volga —(Don csatorna, a kujbísevi, a kahovkai és a volgográdt erőmű.

• Amikor a kommunista párt újabb feladatokat jelölt meg a kommunizmus anvagi-technikai bázisának megteremtésében, a Komszomol a korábbi nemes hagyományok szellemében ismét védnökséget vállalt sok fontos népgazdasági létesítmény fölött. 1956 és 1968 között több mint egv millió 800 ezer fiatal Indult komszomol megbízólevéllel az új építkezésekre. Ott voltak a világ legnagyobb erőművének építésén Bratszkban, az Abakan— Tajset vasútvonal, a Buhara—Ural földgázvezeték, a Norilszki fémipari kombinát megteremtésénél. Szibéria. Észak- és a Távol-Kelet természeti kincseinek kiaknázásánál. a szűz- és parlagföldek feltörésénél. Szibériában és a Távol- Keleten 22 új várost és 140 települést építettek fel.

jelenleg több száz komszomol védnökséggel épülő új vas- és színesfémkohászati. gépipari; vegyipari és energetikai létesítmény vár átadásra. A Komszomol védnökségek közé tartoznak olyan nagv objektumok, mint a Kámai Autógyár, a Tvumenyj olaj- és földgáz lelőhelyek, a Csebokszárl traktorgyár. az Usztv—Ilimt faipari komplexum, a leningrádl és a kurszki atomerőmű, a Nurekl és a Száján—Susenszkojel vfzierőmű. S a komszomolista épftőbrlgádok folytatják a nagy munkát. (APN)

családi ház közül 120 újonnan épült, nyolcvanat pedig átépítettek, önsegélyes alapon épült az új Iskola, a kultúrház, a nyugdíjasok klubja, a fiatalok klubja és a második világháború, hősi halottjainak emlékműve. Az új óvoda építésénél a választó polgárok 36 ezer korona értékű társadalmi munkát végeztek.

A tervrajzokon levő faluközpontokból nem hiányzik a művelődésre, szórakozásra alkalmas helyiség sem, a trebišovi járásban sok helyen egészségügyi létesítményt jelöltek ki a tervezők. A társadalmi munkaakciönak köszönhető, hogy rendezettebbek, virágosabbak a falusi utcák. Örvendetes, hogy a jövőben még szebbek lesznek, mert a tervrajzokon parkok, köztéri szobrok és zöld övezetek körvonalai bontakoznak ki.

A faluközpontok kialakítására mindenütt állami támogatással kerül sor. Az állami támogatás ésszerű felhasználása, valamint a helyi alapok és a társadalmi munka értékének növelése további csökkentéi a város és a falu közötti különbséget. A vonzóbb és gazdagabb falu nemcsak a vendégeket marasztalja jobban, hanem a helybeli fiatalokat is ...

Illés Bertalan

Élő hagyomány

Értékes anyag került elrendezésre a Lehnicei Efsz impozáns adminisztrációs épületében. A szövetkezet pártalapszervézete elhatározta, hogy törtérielmt emlékszobát rendez be annak érdekében, hogy méltó emléket állítson g regionális munkásmozgalomban részt vevő élvtársak emlékének, s megőrizze az utókor számára a szövetkezet és a község fejlődésének főbb mozzanatait.

Molnár Mihály elvtárs, a pártszervezet elnöke táfékoztatásából kitűnt, hogy az emlékszoba létesítésével egyúttal nevelési célokat is követnek. A község fiataljai közül kevesen ismerik azokat, akiknek mai gondtalan életüket köszönhetik. A legtöbbjük már a szövetkezet alapító tagjait sem ismeri, akik a kezdeti nehéz években is derekasan helytálltak, kitartottak a mezőgazdaság szocializálása mellett. Az idő igazolta őket. Erről győződhetünk meg a szövetkezet termelési eredményeinek összehasonlításánál is.

Az emlékszoba berendezését alapos szervező és gyűjtési munka előzte meg, melyben Mészáros Gyula elvtárs, a szövetkezet alelnöke végzett érdemdús munkát. A főfalon van elhelyezve a Lenin elvtárstól átvett jelmondat: „Csak akkor irányíthatunk, ha helyesen fejezzük ki a nép akaratát". Mindenkor időszerű, a gyakorlat által igazolt szavak ezek, melyeket a minlenhapi munkában nem szabad figyelmen kívül hagynunk, föl beilleszkednek az emlékszoba anyagába a községben összegyüftötl régi mezőgazdasági szerszámok és eszközök, melyeket a mezőgazdaság kollektivizálása elöl használtak a község földművesei.

A munkásmozgalmi részben hű képei kapunk a falu elszegényedett zselléreinek és földmunkásainak nehéz, megpróbáltatásokkal tűzdelt életéről az első köztársaság, de főleg a gazdasági válság éveiben. A regionális munkásmozgalomban kiemelkedő szerepet játszik Ájpek István elotárs, akt

több sztrájk és tüntetés szervezője volt. Rendszeres kapcsolatot tartott fenn Mafor István és Steiner Gábor elvtársakkal. A megszállás éveiben, 1941-ben álnév alatt folytatta munkáját, de a Gestapo letartóztatta, majd Bécsben politikai fogolyként börtönbe vetette. Kiszabadulása után visszatért a községbe, s bekapcsolódott a párt politikai célkitűzéseinek gyakorlati megvalósításába. Varga Béla, a Magyar Tanácsköztársaság vöröskatonája, hazatérése után egyik szervezője volt a község munkásmozgalmának. A felszabadulás után részt vett a kollektív gazdálkodás alapjainak lerakásában.

Külön részben kaptak elhelyezést d szövetkezet alapító tágját, akiknek többsége már meghalt, vagy megérdemelt pihenőjét tölti. Munkában megtört, egyszerű parasztemberek képe tárul elénk: Csölle István, Mihalik István, Dudík Michal, Plavý János, Németh Antal, Koszorús István és mások voltak azok, akik már akkor meg voltak győződve a választott új út járhatóságának helyességéről. Tőlük vették át a stafétabotot a szövetkezet jelenlegi vezetői: Karácsony István. Molnár Mihály, Patacsi János, Engler, fenő.

A közös gazdálkodás fejlődését & legkifejezőbben az ízlésesen elrendezett táblázatok és grafikonok szemléltetik.

Hogy mit jelentett a szocializmus építésének 30 éve a község fejlődésében, arról is meggyőződhetünk az emlékszobában. A lakóházak 65 százaléka új vagy újjáépült, a középületek közül csupán a leglényegesebbeket soroljuk fel: új iskola, művelődési otthon, egészségügyi központ, iparárucikkeket árusító szaküzlet stb.

lóleső érzés volt látni, hogy a szövetkezet vezetői gondolnak a jövőre is. Nemcsak a termelést irányítják és tervezik, de nem feledkeznek meg a hatékony tömegpolitikai munkáról sem. A szemléltető propagáció és agitáció egyik leghatásosabb formáját választották, mely minden kétséget kizáróan értelmi és érzelmi ráhatást gyakorol a látogatókra.

Svinger István