Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-03-20 / 11. szám
A nyúl is, mint minden más állat — a természetes környezetéből kiszakítva — csak akkor tud képességeinek megfelelő termelési eredményt elérni, ha az ember gondoskodik megnövekedett igényeinek megfelelő környezetről és a takarmányról. A szakemberek megfigyelése szerint pl. a „Fehér Gyöngy“ fajta esetében a bak takarmánylgényo a tenyészkondíció elérésére napi 100 gramm. Az anyáé — a növendéknyulak takarmányigényét is figyelembe véve 4 hetes korig — napi 230—250 gramm, viszont a pihenés és a vemhesség időszakában napi 100—120 gramm. A növendékek takarmányigénye 30—90 napos korban napi 70— 85 gramm. A gyakorlatban a takarmánytápoknak három változata terjedt el, mégpedig a tenyész-, a növendék- és a broilertáp. A felsoroltak közöl a tenyésznyúltápra vonatkozóan különösen fontos, hogy a takarmány fehérjetartalma megteremtse a fejlődés feltételeit. A rosszul összeállított takarmány esetében a szülőpárok Idő előtt lesoványodnak, ellenállóképes- Ségük csökken és selejtezésre kerülnek. A tenyésznövendék-nyűltáp túlzott energiaképző anyag, adagolás esetén a növendéknyulak növekedése túl gyors, és gyakori az állatok elzsírosodása. Amennyiben a hfzőnyúltáp beltartalmi értéke nem elégíti ki az intenzív hizlalás tápigényét, a hízónyulak súlygyarapodása nem éri el a kívánt szintet. Korszerű telepeken a hizlalásban 1 kg húst átlagosan # kg takarmányból állítanak elő. A szülők takarmányfogyasztásával együtt 7—7,5 kg takarmány szükséges 1 kg növendéknyúl előállításához. A szükséges vitaminoknak és ásványi anyagoknak, valamint h nyomelemeknek elégséges mennyiségben kell a tápban Jelen lenniük. Az ún. intenzív nyúlfajták takarmányigénye mind mennyiségileg, mind pedig minőségileg nagyobb a parlagi fajtákénál. Az intenzív növekedésű fajták nagyobb ásványi és vitaminpótlást igényelnek. Megfigyelések szerint a 20—25 napos nyúlok „B“-vitamin igénye különösen fokozott, ezért ezt érdemes A kívánalomnak megfelelően adagolni. A korábbi véleményekkel szemben ma már tisztázódott, hogy higiénikus viszonyok közöt tartott nyulak részére a különféle „furazolidán“készítmények etetése szükségtelen, és kifejezetten káros a bélflóra egyensúlytartása miatt. A nyúl a többi állatfajnál jóval érzékenyebb a toxikus és mérgező anyagokkal szemben, ezért a takarmányok alfatoxin- és fuzárium-fertőzöttsége a nyúlra jóval veszélyesebb. A takarmányváltozás mint stressztényező szintén fokozottabban érvényesül a nyúlnál. A takarmányozás területén még rengeteg az ismeretlen tényező, amelyeket a folyamatosan végzett kísérletekkel tudunk felderíteni. Sokat vitatott téma a szakemberek körében az etetések száma. A nagyüzemi tartós megfigyelések azt igazolják, hogy a napi háromszori etetés — különösen fiatal korban — számos előnnyel jár. Ez esetben a növendékek előbb kezdenek takarmányt fogyasztani, emésztőnedveik termelése előbb indul meg. Így a laktáció harmavályú hossza 35 cm, szélessége 5 cm, a mélysége pedig 5 cm. Az etetés felöli részen hosszában drótszál húzódik, amely megakadályozza, hogy a nyulak a tápot kikaparják. Az ajtóra az etetővályú fölé ajánlatos drótpálcákat hegeszteni, hogy a nyulak ne fektessenek bele. A pálcák gyakorlatilag öt kisebb részre osztják az etetővályú terét, fgy egyidejűleg több nyúl hozzáfér. A vályú tisztítás céljából kifordítható, sőt az ajtó kinyitása nélkül tölthető, esetleg kiemelhető. A hizónyulak etetővályúja 81 cm hosszú, szélessége alul 12 Magyarországi tapasztalatok Nagyüzemi nyúlhústermelés granulált takarmányokkal dik hetében a viszonylag alacsonyabb tejtermelés következtében a súlygyarapodás üteme nem törik meg. A mechanikai eredetű tőgygyulladások ritkábban fordulnak elő. A választási (4 hetes) súly mintegy 10 •tokai nagyobb. így a választással járó stressz kivédése is egyszerűbb. Az e téren végzett vizsgálatok hasonló összefüggést mutatnak a takarmánygranulátum szemcsenagyságával kapcsolatosan is. Az etetőberendezéseket mindig a takarmány alakjának megfelelően szükséges megválasztani. A főleg régebben használatos dobozos önetetők előnye, hogy egyszeri feltöltésükkel több napra elégséges takarmányt lehet az állatok rendelkezésére bocsátani. Hátrányuk viszont, hogy a nyulak sok takarmányt kikaparnak belőle. A napi takarmányfogyasztást nem lehet ellenőrizni, a takarmány könnyen összetapad, és fennakad az etetőberendezésben. A gondozónak minden önetetőt gyakorlatilag ellenőrizni kell. A granulált táp változó hoszszúsága miatt nem lehet elérni, hogy az ilyen típusú önetető — azonos beállítással — zavarmentesen működjék. Az önetető etetőnyílása nem teszi lehetővé, hogy a kis növendék és az anyanyúl egyforma módon ehessenek. Az etetőhöz egyszerre legfeljebb két nyúl fér. Az ismertetett kedvezőtlen tapasztalatok alapján megfelelőbb az állatok méreteihez igazodva kialakított „etetővályú“, ahol a tenyészállatok részére a cm, fel 14 cm, mélysége 7,5 cm. A kezelő folyosóról oldalról lehet betolni a ketrecbe, ahol a négy szomszédos batóriában levő állatok férnek hozzá. A válaszfalból fémpálcák állnak ki, amelyek megakadályozzák, hogy az állatok a vályúba fekhessenek, valamint azt, hogy a kisnyulak a vályún keresztül átbújhassanak. Ezen típusú etetővályúnak nagy előnye, hogy több állat egyidejű táplálkozására alkalmas és megakadályozza a takarmány kikaparását. Hátránya viszont, hogy a kisebb állatok belefekszenek és szennyezik a takarmányt. Az önetetővel szemben a vályús etetőrendszer bizonyos visszalépést jelent. Jelenleg azonban — nagyobb munkaigényessége ellenére — nagyobb biztonsága miatt előnyösebb. Gyakorlatban jó módszerként alkalmazzák a könnyen mozgatható 4 kerekű takarmánykiosztó kocsit, amely hasznos terheléskor 50. kg takarmányt könynyen szállít. Az alján külön edény van felszerelve, az elporladt és szennyezett táp öszszegyűjtésére. Az ad libitum etetés során a hizónyulak és szoptatós anyák részére lisztes lapáttal, a bakok- és növendékek számára pedig etetőedényekkel végzik a takarmány adagolását. Az iparszerű nyúlhústermelő üzemek kialakulása során ■ a nyulakat egészen primitív módon, locsolőkannákból feltöltött itatóedényekből itatták. Több fejlődési fázis után a gyakorlatban sikerült az itatást ЪА colos kemény PVC csőbe csavarozott és ragasztott kettős súlyzáras itatószelep segítségével önműködően megoldani. Üzemeinkben sok különböző konstrukciójú és gyártmányú itatószelepet próbáltak ki, de valamennyinél kisebb-nagyobb csöpögés volt tapasztalható. Az osztrák importból származó itatószelep működése kifogástalan. Az egymással háttal találkozó férőhelyen levő nyulak közös itatószelepből isznak. A ketrec hátfalán egy kis négyzetalakú 5X5 cm-es ablakot vágtak ki, hogy a szelepet a nyulak elérhessék és abból biztonságosan tudjanak inni. Az önitatók használata több szempontból előnyös. Az állat sohasem szomjazik meg annyira, hogy hirtelen túl nagy vízmennyiséget fogyasszon. Az ivóvíz nagyjából állandó hőmérsékletét a tartály- és a csővezeték-rendszer jól megoldotta. A víz tisztítását a tartályok alatt felszerelt szűrőbetét és ülepítő látja el. A tartályok fedettek, de könnyen kinyithatók. A különféle megelőző állategészségügyi és terápiás gyógyszerek, s ugyanúgy a kiegészítő anyagok is ezen keresztül jutnak el az állatokhoz. Ajánlatos az Istállón belüli ltató-rendszert hetente egy alkalommal átmosni. Ezért oda és vissza Is nyomást és fertőtlenítőt kapcsolnak rá a vezetékre, így a nagy sebességű, változó irányú víz az esetleges lerakódásokat magával viszi és eltávolítja a rendszerből. Egyébként ennél az itatási megoldásnál a tenyésznyulak 2 db férőhelyéhez és a hízó nyulak 4 db fülkéjéhez tartozik egy szleep. írásomban a Bikali Állami Gazdaságban bevált etetési- és itatási technológiát kívántam bemutatni. A gépesítés színvonalának növekedésével párhuzamosan a gondozói normák is változtak. A fiaztató épületben hagyományos technológiával egy gondozóra 250 db állatot bíztak, napjainkban a korszerű technológia megvalósításával ez a szám 960 db-ra növekedett. A hizlaló épületben az egy gondozóra jutó kezdeti 1000-es létszám ma már 500ü-re nőtt. A fokozott gépesítéssel csökkent a fajlagos munkabér-felhasználás, emellett a dolgozók keresete mintegy 25 százalékkal növekedett. Az iparszerű nyúlhústermelő telepen a kedvező eredmények alakulásában nagy szerepe van a kezdettől tartó megfigyelésnek. Ennek tudható be az épü; lettípus kialakításával egyidejűleg a gépesítés, a belső bérén- ' dezések korszerű, áttekintheti, a jelenlegi igényeket kielégítő megoldása, az ehhez igazodó munkaszervezés, valamint a fejlettebb bérezési forma, amelyek együttes alkalmazása hozzájárul a telep jövedelmezőségének a fokozásához. Or. László László > ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ♦ ❖ ❖ ♦> ❖ ♦> ❖ •> ❖ •> ♦> «> •> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> <♦ ♦> ♦> ♦:* ♦> *;♦ ♦> •> ♦♦♦ ♦> ♦♦♦ ♦♦♦ •> ♦♦♦ ♦♦♦ •> «$♦ ♦> ♦♦♦ « ❖ ❖ V ❖ ❖ ❖ ❖ * ❖ ❖ *1» ❖ ❖ ❖ Gyökér óvó cserépalátét Keressünk egy konzerves üvegről levett fémfedelet (amit egyébként önmagában is használnak cserépelátétként) és hozzávaló zárópántot, valamint egy kissé nagyobb átmérőjű, legalább egy centiméternyi magas (lehetőleg rozsdamentes) dobozfedelet. Zárjuk össze a zárópontot, az üvegfedelet pedig egymástól 2—3 cm-re egy vastag szeggel lyuggassuk át. Utána a fedelet helyezzük a zárópontra, a kettőt együtt pedig a felfelé fordított dobozfedélbe. Az ilyen alátétre állított cserépből kifolyó víz a lyuggatott fedélrészen át az alsó dobozfedélbe kerül, amiből időnként kiönthetö. Melegebbre fordul az idő, végre, az erkélyeken, az ablakokban, sőt a szabadföldben is megjelennek a virágok. *♦* ♦♦♦ *♦* *t* *«' *t* ♦♦♦ *♦* *** ♦{♦ »{* *** «5* *** *$» *** *t* *1* ♦$* •** *** ♦♦♦ ♦♦♦ v f ❖ ❖ ♦$* «j* «j» *j, *$* «j* Korszerű A fólia alatti zöldségtermesztés egyre nagyobb tért hódít. A mezőgazdasági üzemek példáját követve, a házikertekben Is sok napfényben fürdő fóliasátrat láthatunk. Röpke néhány esztendeje, hogy a házikertekben is felépítették az első „mini“ sátrakat. Akkoriban még vajmi kevés volt a tapasztalat, bizony nem sok előnnyel járt a fólia alatti zöldségtermesztés. Mik is voltak a kerékkötők? Részben a fóliasátrak méretei, valamint a felállításának a módja, másrészt nem tudták az újnak mondható termelési rendszert jól kihasználni, nem volt szakszerű az öntözés, a növényvédelem, a szellőztetés stb. A házikertekben felállított fóliasátraknál, de még a mezőgazdasági üzemekben sem gondoltak a szélirányra s bizony azért sokszor megtépázta a vihar a fóliát, sőt még a konstrukciót is. Sokan arra sem gondoltak, hogy a telep helyét néhány év múltával változtassák és ezért talaj untság lépett fel. A monokultúrára ’leginkább a paprika kényes és ugyanazon a helyen legfeljebb három évig termelhető eredményesen. A többi növény esetében a betegségek fokozottabb fellépésével keli számolni; az viszont szakszerű vegyszerezéssel ellensúlyozható. A fűtés nélküli fóliasátrak alatt az egyenletes hőmérsékletet nehezen lehet biztosítani. A túlságos éjszakai lehűlések ellen úgy kell védekezni, hogy a sátrakban meleg levegő legyen tárolva éjszakára. Ez napos időben úgy érhető el, hogy amikor a sátor hőmérséklete eléri a 25—30 fokot, kinyitjuk a széllel ellentétes végeket, majd amikor így is 25—30 G°-os zöldségtermesztés lesz a levegő, nyitjuk a sátor másik végét. Fólia alatt öntözni kell a növényeket. A kistermelők erre főleg gumitömlőt és arra felszerelt locsoló rózsákat használnak. Pedig ez nagyon fárasztó munka s különösen a melegebb idők beköszöntővel sok Időt vesz Igénybe. Erre már vannak a fóliasátrakba beépíthető jól bevált eszközök. Az öntözési időpont és a vízmenynyiség megválasztásában az egyes növények között lényeges különbségek vannak, s annak betartása fontos tényező a zöldség termesztésében. A fóliasátrak alatt főleg paprikát termelnek. Mivel a paprika melegigényes növény, legjobb csak április közepe táján kiültetni. A túlzottan korai kiültetés nem sokat érő, mert csak sínylődik a palánta, a fejlődésben elmarad, csökken az ellenállóképessége, ezáltal gyengébb lesz a termés. Az uborka is igen alkalmas fóliás termesztésre. Fényigénye nem nagy, ezért fényszegény időszakban is nevelhető. Melegített hajtóágyakban március végefelé, melegítés nélküliben pedig április közepén kiültetve termeszthető. Vrábel Boldizsárral, a jól Ismert imeli (imelyi, komáromi járás) kiskertészkedővel beszélgettünk a fóliasátrak alatti zöldségtermesztés sokrétű problémáiról. Vrábel elvtárs egy ideig a kiskertészkedők szövetségének volt az elnöke, és sokat tett a taglétszám bővítéséért, valamint a szaktanács adás terén és igyekezett a legjobb vetőmagot beszerezni, ellátni a kiskertészkedőket műtrágyával és vegyszerekkel. A szövetségnek jelenleg mintegy 260 tagja van, akiknek a 80 százaléka foglalkozik fólia alatti zöldségtermesztéssel. Az ímelyiek már komoly tapasztalatokat szereztek a fóliás termesztéssel. Az első Időszakban bizony sokan ráfizettek arra, hogy nem a széljárás Irányában állították fel sátraikat. Vrábeléknál most három darab húszméter hosszú sátrat egymás mellé állítottak, mert így jobban ellenállnak az időjárás viszontagságainak és így a terület is maximálisan ki van használva. A tapasztalt kiskertész szerint náluk a leggazdaságosabb a PCR paprikafajta termesztése. A múlt években a paprika kiültetése előtt próbálkoztak már retekkel is, méghozzá úgy, hogy bevezették az automatikus gázfűtést. De ez elég drágának bizonyult, s most már nem foglalkoznak vele. Az imelyi fóliások nagy gondot fordítanak a tápanyagellátásra. Nem takarékoskodnak az istállótrágyával. Rendszerint műtrágyával is jól el vannak látva. Sok esetben viszont gondot okoz a megfelelő növényvédőszerek beszerzése. Különben az imelyi szövetkezetben is foglalkoznak a fólia alatti zöldségtermesztéssel. Az Idén már hat hektáros területen lesznek felállítva fóliaházak. Legújabban száz méter hosszúak, tiz méter szélesek és 3,80 magasakk a fóliaházak, és a gépesítés egyre nagyobb teret kap. A nagyüzemi termesztésben szerzett tapasztalatok minden bizonnyal elősegítik majd a házikertekben levő sátrak korszerűsítését és maximális kihasználását. Ezekben a napokban már szorgoskodnak a kertekben s a fűtött fóliasátrakban, már termesztik a palántákat és a korai zöldségféléket. A kiskertészek fáradozása csak akkor lesz igazán eredményes, ha kihasználják a legjobban bevált módszereket; a tápanyagellátás, a növényvédelem, az öntözés, a szellőztetés terén és a legjobban bevált zöldségfajtákat termesztik. Palántahajtatás & talujfűtésö túUaházban. Foto: —tt— Tóth Dezső
