Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-03-13 / 10. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. március 13. A szovjet nép szocialista internacionalizmusa 2-----------------------------------------­Merész és igényes feladatokat tűztek ki célul Ä Szovjetunió szocialista építésének éveiben kialakult az emberek új tör­ténelmi közössége, a szovjet nép. „A közös munkában, a szocializmusért vívott harcban, a védelméért megkUz­­dött csatákban az osztályok és a tár­sadalmi csoportok, a nemzetek és a nemzetiségek között ú], harmonikus kapcsolatok keletkeztek, a barátság és az együttműködés kapcsolatai. Ná­lunk az embereket a marxista-leninis­ta ideológia közössége, a kommunista társadalom építésének nemes céljai fűzik össze. Ezt az összeforrottságot a soknemzetiségű szovjet nép munká­jával, a kommunista párt politikájá­nak egyöntetű helyeslésével Juttatja kifejezésre. Á szovjet nép egyik fontos belső tulajdonsága a szocialista internacio­nalizmus, amely a társadalom anyagi és szellemi életének valamennyi terü­letén megnyilvánul. A szocialista rendszer és az új életmód erősödése folytán az internacionalizmus a szov­jet emberek millióinak magatartási normája lett. Brezsnyev elvtárs a Szovjetunió megalakulásának 50. év­fordulója alkalmából mondott beszé­dében ezt a társadalmi tudatban be­következett, valóban forradalmi for­dulatnak nevezte, amelynek Jelentősé­gét nehéz kellőképpen értékelni. A szovjet emberek internacionaliz­musa nemcsak eszmei meggyőződé­sükben, hanem elsősorban annak for­radalmi átalakító gyakorlatában, a Szovjetunió gazdasági alapjainak a szilárdításában rejlik. Ez különösen képletesen látható a szocialista ipar fejlődésében és az ország különféle részein létesülő ipari komplexumok tízeinek, sőt százainak a közös építé­sében. A Szovjetunió fennállásának ével alatt például az Üzbég SZSZK Ipari termelése 240-szerte a Kirgiz SZSZK-é 400-szorta, a Tadzsik SZSZK-é több mint 500-szorta, a Kazah SZSZK-é pedig 600-szorta nőtt. A szovjet embe­rek a kilencedik ötéves terv felada­tainak eredményes teljesítésével Is szemléltetően bizonyították interna­cionalista egységüket, kölcsönös se­gítségüket és együttműködésüket. A termelés növekedése az egyes köztár­saságokban 1974-ben az előző évhez képest 8—11 százalékkal volt nagyobb. A Szovjetunió népei internaciona­lista gazdasági együttműködésének fő eredménye a kölcsönösen, szerve­sen egybekapcsolódó egységes nép­­gazdasági komplexum, a fejlett Ipar és gépesített mezőgazdasági nagyüze­mi termelés létrehozása valamennyi köztársaságban és ennek alapján a népek egykori gazdasági egyenlőtlen­ségének felszámolása. Mélyen inter­nacionalista jelentőségűek azok a si­kerek is, amelyeket a szovjet nép szociális, politikai, kulturális és ideo­lógiai téren ért el. A szovjet nép szocialista alapon szervesen magában egyesítette a mun­kásosztályt, a kolhozparasztságot, a népi értelmiséget, a szovjetország összes nemzeteit és nemzetiségeit, kö­zös erővel felépítette a fejlett szocia­lista társadalmat. Ezzel a gyakorlat­ban az egész világnak megmutatta, mit érhetnek el a népek, ha a szocia­lizmus, a teljes egyenjogúság, a test­vériség és a szabadság elvei alapján egyesülnek. A szovjet nép internacionalista szö­vetsége kiállta a Nagy Honvédő Há­ború éveinek súlyos megpróbáltatá­sait. Ezzel újra meggyőzően igazolta a szovjet társadalmi rendszer élet­erejét és stabilitását, a fasiszta faji és nacionalista ideológiával szembeni előnyeit. A nagy győzelem fő alkotó­ja a szovjet nép volt, amely történel­mileg páratlan hősiességet tanúsított. A szovjet nép internacionalizmusa nem korlátozódik csak a soknemzetű államon belül elért sikerekre és az állam belső fejlődésére. Szemmellát­­hatóan megnyilvánul a szocialista ál­lamokkal ápolt sokoldalú kapcsolatai­ban, a tőkés világ dolgozóival vállalt osztályszolidaritásában, a fejlődő or­szágok sokoldalú támogatásában a gyarmati rendszer és a neokolonie­­lizmus ellen, a teljes gazdasági és politikai függetlenség eléréséért, a társadalmi és nemzeti felszabadulá­sért vívott harcukban. A szovjet nép internacionalizmusa mindenekelőtt a szocialista országok népei irányában nyilvánul meg sok­oldalúan. A szovjet állam a szocia­lizmus építésének időszakában segí­tett iparuk, közlekedésük, mezőgazda­ságuk helyreállításában és fejleszté­sében, a fűtőanyag és nyersanyag­[Folytatás az 1. oldalról.} függően döntünk majd a tavaszi búza további „sorsáról“. A kukorica vetését április közepén szeretnénk megkezde­ni, ha időben megérkezik a vetőmag. Mi jól felkészültünk. Valóban mindent megtettek a tava­szi munkák gyors és minőségi befe­jezése érdekében. A gépkezelők „ösz­tönzésére“ munkaversenyt hirdettek külön-külön a talajelőkészltők, a mü­­trágyázók és vetők részére. A leg­jobbak ötszáz, háromszáz és százkoro­nás jutalomban részesülnek. • * * A Jesenskél (feledi] Állami Gazda­ság blhovcei (Balogfaluf részlegén vagyunk. BÁLINT Béla agronómust „faggatjuk“ a tavaszt munkák „hogy­­létéről“. Megtudtuk, hogy a 421 hek­problémák megoldásában és a káder­képzésben. Így Jöttek látra a Szovjet­unió ás a szocialista országok évente bővülő ás elmélyüld sokoldalú együtt­működésének, szilárd alapjai. A szocialista országokban a Szovjet­unióval folytatott gazdasági, pénz­ügyi és tudományos-műszaki együtt­működésük folytán az ipari ás mező­gazdasági vállalatok, a sokezer szak­munkást, technikust és munkást ké­pező iskolák százai épültek és ered­ményesen működnek. Csak a múlt év végén lezárult ötéves tervidőszakban mintegy 400 létesítmény épült a KGST- országokban a Szovjetunió segítségé­vel. A tudományos-műszaki forradalom feltételei között fontos szerepe van a tudomány és a technika fejlesztésé­ben a KGST-partnereknek nyújtott szovjet segítségnek. Elég megemlíte­nünk, hogy annak a dokumentáció­nak az értéke, amelyet e Szovjetunió a tudományos-műszaki együttműködés keretében az európai szocialista or­szágoknak átadott, mintegy 9—12 és fél milliárd mbelnek felel meg. A szocialista országok egyenjogúság és internacionalizmus alapján folyta­tott eredményes együttműködésének meggyőző példája a szocialista gaz­dasági integráció komplex program­jában rögzített intézkedések végre­hajtása. A KGST-országok Jelenlegi nemzetközi gazdasági kapcsolatainak Jellemző vonása a lakosság közötti sokoldalú kapcsolatok intenzívvé té­tele, ez pedig már nemcsak az álla­mi szervek szintjén folyik, hanem a dolgozók közösségei és a társadalmi szervezetek — a szak-, ifjúsági szer­vezetek és alkotó szövetségek közvet­lenül is érvényesítik. Így nyilvánul meg a szovjet ember internacionalista jellemvonása a Szov­jetunió dolgozói és a szocialista or­szágok népei sokoldalú együttműkö­désében. PJOTR TYIMOFEJEV, a történelem­tudományok kandidátusa. táros részlegen húsz ha cukorrépát, 46 hektár árpát, 55 hektár magkuko­ricát és 20 hektár silókukoricát „vet­nének“. Vetnének, csak hát mivel! Három vetőgépük van, s abból csak egy üzemképes. Tizenkét traktor kö­zül nyolc állítható munkába. Egy kissé elgondolkoztató ez, hi­szen a tavaszt munkák elvégzésének alapja a hibátlan géppark. Központi szerveink novemberi felhívásukban külön hangsúlyozták a téli gépjavítás minőségi időbeli elvégzését. Most, hogy itt a tavasz, már elég késő al­katrészhiányra panaszkodni. Reméljük azonban, hogy lesz megoldás és az említett részlegen is időben földbe kerülnek a tavasziak. Munkaszervezés és alaposság szempontjából példát ve­hetnek a nyényei szövetkezettől. Barak Lásilé (Folytatás az 1. ólairól.) előttük, az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság fejlesztésében, a kul­túra területén, és a felépítményben, az egész társadalom fejlődésében. Az utóbbi évekéhez hasonlóan e tervek most is józanok, reálisak; nem köny­­nyüek, de nem is megvalósíthatatla­nok — mondotta Husák elvtárs. Ogy, mint az SZKP Központi Bizottságának politikájában általában, természetessé vált ez a reális, józan politika, a marxizmus-leninizmus általános tör­vényszerűségeinek alkotó érvényesíté­­se. Amint azt sok kongresszusi kül­dött is kifejtette, és amint azt Brezs­nyev elvtárs záró beszédében is leszö­gezte, ez reális reményekre jogosít tel. Egyebek mellett számunkra nagyon fontos, hogy a XXV. kongresszus ho­gyan fogalmazta meg a külpolitikai feladatokat, a szocialista közösség fejlődésével, a nemzetközi kommu­nista- és munkásmozgalom egységé­nek megszilárdításával, a nemzeti felszabadító mozgalommal és a fejlő­dő országokkal a békéért, a társa­dalmi hladásért, a szocialista igazsá­gért, a népek boldogulásáért küzdő, haladó irányzattal folytatott együtt­működéssel kapcsolatban. Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója, amelyet Brezsnyev elv­társ adott elő, világosan leszögezi, hogy folytatják, továbbfejlesztik és az egész világon következetesen ér­vényesítik a XXIV. pártkongresszus békepolitikáját. Ez mindannyiunknak, akik Közép-Európában élünk, de a világ más részein élő haladó embe­reknek is, reményt ad arra, hogy a háborús veszély egyre kisebb lesz, és megszilárdulnak a nyugodt élet, az alkotó munka, és a haladó fejlődés távlatai. A XXV. pártkongresszus kiemelte a proletár internacionalizmus és a dol­gozók .szolidaritásának gondolatát, a Szovjetunió és a szocialista országok közti kapcsolatokban, a kommunista és a munkáspártok iránti viszonyban, valamint a világ haladó erői és min­den olyan ország iránti viszonyban, amely nemrég vívta ki szabadságát, keresi problémái megoldásának mód-Olvasóink elnézését kérjük lapunk múlt heti számának első és második oldalán előforduló hibákért. — Az 1. oldalon, a 3. hasáb utolsó mondata helyesen így hangzik: A szo­cialista államok egyesített erőfeszíté­sének eredménye volt a Német De­mokratikus Köztársaság szuverenitá­sának egyetemes elismerése ... — A4, hasáb első bekezdése így módosul: Pártjaink és országaink ve­zetői együttműködésének egyik fontos formája a Varsói Szerződés Politikai Tanácsadó Testületé. — A 2. oldalon, a második hasáb elsó bekezdése így helyes: Brezsnyev ját és természetesen segítségre van szüksége ahhoz, hogy sikeresen fej­lődhessen. A szolidaritás, az együttműködéa útja keresésének, minden haladó tá­mogatásának, a kis- és nagy, a fejlet­tebb és az elmaradottabb nemzetek fejlődése támogatásának gondolata került előtérbe a kongresszuson — mondta a CSKP KB főtitkára. A kong­resszuson részt vevő különböző kül­döttségek tagjaival való találkozóink során mindenki nagyra értékelte az SZKP vezetőségének állásfoglalását, tekintettel arra a befolyásra, amelyet a Szovjetunió gyakorol nagysága, megfontoltsága, következetes osztály- és béke-politikája révén. A XXV. pártkongresszus valóban rendkívüli visszhangot keltett minden becsületes, haladó és békeszerető em­berben. Számunkra, küldöttségünk számára, és meggyőződésem szerint, a cseh­szlovák kommunisták és egész népünk számára nagy iskolát jelentett az SZKP XXV. kongresszusa. Pártunk ke­letkezése óta a szovjet tapasztalatok­ból tanult. A XXV. pártkongresszus tanulságul szolgál a CSKP XV. kong­­reszsusa előkészítéséhez. Sok hasonló és azonos feladat áll előttünk a párt fejlesztésében, a fejlett szocialista tár­sadalom építésében, a gazdaságban a nagy hatékonyság és a minőség eme­lésének elérésében, a nép anyagi és kulturális színvonalának emelésében. I Méltó elismerés Az ötvenedik születésnapját ün­neplő TOTH JÓZSEF elvtárs, a Me­zőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat Dunajská Streda-1 üzemé­nek igazgatója, a szocialista mező­gazdaság fejlesztése terén végzett példás munkásságáért, méltó elis­merésben részesült. A „Kiváló Munkáért“ kitüntetést — az SZLKP Járási bizottsága vezetó titkárának, Ferencet Štefan jelenlétében — Németh Jenó mérnök, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének helyettese a múlt hét elején adta át a jubilánsnak. elvtárs beszámolójának második ré­szében elemezte a 9. ötéves terv ered­ményeit és a párt gazdaságpolitikájá­nak fő feladatait. — A 2. hasáb 7. bekezdése így mó­dosul: Ahhoz, hogy sikeresen oldják meg az ország előtt álló társadalmi feladatokat, nincs más út, mint a munkatermelékenység fokozása, a ha­tékonyság színvonalának nagyméretű emelése. — A 2. hasáb utolsó előtti bekez­dése így módosul: A tudományos­műszaki forradalom sikere, kedvező hatása a gazdasági életre, a társada­lom minden oldalára elképzelhetetlen lenne a tudományos dolgozók erőfe­szítései nélkül. jó felkészülés az alapja mindennek HELYREIGAZÍTÁS A trebišovl járás kommunistáinak kétnapos tanácskozását az épí­tő bíráló szellem és a józan derűlátás jellemezte. A résztvevők nevében oj­­zef gazdik vezető titkár köszöntötte a CSKP KB küldöttségét, Jón Marká­val az ólén. A járási konferencián a pártbizott­ság jelentése részletesen elemezte, hogyan valósították meg a pártszer­vezetek a CSKP XfV. kongresszusa és a Központi Bizottság üléseinek hatá­rozataiból eredő feladataikat, kiemel­te a jelentős eredményeket, melyeket az utóbbi években a pártmunkában és a gazdasági szakaszon elértek, ugyanakkor rámutatott a fogyatékos­ságokra és a problémákra, melyek sürgős orvoslásra, illetve megoldásra várnak. A CSKP XIV. kongresszusának ha­tározata a gabonatermesztést mint a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­nek kulcsfontosságú kérdését említet­te. A gabonatermesztési program megvalósítása szakaszán az elmúlt évek szélsőséges időjárása ellenére a trebišovi járásban jó eredményeket értek el. Az átlagos hektárhozam öt óv alatt 12,2 mázsával növekedett. Szó esett a kukorica termesztéséről 1«. Míg 1970-ben mindössze 1800 hek­táron termesztettek kukoricát, addig 1975-ben már 5187 hektáron. Az átla­gos hektárhozamot az elmúlt öt év alatt 22,5 mázsával fokozták. A terme­lési költségek már csaknem olyanok, mint a búzá..ál vagy az árpénál. Itt is alkalmazható komplex gépesítés, amely az utóbbi években jól bevált. A CSKP XIV. kongresszusa határo­zatának értelmében a szarvasmarha­tenyésztés éppen olyan fontos helyet foglal el, mint a növénytermesztésben a gabona. Példánl a szarvasmarha­tenyésztésből az árutermelés az ösz­­szes mezőgazdasági termékek 55 szá­zalékát teszi ki. Ezért erre a szakasz­ra a trebiSovi járásban külön figyel­met szentelnek. Az állattenyésztésben a nyersterme­lési feladatot a járás 102,7 százalékra teljesítette, üsszehasonliítva az 1970. évet az 1975-el, a piaci termelés 118 millié koronával emelkedett, vagyis 38,3 százalékkal. Annak ellenére, hogy az elmúlt öt év alatt a tejtermelés Az őszinte lényegesen javult, a mezőgazdasági üzemekben még mindig komoly elté­rések mutatkoznak. Például, míg a berohiv, öiöarovcei, telovcei, dargovi, kystai, pofani, oborini, sirniki, Zempl. Hradíšte i, a Vefký és a Malý Horeš-i szövetkezetekben már a tehenenkénti 3000 literes évi átlag-tejhozamnál jó­val felül tartanak, addig a svinlcei 2175 liter, Vefký Kamenec-i Efsz-ben 2110 liter, Vei. Kapusany-I Efsz-ben 2287 liter, pleéani Efsz-ben 2442 liter, vojkai Efsz-ben 2599 liter, Veiké Ozo­­rovce-i Efsz-ben 2885 liter és a Kr. Chlmec-i Állami Gazdaságban 2453 liter az évi fejési ótlag. Noha 1970-től 100 ha mezőgazdasági területre számítva emelkedik a szar­vasmarha-sűrűség, a járásban nem sikerült a termelési terv szerint biz­tosítani az előirányzott állományt, mivel 100 ha területre 54 szarvasmar ha jut, abból mindössze 18,8 a tehén. A konferencia kiemelte a politikát szervező és irányító munka színvo­nala lényeges növelésének szükséges­ségét, miáltal mielőbb fel kell szá­molni az egyes mezőgazdasági üze­mek közötti indokolatlan, a termelési eredményekben mutatkozó eltérése­ket. A konferencián egyértelműen fel­tárták az egyes mezőgazdasági üze­mek pozitívumait, da rávilágítottak a fogyatékosságokra is. Ez azt jelenti, hogy eljött az ideje a konkrét, lema­mtnál. A marhahús kilóját 2,7 kiló abraktakarmányból állítják elő, ez 87 dekával magasabb az előirányzottnál. Sertéshús előállításánál 1 kilóra 4,28 kilő abraktakarmányt használnak fel, amely 8 dkg-al több a tervezettnél. De drágán állítják elő a baromfihúst is, mivel 3,05 kiló takarmányt hasz­nálnak fel 1 kg súlygyarapodáshoz. Egyébként az ötödik ötéves tervidő­szakban a mezőgazdasági bruttó ter­melés 3 milliárd 875 millié korona értékű termelést eredményez, ami 96,2 százalékos tervteljesitésnek felel mag. építő bírálat szellemében radást megszüntető intézkedések meg­tételének. jó lépésnek bizonyult a szövetkezeti társulás. Mfg 1971-ben a járásban 72 efsz működött átlagosan 1232 hektár mezőgazdasági földterüle­ten, addig az Idán 31 mezőgazdasági üzem már 3284 hektár területen gaz­dálkodik. Ezáltal előfeltételt biztosí­tottak a termelés szakosításéra. A pártkonferencia kitűzte a gabonafélék és egyéb szemes takarmányok terme­lési tervének kialakításához szüksé­ges feladatokat, további a takarmá­nyok kelló és Jóminőségfi biztosítósá­hoz szükséges tennivalókat. A több­éves takarmányoknál az 53,8 mézsés átlagos hektárhozam kevésnek bizo­nyul. Ugyanakkor sok az abraktakar­­mány-fogyasztás. Példán! 1 liter tej előállításához járási átlagban még mindig 32 dkg használnak fel, amely 7 dekával több az előirányzott nor-Az 1978. évhez viszonyítva 1975-ben az össztermelés 213 millió koronával növekedett. A hatodik ötéves terv újabb fontos szakasza lesz a mezőgazdaság belter­jes, sokoldalú fejlődésének, a minél nagyobb hozamok elérésében, amely lehetővé teszi a lakosság és az élel­miszeripar ellátását.. A fejlődési terv előirányozza a trebiSovi járásban a gabonaféléknél 14 százalékkal, cukor­répánál 3,7 százalékkal, zöldségfélék­nél 108,1 százalékkal, tömegtakarmá­nyoknál 7,9 százalékkal növelni a ter­melést. A tehénállományt 9,2 száza­lékkal, anyasertéseket 9,7 százalék­kal, juhállományt pedig 35,8 százalék­kal növelni, ezzel összhangban a hasznosság a hústermelésnél 28,2 szá­zalékkal, tejtermelés 23,4 százalékkal és a tojástermelés 14,3 százalékkal kell, hogy több legyen. A járási pártkonferencia határoza­tában felhívja a kommunisták és pér­­tonkivüliek figyelmét, hogy fáradha­tatlanul, szenvedélyesen és gazda­szellemben használják fel a tudomá­nyos és technikai eszközöket a na­gyobb, gazdaságosabb termelésért. Teljesítsék maradéktalanul a gabona- és az ipart növénytermesztés, az állat­tenyésztés, a szőlőtermesztés, a gyü­mölcstermesztés, a zöldségtermesztés fejlesztésére vonatkozó konkrét prog­ramokat. Használják ki ésszerűen a földalapot, küszöböljék ki a földdel való pazarlás bármilyen tendenciáját. Erősítsék a rendet és a fegyelmet a munkahelyeken, végezzék el idejében és jé minőségben az összes mezőgaz­dasági munkákat. Tehát a fejlődésnek, a munkaterme­lékenység növelésének reális lehető­ségei a trebišovi járásban ismertek. A cél világos. Most már csak arról van sző, hogy a mezőgazdasági üze­mek pártszervezetei, a vezetésben levő kommunisták mennyire állnak külde­tésük magaslatán, és mire lesznek ké­pesek a járási pártkonferencia célki­tűzéseinek a valőraváltására. Az el­ért eredmények, a kommunisták er­kölcsi egysége, a mezőgazdasági dol­gozók politikai és gazdasági elköte­lezettsége azt bizonyítja, hogy a tre­bišovi járásban elegendő erő áll ren­delkezésre ahhoz, hogy a feladatokat realizálhassák. Csupán arról van szó, hogy a pártmunkában nagyobb mér­tékben juttassák érvényre a bírálat és az önbírálat lenini elveit, a szemé­lyi felelősséget és a következetességet. ILLÉS BERTALAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom