Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-02-28 / 8. szám

1978. február 21. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Tanulj, hogy boldogulj... A tudásanyag bővítése az előrehaladás, a fej­lődés egyik nélkülözhetetlen tényezője. Ez a megállapítás napjainkban különösképp érvé­nyes, amikor a fejlődés eddig soha nem észlelt ütemben halad és egyre bővebb, alaposabb Is­mereteket, általános és szakmai tájékozottsá­got követel meg. A ma embere — bármely ága­zatban dolgozzék is — mondhatnám naponta kénytelen új fogalmakkal, Ismeretekkel bőví­teni eddigi tudását. Ezt pedig csakis tanulással érheti el. SZÖVETKEZETI MUNKAISKOLA A mezőgazdaságban a téli szünet nyújt lehetőséget nagyobb méretű, szervezett továbbképzésre, a szakmai és politikai ismeretek bővítésére. Eb­ben a szövetkezeti munkaiskola és a a tévé-tanfolyam nyújt a mezőgazda­­sági üzemeknek kellő segítséget. Ho­gyan halad a felnőttoktatás a szövet­kezetben, milyen problémákkal bir­kóznak e feladat megvalósításakor? Ezekre a kérdésekre JOZEFINA BA­­LÄŽIKOVÁ mérnök, a Most pri Brati­slave-! székhellyel működő Csehszlo­vák—Magyar Barátság nevet viselő társult szövetkezet oktatási felelőse adott kimerítő választ. — Dicsekedni nem szokásom, de bátran állíthatom, hogy szövetkeze­tünkben mindent megteszünk a mun­kaiskola sikeréért. Kellőképpen gon­doskodunk arról, hogy elsősorban az állattenyésztés dolgozói, de a többi munkaszakaszokon foglalkoztatottak is minden esetben részt vegyenek az előadásokon. Valóban nem hivalkodásként emlí­tette meg a továbbiakban az oktatási felelős, hogy az egyes előadásokra a legjobb lektorokat, előadókat nyerik meg. A tulajdonképpeni oktatás — amelyet a délelőtti órákban tartanak — politikai-nevelő előadásra, a Hala­dó Tapasztalatok Iskolájának tévé­adására és az e témához kapcsolódó szakelőadásra tagozódik, amit vita egészít ki. Általában az Iskolázások, tanfolya­mok fájó pontja a vita. Az előadónak vagy az oktatásvezetőnek arra a fel­hívására, kinek lenne kérdése, hoz­zászólása, gyakran dermesztő csönd a válasz. Ez megtörtént e szövetke­zet malinovo! részlegén is. — amint ezt a beszélgetés folyamán megtud­tuk — de ezen' úgy segítettek, hogy az előadás anyagából, a tévé-leckében látottakból konkrét kérdéseket tesz­nek fel és ezzel serkentik a hallgató­ságot aktív részvételre. Ezzel a vitá­ban arra ösztönzik a részvevőket, hogy a körülményesebb kérdésekről bővebb felvilágosítást kérjenek, az újonnan szerzett ismeretanyagot ösz­­szehasonlítsák a munkahelyükön ural­kodó állapottal és ennek alapján esetleg bírálják is a hiányosságokat. — Az egyes előadások, tévé leckék meghallgatása során — folytatta Ba­­lážíková mérnök — dolgozóink szám­talan ü) szakmai ismerettel, szak­­kifejezéssel találkoznak. A Haladó Tapasztalatok Iskolájának egyes lec­kéi eléggé igényesek és ezért a lek­torokat, előadókat már előzőleg fel­kértük arra, hogy az idegen szakki­fejezéseket a dolgozók számára köz­érthetően magyarázzák meg. Ez év januárjában szervezett okta­tási napon a Haladó Tapasztalatok Iskolájának anyagán kívül egy poli­tikai előadást iktattak be a hatodik ötéves terv mezőgazdasági feladatai­ról, továbbá a körzeti állatorvos tar­tott színvonalas előadást a nagyüze­mi állattenyésztésben nélkülözhetet­len higiéniáról és kórmegelőzésről. A látogatottság az oktatáson kielégítő — az egyes előadásokon 60—100 dol­gozó vesz részt. A vita is élénk, mi­vel az előbbiekben ismertetett vita­serkentő módszerük eddig Jól bevált. A dolgozók egyre nagyobb számban tesznek fel kérdéseket és ugyanakkor véleményüket, nézeteiket is kinyil­vánítják a hallottakkal kapcsolatban. Komolyabb problémájuk, hogy a politikai-nevelő előadás tervezett té­máihoz nem kapják meg Időben a szükséges, központilag kidolgozott anyagokat. Mindenfajta Ismeretségük és összeköttetésük latbavetésével, esetről-esetre, rendszerint az utolsó pillanatban szerzik be a témához kapcsolódó előadásanyagot. Idáig érkeztünk beszélgetésünkben, amikor a szövetkezet munkabiztonsá­gi éa egészségügyi felelőse egy köny­vecskét húzott elő az íróasztal fiók­ból. — Ami az anyagokat Illeti — kapcsolódott beszélgetésünkbe — né­zetem szerint komoly hibákkal talál­kozunk. Ezt a legújabban megjelent, a munkabiztonságról szóló könyvecs­­két kizárólag szlovák nyelven kap­tuk meg. Az egyes kiadóvállalatok ilyen közérdekű anyagokat úgy látszik magyarul nem adnak ki. Nekünk a­­zonban meg kell követelnünk a mun­kabiztonsági és egészségvédelmi ren­delkezések következetes betartását minden dolgozótól. Viszont gondol-e valaki arra, milyen neház e rendel­kezéseket magyar nyelven Ismertetni tagjainkkal, ha ez nem áll rendelke­zésünkre? Valóban elgondolkoztató. A Jogrend ugyan azt tartja, hogy a törvény nem ismerése nem mentesít a következ­mények alól. Ez helyes, de a munka­biztonsági és egészségvédelmi rendel­kezések betartását csakis akkor kö­vetelhetjük meg, ha ezekről a dolgo­zót a számára legérthetőbb formában, anyanyelvén oktattuk ki. A munka­­biztonsági rendelkezések megszegése, illetve a tudatlanság, tájékozatlanság okozta balesetek, károk nagyobb mér­tékben a közösséget sújtják. Ezt pe­dig — mivel nem vagyunk olyan gaz­dag ország — nem engedhetjük meg magunknak. Az észrevétel úgy vélem helyes és a bírálat jogos. Ha követelményeket támasztunk a dolgozóval szemben, fontos, hogy erre kellőképpen felké­szítsük, kioktassuk. Csupán így vár­hatunk tudatos állásfoglalást, öntu­datos fegyelmet a munkabiztonság, a balesetelhárítás és az egészségvéde­lem szakaszán. Mindent összegezve ebben a szövet­kezetben nem tartják szükséges rossznak, felesleges megterhelésnek a szövetkezeti tagok továbbképzését, a szövetkezeti munkaiskolát, a fel­nőttoktatásnak e Jól bevált módsze­rét. A maximális siker elérése érde­kében egy öttagú tanácsadó testületet alakítottak az oktatás szervezést és megvalósítási problémáinak rugalmas megoldására. Ez a testület segíti a tervek kidolgozását és a szervezési kérdések megoldását. Így azután két­ségtelen, hogy az eredmény is Jobb, mint kielégítő. Említésre méltó még az, hogy minden erejükkel támogat­ják a helyi nemzeti bizottság igyeke­zetét a szolgáltatások bővítésére. Ez­zel is szeretnék elősegíteni, hogy szövetkezetük dolgozói — különösen a nők, a családanyák — szabad idejü­ket pihenésre és nem utolsó sorban továbbképzésre, tudásuk és képesíté­sük bővítésére fordíthassák. Ebben a szövetkezetben az a mon­dás: „Tanulj, hogy boldogulj...“ nem üres frázis, hanem mély tartalommal telített valóság. Obenau Károly Mi a verseny alapja? A Košice-vidéki Járás szövetkezetei közül a Nová Bod­­va-1 (újbodvai) el­sőként válaszolt a trebaticeiek felhí vására. Tanúimé nyozták a CSK? programtervezetét, magukévá tették a CSKP KB októberi plénumának hatá­rozatait. A vezető­séget, a tagságot egyaránt lelkesítette az a nemes cél­kitűzés, hogy igyekezzenek még jobb terméseredményeket elérni s az eddig feltáratlan tartalékok révén haszno­sításával javítsák a gazdálkodás ha­tékonyságát. Többek között az Is szilárd alap, hogy ebben az egyesült szövetkezet­ben, az utóbbi években a sző valódi értelmében jól gazdálkodtak. Agro­technikai határidőn belül szántottak, vetettek s betakarították a termést anélkül, hogy érezték volna a rohanó Idő szorítását. Szemlélteti ezt a jelen­legi gépjavítás is. A gépek és a húzó­szerszámok kijavítva, lekonzerválva várják a tavaszi munkák megkezdését. Köteles János mérnök, a szövetke­zet elnöke mondotta: — Nem leszünk elnézők azokkal szemben, akik a munkafegyelmet megsértik. Az iparhoz hasonló mun­karendet honosítottunk meg. Nem elégszünk meg az önkritikával. Mert mit ér az, ha például egy traktoros berúg, s a rábízott gépet — közel félmillió értéket — tönkreteszi? Tud­nia kell mindenkinek, miért felel, mi a kötelessége. A traktorosok és gépjavítók köte­lezettségvállalásai között szerepel háromszázalékos üzemanyag-megtaka­rítás, a pótalkatrészek költségein két százalékos megtakarítás. — A CSKP KB és az SZLKP KB ok­tóberi plénumhatározatai végrehajtá­sának politikai-szervezési biztosításá­nál elsősorban a gabonatermelésben az önellátással kapcsolatos intézke­dési-javaslatokra építettünk — ma­gyarázza a szövetkezet elnöke. — Az októberi KB-plénumok határozatai­ból kiindulva a szövetkezetünk a ha­todik ötéves tervben a fő hangsúlyt a gabonafélék, — főleg a kukorica Lendül a kalapács, járók, esztergapadok zúgnak, felboly­­dúlt méhkasra emlékeztet a műhely. Munkaruhás emberek forgolódnak. Munkájuk nyomán újjá születnek a gépek, minden traktor kombájn or­voslásra talál. Rövid cigarettaszünetben elegyed­tem szóba Jozef M o k r á S s al, a Mojmlrovce-í „Jövő“ Efsz gépjavító­­műhelyében. A mindössze 35 éves fia­talember elmondotta, hogy 1956-tűl dolgozik mezőgazdasági gépjavítóként. Miután Luéenecen (Losoncon) elvé­gezte az tnastskolát, a chrenoval Gép- és Traktorállomásra került. A tényle­ges katonai szolgálat után jött Mojmi­­rovcére. — Szeretem a mezőgazdaságot, ki­vált a gépeket — mondta, — úgyszól­ván valamennyi gépre megszereztem a jogosítványt, és hegesztői okleve­lem van. termesztésének további fokozására helyezi. Említsük talán a kukoricát. Az új­bodvai szövetkezetesek vállalták, hogy az idén 400 mázsával túlteljesítik az eladási kötelezettségüket. Ezt a több­lettermést úgy akarják elérni, hogy csökkentik a betakarítási veszteséget. Az aktív hatóanyagot számítva, jövő­ben is 90 kiló ammóniumnltrátot, 120 kilő szuperfoszfátot szándékoznak jut­tatni a kukoricánál minden hektárra. Gabonafélékből 50 tonnával akar­ják az Idén túlteljesíteni az eladási tervüket. A gabonaféléknek az állat­­tenyésztésben való ésszerű felhaszná­lása Is a vállalásaik közé tartozik, ami pénzben 70 ezer korona megtaka­rítást Jelent. A tervezett abraktakar­mányok betartása mellett 100 mázsa baromfihússal akarják túlteljesíteni az évi termelési feladataikat. Egybevéve az egészet, az újbodvai szövetkezet szocialista kötelezettség­vállalásainak értéke meghaladja az egymilliő koronát. (ibj Egy a sok közül NEVEZZÜK NÉVÉN A GYEREKET - AVAGY ZÁRSZÁMADÁS, TANULSÁGOKKAL Két évtizeden át nem akadt párja szerte az országban Kolárovo (Gűta) szövetkezetének. Terjedelmességét, nagyságát tekintve, a többi szövetke­zet szinte eltörpült mellette. Ám en­nek az egyeduralomnak nem sok hasznát látta: vajmi kevés előnye, an­nál több hátránya származott belőle. Egész sor ok játszott közre abban, hogy ez a több mint ötezer hektáros mezőgazdasági nagyüzem évek hosz­­szú során nem tudott gazdaságilag ki­bontakozni, vonzó példát statuálni. Természetesen, a fő hiba nem a terje­­delmességben leiedzett. Melyek a főbb okok? Szervezeti felép ítettsége nem igazo­dott a gazdaság nagyságához. Az üzemszervezés és irányítás szüntelen fejlesztése, tökéletesítése elmaradt a kívánalmak mögött. S az ellenőrzést sem mindig a rugalmasság és követ­kezetesség jellemezte. Vezető- és szakember-gárdája sem állt minden­kor a helyzet magaslatán, a dolgozók átfogóbb, tervszerű és rendszeres szakmai-politikai továbbképzésének fogyatékosságairól nem is beszélve. A közös gazdálkodás műszaki fejlesz­tése ugyancsak igen lassú ütemben folyt. Az utóbbi években ennek elle­nére mutatkozott előrehaladás, amit az ötéves tervidőszak kétségkívül jő eredményei igazolnak. BESZÉDES SZAMOK Csupán néhány adat: az egy dolgo­zóra eső munkatermelékenység érté­ke, valamint a mezőgazdasági nyers­termelés a kétszeresére növekedett az öt év alatt, a tiszta jövedelem megháromszorozódott. Míg a negyedik ötéves tervidőszakban évente egymil­lió koronát fordítottak bebruházásl építkezésre, az ezt követő ötéves terv­időszakban már nyolc millió korona jutott évente üzemfejlesztési célra. Amilyen mértékben növekedett a ter­melés, ennek megfelelően gyarapo­dott a tagok közösből eredő évi Jöve­delme: a két ötéves tervidőszak kö­zött tízezer korona az évi személyi jövedelemtöbblet átlaga. Vagyis, tl­­zennyolcezerről huszonnyolcezerre emelkedett. AMI ELŐREMUTAT... Nem vitás, a szövetkezet kommu­nistái a pártonkívüliekkel vállvetve küzdöttek — és küzdenek — azért, hogy a pártkongresszus, valamint a tavalyelőtti és a tavalyi központi pártplénum-határozatokből eredő ter­­melési-üzemfejlesztési tervcéljaikat valóra váltsák. Bővítették — és bőví­tik — termelőkapacitásaikat. Ezek a létesítmények jobbára az állatte­nyésztés összpontosítását, belüzeml szakosítását segítik majd elő. Jelentős előrelépés: nagyteljesítményű mező­­gazdasági gépeket vásároltak, amely minden bizonnyal a növénytermesztés fejlesztést ütemét gyorsítja, a munka­termelékenységet fokozza. Továbbá, dicséretes dolog az is, hogy tavaly több szemesterménytárolő teret épí­tettek, mint az azt megelőző negyed­században!!! Ettől eltekintve a nö­vénytermesztés célszerű, Jól átgondolt és megalapozót szakosítása még sok kívánnivalót hagy maga mögött. HÉTKÖZNAPOK HŐSEI Kétségkívül, Jólesett látni, mint sorjáztak a legjobbak az elnökségi emelvény elé, átvenni megérdemelt jutalmukat. A további jő eredmények ÁLLANDÓAN TANUL, képezi magát. Talán ezért lehetséges az is, hogy évente három-négy újításban részes. Egyszerűen, szerényen, beszél mun­kájáról. Büszke rá, hogy megbecsülik a szövetkezet vezetőt. A gépjavító szocialista brigád tagja. Egyébként családos ember. Egy ti­zenhárom éves fia, és hétéves kislá­nya van. Jóleső érzéssel emlékszik vtssza arra az Időre, amikor a szövet­kezet kölcsönnel segítette öt a csa­ládalapítás kezdetén. Ennyit tudtam meg róla. — Elnézést — mondta, — várnak a gépek. A tavasz közeleg, minden perc drága. ÍGY BÚCSÚZOTT TŐLEM és sietős léptekkel Indult a műhely felé, hogy újra belefeledkezzen munkájába, me­lyet oly szeretettel végez. —barak— elérésére biztató szavak, Jókívánságok megbizsergették a sziveket. Mintegy húszan-huszonöten, vagy még ettől Is többen lehettek a kttlön­­jutalomban és erkölcsi elismerésben részesítettek. Úgy éreztem, a zsúfolá­sig telt teremben, sőt az előcsarnok­ba és az udvarra szorulók közül le sokan szerették volna a többszáz­­korona értékű Jutalomkosarat a ma­gukénak tudni. De, ami késik, nem múlik! Tartja a szőlésmondás. ök Is kiérdemelhetik. Persze, kemény helyt­állással, jő minőségű többletmunkával, az átlagnál többet-nyújtással Igényes dologtevésre egész éven át bőven nyílik alkalom. Na szalasszák el a lehetőséget. Sokszorozzák meg az át­lagnál nap mint nap többet nyújtók számát Váljanak ők Is a közős va­gyont hatványozottabban gyarapítók­ká, védelmezőkké! Sokszázan köves­sék a dolgos hétköznapok hőseinek Jő példáját, akik szívvel-lélekkel, tu­dásuk, tehetségük legjavát adják a közös munkába. Teszik, amit a szo­cialista típusú embernek, becsületet dolgozónak tenni kell. ... ÉS AMI VISSZAHOZ Am az öt év gazdasági eredményei, s főleg a múlt éviek, sokkal jobbak Is lehettek volna, ha ... Igen, ez a „ha* kiszivárgott a legutóbbi zárszámadó közgyűlés beszámolóiból, a vltafelszö­­lalásokből, a kötetlen beszélgetések­ből, őszinte véleményekből egyaránt. Mert a tartalmas elnöki beszámoló nem csupán az eredményeket vette számba, hanem a fogyatékosságokat is Igyekezett feltárni. Többek között azt is, hogy a sertéshizlalásban a na­pi súlygyarapodási átlag az 1973. évi ötvenöt dekáról tavaly negyvenhárom dekára csökkent__A felelős kommu­nistáknak, szakembereknek jobban oda kell figyelni, hol, milyen okból, ki, vagy mi által csökken a súlygya­rapodás. Nem szabad megvárni, míg lefut a hét, vagy a hónap; ilyen ese­tek észlelése azonnali beavatkozást és intézkedést kíván. Higgyék el, sok múlik a rendszeres és következetes ellenőrzésen! Ezt nem elég csupán tudomásul venni, eszerint Is kell cse­lekedni. „Hárommilliő-háromszázezer liter tej helyett kétmillló-nyolcszázötven­­ezer liter tejet adtunk el* — említet­te az elnöki beszámoló, ugyanakkor megnevezte a jő eredményeket elérő fejőkollektívák vezetőit: Vefký Ján, Máthé László, Nagy József, Leczkésl Gáza által vezetett fejőkollektívákat, amelyek 3110—3780 literes évi fejésl átlagot elérőket. Viszont, nem hallot­tuk a tejtermelési tervüket nem tel­jesítő kollektívák vezetőinek a nevét. Márpedig, úgy helyénvaló! Nevén kell nevezni a gyereketl A segítő szándé­kú bírálatért senki sem haragudhat... A tervet nem teljesítőket segíteni kell erkölcsileg az élenjáróknak. A köte­­lességmulasztöknak viszont minden igyekezetüket latba kell vetniük, hogy a becsületen esett csorbát minél előbb kiköszörüljék — eredményesebb, ál­dozatkészebb munkával, a tervfegye­lem következetes betartásával. Kiirthy Imre növénytermesztési cso­portvezető vltafelszőlalása különös­képpen hangzott: „A gazdaságvezetők tudjanak vezetni, Irányítani, ellen­őrizni, a jő munkát értékelni, s fele­lősségre vonni a munkát hanyagul végzőket..Bátran, határozottan csengtek szavai. Csak egyvalamit tu­domásul kell vennie neki és vala­mennyi bírálónak: a bírálatnak nem ez a helyes módja! Ez formalizmus! Elhangzott. Senki nem vette a szívé­re. Nem segít az Ilyen névtelen bírá­lat. S ez vonatkozik az elnöki beszámo­ló zárórészében elhangzottakra Is: „Engesztelhetetlen harcot kell foly­tatnunk a rossz gazdálkodás tünetei ellen, a laza munkaerkölcs ellen, a­­mlvel hozzájárulhatunk a Jobb ered­mények eléréséhez, a munkatermelé­kenység fokozásához.“ — Igen ém, de a bírálat tudatformáló, nevelő hatása csakis úgy érvényesül, ha merjük ne­vén nevezni a gyereket. Üres szólam mit sem ér! Ehhez a tudatazonosítás­hoz türelmes, szívós nevelőmunka ve­zet. A helyes bírálószemlélet kialakítá­sára igen nagy szükség van a Koláro­­vol Efsz-ben, amely ez év január el­sejétől már közösen gazdálkodik az ífjúságfalvíval. Az immár 6700 hektá­ros mezőgazdasági nagyüzem a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség nevet vise­li. Ez — és a négy és félmilliós mun­kafelajánlásuk teljesítése Is még ered­ményesebb termelő-nevelő munkára kötelezi mindannyiukat. N. KOVÁCS ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom