Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-02-21 / 7. szám
Százezer sexált csibe naponta A Nitrai Baromfitenyésztő Üzem közi Vállalat 1969-ben ala kult. V. Cetínben, V. Zálužieben és Sládeékovcében csibenevelö farmot tartanak fenn. Évente ide mintegy 80 ezer szülőpárt hoznak be Magyarozságról. Az állatokat az említett farmokról 20 hét után a jaroki és a L. Dvory-i tojóházakba szállítják. Ott termelik a szükséges meny nyiségíi tojást a keltetők részére. A keltető Pár. Hájban van. Az iizemközi vállalat fő mun katartalma a csibekeltetés. A sexált naposcsibéket szerződés re 70 — fogyasztási — tojást termelő nagy üzem részére szállítják az ország különböző tájaira. A partnerek elegedet tek a vállalat szolgáltatásával, a szállított baromfi minőségé vei, mert a csibéket saját, spe ciális gépkocsijával pontos időre szállítja a megrendelő által meghatározott helyre a keléstől számított 24 órán belül. Hetenként mintegy százezer csibét szállítanak a megrendelőknek. Az üzemközi vállalatból Zborilová K. és Koňan P. előkészíti a sexált csibéket szállításra. származó kiváló minőségű Shaver Starcross tojóhibridek tették lehetővé, hogy Szlovákia mezőgazdasága kimagasló síké reket érjen el a tojástermelésben. A vállalatban évente mintegy 14 millió 400 ezer tojást termelnek, s a hatodik ötéves tervidőszak első évében 4 millió 200 ezer csibét keltetnek és juttatnak a tojástermelő nagyüzemeknek. A csibék sexálását öt japán szakember végzi. Egyelőre ezek nélkülözhetetlenek és utánozhatatlanak. nagyon magas munkatermelékenységet érnek el. Naponta 50—55 ezer napo.scsi bét sexálnak. 99,2 százalékos pontossággal. Ezzel szemben a pontosságra vonatkozó szerző dés részünkre 98 százalékot ír elő. ttlztie Nagahiro és Okio Ymada japán sexálók munka közben. (A szerző felvé telei.) MATIS PAVEL, Nitra A korszerű tényezők e** gyike az intenzív fajták alkalmazása pecsenyenyúl előállításra. Az Igények kielégítésének egyetlen járható útja a gyors növekedésű, kevés takarmány-igényű, kedvező hús-, csont arányú fajták tenyésztése és szaporítása. Ezen fajták legrangosabb képviselőle a kaliforniai és az űj-zélandi fehér. A hazai fajták közül a nagy bécsikék, de nem a 7—8 kg súlyú. Ezek közül a kaliforniai a legalkalmasabb pecsenyenyúl-előállításra. A 8—10 kg-os óriások ugyan mutatósabbak, mint a kistestű rokonaik. De nem ez a lényeg. Azért sem, mert az óriások elhelyezésre mintegy 40 százalékkal nagyobb ketrecet igényelnek. Az óriások fenntartásra 60 százalékkal több takarmányt fogyasztanak. Növedékeik 1 kg élősúly gyarapodást 42 százalékkal több takarmányból érnek el. Az óriás és intenzív fajták шшшшятят növendékei 3 hónapos korra csaknem azonos súlyúak, mégis az óriásoknál súlyo sabb csont, nagyobbak a lábak, a bőr, a bél, gyomor, s ennek következtében 25— 26 százalékkal kevesebb színhús jut a. mérlegre. Indokolt, hogy olyan tenyész tési módszereket és fajtákat alkalmazzunk, amelyek a gazdaságos nyúlhústermelésre legalkalmasabbak. (at) ЯШШШШ Milyen nyulat hizlalásra? i A Dunajská Streda 1 járás ** ban —, sőt lényegében az egész Csallóközben — alig van hagyománya a gyümölcstermesztésnek. Elődeink csak a legkedvezőbb feltételek között telepítettek gyümölcsöt, főleg almát, s azt is jelentősebb gondozás vagy szakértelem nélkül termelték. Némely földbirtokos kisebb-nugyobb ültetvényeket létesített a harmincas-negyvenes években. Később ezek a gyümölcsösök szolgáltak alapul a járás gyümölcstermesztésének 1963—1965 ben megindított fejlesztéséhez. A járási mezőgazdasági igazgatóság vezetésével ekkor vette kezdetét a mezőgazdságt üzemek termeléa többi között a gyümölcstermesztés fejlesztése is fontos feladat. A fejlesztés részben telepítést, új ültetvények létesítését is jelenti. Igen ám, de mit, milyen fajtákat ültessünk, hogy a lehető legnagyobb hatéjainkban sokan felteszik a kérkonyságot biztosítsuk? Napjainkban sokan felteszik a kérdést az országban és járásunkban is, de nem olyan egyszerű rá válaszolni. Ezért talán mérjük fel előbb járásunk almatermesztésének pillanatnyi helyzetét, elemezzük tapasztalatainkat és tegyük a mérleg serpenyőjébe az egyes fajták mellett vagy ellen szóló érveket, s csak azután mondjuk ki, melni. Természetesen azokat, amelyek minimális ráfordítás mellett a legnagyobb, a legjobb minőségű és minden évben biztos termést adnak. Járásunkban egyelőre 729,6 hektáron terem alma; ebből 42 százalék Jonathán, 18 százalék Starking, 27 százalék Golden Delicious, 5,5 százalék Starkrimson és 4 százalék Staymared. Ez is arra utal, hogy helytelenül jártunk el a fajtamegválasztáskor, mivel köztudott, hogy a Jonathán vegyszeres növényvédelme és metszése mintegy 25—30 százalékkal nagyobb ráfordítást igényel, mint az említett egyéb fajtáké. Vagy itt van például a termősének szakosítása és a legkedvezőbb adottságokkal rendelkező üzemek részben gyümölcstermesztésre szakosítottak. A nagyváros, a piac távol van, így túlsúlyban tárolásra alkalmas téli almafajtákat telepítettünk. Járásunk gyümölcstermesztésének fejlettségét elemezve először is meg kell jegyeznünk — elégedetlenek vagyunk a termelés összpontosításában elért eddigi eredményeinkkel. Negyedszáz üzemben összesen ezerhárom hektár gyümölcsöst létesítettünk, de ebből tizenhárom üzemben a minimálisan megkívánt ötven hektárt sem éri el a telepítés nagysága. Sajnos, mindössze öt mezőgazdasági üzem rendelkezik száz százhetven hektáros gyümölcsössel. A fajtaösszetétel sem a leg jobb. Főleg [onathánt, Golden Delicioust, Starkingot és Staymaredet ültettünk. Az úttörők többsége 50—60 százaléknyi Jonathánt telepített, amivel most ugyancsak sok a gond, a baj. Elsősorban a szomszédos Magyarországról ismert példát követve 7X3,5 méteres térállásban telepítettünk. Ma már tudjuk, kevés egy hektárra a 400 gyümölcsfa. Az NDK-ban 1500— 2500 csemetét ültetnek ugyanekkora területre és már a negyedik évben jobb eredményeket érnek el, mint mi egyáltalán. A? új ötéves tervidőszakban mit és hogyan tovább. A helyzetet négyféle szempontból — termelés, raktározás, értékesítés és fogyasztói igények — kell megvizsgálni. A TERMELŐ SZEMÜVEGÉN ÄT nézve a dolgokat, elsősorban azt kutatjuk, melyik fajtát vaigy fajtákat a legérdemesebb terképesség. Terméshozam szempontjából — a legfontosabb téli fajták közül — a Golden Delicious viszi el a pálmát, második hejven a Starkingot, utána a Staymared fajtát, és csak ezt követően, vagyis a negyedik helyen lehet említeni a Jonathánt. A Golden Delicious aránylag kisebb ráfordítás mellett a legtöbb termést nyújtja járásunkban, viszont a legelterjedtebben termesztett Jonathan terméshozamát évente mintegy 40 százalékkal csökkéntl a tetemes károkat okozó* almal'alisztharmat. FONTOS KÖVETELMÉNY — A RAKTÄROZHATÖSÄG A téli almafajták elbírálásában nagy fontosságot kell tulajdonítani az elállóságnak, a termés raktározhatóságának. Járásunkban egyelőre három tároló kapacitás van: a Trhové Mýto-i hűtötároló 150 vagonnyi, a topofníkyi 70, a Dunajská Streda-i Agrofrigor tárolója pedig 600 vagon gyümölcs tárolására alkalmas. Hat év alatt aránylag gazdag tapasztalatokra tettünk szert az alma tárolásával kapcsolatban. Észrevételeink szerint, fajtáink közül a Staymared a legelállóbb. Ennél tapasztaltunk legkisebb veszteségeket (párolgás és rothadás), de ebből tárolunk a legkevesebbet is. Második helyen a Sbarkrimsont kell megemlíteni, mivel az utóbbi években kiváló tárolhatóságával ugyancsak felhívta magára a termelők figyelmét. A jonathán már valamivel kevésbé jól tárolható — a veszteség esetenként változó és 5,1—18 százalék között mozog. A Golden Delicious esetében főleg a párolgási veszteségek nagyok. Ennek oka többnyire az, hogy a tárolóházban nem tartják be a (Folytatás a 2. oldalon.) A TopoTnikyi szii vetkezet 65 hektá ros almaiiltetvé nyéböl tavaly 40 hektár már termett. Itt is a Jo náthán foglalja el a legnagyobb területet, utána a Starking, a Starkimson és a Gulden l)elicius következik. Tavaly előtt 250 mázsa almájuk lermett hektáronként. A múlt évben a szeszélyes időjárás megtépázta a reményeket, mégis volt min fáradoz-* niuk a szüreteinknek. Átlagosan 44 mázsa gyümölcsöt kellett leszedniük egy almafáról. IFénvkénezte:
