Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-02-21 / 7. szám
/ 8 .SZABAD FÖLDMŰVES, 1970, február 2í. Шш Ши Az elmúlt évtized elején a Dunajská Streda-í (dunaszerdahelyí) járás a nyugatszlovákiai kerületben még a mezőgazdaságilag elmaradott járások közé tartozott. Ezt a gabonafélék csekély hektárhozama okozta, beleértve a kukoricáét is. Ennek következménye az állattenyésztés alacsony színvonala volt, s ami a nem kielégítő tejtermelésben, továbbá a sertések és a hízómarhák kis súlygyarapodásában, valamint a baromfi alacsony színvonalú tojástermelésében nyilvánult meg. Az okfejtés egyöntetűen bebizonyította, hogy a csekély takarmányalap és főként az abraktakarmány általános hiánya a további fejlődés kerékkötője. A szemes takarmányok termelésének növelése az őszi búzával lehetséges, márcsak azért is, mivel ebben az időszakban a kukorica termesztése nem váltotta be a hozzáfűtött reményeket. Ezért a járási pártbizottság, valamint a járási mezőgazdasági igazgatóság a helyzetből kivezető egyedüli helyes utat a búzatermesztés egyetemes megoldásában látta, vagyis olyan fajta beszerzésében, amely megdőlés nélkül képes nagyobb mennyiségű tápanyag, főként nitrogén felvételére. Továbbá, az alapvető agrotechnikai munkák végzése az egyes dolgozók teljes felelősségének és fegyelmezettségének fokozása útján, valamint a tápanyagellátás javításával Óldhatő meg. Ebből a felismerésből kiindulva 1961-ben a Magyar Népköztársaság közvetítésével a járás történetében először hoztuk be a Bezosztája, 1962—1963-ban pedig a Mironovszkája 808 búzafajta vetőmagját. Ebben az időszakban mindkét fajta világviszonylatban is csúcsteljesítményeket nyújtott és jobb tápanyagellátással, valamint agrotechnikával rövid tíz év leforgása alatt a hektárhozamok megkétszereződésének alapjául szolgáltak. Ezekben az években felvettük a személyes kapcsolatot Kemeszlo akadémikussal, a Mironovszkája búzafajta nemesitőjével, aki járásunkat többször felkereste, és mi is meglátogattuk őt. A Mironovi Növénynemesítő Állomásról további, jelenleg is kiváló búzafajta, a Jubilejná 50 vetőmagját sikerült beszerezni. Kapcsolatunk Krasznodarból Lukjanenko akadémikussal és munkatársaival is igen jő volt. Több ízben felkerestük a Krasznodari Vetőmagnemesítő Intézetet, ahol búzafajták vetőmagján kívül rendkívül értékes termesztési útbaigazítást kaptunk. A vetőmagnemesítö állomás 1967-ben történt meglátogatása alkalmával. hozhattuk magunkkal a 10 kg mennyiségű első Kaukaz és Aurora búzafajta eredménye alapján. Az egész stratégiai tervet kizárólag úgy lehetett megvalósítani, hogy az összes átgondoltan feldolgozott és Javasolt intézkedéseket a lehető legrövidebb időn belül és teljes mértékben végrehajtottuk. Ezen a szakaszon a legfontosabb szerepet az SZLKP Járási Bizottsága játszotta. Összegezte az egyes tudományos intézetek következtetéseit, majd kidolgozta saját stratégiáját, miként lehet mindezt érvényesíteni az alapszervezetekben, a mezőgazdasági üzemekben -és közvetlenül az emberek tudatában. Szervezett és értékelt, dicsért és bírált. Ilyen aprólékos, fáradságos munkával sikerült megvalósítani az egyetemes búzatermesztés modelljének kérdéskörét. Ha visszatekintünk a megtett útra, úgy Önellátottság írta: BARTOS A. mérnök, a Dunajská Streda-i JMI vezetője. vetőmagot. E fajtákat nagy odaadással és következetessséggel kezdték szaporítani előbb a Solary-i JSósszigeti) Vetőmagnemesítő Állomás dolgozói, később pedig a Veľká Paka-i (Nagypakai) Efsz tagjai. Ezek a fajták képezték alapját 1974-ben a járás hektáronkénti átlagban elért 58 métermázsás búza terméshozamának. Az alapvető agrotechnikai munkálatok megoldása során módunkban állt teljes mértékben igénybe venni a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola aktív segítségét, mégpedig a növénytermesztési katedra dolgozóinak személyében, Spaldoű akadémikus vezetése alatt. Nagymértékben hozzájárult még az alapvető agrotechnika megoldásának kérdéséhez Professzor Dr. DrezgiC, (Jugoszlávia) Újvidékről. A tápanyagellátás megoldásának módját az említett nitrai főiskola tevékeny hozzájárulásával évről évre javítottuk, saját félüzemi kísérleteink hiszem, tiszta lelkiismerettel állapíthatjuk meg, hogy jő munkát sikerült végeznünk, hiszen 1961—1962—1963- ban, a járási mezőgazdasági igazgatóság hatáskörében levő üzemekben 80 ezer 606 tonna búzát, 1973—1974— 1975-ben pedig már 266 ezer 218 tonna búzát sikerült termeszteni. Népgazdaságunk, tekintettel a világban jelenleg kialakult helyzetre, ma még hatványozottabban igényli a gabonaféléket, mint azelőtt. A Dunajská Streda-i járás gabonából önellátóvá vált. Végezetül ezúton Is köszönet eredményeink szervezőjének a kommunista pártnak, hogy kimagasló eredményekhez vezetett minket. Köszönjük a szovjet vetőmagnemesítőktöl kapott kiváló gabonafajtákat, a szovjet nép önzetlen segítségét, amellyel ezeket nekünk átnyújtotta, köszönjük továbbá traktorosaink, műszaki és szervező dolgozóink odaadását, fegyelmét és munkában valő helytállását. A jő példát mutató szövetkezetek közé tartozik a Dunajská Streda-i járás területén levő Trhové Mýto i „Csehszlovák—Szovjet Barátság“ Egy séges Földművesszövetkezet. Az ötödik ötéves terv utolsó évében tizenhárom vagonnal több gabonát, egy vagonnal több húst adott el a tervezettnél és a tejeladási szerződéses kötelezettségét is túlteljesítette. Felvételünk Horváth Ilonát, a fejőberendezés példás kezelőjét mutatja be munkaközben. Foto: CSTK е'.;м 0МУНИСТ ; Oo'js Coaorj»a«w ejSe*«T>gfo ■•■■veтч КПСС И ei л ее m are C •••♦ о аепутв»е»"»ру «« v ■'! "'-r— Közönséges munkáscsalád. Vlagyimir Alekszandrovics és Nyina Alekssandrovna Kovalenko, a szaratovi Sarló és Kalapács üzem egyszerű dolgozói. Három gyermekük van. Pavel és Vera technikumban tanul, Petya, á legfiatalabb, ipari szakintézetbe jár. E család életében a kilencedik ötéves terv éveiben történt változások egyike annak a számtalan bizonyítéknak, hogy következetesen megvalósul a szovjet emberek jólétének állandó fokozására irányuló politika. 'Abszolút pontossággal kiszámították: Я Kovalenko-család költségvetése 1974-ben 4573 rubellal és 92 kopekkel bővült, vagyis az 1970. évi szinthez viszonyítva több mint húsz százalékkal. Mindez az élelmiszerek, iparcikkek, szolgáltatások szilárd állami árának feltételei között történt. Természetesen, gazdagabb ietr a család asztala, Iй mm I r * r Eros baratsag értékes tárgyak kerültek a lakásba. Kovalenköék kulturális igényei is megnőttek: 128 rubelt és 35 kopeket költöttek film- és színházi előadások, cirkuszi műsorok megtekintésévé, Az SZf^P a nép jólétével való törődésben látja tevékenységének legfőbb értelmét. Íme néhány adat. A kilencehozparasztok munkadíjazása 25 százalékkal emelkedett. A béremelési intézkedések több mint 75 millió ember keresetében tükröződtek vissza. A nyugdíjasok, segélyek és ösztöndíjak emelése folytán átlag 40 millió szovjet ember jövedelme gyarapodott. A társadalmi fogyasztási alapokból törEgy családi költségvetés tükrében dik ötéves terv éveiben a Szovjetunió nemzett jövedelmének körülbelül a négyötödét fordították a népjólét fokozására Megjegyzendő, hogy ebben az Időszakban 1,7-szerte többet fordítottak életszínvonal-emelő intézkedésekre, mint az előző ötéves tervidőszakban. A munkások és alkalmazottak munkabére átlag húsz százalékkal, a koltént fizetések és juttatások 1,4-szerte nagyobbodtak. A maga összességében az egy főre számított reáljövedelem ,24 százalékkal javult. A tizedik ötéves tervben az egy lakosra számított reáljövedelem 20— 22 százalékkal gyarapodik, vagyis még jobban fog élni a Kovalenkocsalád, a szovjet családok ezrei és százezrei. J. SCSEGI.OV A balakovoi kerületben 50 kollektív tagja van a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaságnak. Köztük sok kolhoz és szovhoz is. Négy gazdaság ver senyben áll a Dunajská Streda i (dunaszerdahelyi) járás földművesszövetkezeteivel: a Lenin Kolhoz az Orechová Potöö-i (dióspatonyi) Efsz szel, a Kommunizmus Ütja Kolhoz a Vydrany-i fhódos!) Efsz szel, a Sevcsenko Kolhoz a Topofníky-i (nyársadi) Efszszel, a Szmicska (Együttműködés) szovhoz a Calovoi (nagymegyeri) Állami Gazdasággal. A baráti vállalatok széles körű tapasztalatcseréje elősegíti a munka termelékenységének fokozását és a termékek minőségének javítását. ★ Az autőtraktor-pótaikatrészeket gyártő Engels Művek munkaközösségét csaknem negyedszázados barátság fűzi a tábori baráti Jiskra (szikra) üzem dolgozóihoz. Jelenleg a vál lalat valamennyi részlege, brigádja és osztálya kollektív tagja a Szovjet —Csehszlovák Baráti Társaság üzemi szervezetének. Szoros termelési kapcsolatokat tartanak fenn a cseh niíinkásokkal. Megszervezték az SZCSBT s a CSSZBSZ brigádfa és üzemrészlege címért folyó szocialista versenyt. ★ Szoros kapcsolatok alakultak ki a balakovoi hajójavító üzem és a szlovákiai vagonjavító művek, Munka Érdemrenddel kitünteteti üzem között. ★ A szaratovi és a bratislavai egyetem diákjai évente építő diákbrigádokat cserélnek. A bratislavai diákok már két éve építenek a szaratovi terület arkadaki körzetében egy állattenyésztési komplexumot, a szaratovi diákok pedig Bratislava és a környező városok tervezett ipari létesítményeinek építkezésén dolgoznak. I. LECKIH, a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság szaratovi területi osztályának titkára. Szgrafov, IpIy^.KiHöiÓjrfeó», « Volgawejiék büszkesége. jSz. Abramov felvétele.)' Ülésezett az SZLKP KB mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága JAN JANIK, az SZLKP KB titkárának vezetésével múlt hét végén ülést tartott az SZLKP KB mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága. Megtárgyalta a tavaszi mezőgazdasági munkák politikai és szervezési előkészületeit, a kukoricatermesztés fejlesztésének a hatodik ötéves terv időszakára vonatkozó aktuális kérdéseit. Foglalkozott továbbá az erdőgazdaságban létrejövő hulladékok felhasználását, iletve felszámolását meghatározó törvényjavaslat alapél veivel, a CSKP KB és az SZLKP KB októberi határozatai alapján az erdészeti-mezőgazdasági üzemek létesítésének koncepciójával, majd megvitatta azt a beszámolót, amely áttekintést ad arről, hogy az első félév folyamán hogyan van biztosítva a lakosság hús- és egyéb állati eredetű termékekkel való ellátása, s az 1976-os évben — az állatállomány helyzetének elemzéséből kiindulva — a közellátás szakaszán milyen távlatokkal számolhatunk. A tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészüléssel kapcsolatban a bizottság hangsúlyozta annak szükségességét, hogy mihelyt azt az időjárás lehetővé teszi, haladéktalanul hozzá keli látni a tavaszi munkákkal járó feladatok teljesítéséhez. Tudatosítani ■kell, hogy a kellő időben és jó minőségben végzett munka az előfeltétele a növénvtermesztés szakaszán előirányzott tervfeladataink teljesítésének és túlszárnyalásának. Rendkívüli figyelmet , kell szentelni továbbá a terimés, illetve a tömegtakarmányok veszteség mentes betakarítására valő felkészülésnek, mivel — mint azt a CSKP KB és az SZLKP KB októberi határozata is hangsúlyozta — a jó minőségű tömegtakarmányok termesztése elválaszthatatlan részét képezi annak a programnak, amely a népgazdaság gabonaszükségletének kielégítéséhez, az önellátottsághoz vezet.
