Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-02-14 / 6. szám

z Jelenleg nálunk befejezés alatt áll a pulykakakasok tenyésztésére szol­gáló egyemeletes ketrecek szerkesztése és kipróbálása. A Hostivicei GTÄ gyártmánya. Céljuk a pulykakakasok ondójának szedésével kapcsolatos fizikai megerőltetés kiküszöbölése. Az 1971—73-as évek folyamán megoldották „A pulykák egészévi terme­lésének ipari formái“ c. kutatási feladatot. A Dubini Efsz üzemrészlegén elért eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a javasolt technológia betartása esetén a mélyalmos hizlaláshoz viszonyítva a csarnok alapterü­letének 1 m2-ére nagyobb hústermelést, gyorsabb növekedést, az 1 kg súly­­gyarapodásra átszámított takarmányszükséglet csökkenését, a munkater­melékenység fokozását, valamint tüzelőanyag- és villamosenergia megta­karítást érhetünk el a pulykák azonos vágőértékének megőrzése mellett. A Hradec Králové-i Állami Gazdaságban jelenleg 600 tonna pecsenyepulyka termelésére szolgáló szakosított üzemet építenek. A hizlalóketreceket a gottwaldovi járásban levő jasennái KOVO üzem gyártja. Gyakorlati bevezetés előtt állnak a tenyésztojások termelésére szolgáló kétemeletes ketrecek is, a természetes párosodás megőrzésével. Ezeket a ketreceket a jasennái KOVO üzem gyártja. Jelenleg kipróbálás alatt állnak a kacsahizlalásra gyártott ketrecek a TelCi Állami Halgazdaságban. Ezektől ugyanolyan gazdasági hatékonyságot várunk, mint a pecsenyecsirkék hizlalásában. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: Z. Tegyenek javaslatot a sertések nagytenyészeteiben elérhető abraktakar mány-megtakarftás leghatékonyabb módjára. 2. Ismertessék az abraktakarmány megtakarításának legracionálisabb mód­ját az Önök viszonyai között. 3. Ismertessék a racionális baromfihizlalás feltételeit az Ünök viszonyai között. turnusok közötti Időszak, a vágóállatok kitelepítésétől az istálló új álla­tokkal való benépesítéséig nem lehet 7 napnál rövidebb. így előzhetjük meg az „tstállőuntság“ fellépését és Így biztosíthatjuk az állatok tartósan jó termelőképességét. A hizlalda befogadóképessége a malacozó egy kocacsoportjának létszámá­tól és a nevelőistálló kapacitásától függ. A hizlalda javasolt befogadóké­pessége 500—1000 sertés. Csehszlovákia sertéshizlaldáiban a következő istállózási módszereket al­kalmazzák: 1. A takarmány vályúba adagolásával üzemeltetett kutricák a száraz és e nedvesített takarmánykeverékek etetésére alkalmasak. A kutrica 10—15 sertés befogadására alkalmas. Fekvőhelyre (160 cm széles) és ürítőtérre (80 cm széles) oszlik. Az egy sertésre eső vályúrész 30—35 cm. Az istálló­ban az etetéssel egybekapcsolt irányított megvilágítást alkalmazhatjuk. Többnyire az ablakokon keresztüli tartós természetes megvilágítást érvé­nyesítjük. Az istálló padlóterületének jobb kihasználása szempontjából többnyire előnyös, ha nem létesítünk takarmányfolyosókat, és két kutrica­­sor vályúit összpontosítjuk. Ezek takarmánnyal való megtöltését mozgó­­vályú segítségével, vagy pedig a Nagyhizlaldák szakigazgatósági vállalat által szerkesztett „Pekol“ rendszerrel végezzük el. 2. A takarmány padlóra adagolásával üzemeltetett kutricákat a teljesen automatizált etetőberendezésből naponta 4—5-ször adagolt szemcsézett takarmányokkal való hizlalás céljaira készítették. Ezek előnye elsősorban az ürülék kitakarításának kisebb munkaigényessége, mível a sertések a fekvőhelyet tisztán tartják. További előnye, hogy nincs szükség vályúkra és a takarmány adagolása a kutrica egyetlen pontjára egyszerű műveletet jelent. Hátránya, hogy teljes mértékben a takarmánykeverék minőségének a függvénye, mivel nincsen lehetőség a takarmányadag más takarmány­félékkel való dúsítására, kivéve a savót, amelyet az önitatókba adagolha­tunk. A kutrica optimális szélessége 240 cm. A használatos takarmány­­adagolő-gépek, amelyek a takarmányt a fekvőhely padlózatának közepére szórják, egyszerre 12 sertés takarmányozását teszik lehetővé. A 12 állat számára gyártott kutricák optimális méretei 240X360 cm, ebből 240X280 cm a fekvőhely. A hizlaldák többnyire ablaktalanok és a világítást szabá­lyozzák. A világítótestek csak az etetés ideje alatt, kb. 20—30 percig vilá­gítanak, azután a sertések 5—7 órán át a sötétben pihennek. 3. Rácspadlós kutricák, ezeknek a nagy munkatermelékenységre való tekintettel nagy távlatai vannak. Az egy sertésre előírt 30—35 cm-es vá­lyúrész és a 0,60—0,65 m2-es optimális padlóterület betartása esetén a kutrica szélessége 180—190 cm körül mozog. Tekintettel a vályúból kitúrt és a rácspadló résein át a rácspadló alatti térbe hulló takarmány okozta veszteségekre ajánlatos a vályú mellett 30 cm széles szilárd padlórészt készíteni. A rácspadlós hizlaldákban lehet irányított, vagy teljes megvi­lágítást is alkalmazni. Nagy súlyt kell fektetni az egés.z évi alapos szellőz­tetésre és az optimális istállőhőmérséklef biztosítására. A rácspadlós hiz­laldákban a téli Időszakban ajánlatos a hagyományos hizlaldák hőmérsék­leténél kb 2 C°-kal magasabb istállőhőmérsékletet fenntartani. Fokozott figyelmet kell fordítani annak megakadályozására, hogy a külső levegő a rácspadlő alatti térségbe hatoljon. Ezeknek az elveknek a megszegése az állatok testmelegének a fokozott elvonásához, s ennek következtében a takarmányszükséglet fokozódásához vezethet. A Smificei Nagyhizlaldához tartozó rodovi állattenyésztő telepen levő kísérleti istállóban kipróbálás alatt állnak a Mezőgazdasági Gépkísérleti Kutató Intézet által javasolt kétemeletes elrendezésű hlzlalókutrlcák. En­nek célja az ístállótérségek fokozott mértékű hasznosítása. A kutricák két BEVEZETÉS Az emelkedő életszínvonal magával hozza az emberi manuális munka részarányának csökkenését. Ez a fejlődés megmutatkozik a lakosság élel­mezésében is. A fejlett társadalom szükségleteinek minőségi növekedését bizonyító alapvető mutatók az állati eredetű élelmiszerek — a hús, a tej és a tojás — fokozódó fogyasztása. Az állati eredetű élelmiszercikkek növekvő mértékű fogyasztását csakis a gyorsan fejlődő és rövid tenyésztési idejű állatok, a baromfi ős a sertés tenyésztésével vagyunk képesek fedez­ni. Az állati eredetű élelmiszercikkek fokozódó szükségletét nem a gaz­dasági állatok állományainak számszerű növelésével, hanem elsősorban azok termelőképességének a fokozásával biztosítjuk. A nagyobb fogyasztást jelenleg hazai forrásokból fedezzük. Csehszlová­kiában például a sertéshús mennyiségét az 1960-ban elért 369 670 tonnáról 1972-ben 618 000 tonnára növeltük. Ez 67 %-os növekedést képvisel. A CSKP KB 1971 márciusában a mezőgazdaság szakosítására és összpontosítására vonatkozó határozatot hozott, amelyben kitűzte az állattenyésztési termelés fokozatos iparosításának útját. Erre a fejlődésre a takarmánykészítő ipar teremti meg az előfeltételeket. A komplett takarmánykeverékek gyártása 1960-tól 1970-ig több mint ötszörösére emelkedett, az 1973-as évhez viszo­nyítva pedig több mint a hétszeresére. A sertéstenyésztés összpontosításának problémái A sertéshús ipari szintű termelése megköveteli az anyakocák összponto­sítását, hogy így biztosítva legyen az egyenlő súlyú szopósmalacok megfe­lelő létszámú csoportjainak a turnusos termelése, valamint az egy tenyé­szetből származó választott malacok egyidejű hizlalása. Az összpontosítás és a szakosítás fejlesztésének igen pozitív szerepe van a sertéshús terme­lésében, de ugyanakkor a gyakorlati életben megnyilvánuló bizonyos fokú ösztönösség egész sor másodrendű problémát hívott elő. Olyan esetekről van szó, amikor az összpontosításban látták a munkatermelékenység növe­lésének' döntő láncszemét. A sertések nagymértékű összpontosítása így összeütközésbe kerül a környezet védelmének elveivel, elsősorban a nagy­hizlaldákból származó ürülék hasznosításának megoldatlan problémája miatt. Komoly problémáról van szó, mivel semmi esetre sem engedhetjük meg, hogy az ürüléket megsemmisítsék, mert arra szükség van a mező­­gazdasági termelésben. _. A kutatás eddigi eredményei, a gyakorlati tapasztalatok és a külföldi felismerések szerint a híg sertéstrágyát legelőnyösebb a növénytermesztés­ben trágyázás céljaira hasznosítani. Az 1971—1973-ban különböző termelési viszonyok között végzett trágyázási kísérletek eredménye szerint ennek a hígított sertéstrágyának rendkívül nagy hatóanyagtartalma van s azokon a helyeken, ahol a vetésforgó keretében a híg sertéstrágyával rendszere­sen trágyáztak, jelentős ipari trágyamegtakarítást értek el. A vízgazdasági dolgozók és a higiénikusok véleménye is egyezik abban, hogy a híg ser­téstrágya ilyen formában való hasznosítása megfelelő, és ez a javasolt hasznosítási rendszer egyúttal megoldja az Állami Állategészségügyi Igaz­gatóság azon irányú követelményeit is, hogy a híg sertéstrágya egészségre káros hatása semlegesítve legyen. « rácson, le kell takarítani. Előnyös az ürüléket a kezelőfolyoső és a kut­rica határán levő vertikális résbe húzni, amelyet a kutricába vezető ajtóra rögzített pánt takar. Az ürülék kitakarításának ezen módja esetén a kut­­ricát úgy kell kiépíteni, hogy a kocát a kutrica elülső részén lehessen kihajtani. Az elletőkutrica nagysága és elrendezése a szopősmalacok elválasztásá­nak időpontjától és felnevelésük módjától függ. Minden újabb típusú elle­­tőkutricában a kocát a szoptatás és a malacozás Idején két, egymástól 65—70 cm távolságra levő korláttal rögzíteni lehet. Ezzel csökkentjük a malacok agyonnyomásának veszélyét és a koca ürítését a kutrica hátsó részébe irányítjuk. Az Ágra Pfelouő által gyártott 225X230 cm nagyságú kutricák a 6—7 hetes korban hagyományosan elválasztott szopósmalacok esetében is megfelelő. Az egyik korlátnak a kutrica oldalfalához való to­lása révén lehetővé tesszük a koca kutricán belüli szabad mozgását. A szo­pősmalacok számára kijelölt terület megfelelő nagyságú és fekvőhelyet létesíthetünk rajta. A 180X230 cm nagyságú kutricákat az Uhlífske Janovice-i Kooperative gyártja. A szopősmalacok 3—5 hetes korban való elválasztására alkalmas, de ennek előfeltétele, hogy a koca az ott-tartőzkodás egész Ideje alatt rög­zítve van és arra sincs lehetősége, hogy megforduljon. Az ilyen típusú kutrica tűnik a legmegfelelőbbnek. A szopósmalacok 3 hetes korban való elválasztására a kutrica 150X230 cm-es minimális mérete bizonyult jónak. A GÉPSOROK ÉRVÉNYESÍTÉSE A gépesítést elsősorban a takarmány szállításának és tárolásának, a ta­karmányok szétosztásának, az itatás és a trágyakitakarítás szakaszán ér­vényesítjük. A kocák elszállásolására szolgáló új épületekben az egyenle­tes táplálás, a takarmány könnyű adagolása és a nagy munkatermelékeny­ség elérése érdekében az állatokkal elsősorban komplett takarmánykeve­rékeket etetünk. A takarmánykeverékeket csaknem kizárólag ömlesztve, pneumatikus ürítési! tartálykocsikkal szállítják. A takarmány Istállón be­lüli szétosztásának módja a takarmánytól és az istállőzás technológiájától függ. A komplett takarmánykeverékek egyéni adagolására az Ágra К Ideal és a Bios BAK 5H jegyű adagológépet használják. A száraz takarmány­­keverékek csoportos' kutricákba való adagolását a P—Ideal és az S—Ideal adagológéppel végzik. Minden adagológép automatikus vezérlésű, időprog­ram szerint dolgozik. Az állatgondozó csupán a takarmányadag nagyságát állítja he. A száraz vagy nedves takarmánykeverékek adagolására a gazdasági tö­megtakarmányok esetleges hozzáadásával a Popra és a Supra mozgó ta­karmányszállító kocsit használják. Hátrányuk a fokozatos etetés, ami a várakozó állatok nyugtalanságával jár és az adagolás sem pontos. Előnyük az univerzalitás. A sertések minden csoportjának itatására a szopókás, ltatőcsésze nélküli Cnitatőkat használjuk, ezek biztosítják az Itatás higiéniáját. A kocaszállásokban almozás nélküli üzemelést alkalmaznak. A rács alatt összegyűlt ürülék kitakarítására tolőlapátot használnak. Ott, ahol időn­kénti almozással számolnak (fiaztatő), körben futó kaparóláncot alkal­maznak. A SZOPŐSMALACOK ELSZÁLLÁSOLÁSA A szopősmalacok leválasztásának Időpontját a hagyományos 8. hétről a 3—5. hétre rövidítettük, s ezzel szükségessé vált az olyan speciális istálló­it) z

Next

/
Oldalképek
Tartalom