Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-09 / 32. szám
1875 augusztus 9, SZABAD FÖLDMŰVES Jóminőségíí munkával... GYORS ÜTEMBEN VÉGZIK A TARLÔHÄNTÁST re megszabott feltételek szerint versenyeznek a lehető legjobb eredményért. A Nová Bodva-i és a Košice— Šacai Efsz, valamint Valaliky Állami Gazdaságban dolgozó ifjúsági szervezet valamennyi tagja bekapcsolódott a nemes versenybe. Iván Sándor GYORSAN MEGJAVÍTJÁK A GÉPEKET A Kráľovské Chlmec-i (Királyhelmeci) Állami Gazdaság vezetősége a gépek és gépi berendezések célszerű és gazdaságos kihasználásának céljából ifjúsági gépesítő csoportot alakított. Amint Csákó István, a csoport vezetője elmondotta, mindössze hatan indultak. Rendelkezésükre bocsátottak 11 kerekestraktort, három hidraulikus tárcsázót, szintén három szalmabegyűjtő pótkocsit, őt ekét és négy silókombájnt. Jelenleg már 16 tagúra gyarapodott a csoport, új gépeket kaptak, többek között 26 kerekestraktorral rendelkezik. Az ifjúsági csoport csúcsmunkák idején ott segít, ahol a legnagyobb szükség van rá. Vállalást tettek a termés minél kevesebb veszteséggel történő begyűjtésére. A szalma 60 százalékát ők hordták kazlakba. A csoport tagjaival szinte minden gazdasági részlegen találkozhatunk. Most, a nagymennyiségű zöldanyagot szilázsolják. Közülük a legnagyobb teljesítményt Kondás István traktoros nyújtotta, aki naponta 600—650 mázsa silótakarmányt szállított a tartósító helyre. Szalmából 283 mázsát szállított kazalba. A kisebb üzemzavarokat a csoport szakképzett tagjai rugalmasan és gyorsan távolítják el. Kötelezettségvállalásuk értelmében a gépek gazdaságos kihasználására az üzemanyaggal és a pótalkatrésszel való takrékosságra törekednek. A jövőben külön műhelyük lesz, amelyben szintén igyekeznek jó munkát végezni. Ha a helyzet úgy kívánja, szombaton és vasárnap is dolgoznak a határban, vagy a javítóműhelyben. A kultúrnövények ádáz ellensége Danes Ilona, a dohánycsoport vezetője, Kovács Arpádné és Varga Irma —j már hosszú idő óta dolgoznak a dohánytermesztésben. Az Ipoly mentén nagyon régen foglalkoznak dohánytermesztéssel. Hajdanában a Veliká nad Ipfom-i (vilkei — losonci járás) és környékbeli földbirtokosok, nagygazdák dohányát rendszerint jó áron vásárolták meg a „dohánybeváltókban“. A hagyományok alapján — még a kezdet kezdetén — az efsz-ben is termeszteni- kezdték a füstölni való alapnövényét. Elsők közt Vilkén épült fel a villanyszáritó. amely lehetővé tette, Már a jövő évi termésre gondolnak (Folytatás az 1. oldalról.) is volt egy 15 hektáros tábla, ahol 66,50 mázsás volt az átlaghozam. De ahol nem volt jégverés, átlagban is elérték az 58 mázsát. Volt néhány hektár Libelola fajta is. abból 66,73 mázsás hozamot értek el. Természetesen a legjobban bevált fajtákból vetnek az ősszel. Emellett új fajtákkal is kísérleteznek. Különösen olyanokkal, amelyeknek erős a száruk, és még a jégeső sem töri le. A vetőmagot nagy gonddal tisztították és tárolták — gondoltak arra is, hogy a legjobban beváltakból a közeljövőben társuló szövetkezetek több részlegére is juttassanak. A GÉPPARK ERŐSSÉGÉTŐL FÜGG A Zemianska Olča-i (nemesócsai) Efsz vezérkarát a határban találtuk. Csémi József mérnök, a szövetkezet elnöke. Szabó Gyula agronómus és Веке Károly gépesítő, az aratás befejezését várták. A kombájnok a zabot aratták, vágták az utolsó táblát. — Még ezen a kis táblán is megszenved az ember és a gép — említi az elnök. Ez is szemlélteti, milyen nehéz volt az idei aratás. — Milyenek voltak a hozamok? — Gyengébbek mint tavaly, holott még június végén rekordtermést vártunk. Hiába az időjárás nagy úr felettünk. A mostohasága miatt árpából csak 42 mázsás volt az átlaghozam, búzából viszont elérjük a 50 mázsát. Persze akadtak olyan táblák is, ahol Szávából 72, Kaukaz fajtából pedig 82 mázsás volt a hozam. — Hogy haladnak a szalma, betakarításával? — Igyekszünk. Fele részben préseljük, a többit takarmány felszedővel gyűjtjük be. A sürgős munka elvégzésénél jelentős segítséget nyújtanak az állattenyésztésben dolgozók és a vakációjukat töltő diákok. Az előzetes számítások szerint augusztus 6-ára végzünk vele. — Tarlóhántást vagy középszántást végeznek? — Véleményünk szerint, ahol erős a géppark, ott tarlóhántás sem okozhat gondot. Van ennek bizonyos előnye. Gyorsan kikelnek a gyomok és oldódnak fel a szerves anyagok. Ezért mi főleg tarlóhántást végzünk. Természetesen 12—14 nap után sor kerül a vetőszántásra, ahol bedolgozzuk a műtrágya kétharmad részét. Persze. az lenne az ideális, ha a jövö év kenyere magvának nagy részét nem kellene gabona után vetni. Látja, ott a közelben levő lucernatáblát ma délelőtt már vetés alá szántottuk. Ott minden bizonnyal nagy hektárhozamot érünk el jövőre. A csicsôi szövetkezetbei) szintén tarlószántást végeznek. A kolozsnémai vezetők viszont a vetöszántás mellett törnek lándzsát és a műtrágya kétharmad részét már most bedolgozzák a földbe. Csallóköz jelentős részében kihagyják a tarlóhántást és 24—26 cm mélyen vetőszántást végeznek. Az utóbbi éve.kben elért termelési eredmények azt igazolják, hogy nem tévedtek. De azt 'hiszem mindenek felett a legfontosabb, hogy minél előbb elvégezzék a középszántást, vagy tarlóhántást, nftrt ez jelentősen befolyásolhatja a jövő évi termést. A délutáni órákban is mindenütt zúgtak a gépek, ahol akadt még aratnivaló: A nyárasdi határban egy aránylag kis tábla zabföldön nyolc kombájn is „szorongott“. Nagy Jenő vei, az éppen befordulni készülő kombájnossal váltottam néhány szót. — Hányadik vasárnap aratnák? — kíváncsiskodtam. — A harmadikon és talán az utolsón. Különben eszünkbe se jutott, hogy ünnep van. Ha az időjárás^ engedte, kora reggeltől, este 8-ig*, fél kilencig üzemeltettük a gépeket. Node a legjobbakat... Nem- szeretnék kimaradni a következő térőböl. TÖTH DEZSŐ A gépek maximális kihasználása fontos feladat. A ne mesócsai szövetkezetben még vasárnap sem térnek haza üresen a szalmafelszedo pótkocsik. Az utolsó szállít mányt a szövetkezet állattenyésztési farmjára viszik, hogy azt azonnal felhasználhassák almozásra. Az utolsó eresjttés. Foto: —U — baj. Biztosan kevesebbet adagoltak á kelleténél. Gondolom ott is tévedtek, hogy a Cikkelyes-dűlőbe tervezték a dohányt, ahol a talaj nem legmegfelelőbb. Pedig már jól tudhatnák, hol terem meg határunkban legjobban, a káros, de fontos ipari növény. Afelől is érdeklődtem, mennyi a tervük, s ha túlteljesítik, milyen prémiumban részesülnek. Erre nem kaptam választ, mert a csoport vezetője sem tudta, mit terveztek a részükre. Valóban a dohánynak egy része nagyon silány és sárga, i Látni lehetett, hogy nagy fűből „bontották ki“, tehet, a kedvező időjárás következtében még megerősödik. De valami kiváló termést nem igen várhatnak. Hasonló a helyzet a szövetkezet szőlőbirodalmában is. Ott sem sikerült a vegyszeres adagolást „eltalálni“ s az embernyi fűben nehezen boldogul a néhány idősebb asszony és a nyáron segftkező diákok. A vegyszer pontos adagolása komoly szakmai tudást igénylő munka. Ha valamelyik szövetkezetben nincsenek ez irányban jól képzett szakemberek, miért nem veszik igénybe a járási mezőgazdasági igazgatóság segítségét? A mezőgazdasági igazgatóság nemcsak irányító, hanem egyben szakmai tanácsadó szerv is. Minden bizonnyal szívesen állnak a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére, ha bizalommal fordulnak hozzájuk. Kovács Tibor, a szövetkezet agronómusa: — Nem régen dolgozom az egyesült szövetkezetben. Azt hiszem az_ asszonyoknak bizonyos mértékben igazuk van. *A jövőben sokkal nagyobb szakértelemго о 1 J.- oll allrnlma7ni uoouc7dpűo m-nmirfact A trebišovi ftőketerebesi) járásba) Is sikeresen végzik a nyári munkákat A polany-i (bodrogközi) szövetkezet ben az előre kidolgozott terv szerin dolgoznak. Előrelátással a vetőmagrí szánt 120 hektárról gyűjtötték be,i búzatermést. Dicséretet érdemelne! azért, hogy a gabona begyűjtésévé egyidöben gyors ütemben halad í szalma összehordása és a tarlóhántás is. A szovjet Kirovec traktorral na ponta hosszabbított műszakban dől goztak. A közös gazdaság elnökéne! véleménye szerint a gabonafélék hek tárhozama 40 mázsa körül lesz. A lelesi egyesült efsz bácskai gaz dasági részlegén találkoztunk Kole szár Gábor főagronőmussal. Elégedeti volt a munkálatokkal, emberek és gé рек ugyancsak helytálltak a nehéa körülmények között is. A Zetíni (zétényi) Efsz főagronómusa Bohács János, dicsérőleg nyilatkozott úgy a közös gazdaság, mint a vraiiovi járásból érkezett kisegítő kombájnosok munkájáról. Csarnoko vies László a szövetkezet elnöke, elárulta, hogy a felvásárlási tervet 101 százalékra teljesítette és még terven felül is adnak az állami raktárakba. A szalma begyűjtésére és a tarlóhántás meggyorsítására ebben az üzemben is rendkívüli nagy gondot fordítanak, mert tudják, hogy ezzel biztosítják a sikeres indulást, a nemsokára kezdődő őszi vetésre. Marczi Ödön * FOKOZODÓ AKTIVITÁSSAL • Az ötödik ötéves terv utolsó évében a kosicei (kassai) járás mezőgazdasági dolgozói is fokozott erőfeszítéssel szorgoskodnak. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a szálastakarmf nyokat az előző évekhez viszoriyítvi tíz nappal korábban gyűjtötték bi ' Jóval több takarmányliszt készü mint az elmúlt évben. Ezen a téré különösen a períni (perényi), és őt őejovcei (csécsi) közös gazdaság je leskedett a legjobban. A nyári műt kák is igazán sikeresen folytak. A arató-cséplőgépeket a szükségletűé megfelelően sikerült átcsoportosítan Vajányi László, a Buzicai (buzitai Efsz elnöke elmondotta, hogy eg időben mintegy 25 kombájn doígozot a gabonatábláikon. A hektárhozar megközelítőleg 40 mázsa desz. Csáj István, a Ceőejovcei Efsz'eTnöke szin tén bizakodó, és általában elégedet a terméseredményekkel. Harcsár And rás mérnök, a Ruskovi Efsz elnöke kissé „fázósan“ nyilatkozik. Lényegé ben igaza van, mert a talajvíz sol gondot okozott, mintegy 700 hektároi kellett volna már régebben elvégezn a talajjavítási munkálatokat. A járási nemzeti bizottság munka ügyi osztálya 125 szakembert, főlej gépjavítókat és gépvezetőket biztosi .tott a mezőgazdasági üzemek megse gítésére. Az első gabonát az állam raktárakba a Nová Bodva-i (Üjbod vai) Efsz szállította. A testvéri ősz szeíogás egyik szép példája, hogy í Budulovi (Bodollói) Efsz-berí magyar országi főiskolások segítenek a tér més betakarításában. A nyári munkákat végző dolgozók ról általában jó a gondoskodás, azon ban olykor zavarok keletkeznek a; alkoholmentes italok, a kenyér és t tej szállításában. Emiatt a dolgozói több esetben nem jutnak elég gyor san hozzá a szükséges üdítőitalokho: és a megfelelő élelmiszerekhez. Az „egy szem búza se vesszen kárba“ jelszó mozgósító hatására 34 ifjúsági szervezetből 830 fiatal jött г mezőgazdasági üzemekbe, az igénye« munkák végzésére. A fiatalok az előhogy gyorsabban, jó minőségű dohányt adjanak el az állami felvásárló üzemeknek. A dohánytermesztés váltakozó szerencsével folyt. Voltak jó évek, amikor kiváló eredményeket értek el, de rosszak is akadtak, s alacsony volt a hektárhozam, gyenge a minőség. Az utolsó esztendőkben valahogy nem akart beválni a dohány és kevés pénzt hozott a közös konyhájára. Az irányítók keresték az okokat, végül úgy döntöttek, hogy olyan asszonyra bízzák a dohánycsoport vezetését, aki elejétől együtt dolgozik a csoport tagjaival, és jó szót értenek. A választás Danes Ilonára esett, aki az elmúlt két évtizedben mindenféle munkát végzett (villanygép kezelését is) a dohánycsoportban. Ilonka néni nehezen állt kötélnek, de a többi aszszony biztatására, mégiscsak vállalta a nem éppen könnyű feladatot. A szövetkezet vezetősége sokoldalú segítséget Ígért neki. s ezzel úgy látszott, minden a legjobb mederben halad. A minap a vilkei dohányszárítóhan asszonyok szorgoskodtak, készítették , elő a helyiséget az új dohánynak. — Milyen lesz az idei termés — érdeklődtem Ilonka nénitől. — Nem nagyon reménykedhetünk. Ezen aligha lehet csodálkozni, hiszen néhány héttel ezelőtt úgy nézett ki a dohányparcella, mint a virágos rét. A kapálás — úgy is mondhatnám a gyomlálás — után meg a dohány egy része olyan, mint a kikirics. : — Hogy hogy? — Azt hiszem, a vegyszerezéssel volt-TDe nemcsak a Veliká nad Ipfom-i határban van baj a vegyszerezéssel. A közelmúltban Luöenecről (Losoncról) utaztam Bratislavába. A vonat ablakán keresztül kíváncsian figyeltem a kombájn nyíró-kaszája alá érett gabonát. Szomorúan észleltem, hogy sok helyütt olyan volt, mint a pompásan virágzó rét. Másutt a gyomfű magasan átnőtte a ledőlt rozsot, zabot, árpát, búzát. El lehet képzelni, milyen keserves lehetett az aratás, mennyivel több üzemanyag kellett, jóval több idő, nagyobb volt a szemveszteség. és természetesen kisebbek a hektárhozamok. Ahogy elhagytuk a Nitra fölé csúcsosodó Zobort, és közeledtünk a trnavai járáshoz, minden cgycsapásra megváltozott. A ledőlt vagy álló gabona szép sárgán csillogott, alig lehetett látni itt-ott zöldéin gyomot. Ezt tapasztaltam a csallóközi rónán, s a nyugat-szlovákiai kerület több járásában. Azt hiszem, ez nem volt véletlen. A vegyszerek szakszerű használata napjainkban korparancs. \ mezőgazdasági nagyüzemekben csak úgy tudjuk eredményesen felvenni a harcot gyomnövények ellen, ha rendszeresen vegyszerezünk. Ennek legtöbb vezető tudatában van. Sajnos, akadnak olyanok is, akik sajnálják a pénzt, a fáradságot, nem szívesen olvassák a szakkönyveket, folyóiratokat. Márpedig mindenütt élni kellene a lehetőségekkel és a szakszerű vegyszerezéssel kiirtani a kultúrnövények legveszedelmesebb ellenségét. —tt—
