Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-02 / 31. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 13?5 eugusítae 2. novemberi határozatainak teljesítéséért Д politikailag és gazdaságilag egyaránt nagy jelentőségű, jubileumi évből immár hét hónap eltelt. Nocsak, lássuk miként igazodtak mezőgazdasági üzemeink vezetői,, dolgozói az 1975-ös év sarkalatos elvéhez: Takarékoskodj — energiával, anyaggal. pénzzel, idővel! Általában elmondható: kevés kivételtől eltekintve, mezőgazdasági üzemeinkben jó visszhangra talált a CSKP KB 1974 novemberi és az SZLKP KB ez év januári plénumhatározata. amely főleg a termelés-, valamint az üzemszervezés ésszerűbbé tételére, az energia- és anyagtakarékosságra, a beruházási eszközökkel, a termőfölddel való célszerűbb gazdálkodásra, a gépek és a munkaidő jobb hasznosítására, a termelési tartalékok feltárására és jobb kihasználására hívta fel a figyelmet. Ezek a plénumhatározatok mozgósító erővel hatottak. Mindenekelőtt a mezőgazdasági üzemek kommunistáira, a szocialista brigádmozgalomra, az újítókra és ésszerüsítökre. Párt szervezeti, majfl munkahelyi, üzemági gyűléseken megtanácskozták, milyenek a lehetőségeik a takarékosabb gazdálkodásra, a belső — és külső — tartalékok feltárására és célszerű hasznosítására. Ezeken a gyűléseken sok jó ötlet, hasznosítható javaslat, s kezdeményezés született. Meghányták-vetették azt is, miként lehetne a munka- és üzemszervezésen tökéletesíteni, az ellenőrzéssel szorosabban egybehangolva irányitani. Ezt követték a tervbe foglalt takarékossági intézkedések, jobbára személyekhez kötve — munkahelyi, vagy ágazati vezetőkre bízva — az operatív intézkedések betartásának rendszeres, időszaki ellenőrzését, akik kötelesek számot adni az illetékes vezetőknek arról, mit tettek a takarékosabb gazdálkodás elősegítése érdekében. BÍZTATÓ KEZDET Köztudott, hogy a takarékossági intézkedések gyakorlati előnyei csak jobbára az év vége felé válnak kézzelfoghatóvá. Mégis azt mondhatjuk, ezeknek az intézkedéseknek gyakorlati, üzemi és népgazdasági jelentősége felbecsülhetetlen. Annál is inkább. mert a dolgozók leleményessé ge. ötletgazdagsága, ésszerűségre törekvése jut előtérbe, méginkább kibontakozhat kezdeményező és alkn«ЧР tókészségük, formálódhat szocialista tudatuk. S nemkülönben az egyének, kollektívák önellenőrzése is meghonosodhat, amely minőségi változást eredményezhet, a termelés továbbfejlesztését szolgálhatja. S most a dolgozók önmaguk ítéljék meg, népgazdasági szempontból is mily nagy jelentőségű egy-egy jó ötlet. ésszerűbb és célszerűbb megoldás, vagy kezdeményezés... 17 Valószínű, a čičovi (csicsói) szövetkezet gépjavítói sem gondoltak mind járt, elöljáróban arra, micsoda jó megoldást „fundáltak“ ki, amikor a gépjavításnál nélkülözhetetlen perselyeket színesfém (bronz) helyett műanyagból, úgynevezett szilamidból kezdték előállítani, ami könnyebben beszerezhető, s emellett mintegy tízszerte olcsóbb. Ilymódon az évente mérlegelték. S rájöttek, hogy a múlt évi 465 ezer kWó villanyenergia bizony fölöttébb sok; ezt a mennyiséget csökkenteni lehetne a térvilágítás gazdaságosabbá tételével (istállók, raktárak, javítóműhelyek esetében, stb.). További lehetőséget látnak a megtakarítást illetően a fejógépek, tejhűtők, darálók, takarmányadagolók, műtrágyázók, szállítószalagok, s egyéb energiahordozók célszerűbb üzemeltetésében, s rendszeres műszaki ellenőrzésében. Ezzel két telepvezetőt bíztak meg ... Am megfontolás tárgyát képezhetné önálló energetikus alkalmazása. Ez hatványozottabb mértékben hozzájárulhatna energiatakarékossági célkitűzéseik valóra váltásához, különösen akkor, ha a dolgozókat anyagilag is érdekeltté tennék a takarékoskodásban; persze, a takarékoskodás semmiképp sem mehet a termelés rovására. NAGYOBB FELELŐSSÉGÉRZETTEL A tej- és hústermelés jövedelmezőbbé tétele sokrétű probléma. Tapasztalatok bizonyítják: az üzemek belső tartalékai épp ebben a termelési ágazatban nem hasznosainak kielégítően. S a lehetőségek felmérése is több helyütt felületes. Ha egy-egy ellenőrzés felszínre is hoz kisebb-nagyobb A takarékosság jegyében felhasznált 20(1 kg bronz a népgazdaság más ágazatában még fontosabb célt szolgálhat. Érdemes volna kiszámítani. valójában mennyi színesfém takarítható meg ilymódon a mezőgazdasági üzemekben, köztársasági, vagy országos méretben ... Mert, feltété lezhetö. hogy a öiőoviak ésszerű megoldása más Szövetkezetek gépjavítóit is hasonló cselekvésre buzdítja. Mit mutat ez a követésre méltó példa? Azt, hogy érdemes jobb, észszerűbb megoldásokon, hasznos ötleteken, újításokon törni a fejet. A dolgozók találékonysága jól jövedelmez, sokat hozhat a közös gazdaság javára. ha felkarolja a vezetőség. Csak szabad utat kell neki engedni; őzt a törekvést lefékezni — bűn. Vagy vegyünk egy másik jó példát. Á Nové Zámky-i (érsekújvári) Efszben is felmérték a takarékosabb gazdálkodás eddig ki nem aknázott lehetőségeit. Többek között a villanyáram évi fogyasztását is bíráló szemmel hibákat, az ezt követő javító intézkedéseknek kevés a foganatja. Ezt a legmarkánsabban bizonyítják az évről évre ismétlődő bajok, szervezési fogyatékosságok. Közismert tény: takarmányfehérjékből mind ez ideig behozatalra szorultunk. Borsos áron, valuta ellenében jutottunk hozzá (hiszen a világpiaci árak vészesen emelkednek!). Ettől függetlenül szövetkezeti vezetőink — tisztelet a kivételnek —, mint a Veľké Kapušany-i (nagykaposi) BÉKE ben és másutt —, nem gondoskodnak elegendő és jó minőségű szálastakarmány termesztéséről. így történhetett meg olyan eset, hogy az év első három hónapjában a tejhozamátlag naponta még a három litert sem érte el (egy jól tejein kecske is ad napjában 3 litert!!!). Igaz, hogy április hónapban ez a hozam a duplájára emelkedett, ám ez mit sem változtat a szívderítőnek éppen nem nevezhető tényen. Azon. hogy az istállók falán bújócskát játszik a virgonc szél, s a tetőzeten hecsurog az eső. Legalábbis ez a helyzet a ruskai iizemrészlegen... Mikor szüntetik meg ezt az áldatlan állapotot? ... Az ilyen tér melési adottságok közepette szinte kizárt a tervfeladatok teljesítése — az abraktakarékos tej- és hústerme lésről szó sem lehet . .. Csak úgy, ha túlzott mértékben az állami alapokra támaszkodnak. S erre pedig egyetlen mezőgazdasági üzem sem alapozhat. Még a brehovi, a éelovcei, a Maié Ozorovce-i és más szövetkezet sem. ahol jócskán túllépték az 1 liter tej előállítására megszabott abrakfogyasztás tervét — 0,25 kg helyett 0,42—0,53 kg-ot használtak fel. Nem sokkal jobb a helyzet a sertés-, valamint marhahústermelést illetően sem; hiszen a plechaticei szövetkezetben a sertéshús kilogrammját a tervezett 4 kg helyett 5,65 kg abraktakarmányból állították elő. Tanulmányozhatnák a vojéiceiek, a lelesziek takarmányozási módszerét, ahol 3,16—3,76 kg abraktakarmányból „hoztak ki“ egy kiló sertéshúst. TAKARÉKOSSÄGI ANKÉTOKAT! Csupán néhány konkrét példát hoztunk fel annak érzékeltetésére, melyik szövetkezetben miként értelmezik a takarékosabb gazdálkodásra figyelmeztető pártplénum-határozatokat. Részletesebb áttekintésre ehelyütt nincs módunk, ám a fentiekből kitűnik: ott, ahol a takarékosság elvének következetes gyakorlati érvényesítése vezetők, dolgozók szívügye, ez eredményekben is megmutatkozik. Tanulságlevonásként annyit: járásonként adódnak sajátos helyzetek. Ezzel számolni kell. Ám a jól hasznosítható tapasztalatoknak nem szabad elkallódni, általánosítani kell azokat. Szerintünk időszerű lenne járási takarékossági ankét tartása. Ezen ankétok előkészítése alaposságot, tervszerűséget, s gondos előrelátást követel. A tömeges jelleg nem feltétlenül fontos, annál inkább az igényesség, az ésszerűség, s célszerűség legyen a döntő; olyan tanulságokkal szolgáljon. amelyek továbbfejleszthetik a takarékossági mozgalmat. Legyen ez az ankét előremutató. Hogyan válhat azzá? Úgy, ha a termelőüzemek szocialista brigádvezetőin. szakemberein kívül ott lesznek a járási mezőgazdasági igazgatóság, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, sőt a Csehszlovák Műszaki Tudományos Társaság illetékes szakemberei, valamint a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezete és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége képviselői is, mivel a takarékossági mozgalom egyben versenymozgalom. , Egy-egy ilyen takarékossági ankét felszínre hozhatja az eddigi fogyatékosságokat, újabb hasznos ötletek, újítások, ésszerű megoldások tapasztalatcsere-fóruma, s további értékes kezdeményezések elindítója lehet! N. KOVÁCS ISTVÁN TAKARÉKOSABBAN! ... Bz abraktakarmánnyal A 2660 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodó Dolný Peter-i Efsz-ben Is megtárgyalták a CSKP KB novemberi, illetve az SZLKP KB januári plénumhatározatainak takarékosabb gazdálkodásra ösztönző felhívását. Ez arra ösztönözte a szövetkezet vezetőit és dolgozóit, hogy feltárják a taka- I rákosabb gazdálkodás lehetfi- I ségeit. Ésszerűbben, kisebb költséggel is elérhetnének a korábbiakhoz hasonló, sót még annál jobb eredményeket is, ha valamennyien a takarékosabb gazdálkodás szükségességéből és az ahhoz fűződő csoport- és társadalmi érdekekből Indulnak ki. A múlt évben 5 millió korona értékben etettek fel abraktakarmányt. A tanácskozáson a szövetkezet tagjai egyhangúlag vállalták: körültekintőbb munkával és munkaszervezéssel az Idén két százalékkal csökkenőik az abrakfogyasztást. Megállapították, hogy egy kilogramm hús kitermelésére túl sok takarmányt használtak fel Ennek oka az, hogy a szövetkezet nem rendelkezik megfelelő hizlaldával. A baromfitenyésztésben valamivel kedvezőbb a helyzet. Állományukban 25 ezer tyúknt tartanak. Egy tojás kiterihelésére 15 dkg abraktakarmányt használtak fel. Az említettek azt tükrözik, a Dolný Peter-i Efsz-ben fs vannak még tartalékok a takarmányfogyasztás és etetés terén, csak ésszerűbb módszereket kell bevezetni a takarmányozási technikába. Misák Rudolf Minden percet kihasználva... A Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Bizottságának 35. tanácskozásán a többi között részt vett Medved Július mérnök, az SZSZK mezőgazdasági miniszterhelyettese is. A gabonabetakarítási teendőkkel kapcsolatban hangsúlyozta, minden jel arra mutat, nehéz dől1 guk lesz a gépeknek és embereknek egyaránt, ezért úgy kell munkához látni, hogy az igényes feladatokat a lehető legrövidebb idő alatt és a lehető legsikeresebben oldják meg mezőgazdasági dolgozóink. A kedvezőtlen feltételek megkövetelik, hogy minden alkalmas percet kihasználva igyekezzünk minél előbb betakarítani a termést. A gvorsaság azonban nem mehet a minőség rovására! A betakarítási, szállítási és raktározási veszteséget — az összes lehetőség maximális kihasználásával — lehető legkisebbre kell csökkenteni, ezért a kombájnosok teljesítményének elbírálásakor és jutalmának meghatározásakor — a learatott terület nagysága mellett — minden esetben feltétlenül figyelembe kell venni az elvégzett munka minőségét is. Az előző években — a felsőbb szervek legnagyobb erőfeszítése ellenére is —' számos mezőgazdasági üzemben különös hozzáállásról győződtek meg az ellenőrző szervek. Arról, hogy mindenütt maximális erőkifejtéssel fáradoztak ugyan a szemtermés betakarításán, de ugyanakkor szinte teljesen megfeledkeztek a szalmáról és kezdetben a tarlószántást is elhanyagolták. Az idén ilyesminek nem szabadna előfordulnia! A mezőgazdasági miniszterhelyettes több ízben is aláhúzta: az aratás nem csupán a szemtermés begyűjtését jelenti. Vele szervesen összefüggő és egyenrangú feladat a szemtermés tisztítása, szárítása és raktározása, a szalma betakarítása és a tarlószántás elvégzése is. S mi^ több. úgy kell megszervezni a munkát, hogy végre mindenütt érvényt kapjon a „kasza után eke“ jelszó. Dél-Szlovákia mezőgazdasági üzemeit járva jóleső érzéssel vettem tudomásul, hogy dolgozóink szorgalmas munkával igyekeznek megbirkózni napjaink feladataival, s szem előtt tartják az irányító szervek és egész társadalmunk által támasztott igényeket is. A kameníni, a mužlai, a gbelcei, a Pohronský Ruskov-i és a Sahy-í szövetkezetben,1 a štúrovoi, a Želiezovce!, a bajči és a hubicei Állami Gazdaságban valóban jól megszervezték a gabonabetakarítási munkákat. De az ižai, Radvarí nad Dunajom-i, marcelovái, Dolný Ваг-i, mlieőnoi és a Dunajská Lužná-i szövetkezetben is következetesen láttak hozzá a feladatok megoldásához. A kombájnok után azonnal megjelentek a földeken a felszedő kocsik és egyéb betakarító gépek, hogy felszedjék a szalmát és lehetővé tegyék a tarlószántás haladéktalan megkezdését. Volt olyan rfiezőgazdasági üzem, ahol az első kaszavágás napján már az eke is „beleharapott“ a tarlóba. A lehnicei szövetkezetben tíz kombájn vágta a gabonát. A tizenegyedik — egy vadonatúj Kolosz — többet vesztegelt, mint aratott. Nem a gép volt az oka, hogy nem tartott lépést társaival — összesen három ilyen típusú gépet küldött a kroméŕíži Gép- és Traktorállomás a szövetkezet segítségére —, hanem a nyergében váltakozó kombájnosok. Fiatalok, tapasztalatlanok még ahhoz, hogy zavarmentesen elkormányozzanak egy ilyen korszerű gépet. Egyikük percekig kereste a magtartályt ürítő berendezés kapcsolóját. Csoda tehát, hogy többet állt a gép, mint dolgozott? Bezzeg a másik kettő csak úgy „falta“ a hektárokat. Az említettek ellenére is jól haladt a munka a szövetkezetben. A kéthárom napos esőzések ugyan némileg hátráltatták a munka menetét, de azóta már minden bizonnyal más határban dolgoznak a gépek. Jó munkaszervezésre vall, hogy a kombájnok után azonnal megjelentek a learatott táblán a felszedőkocsik. Sőt, ottjártamkor a mintegy negyven hektáros parcella“ egyik szélén még vágták a kombájnok a búzát, de a másik szélen Mezőgazdasági üzemeinkben nagy gondot fordítanak a szalma betakarítására is. Néhol még a lovasfogatokat is kihasználják a betakarítási munkák meggyorsítása érdekében. Foto: —bor— már felszedökocsik szállították kazalba a szalmát. Apropó, kazlak. Pár évvel ezelőtt még 90—100 kazal „díszelgett“ a szövetkezet határában, most pedig már csak 12—13 kazallal számolnak. S ha egy mód van rá, ezek is olyan helyre kerülnek, ahol nem sok hasznot ad az intenzív megművelés! Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert ennek a látszólag apró figyelmességnek is nagy jelentősége van. Medveď mérnök, a SŽNT Mezőgazdasági ’ és Élelmezésügyi Bizottságának ülésén tartott beszámolójában külön fejezetben foglalkozott ezzel a kérdéssel. A mezőgazdaságilag hasznosítható földterület évről évre kisebb — mondotta —, s a szövetkezetek és állami gazdaságok is meg-megcsonkítják a legjobb parcellákat. Mint a továbbiakból kitűnt, itt elsősorban a feleslegesen nagy gazdasági udvarok kihasználatlanságára, a szükségtelen mezei utak felszámolásának és a nagyparcellás termelésre való áttérés megvalósításának ésszerűtlen elodázására, s nem -utolsó sorban arra kívánt rámutatni a miniszterhelyettes, hogy a legtöbb mezőgazdasági üzemben — nagyon helytelenül — éppen a legjobb földekből „hasítják ki" a szalmakazlak helyét. Nos, van ahol már nem így teszik, és gondolom, egyre több helyen döbbennek rá — kár a legjobb szántóföldön kazlat rakníl A szóban forgó gazdaságokban egyébként jól halad a tarlószántás is. Lehnicén például két nagy teljesítményű erőgép forgatja a tarlót. Karácsony István elnök úgv tájékoztatott, hogy a DT—75-ös nyújtott műszakban dolgozik, a Kirovec meg két műszakban közel 30 hektáron vágyj el a tarlószántást naponta. KÁDEK GÁBOR
