Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-02 / 31. szám

fÜNf. «Dgtüiztue 2. SZABAD FÖLDMŰVES Mikor a műit év őszén Suricén (Ső­­regen. luéeneci járás) jártam, utam a Tokaj-vidékre emlékeztető szőlő­dombok felé vezetett. Ez alkalommal azonban már az aranysárgán csillogó lankák felé igyekeztem, ahol gépek „hadserege“ vágta a gabonát, ontot­ta vastestéből a terményt. Ritka és nagyon kellemes látvány volt, amikor 30 kombájn munkáját figyelhettem a kalászborította dombok egyikén. Lent a mezei úton a várakozó te­herkocsik, vontatók sokasága várta készenlétben, mikor .indulhat a ter­ménnyel küldetési helyére. A han­gyaszorgalmú gépek, emberek sokasá­gának „hadseregparancsnoka“ sem tétlenkedett. Egy jól látható helyről irányította az trató-cséplőgépek mun­káját, s egyetle» karjelzésére szinte szugesztív módon reagáltak a kombáj­nok vezetői — változtattak az útirá­nyon, a veszélyesen lejtős, gödrös te­rületeket kikerülték, hogy más gép­állásban közelíthessék meg. Amint Kiss József főagronómus sza­vaiból kiderült, a sokszázalékos emel­kedők alaposan megnehezítik a gép­kolosszusok vezetőinek dolgát, ezért is szükséges a közvetett irányításuk. Persze a legnagyobb óvatosság, szak­ismeret mellett is felléphet veszélyes helyzet. Erre sajnos ottlétem alatt is volt példa. A 40 fokos lejtőn lefelé tartó kombájn egyike „elszabadult“ vezetője kezéből. A 30 arató-cséplőgép túlnyomó ré­szének vezetője vendégkombájnos. Mikor nébányukkal beszélgettem, el­mondták, hogy legtöbbjük először arat ilyen dombos területen. Habár ezt rövid időn belül megszokták, mégis furcsa volt számukra, hogy — idézve szavaikat: „A főnöknek néha madzagon kellett vezetnie masináin­kat, hogy fel ne boruljunk.“ Persze, a kombájnosok legjobbjai — Füliip Béla, Imrece István, Pilát István — évek hosszú során már megszokták a lejtőket, így nagyon magabiztosan, „otthonosan“ mozognak gépeikkel a gabonatáblákon. Máskülönben a mun­ka dandárja mégis a szövetkezet kombájnosaira vár, mivel a többi gé­pek és irányítóik másnap már más­hol, más szövetkezetben lépnek „csa­tába“. A gazdaságban a rossz talajviszo­nyok és a terep okozta nehézségek mellett is jó ütemben folyik az ara­tás, s ha az időjárás nem rakoncát­­lankodik, a 448 hektár gabonát idő­ben learatják. A múlt évi ősz jóformán minden szövetkezet gabonatermését kedvezőt­lenül befolyásolta. Ez a tény nem kerülte el a šuricet szövetkezetei sem. A nedves talaj, a zord Időjárás kivál­totta azt, hogy az árpa nem lett tö­kéletesen ellátva tápanyaggal. Ezen­kívül — magától érthetődően — a termést is befolyásolta. Így a ta­valyi és az idei árpa hozamát (42—35 mázsa hektáronként) a múltévi ter­mésmennyiség túlhaladja. A šurlcei szövetkezet elnökhelyette­se Kamjaö Jón mérnök közvetlen uta­sításokat adott a traktorok, teher­kocsik vezetőinek. Amint kiderült, a gazdaságnak — hasonlóan mint a múlt évben — most sem lesznek je­lentősebb raktározási gondjai. A ter­mény 70 százalékát — közvetlenül a betakarítás alatt, vagy röviddel utána — átveszik a járás felvásárló üzemei. Azt a magmennyiséget viszont, amely a szövetkezetben marad, régebben épült istállók padlásterén helyezik el. Mivel Suricén és közvetlen kör­nyékén sok" vasutas lakik, ezek az emberek szabad idejükben nagyban elősegítik az aratás menetét, hiszen egész brigádokat alkotva segítenek a legnehezebb munkálatoknál is. Ahhoz, hogy a betakarítás alatt jó munka­­szellem alakuljon ki, a szövetkezetnek is jelentősen hozzá kell járulnia. Mi­kor Mag Barnabás, élenjáró kombéj­­nostól efelől érdeklődtem, teljes meg­elégedettséggel nyilatkozott. Mind a kiváló koszt. — ottjártamkór a szö­vetkezet konyháján 200 személy ré­szére főztek —, mind a központosított szociális berendezések ezt a Véle­ményt igazolták. Mire ez az írás megjelenik, a šuri­­cei szövetkezetben több mint való­színű, már learattak. Ezek után a dolgozóknak csak emlékeiben él a ..gabonacsata“, mely után ez alkalom­mal is büszkén, elégedetten mondhat­ják: ..Ismét learattunk, feladatainkat ismét teljesítettük.“ Kalita Gábor Szakszerű oktatás-jó eredmények Idősebb aratók mondása: „Ha jó a kazalmester, jó lesz a kazal is!“ A közelmúltban ellátogattunk a Kravany nad Dunajom-i (karvai, ko­­márnoi járás) Mezőgazdasági Szak­tanintézetébe. D u к a István mérnök, az iskola igazgatóhelyettese elmond­ta, hogy a szaktanintézetnek 92 hek­táros tangazdasága van, ebből 83 hek­tár mezőgazdasági terület. így a ta­nulók az elméleti oktatás mellett gyakorlati ismereteket szerezhetnek. Szőlőt 15,5 és gyümölcsöt 33 hektá­ron termesztenek. A zöldségkertészet­­ben a múlt évhez viszonyítva egy hektárral növelték a fóliasátor alatti termesztést. Eredménye csakhamar megmutatkozott, már a kora tavaszi hónapokban friss primőr árut, nem kevesebb mint 25 ezer darab karalá­bét és 70 ezer fej salátát küldtek a piacra. Helyükbe több tízezer edzett, pikírozott paprikapalántát ültettek ki, amelyeket a tanulók szakgyakor­lati órákon neveltek. Beszélgetésünk során az igazgató­­helyettestől azt is megtudtuk, hogy az iskolában a tanítás négy fő szakra összpontosul. A kertészeti szakra: gyümölcs, zöldség és virágkertészet. A szőlészeti szakra pedig a pincegaz­daság és szőlészet tartozik. A kovács szakma keretén helül a fiatalok a 16- patkoláson kívül elsajátítják a he­gesztést és a lakatos mesterség alap­ját is. A kovács szakma azonban ki­halóban van. Fájó pont, hogy erre az ágazatra egyre kevesebb az érdeklő­dés, jó lenne ezért, ha a mezőgazda­­sági üzemek több fiatalt küldenének az említett szakra, mivel nemcsak a szóbanforgó lópatkolást, hanem a vasmunkák több formáját is megta­nulhatják a fiatalok. Hasonló tételek vonatkoznak az asztalos szakmára, ahol a fő tantárgy mellett a kádár és bognár mesterség elsajátítására is lehetőség nyílik. Sőt. az asztalosoknál az ács mesterséget is megtanulhatják, mivel mind elméletben, mind gyakor­latban a tetőszerkezet felépítésével és a csapolások különböző formáival foglalkoznak. Egyébként az iskolán a tanulmányi idő három év, ebből kettő az iskolá­nál és a harmadik év, mint szakgya­korlat, a kiküldendö üzemnél. Az el­méleti oktatás szakok szerint, a szak­gyakorlattal összhangban hetente váltakozik. Gyakorlati ismereteiket a tanulók az iskola jól felszerelt szako­sított műhelyeiben végzik a mesterek felügyelete mellett, vagy pedig az iskola tangazdaságában, ahol a szóló, gyümölcs és zöldségkertészetben sa­játíthatják el a gyakorlati dolgokat. Itt kell megemlíteni azt is, hogy az iskola igazgatósága kölcsönös együtt működéssel rendkívül nagy figyelmet fordít a tanulók szakismereteinek nö­velésére. Az első és második osztá­lyos diákok minden évben külföldi tanulmányúton vesznek részt. Például az első évfolyam szőlészeit a nyár fo­lyamán kéthetes időtartamra Tolna megyébe küldik, míg a másodévesek Bulgáriában gyarapítják tapasztala­taikat. Az ott ledolgozott munkáért a tanulók rendes bért kapnak, amit saját céljaikra hasznosíthatnak. Az iskolában mindezek mellett jó szervezeti élet folyik, amelynek egyengetését az iskola igazgatóságán kívül a szülői szövetség és a SZISZ- szervezet végzi. Említést érdemel, hogy az ifjúsági szervezet tagjai ed­dig több mint 2500 óra társadalmi munkát végeztek el. Sokat segítettek az új sportközpont építésében, emel­lett faluszépítési akcióban több száz díszfát, illetve virágpalántát is kiül­tettek. A SZISZ-fiatalok, Mészáros József vezetésével, eredményesen kap­csolódnak be a kultúrmunkába. Szá­mos alkalommal rendeznek kultúr­műsort, teadélutánokat és vetélkedő­ket. A versmondők versenyét is meg­rendezték, melynek győztese S z i к o­­r a Jolán tanuló lett. A kultúrtevé­­kenység mellett a sportnak sem ke­rékkötői. Ezidáig több körzeti sport­­versenyen vettek részt. A múltban pe­dig — járási versenyen — távolugrás ban Pálinkás Katalin szerezte meg a második helyet. Ugyancsak ki­tettek magukért a karvai sportnapo­kon is. Az igazgatóhelyettes nem kis büsz­keséggel újságolta többek között azt is, hogy az 1976-os iskolai évben be­vezetik az érettségiző osztályt. Ebbe azok a tanulók jelentkezhetnek, akik­nek harmadikban a tanulmányi. átla­ga nem haladta meg a 2,5 átlagot. A felmérések alapján máris több tanuló szeretné kihasználni a legújabb lehe­tőségeket. Ez egyben serkenti a ta­nulók előmenetelét, mivel legtöbb, fő­ként utolsó éves tanúié szeretné ta­nulmányi átlagát 2,5 alá „szorítani“. Ojdonság az is, hogy az Okočt Efsz­­ben (Dnn. Streda i járás) pedig sze­retnék folytatni a dolgozók részére megnyitott szőlészeti tanfolyamot. Az iskola tanárai hetente két napot szen­telnek az érdeklődőknek. Előnye ab­ban rejlik, hogy a mindennapi munka mellett egyenértékű képzettséget kap­nak a dolgozók, akárcsak a karvai iskola tanulói, Eddig 15 állandó diák ja van az okoéi szövetkezeten belül működő iskolának. Az ötletes kezde­ményezésért mindenesetre a szövet­kezet vezetőségét illeti dicséret, a mely minden anyagi és erkölcsi tá­mogatást megad a tavaly megnyitott mezőgazdasági tanfolyam fenntartá­sához, sőt erőteljes bővítéséhez is. Krascsenics Géza Esős hétvégék (Befejezés az 1. oldalról.) relnek, mert az lehetővé teszi, hogy (óval több szalma elférjen a pótko­csin. Ezzel a módszerrel naponta mintegy 140 hektárról takarítják be a szalmát, amelyet a kidöntés után nagy halomba fújatnak. A szántást tíz nagy teljesítményű traktorra] végzik, és hosszabbított műszakban közel 150 hektárt szánta­nak fel naponta. Közben megérkezett Kovács Mihály, az üzemi pártszervezet elnöke. Friss aratási híradót tett elénk, ami egyik igazolója, hogy az agitációs-propagá­­ciós tevékenység nem alszik a gazda­ságban. A híradóból, tudtam meg, hogy Vinzent Béla kombájnos már közel áll a 100 hektár learatásához. A fo­lyosón levő táblán ott láthatók az aratásban legeredményesebben dol­gozók fényképei. De nemcsak propa­gálják a gépek irányítóinak teljesít­ményét, hanem a szocialista munka­­versenv feltételei alapján jutalmazzák is őket. II. — Itt tarsaigunk reggeltől — mond­ta bosszankodva Bankó István, a No­vý Život (Űjélet) nevet viselő egye­sült szövetkezet elnöke. Érthető a kesernyés hangulat. A Plzeíí közelében lévő traktorállomás kombájnosai néhány száz kilométert tettek meg, hogy a Csehszlovák-Mon­gol Barátsági Efsz-ben siettessék az aratást. Nagyon szorgalmas emberek jöttek, akik nem szeretnek tétlenked­ni. A nehéz körülmények között is az E—512-es kombájnokkal kiváló munkát végeznek. Ma&talír elvtárssal, egy középkorú tagbaszakadt férfivel váltottam né­hány szót. A megnyerő arcú kombáj­nos már egy negyedszázaddal ezelőtt is a traktor nyergében ült. Jelenleg javítóműhelyben dolgozik. Ö is türel­metlenül kémlelte az eget. — Két napig tartott, míg ide vér­V i c i a n József, a szemveszteséget ellenőrzi gődtünk. Most meg tétlenségre kár­hoztat az idő — érthető, hogy türel­metlenkedünk. — Az ellátással elégedettek? — Ezek a magyar elvtársak elhiz­lalnak bennünket — mondta moso­lyogva. — Nagyon jól el vagyunk látva, s ezt külön szeretnénk meghá­lálni. A Tumpoch testvérek már jó né­hány éve aratnak a Csallóközben. Örömmel jönnek, mert nagyon jól ér­zik magukat az egyesült szövetkezet­ben. Fiatal legények is vannak köz­tük. A kfnicei Mezőgazdasági Gépé­szeti Technikum három tanulója se­­gédkombájnos. A szövetkezet konyhájában ügyes­­t kezű asszonyok sürögnek-forognak. g Az üzemi étkezde nem régen nyílt- meg. Eddig csak az aratókat látták él. de az érdeklődésre való tekintet­- tel továbbra is 50—60 személy részé­re főznek majd. Egy kiadós ebédért öt koronát fizetnek a szövetkezeti tagok. Déltájt készen álltajt a kombájno­­sok az indulásra. De akkor újból je­lentkezett a váratlan vendég. — Nem lesz ebből vízözön — mond­ta bizakodva Horváth József agronó­­mus. — Kicsit várunk, aztán meg­próbáljuk. A magtermesztő szövetkezetben kü­lönös gondot fordítanak az aratásra és a búza szárítására. Ez érthető, hi­szen a jövő évi jő termés egyik alap­feltétele a kiváló minőségi' vetőmag. is visszafordítja, hogy ne vesszenek kárba a kalászok. Minőségi és mennyiségi versenyben vannak a kombájnosok. Az első he­lyezett 600, a második 500, a harma­dik pedig 400 korona külön jutalom­ban részesül az aratás befejezése után. A helyezések értékelése csak úgy lehet Igazságos, ha valaki rend­szeresen ellenőrzi a szemveszteséget. Görföl János mérnök, a szövetkezet elnöke, kissé türelmetlen. — Ezernyi a tennivaló és mindig közbeszól az időjárás — említi lehan­goltam — így aztán a második ka­szálás lucernát sem sikerült minőségi­leg betakarítani és a szalma össze­hordásával is nehezen boldogulunk, pedig a szántás sürgős feladat. Egy­ben nehéz is, mert a föld nagyon össze van gyúrva. Különben közép­szántást végzünk, és bedolgozzuk a műtrágyát is. Csak egy hétig kitar­tana eső nélkül, akkor sok minden rendben lenne. Bizony, Ilyen Időben „drága nôta“ az aratás. Mivel a szá­rítóberendezés a szomszéd kőzségbetf van, kénytelenek vagyunk odaszállft tani a búzát, majd újból vissza rak­tározás céljából. ☆ A késő délutáni, órában újból hul­lani kezdett az „áldás“. Ez mit sem zavarta a Seneci Efsz traktorosait. Végezték a középszántást, „alapoz­ták“ a jövő év kenyerének magágyát. A nagy esőzések után egy boron­­gós vasárnap újból meggyőződhettem az aratást végzők odaadásáról, helyt­állásáról. Irányító kombájnosok, trak­toristák és mások tudatában vannak, hogy részükre csak akkor lesz igazi ünnep, ha raktárba kerül a mag, ka­zalba a szalma, fel lesz szántva a föld, a jövő évi gazdag termés záloga. Tóth Dezső A Jelkai (Jókai — galántal járás) Efsz határában közel ezer hektárról kellett a gabonát betakarítani. Mivel sürget az idő, vasárnap is kilenc kombájn aratott a határban. A ven­­dégkombájnosok közül a znojmóiak már elbúcsúztak, mert odahaza ts beérett a gabona. De azért még van segítség, négy darab SZK—4-es a pŕerovi járásból. A kombájnok mögött egy napbar­nított arcú, idősebb férfi bele-bele­­markol a szalmába és árgus szemek­kel figyelte, nem talál-e szemet a kicsépelt kalászokban. Vician Józsi bácsi, az ellenőr, — aki a nehéz időkben elnökösködött is egy ideig — aztán 18 évig az állat­­tenyésztésben szorgoskodott, most mint nyugdíjas, a szemveszteséget fi­gyeli. Ha véletlenül a kombájn kaszá­ja átsiklik a ledőlt gabonán, a gépet Horváth József agronómus és Bankó István elnök, a vendég­­kombájnosokkal beszélgetnek Foto: -ttj « Л

Next

/
Oldalképek
Tartalom