Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-26 / 30. szám
12 .SZABAD FÖLDM0VES 1975. július 26. Miért tartjuk előnyősnek az ágazati rendszert? A TÁRSULÁS ELSŐ ÉVES EREDMÉNYE '« 19 MILLIÖ KORONA TÖBBLET! Ä múlt év februárjában u «16*6 évi zárszámadások után jött létre hat korábban önállóan gazdálkodó efsz, és agy integrációs vállalkozás ered' ményeként a 45 ezres kapacitású tojástermelő baromfifarm egyesülésével Csilizradvány székhellyel a Csilizközi Efsz. A csaknem hatezer hektáron gazdálkodó szövetkezet másfél éves fennállásának tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a társulás következményeként fokozatosan megvalósulnak az eredeti elképzelések. Az egyesítést megelőzően, célkitűzéseink meghatározásában az SZLKP JB illetékes dolgozói és szervei nyújtottak hatékony segítséget. A célkitűzések megvalósításának módszereit illetően a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járási Mezőgazdasági Igazgatóság szakemberei is segítségünkre voltak. Az egyesítéssel kapcsolatosan felmerült problémák közül az egyik legalapvetőbb az új nagyüzem irányítási rendszerének meghatározása volt. Az természetes, hogy még az egyesítés gyakorlati kivitelezése előtt kellett az irányítással kapcsolatos valamennyi alapvető kérdést tisztázni. Két változat közül kellett választanunk. Vagy a hagyományos territoriális (területi — a meglevő gazdasági udvarokra épülő) — két vagy többlépcsős irányítási rendszer valamelyik formáját kellett volna alkalmaznunk, vagy pedig a számunkra sem teljesen ismert új, korszerűbb, progresszívebb szervezési és irányítási torma, vagyis az ágazati irányítás mellett kellett döntenünk. A territoriális rendszer mellett szóló érvek közül legindokoltabbak az adott gazdasági udvarok, épületek és építmények, meglevő műhelyek, az egyes községekben kialakult termelési szokások és az egyes községek dolgozói közötti mentalitás-különbségek stb. voltak. Érvként merült fel még az a feltevés is, hogy az egyes községek efsz-tagjal ragaszkodni fognak a sajátjuknak tekintett termelőeszközökhöz, földterületekhez stb. Az aggályoskodók egy része az egyes községek lokális érdekeit féltve azt latolgatta, hogy a társulás következményeként melyik község kerül a másik rovására helyzeti előnybe. Voltak olyanok is. akik a községek lakosai keveredésének esetleges kedvezőtlen kölcsönhatásától tartottak. Az ágazati szervezési- és Irányítási forma lényegét, progresszív voltát, a fejlődést kikényszerítő hajtóerejének lényegét, elsősorban a szakképzett párttagok és vezetők értették meg. A társulást megelőzően a pártvezetőségi- és tagsági gyűlések egész sorát tartottuk Csilizköz községeiben, s részletremenöen közösen tisztáztuk a társulással összefüggésben felmerült problémákat, továbbá a termeléssel kapcsolatos személyi teendőket is. A községenként megtartott taggyűléseken minden dolgozó megismerte a társulás célját, az utána következő feladatokat, az új irányítási rendszer lényegét, s azokat a feladatokat, amelyek az egyes munkahelyeken az embereket érintették. E feladatok realizálása hatalmas politikai-szervezési munkát igényelt, s ha voltak is kezdeti nehézségek, a társulás folyamata ■lapjában zökkenőmentee volt. Megérte a fáradságot! Céljaink s feladataink legjobb megvalósítása érdekében az ágazati irányítás mellett döntöttünk. Ez a forma fokozottabb igényeket támasztott a vezető dolgozókkal szemben, növelte politikai, szakmai sőt anyagi felelősségüket, kidomborította az „egyszemély felelősségével történő vezetés“ elvét. Lehetőséget adott a vezető dolgozók részére, képességeik kibontakoztatására, rátermettségük igazolására, szakmai téren a szakosításra, a fejlődésre. A territoriális irányítás mellett szóló érvekkel szemben az ágazati irányítás bevezetésével kapcsolatosan azt tartottuk döntő tényezőnek, hogy a hét község dolgozóinak egységét alapozzuk meg a termelőeszközök összevonásával s ágazatokként! szervezéssel. Erre elsősorban a növénytermesztés átszervezése s vele kapcsolatosan a gépek átcsoportosítása adott alkalmat. A növénytermesztésben kialakított önállósított ágazatok megfelelő összetételű s mennyiségű vonó- és vontatott gépi eszközzel, munkaerővel történő ellátása következtében jöttek létre a növénytermesztés alapvető szervezési egységei, amelyek élén speciális agronómusok, s a gépeket szakszerűen üzemeltető mechanizátorok állnak. Esetünkben a növénytermesztés keretein belül kialakítottuk a kukoricatermesztő, a gabonatermesztő, a takarmány- és technikai növényeket termesztő egységeket (vonalakat) és a kertészetet. A növénytermesztés szervezési igényeinek megfelelően, összevont állandó géppark üzemképességének legjobb biztosítéka a jól felszerelt központi javítóműhely. A mellék- és segédüzemágak. valamint az építűcsoport teljesen önálló szervezeti egységeket alkotnak. Az állattenyésztés keretén belül az adott feltételek (a meglevő istállók, farmok) ellenére is az ágazati irányítás érvényesül. Az üzemben létező tenyészágazatok képezik a szervezési egységeket. A szarvasmarhatenyésztést, a sertéstenyésztést speciális zootechnikusok irányítják összüzemi méretben. Átépítéssel fokozatosan az egyes farmok szakosítása a cél. E téren már szép eredmények mutatkoznak. A baromfitenyésztés önálló üzemegységként működik, s modern technológiájával világszínvonalon végzi a tojástermelést. A növénytermesztés és az állattenyésztés élén a főagronómus, Illetve a fözootechnikus áll. Tervezik s metodikailag irányítják (hasonlattal élve „projektálják“) üzemágaik tevékenységét, meghatározzák az egyes termelési folyamatok technológiáját s ellenőrzik azok valóraváltását. A két főüzemág koordinálása az üzem főmérnökének feladata. A termelési folyamatok műszaki kivitelezése, az egyes ágazatok fejlesztési programjának a kidolgozása, valamint az egyes flt ágazati irányító* eyynerűsíleti simája. SzKP konfsr. OPB 1 Taggyűli* j ! , j Küldöttek t.| 1 1 Vnttíséq ~~| |~Bi»tü»gok" tlltnőr Elnök oa =Š Bizottságok jogász fiú;" p-1 j Föigrcnónuu ~ Főmérnök j Fümdóhtná- j j kádzroMtáiy jÜzcmganlá«-| Főzoetscimiluii i Kukorm von. Gabonabm 7W1* tjeim. TWv Kjftiiwt Farmok ijSalemy Jk.RalMry Nyóná. Uu JJŰtott:'if<arm. JayáóműiJy SzaMlám,!. Ípítőcscpcrt Szánló ttéüéküzeumík 3 HcjtUií üzemágak berendezéseinek • gépei üzemeltetésének, karbantartásának megszervezése a főmechanizátor feladata. Hatáskörébe tartozik a mellék és segédüzemágak tevékenységének irányítása s koordinálása is. Az említett vezetési feladatok bonyolult rendszerének egybehangolása az elnök, illetve az őt segítő munkaértekezlet résztvevőinek a feladata. A vezetés alapvető előfeltételét a számviteli nyilvántartás célszerű, pontos vezetése képezi. Nem volt könnyű feladat ökonómiai szempontból uralni a társulás után kialakult helyzetet. E téren nagyon hatékony segítséget kaptunk a JMI közgazdasági osztályától, jelenleg üzemünkben a számviteli nyilvántartás vonatkozásában nagyon pozitív a fejlődés. Már naprakészen vezetett nyilvántartásunk van, s az üzem vezetősége az egyes termelési folyamatok ökonómiai elemzéséből eredő előrejelzést időben, s főleg a valóságnak megfelelően kapja. Felesleges hangsúlyoznom, hogy ennek milyen nagy jelentősége van a vezetés szempontjából, a költségek, s végső fokon a termelés gazdaságosságának alakulása szempontjából. (E kérdéssel egy külön tanulmányban kívánunk foglalkozni a Szabad Földműves hasábjain, mivel nehéz feladat az ágazati irányítással kapcsolatos valamennyi kérdésre egy cikk keretén belül választ adni.) Üzemünk mellékelt szervezési sémája azonban választ ad a vezetéssel kapcsolatos összefüggésekre, látszólag bonyolult, s mégis könnyen áttekinthető szervezeti felépítésére. Az általunk választott szervezési és irányítási rendszer bevezetésének indokoltságát s helyességét a társulás első évének gazdasági eredményei igazolták. A múlt év kedvezőtlen idő járási viszonyai ellenére a növénytermesztés dolgozói s irányítói urai voltak a helyzetnek, s a rendkívül nehéz körülmények között végzett őszi termésbetakarítást agrotechnikai határidőn belül sikeresen meg-' oldottuk. Ehhez kívánkozik még az is, hogy csilizközi viszonylatban az eddigi legnagyobb terméshozamot érte el az efsz! Ugyancsak a dicséret ás elismerés hangján keli szólni az állattenyésztés dolgozóiról, s a többi üzemágak teljesítményéről is. A társulás következményeivel kapcsolatos aggályok ellenére az első évet az 1973-as évhez viszonyítva eredményesen zártuk. Az új mezőgazdaság összüzemi teljesítménye 20 százalékkal haladta túl a korábban különgazdálkodó üzemek előző évi átlagát, s 15 százalékkal túlszárnyaltuk a tervezett összüzemi teljesítményt is. Ez azt jelentette, hogy a társulás első évének eredményeként több mint 19 millió (!) koronával termeltünk nagyobb értéket mint az 1973-as évben. Tagságunk megtalálta számítását, ami a gazdasági eredményekből való részesedésben nyilvánult meg. Az 1973-as évben kifizetett 27 millió 038 ezer koronával szemben 1974-ben 31 millió 643 ezer koronát használtunk fel jutalmazásra. A közel ötmillió korona többlet a dolgozók életszínvonal-emelkedésének kézzel fogható bizonyítéka! Az idei év termelési-gazdasági eredményei az első félév sikere alapján kedvezőnek mondhatók. Az összüzemi pártkonferencia nagyon igényes feladatokat határozott meg efsz-ünk valamennyi dolgozója részére. Bízunk a nagyüzem dolgozóinak áldozatkész munkájában, a vezetők rátermettségében. Azok a nehézségek, amelyek leküzdésében üzemünkben a kommunisták járnak elöl, nem jelenthetnek leküzdhetetlen akadályt feladataink teljesítésében. A pártszervezet üzemünkben megnyilvánuló ereje biztos előfeltétele ez évi feladataink sikeres teljesítésének. Táncios Tibor 5±ЕЭ kW. t.1 I |u|ég napjainkban is gyakran találkozhatunk eltérő eredményekét elérő, azonos feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemekkel. A szemeskukorica termesztésének összehasonlítása céljából ellátogattunk a palárikovoi és a Nové Zámky-i (érsekújvári) szövetkezetbe, ahol eltérő eredményekre figyeltünk fel. Míg az előbbi szövetkezetben csak 23, addig a Nové Zámky-iban májusi morzsoltban 51 mázsás átlagtermést értek el. A különbség a korábbi években is jellemző volt! Vajon miért van az, hogy az azonos termelési- és éghajlati feltételek között gazdálkodó üzemek eltérő eredményeket érnek el? A palárikovoi szövetkezetben a szemeskukorica elégtelen tápanyagellátására lettünk figyelmesek. Hatóanyagban hektáronként 70 kg nitrogént, 70 kg foszfort és 80 kg káliumot Juttattak 1974-ben a talajba, vegyesen egyszeri adagban. Ezzel szemben a Nové Zámky-i szövetkezetben hektáronként 150 kg nitrogént, 110 kg foszfort és 180—200 kg káliumot adagoltak hektáronként. Ebből is látható, hogy eltérő a műtrágyák használata. Ősszel juttatják a talajba a P- és К-tartalmú műtrágyák egész mennyiségét, továbbá a 110 kg N-,t tavasszal azonban további 40 kg N-t adnak ammóniák formájában. A palárikovoi szövetkezetben a vegyszeres gyomirtáshoz évente 2—2,5 kg Zeazint használnak hektáronként a vetésváltás végett. Ha a Zeazinnak kicsi a hatása, Gesagard—50 készítményt is használnak. Az egyéves füvek ellen, vetés után hektáronként 1 kg LASSO készítménnyel védekeznek. A Nové Zámky-i szövetkezetben a vegyszeres gyomirtást több figyelemmel végzik. Már több éve a szemeskukoricát egy helyen — minimálisan 2 évig — termesztik. így jobban hasznosulnak a gyomirtó szerek. Az első évben 4 kg Zeazint és 1 kg Gesagard—50-et, a másodikban pedig 2 kg Zeazint és ugyancsak 1 kg Gesagard—50 gyomirtó szert alkalmaznak. Ha vetés után nagyobb a gyomosodás, használják még a LASSO készítményt (5 kg/ha) is. A talajelőkészítéssel szintén a palárikovoi szövetkezet áll rosszabbul. Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy kénytelenek a kukoricát mélyebbre (7—8 cm-re) vetni. Ez főleg a fácánok kártétele miatt szükséges. Ugyanis közelükben húzódik az 1400 hektáros állami erdő, a fácánok otthona. A szövetkezet vezetői azzal is érveltek, hogy aránylag sok a nehéz talaj. Azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy a kukorica nem támaszt különösebb igényt a talajjal szemben, ha azt jól előkészítették a vetéshez. Hasonló feltételek közt eltérő eredmények! A szemeskukoricát mindkét szövetkezetben 70 cm-es sortávolságra vetik, Romániából importált SPC—6 típusú vetőgéppel. A tőszám betartása érdekében a Nové Zámky-i szövetkezetben 20 százalékkal több magot vetnek hektáronként — gondolva az időjárás viszontagságaira és a vadállomány kártételére, valamint a növényápolásban előforduló károsodásra. Erről a palárikovoi szövetkezetben megfeledkeznek, részben ezért nem érik el az ideális tőszámotl A múlt évben a palárikovoi szövetkezetben 80 hektáron .termesztették a C—250-es hibrid kukoricát vetőmagra. Ezenkívül még további 200 hektáron termesztettek szemeskukoricát. A ZPSC—58c fajtát 70 hektáron, ZPDC—498-as fajtát 90 és a BCSC—6625-ös fajtát pedig 40 hektáron vetették. A legjobb termést (70 mázsa maghozam hektáronként) a kései ZPSC—58c fajta adta! A többi csak 35—38 mázsát termett hektáronként. A leggyengébb eredményt (1Ö—22 mázsát] a vetőmagra termesztett (C—250) hibrid adta. Nézetük szerint ez még a jobb feltételek közt sem nyújt kielégítő termést! A Nové Zámky-1 szövetkezetben már 8 éve kísérleteznek a nálunk is beszerezhető hibridekkel. Évente kipróbálnak 15—25 fajtát az egy hektárt kitevő felosztott kísérleti parcellákon, s csak a legjobb termést nyúltó fajtákat szerzik be minél nagyobb mennyiségben. Azokat termesztik feltételeik közt. A szövetkezetben főleg a közép-kései — OSSK—218, BCSC—6625 és a BCSP—418-as, valamint a késel ZPSC—58c fajtákat vetik. A múlt évben 400 hektáron termesztettek szemeskukoricát. Mindkét helyen először is elvégzik a vetés utáni hengerelést. A palárikovoi szövetkezetben azonban azt követően kétszer-háromszor sarabolnak. A Nové Zámky-i szövetkezetben pedig csak egy sarabolást végeznek, majd az ammóniákot dolgozzák be a sorközökbe. Arra törekednek, hogy a vetés után minél kevesebbszer kelljen „beavatkozni“. Ha a növény jól fejlődik, az ammóniák adagolása után úgyszólván semmilyen talajművelés nem szükséges. A szemeskukorica betakarítására a palárikovoi szövetkezetben, két négysoros és kért háromsoros — kombájnra szerelhető — adaptér szolgál. A vetőmagra termesztett szemeskukorica betakarításában azonban emberi erőre támaszkodnak. A Nové Zámky-i szövetkezetben az idén 7 adapterrel végzik a szemeskukorica betakarítását! A kicsépelt magot mindkét szövetkezetben ZSPŽ—8-as szárítóberendezéssel dolgozzák fel. Napjainkban folyamatban van a Nové Zámky-1 szövetkezetben egy Bábolna-típusú szárító felszerelése is. Mindkét gazdaságban hasonló körülmények között végezték Idén Is a kukorica vetését, növényápolását stb. A palárikovoi szövetkezetben 438 hektáron termesztenek szemeskukoricát, ebből 80 hektáron vetőmagra. Az utóbbit a jövőben szeretnék mellőzni, mert szerintük a vetőmaghíbrid kis termést ad és sok vele a probléma. Az idén sikerült nekik nagyobb mennyiségű műtrágyát beszerezni, ezért minden feltétel megvan ahhoz, hogy a tervezett 54 mázsás hektárhozamot — a szövetkezet agronómusának, Hrubý elvtársnak útmutatása szerint — elérjék! A Nové Zámky-i szövetkezetben is bővült a szemeskukorica vetésterülete. Az idén 510 hektáron termesztik s 62 mázsás hektáronkénti dtlagtermeléssel számolnak. Az elmondottakból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a szemeskukorica termesztésének agrotechnikája a palárikovoi szövetkezetben bizonyos mértékben eltér a Nové Zámky-i Efsz-ben évek során meghonosodott agrotechnikától. Újra ki kell emelni a Nové Zámky-i szövetkezetben a fajtákkal történő kísérletezést. Ebben nagy része van a szövetkezet agronómusának, Horváth mérnöknek. Ennek óriási a jelentősége, mert a következetes agrotechnikán túl sokszor éppen a fajta domináló a termés nagyságában. Törekvésük megmutatkozott az egy mázsa szemtermésre jutó költségekben is. Például a múlt évben a palárikovoi szövetkezetben egy mázsa szemeskukoricát 203, a Nové Zámky-iban pedig 128 korona költséggel termeltek. Az önköltségek hasonlóan alakultak a korábbi években Is (180 és 90 korona). Reméljük, hogy a palárikovoi szövetkezetben a jövőben mindent megtesznek azért, hogy a hasonló feltételek között egyforma, vagy legalábbis hasonló eredményt érjenek ell BARA LÄSZLĎ, mérnök
