Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-27 / 52. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1975. december 27, 4 if д sieve tkízíti fÖLOMUVfSEK SZÖVtTSÍGtHEK Megszilárdult a dolgozók létbiztonsága A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS JÖVÄHAGYTA A SZOCIÁLIS BIZTOSÍTÁS ÜJ TÖRVÉNYÉT Hazánk dolgozói nagy megelégedéssel és lelkesedéssel fogadták a szo­ciális biztosításról szóló új törvény Jóváhagyását, amely szerint több mint 3 millió nyugdíjas polgárunk Jövedelme növekszik meg lényegesen. Á szociális biztosításról szóló törvény a CSKP XIV. kongresszusának ha­tározatából, valamint a CSKP KB, a kormány és a SZKT azon közös hatá­rozatából Indult ki, amely a nyugdíjellátás rendszerének tökéletesítését tűzte ki. A nyugdíjrendezés célja kellőképpen értékelni hazánk felszabadulása 30. évfordulója alkalmából annak a nemzedéknek érdemelt, amely a leg­nagyobb mértékben vette ki részét a szocialista társadalom építéséből. Ez a nemzedék, amely már megérdemelt nyugdíját élvezi, illetve a legköze­lebbi esztendőkben megy nyugállományba, az új törvény értelmében to­vábbi szociális biztonságot nyer és életszínvonala növekszik. Ezzel a cél­lal összhangban a nyugdíjbiztosítás rendszere gazdasági színvonalunk ki­fejezője és kellőképpen visszatükrözi a munkásosztály és a szövetkezeti földművesek szociális helyzetét. Az új törvény egyik Jelentős intézkedése a különleges nyugdíjadó meg­szüntetése. Továbbá emelik az alacsony nyugdíjakat, amelyek a nyugdíjas egyetlen Jövedelmi forrását képezik, éspedig az eddigi 550 koronáról 600 koronára, amennyiben házaspárról van sző, az eddigi 900 koronáról havi 1100 koronára. Minden eddigi nyugdíjat a levont adó összegével növelik. További komoly változást Jelent az 1976. Január 1-e utáni nyugdíjak esetében, hogy itt Is eltekintenek a nyugdíj megadóztatásától. Ezen kívül megszüntetik, Illetve módosítják a nyugdíj felső határát megszabó eddigi rendelkezéseket, amelyeket az 1959-es és az 1964-es esztendőkben fogadtak el. Ez elsősorban a nyugdíj felső határát megállapító érték, amely szerint az aggkori, illetve rokkantsági nyugdíj Jogigényének létre­jöttekor a harmadik kategóriában'a kereset 60 százalékát, a második ka­­tegóiában 70 százalékát tette ki. Ugyancsak módosították az aggkori és rokkantsági nyugdíjak összegének legfelsőbb határát (az egyes munkaka­tegóriák szerint 1600—1800, 2000 Kčs). Az első munkaosztályban a nyugdíj lehető legmagasabb értéke az eddigi 1925 koronáról 2500 koronára emel­kedik, a második csoportban 1575-ről 2150 koronára és a harmadik kate­góriában 1400 koronáról havi 2010 koronráa emelik. A szövetkezeti földművesek számára 1976. január l-től a nyugdíjbiztosítás egységes rendszere alapján állapítják meg a nyugdíjat, lényegében ugyan­olyan feltételek mellett, mint a népgazdaság többi ágazatainak dolgozói esetében. Sok polgártársunk különösen a mezőgazdaság szakaszán aktívan dolgo­zik az egységes földművesszövetkezetekben és nagy segítséget nyújtanak különösen a csúcsmunkák idején annak ellenére, hogy igényük esedékes a nyugdíj megadására. Ezzel hozzájárulnak a munkaerő-probléma részle­ges megoldásához. Szocialista társadalmunk érdeke, hogy meghosszabbítsa polgáraink munka-aktivitását, még akkor is, ha már igényük van az agg­kori nyugdíjra. Ezek, számára az ú] törvény további előnyöket biztosít. Ilyen például a törvénynek az a rendelkezése, hogy továbbdolgozás esetén, — amikor nem tart igényt nyugdíjra — az 1976. Január 1-e után végzett munkával minden évben keresetének 4-ről 7 százalékra emelkedik a nyug­díj kiszámítására szolgáló alap. Ezzel kapcsolatban megnövekszik a nyug­díj felső határa, amit az így végzett munkával elérhet éspedig az eddigi 2500 koronáról havi 3000 koronára. Ugyanígy az az időszak, amely alatt az aggkori és az özvegyi nyugdíjat teljes összegében kifizetik a nyugdíjas keresete mellett, 1976. január l-től tekintet nélkül a végzett munka jellegére egységesen 180 munkanapban állapították meg a naptári év folyamán, és ez vonatkozik az adminisztra­tív munkákra is. Javul az ellenállási mozgalomban részt vett nyugdíjasok ellátása, mivel az aggkori és a rokkantsági nyugdíj legalacsonyabb határát az első mun­kakategóriában 200, a többi kategóriában pedig havi 100 koronával nö­velték. A törvény az eddigieknél kedvezőbben rendezi az Ifjúkori rokkantak, a magatehetetlenek nyugdíjellátását, mivel ezek igényelhető Juttatások lettek az eddigi önkéntes juttatással szemben, továbbá a művészek, a hi­vatásos katonák, a repülők, valamint a Nemzetbiztonsági Testület tagjai­nak nyugdíját, amikor is számukra rendszeresítette a szolgálati évek alap­ján elismerhető nyugdíjat. Kedvezőbb lesz az olyan egyedülálló nyugdíja­sok nyugdíjkifizetése, akiket gyógyintézetekben kezelnek. A szociális gondoskodást illetően jelentős Intézkedések rendezik a csök­kent munkaképességű polgárok felöli gondoskodás problémáját. E kérdés­ben kedvezőbb és megfelelőbb feltételeket alakítanak ki a rehabilitáció és a munkafolyamatba történő besorolásuk érdekében. Fokozottabb gondot fordítanak az egészségükben érésén károsított polgárokra Is. Különös figyelmet érdemel a szövetkezeti földművesek nyugdíjbiztosítása kérdésének megoldása. Ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a többi dol­gozók kategóriái. A szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésben a munka Jellege annyira megváltoztatta a szövetkezeti földművesek munka- és életfeltételeit, hogy alig különböznek a többi ágazat dolgozóitól s így igényeiket egységesíthették. A szövetkezeti tagoknak ugyanolyan nyugdíj­­igényük lesz és nyugdíjuk kiszámítása ugyan történik, mint a munkavi­szonyban álló többi dolgozóé. Számukra ugyanúgy felemelik az eddig elis­mert nyugdíjak összegét, mint a munkaviszonyban levő dolgozókét és a legalacsonyabb nyugdíjakat a többi munkakategória nyugdíjasaihoz ha­sonlóan rendezik, s emellett eltekintenek a háztájiból eredő Jövedelemtől. Újdonságnak számít az is, hogy a szövetkezeti tagnak alkalmazási idejébe beszámítják azt az időszakot, amelyet a szövetkezetbe lépés ©lőtt, mint önállóan gazdálkodó földműves vagy mint bedolgozó családtag dolgozott le 1945. május 9-től 1948. szeptember 30-ig. Ezt az időszakot beszámítják a szocialista mezőgazdasági és erdőgazdasági szektorban alkalmazott dol­gozóknak is. A dolgozók előnyét szolgáló és az előbbiekben vázolt jelentős intézke­dések bizonyára kihatnak majd az aktivitás és a kezdeményezés fokozó­dására, különösképpen pedig a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére a ha­todik ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésében és túlszárnyalásában. ]UDr. Michal Durdiak ■fatonás rend, tisztaság — mlnt­­ha ünneplőbe bújtatták volna az állatokat. Eszembe Jutott a piros kartonba ágyazott, géppel írott betűk, számok szántotta papírlap: „Süveges János szocialista brigádja, a XV. pártkong­resszus tiszteletére, hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulójára vállalt kötelezettségét megtoldva, 8000 liter helyett, 12 ezer liter tejet ad le.“ Únottan kissé Idegenkedve bámul­nak rám a tehenek — nézel mint borjú az újkapura — olvasom ki a zsebórányi szemekből. Az ajtón levó „öltöző* felírat vezet nyomra... Süveges János a brigádvezető, Sza­bó Gyula, Szlávik Lajos és Sáfár And­rás. Ok hát a sokat emlegetett szo­cialista brigád. Munkájuk felöl kérdezősködöm. — Hát mit is mondhatnék? — kez­di Süveges János. — Valamennyien, kiskorunktól kezdve az állattenyész­tésben dolgozunk, és hogy szeretjük az állatokat. Két éve — brigádunk megalakulása óta a Tekovské Lu­­žany-i (nagysallói) „Haladás“ Efsz málašl részlegén, fejenként 15 tehe­net gondozunk, fejünk. Ez minden, nem kenyerem a dicsekvés. — Ugyan, nO szerénykedj I — mo­solyog bajsza alatt Szabó Gyula — mond csak el a múlt évben megkap­tad a „Mezőgazdaság legjobb dolgo­zója“ ágazati kitüntetést. Nem di­csekvés az, hiszen megérdemelted. — A szocialista brigádok elsőrendű feladata a példamutatás. Miben nyil­vánul ez meg? — kérdezem. Ezúttal Sáfár András válaszol: — Szerintem a mai ember számára fontos a rendszeres politikai és szak­mai művelődés. A szövetkezeti mun­kaiskola kitűnő lehetőséget nyújt erre. Ezenkívül hetente résztveszünk a párt oktatáson is. Eddig 360 társa­dalmi munkaórát dolgoztunk le. Több­nyire a málašl kultúrház építésénél segítettünk s résztvettflnk más falu­­szépítésl akcióban Is. Aztán az Istálló Élenjárók, munkában, környékét is rendszeresen gondozzuk, szépítjük. Szívesen segítünk minden Idénymunkában ha módunkban áll. — Méltányolja is munkánkat a szö­vetkezet vezetősége — veszi át a szót ismét a brigádvezető. — Kérdezze csak meg Lajost, hogy érezte magát nyáron Velencében. Tizennégy napot töltött Olaszországban. Én is voltam Andrissal Moszkvában és Leningrád­­ban. Egy hét alatt oly sok élményben volt részünk, hogy máig rendezgetem magamban a látottakat. Mindezt a szövetkezet tette lehetővé. Kötelessé­günk hát, a legtöbbet nyújtani. A négy példás állatgondozó tisztá­ban van a szocialista brigádmozga­lom küldetésével. Munkájú,к életmód­juk Is erről tanúskodik. Vydrany-ban Járva szintén állat­­gondozók felől érdeklődtünk. „Két három hónap múlva már kéz­zelfogható eredményekkel dicseked­hetünk. A Réti telepen olyan felada­tot kapott a hat fiatalember, amely próbára teszi valamennyiük igyeke­zetét, munkakedvét. A sertésneveldé­­ből átalaktíott szarvasmarhahizlaldá­ban fejenként 52 állatot gondoznak. Rövidesen a pártszervezet elé ter­jesztjük: a Patócs Dezső vezette cso­port benevez a szocialista brigád­­mozgalomba. Életmódjukkal és tenni­­akarásukkal már most elnyerték a szövetkezet vezetőségének rokon­­szenvét.“ A fentiekben Kovács Sándort, a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) „Dukla“ Efsz Vydrany-1 (hodosl) köz­pontjának zootechnikusát idéztem. Nyilvánvaló, hogy ezek után kiván­tanulásban esi voltam a vállalkozó szellemű, munkától vissza nem riadó fiatalem­berekre. Sajnos, csak Gálffy Sanyi­val, a csoport „legidősebb“ tagjával (33 éves) beszélgettem, aki nős, két kislány apja: Patócs Dezső, a csoportvezető, Or­bán Michal, Patócs Ferenc, Banyák István, Gállfy Vince és Jómagam szak­mával rendelkezünk. Hármunknak gépkocsivezetői Jogosítványa van. A kérdés tehát magától adódik: Miért dolgozunk az állattenyésztésben? Fia­talok vagyunk, falun nevelkedtünk, itt nősültünk meg és valamennyien családapák vagyunk mór. Sosem riad­tunk vissza a munkától. Mikor felkí­nálták, hogy dolgozzunk az állatte­nyésztésben, azonnal vállaltuk és bát­ran állíthatom, nem bántuk meg. Be­szélhetek nyugodtan többeeszámban, hiszen valamennyien egy véleményen vagyunk. Azelőtt sertésgodozókónt dolgoztunk és megtaláltuk számítá­sainkat mind anyagi mind kulturális téren. A brigádvezető és Sanyi párttagok. A huszonegy éves Gálffy Vince pedig a falusi SZISZ szervezet tagja. A cso­port így politikai szempontból is szer­vezett. ök ketten hetente pártokta­tásra járnak, Vince pedig az ifjúsági klubban tevékenykedik. Visszatérve munkájukra. Mindennap hajnalban kelnek, a munkájukat Jó­kedvvel végzik, ha együtt a csoport és valami baj van, mindjárt észreve­szi a másik és tesz róla, hogy meg­változzon a helyzet... Két három hónap múlva bizonyára többet írhatunk róluk. Barak László Biztonságosabb munkakörülményeket Szlovákiában naponta a munkabal­esetek következtében összesen 3600 személy esik ki a munkából, ami 1 millió 800 ezer (I) korona kárt je­lent népgazdaságunknak. Míg 1989- ben — munkahelyen kívüli balesetek miatt — 4500 an nem dolgoztak na­ponta, ez a szám 1974-ben már 8274-re emelkedett. A felelőtlenség következ­tében a kár a múlt évben 20 millió 135 ezer koronát tett ki, és az idén már elérte a 110 millió koronát. A helyzet szövetkezeteinkben sem kedvező. A munkabalesetek száma 4,8 százalékkal emelkedett, s ezáltal az elhalálozási arány a népgazdaságnak ebben az ágazatában a legmagasabb. Az említett kimutatások elégé ijesz­­töek. Annak érdekében, hogy 1976- ban a balesetek száma legalább rész­ben csökkenjen, sok a tennivaló. De sok a gond az üzemekben is. Annak ellenére, hogy biztonsági tech­nikussal rendelkeznek — jelentékte­len azoknak az intézkedéseknek a száma, melyek a dolgozók egészségét, életét védik. Nem egy helyen tapasz­talható, hogy a munkások számára a Az SZLKP Elnökségének 1975. októ­ber 15—16-i ülésén, a Szlovákia me­zőgazdasága és élelmiszeripara fej­lesztéséről szóló Jelentés a többi kö­zött hangsúlyozta a Szövetkezett Föld­művesek Szövetségének feladatait: „Tevékenységét az eddigieknél jobban az efsz-ek gazdaságfejlesztésére, a hatékonyabb gazdasági propagandára, a kezdeményezőkészség, a szocialista brigádmozgalom, az újító- és éssze­rűsítő mozgalom fejlesztésére, a szö­vetkezeti demokrácia elmélyítésére kell irányítania. Ugyancsak igényes feladata: a szövetkezeti dolgozók szakmai-politikai képzéséről, szociá­lis igényeik kielégítéséről gondoskod­ni. A szövetségnek közvetlenül az efsz-ekben kell politikai szervező- és nevelőmunkáját elmélyítenie!“ Tehát a szövetség feladatai világo­san, közérthetően meghatározottak. Épp ideje, hogy a szövetkezeti veze­tők bizonyos hányada felocsúdjon! Azokról van szó, akik mindmáig le­becsülik a szövetség munkáját, ahe­lyett, hogy kellőképpen segítenék. A „mit nekem a szövetség..." és ha­sonló, kézlegyintéssel, vagy vállrándí­tással kísért szöveg mire vall? Nagy fokú önelégültségre, téves szemlélet­re, az üzem, szövetkezet belső fogya­tékosságainak leplezésére, stb. Ernő­legalapvetőbb védőeszközök — védő­­szemüveg, gumi- vagy bőrkesztyű, vé­dősisak-, köpeny-, öltözet, stb. — nincs rendelkezésükre bocsájtva. Mi­vel nem állhat mindenki háta mögött biztonsági technikus, természetesen a dolgozóknak saját ' érdekükben is ügyelniük kell testi épségükre. A gé­pekről lszerelt és vissza nem szerelt balesetvédők, a nem szakszerűen be­kötött villanyhuzal mind a hanyag­ság jelei. Ezek a hiányosságok nagy veszélyeket rejtenek, melyek meg­szüntetéséért szüntelenül harcolni kell. Mezőgazdasági üzemeinkkel, szövet­kezeteinkkel kapcsolatosan még szük­séges megemlíteni azt, hogy a bizton­sági technikus sok esetben szakkép­zetlen, más állást is betöltő személy. Annak érdekében, hogy a dolgozók biztonságát hozzáértő, megfontolt egyének védjék, a vállalatok hozza­nak határozott intézkedéseket — s azt tartsák is be — biztosítsanak minden téren megfelelő kádereket. —kalifa— gött nemegyszer a szövetkezeti dol­gozók lebecsülése, rendszeres szak­mai-politikai oktatásuk elhanyagolá­sa, s mitöbb a szövetség járási szer­veinek pontatlan, a valóságnak ellent­mondó tájékoztatása — vagy nem tá­jékoztatása — rejlik a legtöbb eset­ben. Az efféle vezetők nem méltók a tagság bizalmára, megérdemlik, hogy a dolgozók szembeforduljanak velük. Mert, miképpen is foglalkozik ez­zel az októberi pártplénum anyaga? „Valamennyi mezőgazdasági üzem­ben, vállalatban az irányítás minden fokán előtérbe helyezendő az össz­társadalmi érdek. Harcolni kell a sze­mélyi és a helyi érdekeket a társa­dalmi érdek elé helyezők, a hibákat, fogyatékosságokat leplezők, a helyze­tet spekulatív módon elferdítők, az eredményeket szándékosan lebecsü­lök, vagy túlbecsülök ellen ...“ A vállrándítgató vezetők végre tu­datosíthatnék: a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége a szövetkezeti parasztság hivatalos társadalmi- ér­dekvédelmi szerve (kisebb fogyaté­kosságai ellenére is) a munkás-pa­raszt szövetség szilárdításának istá­polója, a CSKP mezőgazdaságpolltiká­­ja gyakorlati megvalósításának segí­tője, szorgalmazója. nk A Vojntcel (bátorkeszlj Efsz kerté­szeti csoportjának főkertésze Juhász Sándor, kissé szűkszavú, de azért megtudom tőle, hogy bár sok nehéz­séggel küzdöttek, a bevételi tervet mégis másfél millió koronával túltel­jesítették. A lelkes csoport néhány tagja víz­tároló medencét épített és egy kutat fúrt. A jövőben még egy kútra lenne szükségük. Évente újításokkal járulnak hozzá a termelést feladatok korszerűsítésé­hez. Tökéletesítették például a táp­kockakészítő gépet. Csövekből hegesz tettek össze egy gödörvájót palánták Nemcsak jó kertészek, újítók is ültetéséhez. Ha paradicsomot palán­­táznak, akkor gumitömlőn át vizet juttatnak a növényegyedek gyökerei­hez. A talajfóliát szintén géppel rak­ják le. Egy mellmagasságban elhelye­zett vízszintes rúdra helyezik a te­kercset és lapátkák simítják a talaj­ra, két gumikerék pedig a fólia sza­lag szélét rögzíti. További két lapát­tal felszerelt kerék végül is földdel borítja a fólia széleit. Ilymódon a fó­lia feszes és nem szakítja fel a szél. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy gondolják, hogy a dinnyén kívül az uborka, paradicsom, paprika sorkö­zeibe is fekete fóliát fektetnek le. Külön figyelmet érdemel a tégla­préselőbői átalakított tápkocka-készí­­tő gép. Hatvan atmoszférás hidraulikus nyomással préseli össze a humusz­gazdag tápkockákat. Idén több mint egymillió kockát készítettek. Egy ideig pihent, de karácsony után újra kezdte működését. Az elmés gép óránként 5500 kockát készít. Németh István és Bottyán József valósította meg a dugattyúrendszerrel működő szerkezetet. Szabad idejük jó részét áldozták fel a közös gazdaság érde­kében, fáradozásuk sikerrel járt, mert százezer koronával olcsóbban állítják első a szükséges tápkocka-mennyisé­­get. A csoport tagjai már évek óta ver­senyeznek a szocialista brigád címért. A 28 tagú csoportot Péntek István, segédkertész vezeti. A kezdett súrló­dások után lassan kialakult a jó kö­zösségi szellem. Közösen sikereseb­ben birkóznak meg a feladataikkal. A szövetkezet zöldségtermesztől te­hát eredményesen zárták az évet; megteremtették a jövő évi gazdag termés kedvező előfeltételeit. Miriók Ferenc Ajánlás, vállrándítóknak...!

Next

/
Oldalképek
Tartalom