Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-12-20 / 51. szám
Pekingi kacsa állomány. Foto: —6p— a• A kacsa hizlalása 'Azokat a kacsákat, amelyeket hizlalni szándékozunk, az első naptól kezdve kisebb térségben kell tartanunk. A nagyüzemi tenyészetekben a kacsákat speciális száraz takarmánykeverékekkel hizlalják, a kistenyésztő számára előnyösebb, ha nedvesített takarmánnyal hizlalja kacsáit, különösen ha túlnyomórészt burgonyával való hizlalásra szorul. A hizlaló takarmányadagban a kukorica és a burgonya képezi mindig a legnagyobb részt, vagyis az egész mennyiség több mint 50 százalékát. Ha hizlalás közben bármily okból meg kell változtatni a takarmányadagot, az átmenetnek fokozatosnak kell lennie, mert a kacsák minden változásra csökkent súlygyarapodással reagálnak. A pekingi kacsa takarmányfogyasztását és élősúlygyarapodását egyhetes időközökben az alábbi táblázatban Ismertetjük: Kor hetekben о a 0Cv3 a со и ja S ■ *< ч5 — Átlagos takarmányfogyasztás (g-ban) 1 130 250 2 250 450 3 560 800 4 875 900 5 1150 1100 8 1500 1300 7 1850 1500 8 2100 1500 9 2300 1400 összesen: 9000 A korszerű intenzív árutermelő tenyészetekben a kacsákat, természetesen ipari takarmánykeverékekkel hizlalják (vonatkozik ez a felnevelésre, a tartásra és a hizlalásra is), amelyeket tudományosan kipróbált receptúrák szerint állítanak össze. (—) Az ásványi anyagok is fontosak A oolierben vagy padlástérben tartott galamb ásványi anyagok biztosítása nélkül, a legjobb takarmányozás esetén ts igényli a szervezete számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokat. Ezért sohasem hiányozhat a galambházból az összetört száraz maltert, folyami homokot, száraz anyagszemcséket tartalmazó edény, melynek anyagát kevés sós víz hozzákeverésével tehetjük madaraink számára még izletesebbé. A mész pótlása, illetve igényelt mennyiségének kielégítése a malterdarabkákon túl, apróra tört döglött mésszel vagy takarmánymész-készítményekkel biztosítható. Az apróra tört tojáshéj a mészen kívül az Igényelt foszjormennyiséget is biztosítja, de a fertőzések megelőzése céljából helyesen járunk el, ha a tojáshéjat jelaprítás előtt forró sütőben csíramentesítfük. (g) Fútsünk, ne fűtsünk? Egyszer bekopogtatott hoz- tavasszal alig használják ki a zám két kisállattenyésztő tanácsot kérni. Elmondták, tudomásukra jutott, hogy egy közeli ismerősöm egész éjjel világít a tojéházban a tyúkoknak és azzal dicsekszik, milyen kedvező hatással van a tojáshozamra a világítás. Állítólag naponta 5—8 darab tojást termel a 10 darab kétéves tyúkja, pedig a tavasz még ugyancsak messze van. A tenyésztők úgy gondolták, hogy az én tanácsomra vezette be a nevezett tenyésztő az éjszakai világítást, s azt jöttek el megérdeklődni, fűtési vagy világítási célt szolgál a megoldás és milyen összefüggésben van a tyúkok hasznos ságának alakulásával. Tagadtfbtatlan, hogy a hideggel szembeni védelem kedvezően hat a tojók termelékenységére. Ezért már az ól építésekor gondoltunk arra, hogy meleg legyen az állatszállás és megvédje tyúkjainkat az időjárás kedvezőtlen hatásaitól. Az ablakok feltétlenül duplák le gyenek, még akkor is, ha az egyszárnyas ablak rámájába erősítünk két — egymástól legalább néhány milliméterre levő — üveglapot. Az ólak könnyű és vékony falait gyé kényszönyeggel, préselt műanyag lapokkal stb. tehetjük melegebbé. Az ólban nem kell túl melegnek lenni, elég, ha 0 C fok fölött marad a hőmér séklet és nem fagy be a víz az itatókban. A 10 C fok alatti hő mérséklet teljesen megfelelő mivel a baromfi az alomban kaparászva is szert tesz némi testmelegre. A kemény fagyok idején az optimális hőmérséklet biztosi tását szolgáló bármilyen fűtés kedvezően befolyásolja a hasznosság alakulását, vagy leg alábbis elősegíti a már elért szint megtartását, legyen az energiaforrás kályha, elektro mos áramra működő fűtőtest, infralámpa vagy közönséges izzó, teljesen mindegy. Persze jól meg kell gondolni, hogy kis létszámú állománynál kifizetődik e a fűtés, nem áll-e fenn a tűzveszély vagy a tojók füstmérgezésének lehetősége és milyenek az óvintézkedések. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a kellemes meleg kedvére van az állatoknak, könnyen megszokják az új környezeti feltételeket, de ugyanakkor túl érzékennyé válnak. Sokkal könnyebben megbetegszenek, ha erősödnek a fagyok és esetleg az ólban is csökken az átlaghőmérséklet, vagy amikor már befejezzük a tüzelést és hirtelenül lehűlnek a tavaszi éjszakák. Az elkényeztetett tyúkok fázékonyakká lesznek, nem szívesen hagyják el a kellemesen meleg ólat, nem tűrik a kifutó hideg levegőjét, nem beszélve a szelekről, és igen könnyen megbetegszenek. Kora friss kifutó nyújtotta előnyöket, mert csaknem mindig azonnal visszatérnek a kellemesebb levegőjű ólba. A túlfűtött tojóházban csökken a tyúkok étvágya is. Ezek után nem szabad csodálkozni azon, hogy a télen fűtött helyiségben tartott tojók hasznossága tavasszal nem javul, sőt néha még romlik. A mértékletes fűtés bizonyos feltételek közepette — pl. kemény fagyok idején és nagyobb tenyészetekben — indokolt lehet, persze csak abban az esetben, ha nem fenyeget a fűtéssel kapcsolatban semmiféle veszély. Az izzókkal (villanykörtékkel) történő fűtés általában nem gazdaságos, mert sok villamos energiát elfogyasztunk, a hőforrás viszont elég gyenge. A kistenyészetekben azután a hasznosság növekedése által biztosított haszon nincs arányban a fűtés okozta nagyobb kiadásokkal. Legfeljebb a nappalok mesterséges meghosszabbítása nevezhető gazdaságosnak. Ilyenkor néhány órán át világítunk a tojóházban a célból, hogy ugyanannyi takarmányt fogyasszanak az állatok, mint a hosszabb nyári napokon. Ezzel előbbre hozzuk a reggeli és későbbre toljuk az estéli utolsó táplálékfelvételt, vagyis a nyárihoz hasonlóvá tesszük az éjszakai pihenés és éhezés idejét. Ezek után feltételezhető, hogy az életfunkciókhoz és a test hóveszteségének pótlásához szükséges tápanyagszükséglet fedezése után a szokásosnál több tápanyag marad a tojástermelésre. A tyúkok hamar megszokják az éjszakai világítást és pihenni is képesek mellette, mégsem indokolt és gazdaságos az egész éjszakán át végzett világítás. Nyugodtan állíthatom, hogy a kezdetben említett tenyésztő tíz tyúkjának szép eredménye nem az éjszakai világításnak volt köszönhető, hanem az aránylag mérsékelt téli időjárásnak. Emlékezzünk csak vissza, hányán nem fűtöttünk a múlt télen a tojóházban, mégis milyen elégedettek voltunk tyúkjaink téli hasznosságával! Végezetül meg kell jegyezni, hogy a tojóházak téli fűtését és éjszakai megvilágítását nem lehet egyértelműen helyeselni vagy ajánlani. Alkalmazásukat — főleg a kistenyészetekben — mindig alaposan meg kell gondolni. —gv— Uj készítmény a borszőlők tartósítására Olasz és francia cégek szovjet találmányt szabadalmaztak — egy olyan készítményt, amely lehetővé teszi a borszőlő minimális veszteséggel járó és huzamosabb ideig tartó tárolását. Már a régi görögök is kéngázzal füstölték be a szőlő tárolására szolgáló helyiségeket, sőt a hordókat is, mivel tapasztalataik szerint a kén gátat vetett a penészgombák és baktériumok fejlődésének. Ezt a módszert még napjainkban is alkalmazzuk. Igen ám, csakhogy a gázhalmazállapotú „védőangyal“ nem válogatós természetű. Hatása révén például az optimálisnál jóval hamarább elhasználódnak a gázhatásnak kitett fém edények, kellékek és épületelemek stb. Nem beszélve arról, hogy a kénezést 10 naponként meg kell ismételni, mert egyébként a szőlő hamarább elromlik, mintha egyáltalán nem kezeltük volna. Miért? Mert az egyszer kéngázzal kezelt szőlő elveszíti természe tes immunitását. Sok ország tudósai keresik azt a készítményt, amely kisebb adagokban és bizonyos időközökben, közvetlenül a szőlővel telített kádban folyamatosan biztosítaná a szőlő kéngázzal való kezelését. Ilyen készítményt (kálimetabiszulfid tabletta) sikerült kikísérletezniük a szovjet szakembereknek. I WfliáMiťSii Ezek a tabletták kálimetahiszulfidon kívül még zselatint, magnézium sztearint és sztearinsavat is tartalmaznak. A zselatin fékező hatása következtében a tabletták folyamatosan használódnak el és 5—8 hónapon át bocsájtják ki magukból a kéngázt. A tabletták felszínén finom bevonat képződik, amely védi a szőlőt a kéngáz káros hatásától (a bogyók színvesztése}. Az így alkalmazott gázmenynyiség 28—27 szer kevesebb, mint a hűtőkamrákban végzett kénezések esetében. A kedvező adagolás következtében a szőlőtároló kádakban fertőtlenítő mikroklíma alakul ki, melyben korlátozott a penészgombák és káros baktériumok fejlődése, csökken a szőlő túlérésének veszélye, nem vesznek el a fontos vérképző vitaminok, tökéletesebb a cukrok, a szerves savak és a vitaminok megőrzése. Azt is meg kell említeni, hogy a mosatlan bogyók héjában 2—3 szór kisebb a gázkoncentráció, mint amilyen szintet az egészségügyi szervek engedélyeznek. Ha kezelés után tíz napig szállították, majd hideg vízsugárrai lemosták a szőlőt, a kéngáz jelenlétét egyáltalán nem észlelték. A készítmény nemcsak a szemeket, hanem a kocsányi is tartósítja, megvédi a kiszáradástól. Preventív (csomagolásnál) és gyógyítószerként egyaránt használható, mert a csomagolva szállított szőlő is kezelhető vele: a nem válogatott szőlőt tartalmazó ládába elhelyezik a tablettát, amely gázhatásával lassítja a rothadást és elszárítja a már penészes szemeket. Csökken a kezelt szőlő természetes súlyvesztesége is, mivel a tabletta kihatással van a gyümölcs légzésére és nedvesség párologtatására is. A kísérletek szerint könnyen elérhető, hogy a tartósított szőlők — kiválasztott fajtákról van szó — április végéig csak 2,5 százalékos veszteséget mutassanak. Az új készítmény jól bevált a hagymával folytatott kísérletek során is, hiszen felére csökkent a veszteség. A tárolt birsalma, szilva és cseresznye kezelésére szánt tablettákat előzőleg egy speciálisan e célt szolgáló Vékony hártyába kell csomagolni. A nevezett készítmény más területen, például a virágtövek, gumók és hagymák tartósítására is felhasználható, amennyiben fennáll a penész kártételének veszélye. (APN) A korszerűsítés és haszna A közel kétezer hektáros Malý Horeš-i (kisgéresi) szövetkezet szőlészete nem nagy, mindössze 43 hektáros, mégis érdemes szót ejteni róla, mert az eredmények nem éppen lebecsülendők. A közös vezetői és dolgozói köztudomásúlag nem félnek az új módszerek és ismeretek gyakorlati alkalmazásától. A hagyományos szőlőültetvényt sem nézhették sokáig — korszerűsítették. Igaz, jó pár tőkét ki kellett vágniuk, de a széles sortávú korszerű ültetvényben már sokkal könnyebb a munka, mert a nehezét a gépek végzik el. S bár kevesebb a tő, a korábbinál nagyobbak az átlaghozamok. Nem beszélve arról, hogy minden talajművelési és növényvédelmi műveletet időben elvégezhetnek. A nagy teljesítményű gépeknek mit sem jelent lepermetezni a területet, korábban meg görnyedezhettek ám a permetezőkannák súlya alatt az emberek, mégsem védhették meg kedvük és óhajtásuk szerint a termést. A szövetkezet Rizllnget, Hárslevelűt, Saszlát és Furmintot termel túlsúlyban, méghozzá szép sikerrel, hiszen az átlagos hektárhozam 140—150 mázsa között váltakozik, ami lé-3nyegében háromszorosa a korszerűsítés előtti átlaghozamnak. —lb-Peter Nikolov profeszszór, bolgár gyógyszertan-kutató megállapította, hogy a rózsalevelek jelentős mennyiségű tannlnt, glukózszerű és más egyéb olyan anyagokat tartalmaz-A gyógyító rózsa nak, amelyek a gyomor- és a bélcsatorna nyálkahártyáját összehúzzák és áteresztőképességét csökkentik. Ezért e levelek főzete segít az akut hasmenésen és a vérző vastagbélgyulladáson. A professzor azt ts megállapította, hogy a bolgár rózsaolaf háromszor kábitöbb a kloroformnál és huszonötször erősebb az éternél. Alkalmas fogfájás enyhítésére: egyetlen cseppje 3—4 órára megszünteti a fájdalmat. Ojabban a rózsaolajnak az epe- és májbetegségekre gyakorolt hatását vizsgálják. A klinikai kísérletek azt mutatták, hogy ez az anyag — zselatinkapszulákban adva — igen jó gyulladásgátló hatást fejt ki. A kutatók azt állítják, hogy oldja a koleszterinből álló epeköveket. Rózsasziromból előállított kenőccsel megfázásos és allergiás náthában szenvedő betegeket is sikerrel kezeltek. (BTA) A magas tükeművelésíi szülő fagyállósága A megfigyelések szerint ugyanaz a szőlőfajta magas tőkeművelésben sokkal jobban telel át, mint földközeli, alacsony tőkeformák esetén. A két tőkeforma közötti különbség enyhe teleken fagyérzékenyebb fajtákon 10—25 %, kevésbé érzékenyeken 8— 15, fagyállókon 3—8 %. A szigorú teleken a különbség 15—20, néha 40 százalékot is kitesz. A fagyállóság fajtatulajdonság, de a magasművelésű tőkék nagyobb fagyóllósága abból is ered, hogy a magas tőkék a jobb megvilágítás következtében kedvezőbb fiziológiai állapotban kerülnek telelésre. А IX.—X. hónapban több bennük a keményítő és а XI—III. között több bennük a kötött víz, mint az alacsony tőkeformák esetén. Felvételünkön a Rúbani Vörös Csillag Efsz szőlészetében tevékenykedő lelkes munkacsoport tagjai láthatók, akik Mihalik György vezetésével igen szép eredményeket érnek el a szocialista brigád címért folytatott versenyben. Foto: —
