Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-13 / 50. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1975. december 13. Ulti T s in m щят f 4 SZÖVETKEZETI P ■■ Я P fOLOMUVESEK KL ГИ L. jKL SZOVETSEGÍHtK ■H ::: Я M : ■■ Hl f ÓRUM A FÖLDMŰVESEK :: SZÖVETSÉGI Hí К f ÓRUM A J )a, valamint • jobb .fajtaelőállttásra törekszenek. S végül: ez az ésszerűsítő brigád a beruházási építkezések, valamint a dolgozók hatékonyabb oktatási rend­szerére vonatkozó javaslatokat ké­szített elő. A brigádvezető Kalafut mérnök, az élsz főzootechnlkusa. Ésszerűsítő brigádok a szövetkezetekben Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallunk komplex ésszerűsítő brigá­dokról, azok rendkívüli Jelentőségé­ről, mégpedig a szövetkezetekben. (Ezek nem azonosak a szocialista brigádokkal!) E brigádok tagjai: az élenjáró dolgozók, technikusok, mér­nökök. Feladatuk: a konkrét, munka-, helyi, termelési, szervezési problémák megoldását elősegíteni, ésszerűbb el­járásokat kidolgozni, felhasználni a tudomány és technika legújabb is­mereteit, a tudományos és kutató in­tézetek dolgozóinak közreműködésé­vel. Szövetkezeteinkben eddig mintegy 30 ilyen ésszerűsítő csoport létesült. Az alábbiakban kettőt mutatunk be, miként létesültek, hogyan működnek, milyen gyakorlati segítséget nyújta­nak a termelés korszerűsítéséhez, a munkatermelékenység fokozásához, a takarékossági intézkedések megvaló­sításához, a dolgozók szakmai-politi­kai művelődése hatékonyabbá tételé­hez. Ugye, érdekes? A Smižanyi Cseh­szlovák-Szovjet Barátság Efsz három szocialista brigádja szorgalmazására Jött létre a komplex ésszerűsítő bri­gád, mégpedig az állattenyésztés sza­kaszán. Ebbe az ésszerűsítő brigádba bevonták a szövetkezet állattenyész­­tudomány és technika legújabb is­­dományos Rendszere Intézetének dol­gozóit, a Levoőai Járási Állategész­ségügyi Szolgálat, valamint a Spišská Nová Ves-i Járási Mezőgazdasági Igazgatóság illetékes dolgozóit. A Voderadyi Szovjet Hadsereg Efsz­­ben az ifi-szervezet alakított komplex ésszerűsítő brigádot, melynek 8 főnyi műszaki vezetősége, tizenhárom tag­ja termelésben dolgozik. Külső mun­katársuk kilenc van — a brigád te­hát összesen 30 tagú. Ez további szekciókra tagozódik: a növényter­mesztés gépesítése, az állattenyésztés gépesítése, gépjavítás, valamint gazda­sági-szociális problémakörrel. A bri­gád az egyes szekciók száméra rész­letes programtervet készített, még­pedig a 6. ötéves tervidőszak három esztendejére vonatkozó célkitűzése­ket figyelembe véve. Mire összpontosítja fő figyelmét • az állattenyésztési-gépesítési szekció? Elsősorban az istállók trágyaszállító berendezése átépítésére, až ezen a téren mutatkozó költségek csökken­tésére, a személyzeti-higiénia, vala­mint a munkakörnyezet kulturáltabbá tétele a fő törekvésük. Továbbá fel­adat: az istállókban kifejt tejnek a tejházba szivattyúzása, hogy ezáltal mentesítsék a fejőket a teli tejes­kannák hordásától, cipelésétől. Ezt két tejház és két tejvezető csőhálózat lé­tesítésével kívánják megoldani. Fontosnak tartják egy profilakté­­rium felépítését a borjúelhullás csök­kentése, a tejfogyasztás rendszeres ellenőrzése, a borjúnevelés korsze­rűsítése szempontjából. A javasolt megoldások, ötletek, újítások, ésszerűsítések gyakorlati megvalósítása utáni költségelemzés már a gazdasági-szociális szekció ha­táskörébe tartozik. Persze, nem a ri­deg számok regisztrálása a feladata, hanem a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás, tervfeladatai teljesíté­sének figyelemmel kísérése, szorgal­mazása. Az ésszerűsítő brigád kétrészes munkaprogramot készített. Az első részben a munkaszervezés tökélete­sítése, a teljesítménynormák ponto­sabb meghatározása, a takarmányok minőségi vegyelemzése és új takar­mányozási rendszer kidolgozása sze­repel, figyelembe véve a takarékos­­sági elveket, intézkedéseket. S miből áll a munkaprogram másik része? Az ésszerűsítő brigád fő fi­gyelmét ez esetben a fajtajavító ke­resztezésekre, a tenyészcél elérésére irányítja: a nagyüzemi szarvasmarha­tenyésztés jelenlegi követelményeinek megfelelően. A tehénutánpótlás rend­szeressége érdekében törődnek az üszők és tehenek befolyatásával. A munkaközösség feladatul tűzte olyan takarmányadag biztosítását, hogy a borjak, illetve növendékállatok hat­hónapos korig legalább 160, egyéves korig 270, s másfél éves korig elérjék a 370 kg-os útlagsúlyt; ez utóbbi kor­csoportba tartozókat 18 hónapos ko­rig befolyassák. A borjúnevelés leg­újabb tudományos Ismereteit felhasz­nálva, teljesen automatizálják az ita­tást. Erre a célra Katka — Elka 100 jelű önitatót rendszeresítenek. A te­henészet takarmányozási költségeit kevesebb abraktakarmánnyal és több terimés takarmánnyal igyekeznek csökkenteni, az üszőket legeltetik majd, s a szarvasmarha-hizlalásra szemcsézett, pogácsázott takarmányt használnak fel a közeli hónapokban. Ugyanígy kidolgozták a sertés- és juhtenyésztés fejlesztési programját. Például a sertéstenyészetben a búga­­tásnál három fajta ondóval keresz­teznek — a heterózis eredményétől az egészségesebb, betegségekkel szemben ellenállóbb utódokat, s a hússertés — vonal erősítését várják. Ami a juhtenyésztést illeti, áttérnek az Intenzív pecsenyebárány-hizlalás-Csupán két ésszerűsítő brigád el­gondolásaiból, terveiből adtunk ízelí­tőt. A cél nemes, félreérthetetlen! Ér­demes az elérése érdekében fáradoz­ni, a tudományos dolgozókkal közösen munkálkodni, hiszen az előbbrejutást, a termelésfejlesztést, a dolgozók munka- és életkörnyezetének javítá­sát, s végső soron a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztését szolgálja. UP) Előtérben: a brigádmíívelódés lásteljesítés formális értékelését. Ä' brigádtagok tevékenységének ez a módja gépies, mondhatnánk úgy is: lelketlen. A versenyző munkaközös­ségekre az eddigieknél is jobban kell építeni: ők döntsék el, miként hasz­nosíthatják legcélszerűbben a szabad­idejüket. Persze, a szövetség járási bi­zottságainak is többet kell törődniük a szocialista brigádokkal; főleg er­kölcsi és módszertani segítséget kell nyújtaniuk, hogy ne rekedjenek meg a fejlődésben, a kezdeményezésben. A szövetség egyes járási bizottsá­gai — mint például a luőeneci (lo­sonci), a nitrai és a rožňavai (rozs­­nyói) — a CSKP KB októberi plénum­­határozata szellemében alaposan megvitatták a szocialista brigádok vezetőivel, mi a legfontosabb teendő, s ezt papírra vetve megküldték vala­mennyi érdekelt szövetkezet vezető­ségének is. Ebben az átiratban rög­zítették azt is, mely szervnek, vagy szervezetnek kötelessége a szocialista brigádok segítése, a brigádtagok mű­velődésének az eddigieknél jóval hat­­ványozottabb előmozdítása. Mert, köz­tudott, hogy a szocialista brigádtagok általános művelődési és kulturális igényeinek kielégítését nem lehet úgymond „letudni“ évi egyszeri, kö­zös színházlátogatással, vagy egyéb kulturális rendezvényen való részvé­tellel ... Ennél többet kell tenni az érdekükben, hogy valóban példamu­tatókká válhassanak. Társadalmi tiszt­ségek betöltésére kell a Jók legjavát serkenteni, s ott a helyük a szövetke­zeti vezetés különböző posztjain. Ján Janik elvtárs, az SZLKP KB el­nökségi tagja, a KB titkára felszóla­lásában többek között hangsúlyozta: a szocialista brigádok műveltségi színvonalának emelésében meghatá­rozó tényezővé kell válniuk a párt közművelődési határozata útmutatá­sainak. Mit értünk ez alatt? Többek között azt, hogy valamennyi brigád­tagnak meg legyen az általános is­kolai végzettsége, s mind többen vál­lalják a továbbtanulást. Fontos, hogy a brigádtagok kellő szakmai-politikai műveltséggel rendelkezzenek, kultu­rált emberekké váljanak. Legyenek a brigádtagok művelődésben, szórako­zásban is tevékenyek, Igényesek. Minden országos értekezletnek meg­van a sajátos szerepe, küldetése, fel­adata. A szövetkezetek szocialista bri­gádvezetői III. szlovákiai aktívaérte­kezlete kiemelten foglalkozott a bri­gádtagok művelődési kérdéseivel. A jövőben csakis úgy érhet el az emlí­tett, nemes mozgalom igazán jó ered­ményeket, ha a brigádművelődés min­den eddiginél jobban előtérbe kerül. A brigádmozgalom hármas jelszava: SZOCIALISTA MŰDÖN DOLGOZNI, MŰVELŐDNI, ÉLNI! csakis így válhat egésszé, tőmegmozgatő erővé. (illés) ÉLETEKET KÖVETEL Hazánkban a villanyáram termelése és a szocialista orszá­gokból történő behozatala növekvő irányzatot mutat. Ennek köszönhető, hogy arányosan növelhetjük népgazdaságunkban a villanyáram fogyasztását. Míg 1965-ben a villanyáram-fo­gyasztás 36 milliárd kW-órát tett ki, a fogyasztás 1970-ben már 49 milliárd volt és az idei évben az előzetes becslések szerint 65 milliárd kW-órára emelkedik. Ebből látható, hogy a villanyáram-fogyasztás évente három milliárd kW-órával nö­vekszik. A gazdasági életben a vil­lanyáram-fogyasztás rohamos előretörése lényegesen befolyá­solta számos termelési ágazat, s így a mezőgazdasági terme­lés jellegét is. Mezőgazdasá­gunkban a villanyáram szállító­­szalagokat, gabonatisztítókat, aprítógépeket, szárítóberende­zéseket, fejőgépeket, szivaty­­tyűkat és még számtalan egyéb gépet üzemeltet. Ezt az állítást ékesszólóan igazolja mezőgazdasági üze­meinkben az egyre növekvő villanyáram-fogyasztás. 1965- ben például, a mezőgazdasági termelés nem fogyasztott töb­bet egymilliárd kW óránál, ami 1973-ban pedig már meghalad­ta a kétmilliárd kW-óra ener­giafogyasztást, ami azóta állan­dóan növekszik. A villanyáram a mezőgazda­­sági termelésben elősegíti a fizikailag megerőltető munkák gépesítését, növeli a munka kulturáltságát és megkönnyíti a legkülönbözőbb termelési problémák megoldását. Az ed­digi fejlődés alapján kétségte­len, hogy szerepe a mezőgazda­ságban hovatovább egyre na­gyobb lesz. Másrészt viszont nem Tehet figyelmen kívül hagyni, hogy a villamosítás fejlődése mezőgaz­dasági üzemeinkbe kockázatos elemekt is visz, amelyre a dol­gozók nem készülnek fel kel­lőképpen. Az ilyen veszélyt csakis akkor előzhetjük meg, ha a villanyberendezéseket a követelményeknek megfelelően, rendszeresen karbantartjuk, és mindenkor ügyelünk a tűzvé­delmi és munkabiztonsági elő­írások betartására. Az említett elvek elhanyago­lása minden évben számos és komoly munkabalesetet okoz, amelyek anyagi károkon kívül emberéleteket is követelnek. Lényegében az így keletkezett károkat két csoportba sorol­hatjuk: az elsőbe összegezhet­jük az olyan eseteket, amikor az emberek gondatlanságból villanyvezetéket érintenek, a másik csoportba azok a bal­esetek tartoznak, amelyeket a villanyáram idéz elő, hibás sze­relés vagy egyéb okok követ­keztében ott, ahol a legkevés­bé számítanak rá. A mezőgazdasági üzemekben manapság is találkozunk olyan könnyelmű és felelőtlen egyé­nekkel. akik árammal telített villanyhuzalokat és berendezé­seket javítanak. Akad olyan gépkezelő, aki magasfeszültsé­gű villanyvezeték közelében vi­gyázatlanul kezeli az autóda­rut, a kotrógépet és a rakodó­gépet, esetleg akad olyan dol­gozó, aki a meghibásodott biz­tosítékot gemkapoccsal javítja, illetve a meghibásodott vil­lanyhuzalt leukoplaszttal szige­teli. Még komolyabb következmé­nye lehet annak, ha a villany­áram olyan helyre kerül, ahol bajt okozhat. Az egyik üzem­ben egy fiatal villanyszerelő a szivattyút javftotta és tévedés­ből a földelés nullás vezetékét a fázisos vezetékkel cserélte fel s ezáltal az áramot a szi­vattyú fémburkára vezette. Ez a figyelmetlenség egy 19 éves lány életét követelte, aki a szivattyú fémburkához csatla­kozó csövet megérintette. A villanyberendezés meghi­básodásai igen könnyen tüzet is okozhatnak. Nem egy példát lehetne felsorolni arra, hogy rövidzárlat következtében gyúl­­ladt meg a bekészített szalma, az istálló, a gazdasági épület és jelentős károkat okozott. A villanyáram fogyasztása közben az energia egy része hőt fejleszt. Például egy 75 wattos villanyégő felszíni hő­mérséklete körülbelül 118 Cel­sius fok. Ha tegyük fel az ilyen villanyégőt akár csak vékony szalmaréteg takarja, az átforró­sodva könnyen tüzet okozhat. Ugyanígy a villanymotorok felületén is jelentős hő fejlő­dik. Ez ugyan a villanymotor­nak nem árt, de bizonyos kö­rülmények között meggyúllad­­hat a motort belepő por. Az ilyen és hasonló esetek óva intenek a villanyáram ve­szélyességének lebecsülésétől. A villanyberendezéseket szak­szerűen és gondosan kell kar­bantartani és javítani. Az ilyen berendezésekkel kapcsolatba kerülő dolgozóknak feltétlenül be kell tartani a kezelési utasí­tásokat, valamint az egészség­­védelmi és munkabiztonsági előírásokat. A villanyberendezések figyel­metlen kezelésével kapcsolatos kockázat nemcsak a munkában, hanem otthon is fenyeget. A háztartásokban szintén egyre több villanyberendezést hasz­nálunk. Hogy csak néhány ada­tot említsünk, az elmúlt évben 1D0 háztartásra 191 mosógép és centrifuga, 75 hűtőszekrény, 185 rádió és 86 tévékészülék jutott. Ehhez hozzászámíthat­juk a villanytűzhelyeket, gyors­­forralókat, vízmelegítőket, mi­xereket, kávéőrlőket, porszívó­kat, hajszárítókat, villany bo­rotva-készülékeket, hősugárzé­­kat és sok más villanyberen­dezést. A mezőgazdasági települése­ken ehhez még gyakran járul­nak vízszivattyúk, körfűrészek és a házkörüli műhelyekben gyakran találkozunk egyéb kü­lönféle elektromos berendezés­sel. Ezért a háztartásokban, a családi házakban és a házkö­rüli műhelyekben is érvényes, hogy a villanyberendezéseket példás rendben tartsuk és az ilyen berendezéseket csakis szakember javíthatja. A villanyáram jól szolgálja a termelést, megkönnyíti a munkát, a háztartásban is és hozzájárul a szabad idő cél­szerű kihasználásához, színvo­nalas szórakozást biztosít. A villanyberendezések száma ter­mészetesen tovább növekszik. Ezzel szemben, viszont a vil­lanyáram és a villanyenergia helytelen használata következ­tében bekövetkezett balesetek és tűzvészek számának is csök­kennie kellene. Ez pedig nem elérhetetlen, csupán nagyobb rendet, követ kezetesebb fegyelmet követel a villanyberendezések használa­takor. (ben) Már beneveztek... Szlovákia szövetkezeteiben a szo­cialista brigádtagok száma megköze­líti a 21 ezret. Az idén százhúsz szö­vetkezetben 734 munkacsoport kap­csolódott be a szocialista brigádmoz­galomba, összesen 9696 taggal. Tehát, ez az igazán nemes mozgalom fejlő­dik, szélesedik és egyre inkább táma­sza az efsz-ek vezetőségének, az elő­rehaladást segítve, a dolgozók tuda­tát formálva. Hozzátehetjük még azt Is, hogy mind Jobban tudatosodik a szocialista brigádtagokban az általá­nos, Illetve szakmai-politikai művelő­dés a soronlevő, az egyik legsürgő­sebb feladat. A műveltségi színvonal emelését azonban még nem minden szocialista brigád szorgalmazza, hol­ott ez az előrehaladás sarkalatos elő­feltétele, no meg a példamutatásra ezen a téren Is szükség van, nemcsak a termelési terv példás teljesítésében, A szövetkezetek szocialista brigád­vezetőinek III. szlovákiai értekezle­tén RNDr. Tibor Bohdanovský, a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának alelnöke töb­bek között megállapította: szüksé­gessé vált a szocialista brigádok mű­velődésének továbbfejlesztése. Az SZFSZ Központi Bizottsága a Népmű­velési Intézettel s más tömegszer­vezetekkel karöltve igyekszik majd segítséget nyújtani a brigádmozga­lomnak, illetve a brigádtagok haté­konyabb művelődését teszi lehetővé. Természetesen, a szocialista brigád­mozgalomnak mentesítenie kell ön­magát a formaságoktól, a már-mát beidegződött rossz szokásoktól. Több­­helyütt megmutatkozik ez a munka­felajánlások területén. A vállalások nem eléggé konkrétak, teljesítésük ellenőrizhetetlen. Ezeknek a vállalá­soknak jobban kell kötődniük a bri­gádélet fejlesztéséhez, a tartalmi gazdagsághoz, a brigádtagok művelt­ségének előmozdításához; vagyis a brigádvállalásn-ak egyéni vállalásokra kell épülnie És mellőzni kell a válla-A košicei (kassai) járásban a CSEMADOK 32 helyt szervezetéből nyolcnak van énekkara. Az évtizedes múlt­tal rendelkező szepsi, tornai és tornaújjalusi énekka­rokhoz az utóbbi három évben további öt énekcsoport csatlakozott, köztük a cesticeí (szesztai), amely 1973 tavaszán alakult. A lelkes csoport nagy reménységekkel indult. A lelki­ismeretes felkészülés, a magasszintű szakirányítás vé­gül is meghozta a várt eredményt, mert a környék nép­dalaival már részt vettek a. „Tavaszi szél vizet áraszt“ országos népdalversenye 4. évfolyamának vetélkedőjén. A járási elődöntőben és döntőben elért első helyezésük alapján bejutottak az országos döntőbe is. Bratislavában megszerezték az előkelő második helyet és egy jutalomként kapott magnetofonnal tértek haza. A lelkes asszonyok azóta már kibővítették műsorukat és számos helyen sikeresen felléptek. Az eddigi ered­ményes szereplés után beneveztek a „Tavaszi szél vizet áraszt“ országos népdalverseny 5. évfolyamába is. Képünkön Tóth Gizella, Hegyközi Gizella, Tamás Sa­rolta, Nagy Sarolta, Szaniszlő Irén, Dlenes Sarolta, 1 Sztropko Mária, Szanyiszló Margit és Szilvási Edit éneklés közben. Gazdag fózsef

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom