Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-11-08 / 45. szám
A gyomor és a belek hurutos megbetegedése A gyomor és a belek nyálka hártyájának felületi gyulladását a gyomor és a belek liurutos megbetegedésének, röviden gyomor és bélhurutnak nevez zük. A betegségnek többféle előidézője van. Legtöbbször a helytelen takarmányozás, az egyik eledelről a másikra való gyors áttérés, a tül forró vagy hideg eledel okoz hurutot, de a fülledt, penészes vagy romlott takarmány (széna, szalma, kapások stb.) is előidézheti. Hasonlóan kedvezőtlen hatása van a túl savanyú, a tisztátalan, földet tartalmazó eledel nek is. A gyomor és a belek hurutos megbetegedését olykor a gyomorban és a belekben éló élőskadők is előidézhetik. Gyomorhurutot okozhat például a maró hatású gyógyszerek, a savak, lúgok és a hánytatok helytelen adagolása, használata. Hurutos megbetegedés be következhet továbbá pl. a szájüreg, a szív, a vesék és a máj betegsége vagy heves fertőző betegség elhatalmasodása esetén is. A felsorolt okok a gyomor nyálkahártyájának vérbőségét, duzzadását, s ennek jó voltából fokozott nyálka kiválasztást idéznek elő. Ezzel egy időben nő vagy csökken a gye morncdvek kiválasztása, tehát változás áll be a gyomor műkő désében. A gyomor tartalma ekkor már nem emésztődik, ha nem erjed és rothad. A gyomor bél emésztetlenül jut a belekbe a táplálék s ott a belek huru tus megbetegedését okozza. A beteg állatok bágyadtak, étvágyuk csökken. A belek mozgása is alábbhagy, majd a vékonybél hurutos megbetege dése után fokozódik, miközben csörgedezéshez, csobogáshoz hasonló hangokat hallatnak a belek. A vékonybél hurutja esetén a bélsár csaknem nor malis, a vastagbél hurutos betegsége esetén hasmenés jelent kezik. A juhok és a kecskék esetében az étvágy csökkenésével párhuzamosan lassul, majd teljesen megszűnik a kérődzés. bekövetkezik az előgyomrok renyhesége és mérsékelt puffá dást is észlelünk az állatokon. A nyulaknál hasmenés és mér sékelt szélbüség figyelmeztet a hurutos megbetegedésre. Ilyenkor az ürülék puha. vizenyős, alaktalan. Ha helyes kezelésben része sítjük az állatokat, a heveny hurutos megbetegedés gyógyítása csak pár napot vesz igénybe. Helytelen kezelés vagy a betegséget kiváltó ok késedelmes eltávolítása következtében I Д1Ш161ШЕбСбУ« tanácsadó a heveny betegség könnyen idültté válhat. Az idült gyomorvágy bélhurut kezelése már sokkal nehezebb s többnyire az állat elhullását vonja maga után. Az idült betegség tünetei semmiben sem különböznek a heveny kórforma tüneteitől, de azok mellett még megfigyelhető például az állatok nagyobb fáradtsága, a látható nyálkahártyák szembetűnő fehérsége, a gyomor térfogatának kisebbe dése. * A gyomor és a belek hurutos betegsége fertözéses eredetű is lehet, ezért sohasem szabad könnyelműen venni ezt a betegséget sem. Lehetőleg azon nal kérjük ki az állatorvos ta nácsát és javaslata alapján kezeljük a beteg állatot. A betegség okának megállapítása után — ez az állatorvos feladata — el kell távolítani a szervezetből a gyomor tártál mát, vagyis enyhe hatású hashajtót adunk az állatnak. Azonnal változtatunk a napi takarmányadagon, de egy-két napig egyáltalán semmit sem adunk az állatnak, sőt lehetőség szerint még az ivóvizet is korlátozzuk. A harmadik naptól kezdve kisebb adagokban könynyen emészthető eledelt adunk a „lábadozónak“. A növényevők számára legmegfelelőbb a zöldtakarmány, de nem a tál lédús eledel, a lágy széna és a korpa. Ha sor kerül a gyomorban az erjedésre és a rothadásra, fertőtlenítő szerként megfelelően higftott sósavat alkalmazunk. Víz helyett tölgyfa-héjból és lenmagból készített főzettel itatjuk az állatot — ez a tea csökkenti a hasmenést. Fájdalmak jelentkezésekor jó melegen csavarjuk — pakoljuk be az állat gyomrát és a fájdalmak enyhítésére kamilla teával itassuk meg. (MVDr. J. Mihály, Zch. 9/75) A repcemagpogácsa értéke a tojótakarmányban Ez utóbbit igazolják az újabb kanadai vizsgálatok is. A tojó- 1 tyúkok takarmányába 10,5 % és 19,6 % repcemagpogácsát tettek, s ezek a tojótyúkok 25 —47—64 termelési héten mérve mindkét repcemagos takarmány esetében mindig kisebb testsúlyúak lettek. A 64 hetes termelésig nagyob volt az elhullásuk is: 24 %-os a repcemagpogácsás és 18 o/o a kontroli-takarmányon tartottaknál. Kisebb volt a tojástermelés is a repcés takarmányon, de nem volt különbség a tojás súlyában és minőségében. A repcemagpogácsa nem befolyásolta a tojások kelthetőségét. A kísérletek arra hívták fel a figyelmet, hogy a repcemagpogácsa mennyiségi arányát a takarmányban korlátozni kell arra a határra, amíg a pajzsmirigy abnormális fejlődését nem idézi elő. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a rep- К repcemagpogácsa magasabb repcemagpogácsa mennyiségi сеГа1^к között különbségek fein- és trlptofán-tarlalma Is korlátozását indokolja továbbá, vannak a kanadai termelésű figyelemre méltó. Ezenfelül hogy bizonyos enzimek is van- Jepc6k 80 /о-ában jelentősen fegyesek szerint a repcemagban nak („myrosinase“) a magban, kev®SK , a progoitrin hormon, Vannak bizonyos toxikus fakto- amelyek — ha a feldolgozás аюе1Упек a pajzsmirigy megtolj melyek nem tisztázottak folyamán nem semmisülnek meg na£yobboddsat tulajdonítják, kellőképpen, de — a jelek sze- teljesen — a pajzsmirigy meg- Ä kanadaiak szerint a repcekínt —> rontják ä termelést. A növekedését okozzák. magpogácsának más jelentős szója repce Fehérje % 50 30 Metab. energia Kcal/kg 2552 1870 Nyersrost % 3 9,3 Kalcium % 0,20 0.68 Foszfor % 0,74 0.95 Metionin . % 0,7 0.8 liiin % 3,2 2,2 Triptofán % 0,7 0,5 hátrányát nem sikerült Igazolni. Ennek folytán mint „szükségtakarmányt“ használhatónak tartják, ha a szűkös szójabeszerzés, vagy annak túl magas ára ezt indokolja. Dr. JD. Summers (Guelph Egyetem) az alábbi repcemagpogácsát tartalmazó tojótakarmány-összeállítást javasolja: » Tojótakarmány 10 % repcemag pogácsával Kukorica 62,75 % Szöjapogácsa 14,00 % Repcemagpogácsa 10,00 % Zsír 3,00 % Takarmánymész 7,00 % Kalciumfoszfát 2,00 % fódozott só 0,25 % Vitamin-premix 1,00 % Kalkulált béltartalom: Nyersfehérje 16,1 % Metab. energia (Kcal/kg) 2858 Kalcium 3,18 % Foszfor 3,58 % Methionin 0,30 % Lysin 0,79 % (Bs) A Sulin Mátyás, a lelkes szakember. Foto: — Beszélgetés ŠURÍN MÁTYÁSSAL, a Gyümölcstermesztők és Kiskertészkedők Szlovákiai Szövesége Nové Zámky-i (érsekújvári) tanácsadó szolgálatának vezetőjével. „Öt évvel ezelőtt, 1970 szeptember ötödikén a Debreceni Művelődési Központ Házi Kerti Szakköre és a Pomázi Hazafias Népfront Porpáczy Aladár Kertbarátok Klubja baráti találkozóján született meg a Kertbarátok Országos Társadalmi Szövetsége megalakításának gon dolata“. Ez az idézet Kulik Imrének, a magyarországi kertbarátok munkabizottsága titkárának beszámolójából való, mely tulajdonképpen feleletet ad arra, mi is szolgáltatta az „okot“ a Kertbarátok Országos Társadalmi Szövetsége első kongreszszusának összehívására. A találkozón a magyar résztvevőkön kívül jelen voltak a Gyümölcstermesztők és Kiskertészkedők Csehszlovákiai Szövetségének leghivatottabb képviselői is. Ez a részvétel a következőkkel magyarázható. Annak érdekében, hogy Magyarországon is megalakulhasson egy — a Hazafias Népfront által kezdettől fogva támogatott — magas taglétszámú szervezet, a csehszlovák partnerek komoly segítséget nyújtottak, a hazai jó tapasztalatok alapján. Ebből a munkából nagyban ki vette részét Surln Mátyás elvtárs is. Beszélgetésünk alkal mával a tapasztalt szakember néhány szóval vázolta a kong resszus lényegét, s a csehszlovák kiskertészek külföldi kap csolatait: — Mindig nagy megtiszteltetést jelent, ha egy alakuló szervezet segítséget kér egy már jól működő szervezettől. Mi a magyar kollégáknak már köz vetlen gyakorlati tanácsokat nyújtottunk. Nagyon tetszett a kongresszus jelszava: „Feladatunk a magyar kertkultúra ügyének szolgálata“. Emögött a mondatocska mögött főleg a következők rejlenek: Civilizált életünk minden területén csökken az ember fizikai, de növekszik a szellemi megterhelése. Ez esetben az aktív pihenést a szabad levegő, a mozgás adja. Erre ad módot a kiskertészkedés. A szocialista országok szervezeteivel szoros kapcsolatot tartunk fenn, s amint tapasztaltuk, tanácsainkra sokhelyütt deinéityezők, szervezettségük jó. Persze mindenütt vannak gondok, problémák, melyeket szükséges megoldani. — Természetesen gondjaink Is vannak — folytatta Surln elvtárs. — Például annak érdekében, hogy nemzetközi kapcsolatainkat szélesíthessük, először is még egységesebbé kell tenni cseh és szlovák szervezetek kapcsolatait. Ezért tárgyalunk most egy vegyesbizottság kialakításáról, amely méltón képviseli majd a közös együttműködést. Negatívumként említeném azt a tényt, hogy nincsenek eléggé propagálva az egyes járásokban szervezetünk szolgáltatásainak formái, s egyáltalán azok létezése. De „árulkodjanak“ erről a számok: A Nové Zámky-i járásban pl. 4000, a leviceiben 1737, a galantaiban 3179, a lučeneciben 2137, a zvoleniben 1733, a žiariban 1682, a VeTké Krtíš-i járásban pedig csak 82 (I) tagja van a kiskertészkedők szövetsége helyi szervezeteinek. Ebből Is jól látható, hol szükséges még bizonyos intézkedéseket fogana ita— tosítanunk Я8 ELISMERÉS szükség van. Alakulófélben van a szervezet a Szovjetunióban, Romániában, viszont az NDK- ban és Lengyelországban már sikeresen dolgozik. Éppen ezért mi, csehszlovák szakemberek olyan javaslatot kívánunk majd közétenni, mely a KGST keretén belül módot adna arra, hogy Összehívjunk egy szimpóziumot, s ezt — űz első hasznos eszmecsere után — rendszeressé tegyük. Amint a fentiekből kitűnt, a szlovákiai kiskertészkedők kez-Mint ismeretes, a kiskertészkedők nagyon kis hányada mondhatja el magáról, hogy tökéletesen ismeri kedvtelésének minden fortélyát. Éppen ezért a jó tanácsot legtöbben szívesen fogadják. — Most már örömmel mondhatom, hogy tanácsadó szolgálatunk beindult, s a jövővel kapcsolatosan még intenzívebben folytatjuk majd ezirányú tevékenységünket. Sajnos, eddig még nem sikerült megoldanunk azt a problémát, hogy az általunk kiadott lap, tájékoztató magyar nyelven is megjelenjen. Erre bizony nagy szükség lenne! Sok kiskei tészkedó véleménye támasztja alá a tényt: Nem egy esetben megtörtént, hogy azt a kitermelt gyümölcsöt, zöldséget, melynek termesztésére a tagot felkérte a kiskertészkedők helyi szervezete, bizonyos okok miatt nem lehetett kellőképpen értékesíteni. Hogy ezek a „bizonyos okok“ milyen eredetűek; Šurín elvtárs erről így beszélt: — Igen, a kérdés valóságot tükröz. A szóbanforgé kiskertek, termőterületek rendszerint házak között vagy központosított termelésre nem alkalmas területeken találhatók. Hogy ezek a földterületek is kellőképpen ki legyenek használva — mindenki érdeke. Az említett értékesítési zavarokat személy szerint abban látom, hogy sok esetben nincs meg a kellő összhang miközöttünk és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium között. A jövőben konkrétabban le kell majd szögezni, mit termeljünk. A menynyiséget mi aránylag pontosan lelőre tudjuk jelezni. Ez azért lesz szükséges, mert nem egy esetben már előfordult, mikorra a mi árunkat leadtuk, pontosan akkor megérkezett a rendelt áru is külföldről. Természetesen, a piacon árufelesleg jelentkezett, ami úgy az átvételi árakra, mint a valutával való takarékosságra negatívan hatott. Mivel van áttekintésem az említettekkel kapcsolatosan, határozottan leszögezhetem: a 16—18 milliós évi érték helyett — kielégítő koordinációs szervezés mellett — 80 milliós értéket volnának képesek Szlovákia kiskertészei kitermelni. A Gyümölcstermesztők és Kiskertészkedők Szlovákiai Szövetségének jó munkáját külföldön is értékelik. Ezek a sikerek persze a jövőbeni pozitív működést kell, hogy elősegítsék. Az említett és a hasonló problémákat remélhetőleg a szervezet rövid időn belül megoldja, ezzel is eredményesebbé téve tevékenységét. Kalila Gábor Ml világméretű szójapogá** csa-hiány eredményeképpen keresik a megfelelő helyettesítő-anyagokat. Olyanokat is, mint a repcemagpogácsa, amelynek használhatóságát korábban kifogásolták. Ennek fő oka az volt, hogy a szójához viszonyítva a repcemagpogácsa fehérjetartalma és kalóriaértéke kisebb, mint a szójáé. Amint azonban a szója ára emelkedik, ez a különbség kiegyenlítődik, mert a hiányzó energiát zsírral is lehet pótol ni, másrészről a repcemagpc • gácsa-fehérje metionintartalm i magasabb:
