Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-11-01 / 44. szám
1973. november 1 SZABAD FÖLDMŰVES, 15 Ahol megértéssel vannak a méhek iránt Mielőtt KELEMEN Ferenc, a FIFakovoi (fttleki) Állami Gazdaság föméhésze 1954- ben — a Liptovský Hrádok i Méhészeti Mesteriskola elvégzése után — átvette a méhészet felelősségteljes vezetését, az rendkívül elhanyagolt és gazdaságilag veszteséges volt. Ilyen állapot kialakulásához nyilvánvalóan az is hozzájárult, hogy az aránylag szükebb szakismeretekkel rendelkező, nagyobbrészt nyugdíjas méhészeket gyakran váltották. A helyzet azóta gyökeresen megváltozott. A jelenlegi 279 család méhről a Pineináról (Pincről) naponta bejáró főméhésben kívül még a Luéenecröl (Losoncról) utazó KEMÉNYIK György méhész gondoskodik, de csúcsmunkák idején, pl. méhpempö gyűjtéskor, méhfulánk-szedéskor, vándoroltatáskor, pörgetéskor segítséget kapnak. A vándoroltatás tökéletesítését szolgálja az a két méheskocsi is, amelyet az elmúlt évben vettek a Fábiánkai Állami Gazdaságtól 40 család méhvel együtt. A megporzást kívánó növényeket igyekeznek a méhészet iránt megértést tanúsító gazdaságvezető közbenjárásával úgy elvetni, hogy azok zöme közel legyen a nagyobb méhesekhez. Ez persze nem mindig sikerül, a ilyenkor vándoroltatással oldják meg a kérdést. Egyegy kocsiban 30—40 méhcsaládot helyeznek el. A gazdaság vezetősége nagy megértéssel van a méhek iránt, mert tudja, hogy azok hasznot hajtanak. Az elmúlt évben például azon a 37 hektáros repceterületen, amelynek beporzását elvégezték a közelben levő méhek, hektáronként 27 métermázsás olajos-magtermést értek el, viszont a méhestől távol eső parcellákon mindössze hektáronkénti 9 mázsát. Ha figyelembe vesszük a repce mázsánkénti 450 korona körüli felvásárlási árát, kiszámíthatjuk, hogy az említett 37 hektáron a tökéletesebb beporzással elért jobb magkötés révén közel 300 ezer koronával nagyobb volt a pénzbevétel. A növényvédő vegyszerek alkalmazását a méhészekkel történő megegyezés alapján végzik a gazdaságban, mindig a kultúra virágzását megelőzően. Hasonlóan jé viszony alakult ki a környező efsz-ekkel is, amelyek személyesen tudatják a permetezés időpontját az állami gazdaság méhészetével, sőt erre hangszórón is figyelmeztetik a magánméhészeket. Tavaly sajnos, nem sok mézet pergettek, mert anynyira szeszélyes volt az időjárás, hogy egész éven át etetni kellett a méhcsaládokat. A méhészkedésre a hordáskor hideg, esős időjárás ellenére se fizettek rá, mert a családonként termelt в kg mézen kfvül összesen 2,5 kg méhpempőt gyűjtöttek. Idén már méhcsaládonként átlagosan 10 kg mézet termeltek, pedig a második gyűjtés a Čierny Balog-i Állami Erdészet területén az esőzés miatt nem sikerült. Ez évben méhpempőből 2 kg ot adtak el a hlohovecl Slova kofarmának. » A méhpempö gyűjtést szerződés alapján végzik 1960- tól. s számításukat megtalálják. A pempőgyűjlést náluk az akácvirágból történő hordás után hajtják végre, tehát nem a méztermelés rovására. A pergetás befejeztével megkezdik a méhpempő gyűjtést, s egy hónap alatt 2—2,5 kg pempőt gyűjtenek össze • gyógyszeripar részére. Ha nincsen hordás és etetik a méheket, hogy azok rajzásnak induljanak, akkor még egyszer annyi pempőt érnek el, mintha a rajzást nem hívnák elé. A pempőszedést 2—3 naponként végzik. jelenleg a méhpempö kg-kéntl ára 15 ezer korona. A tavalyi év kivételével négy éven ét foglalkoztak méhfullánk szedéssel, s évente átlagosan 1 kg ot adtak el 40 ezer koronás kilónkénti áron. A méhfullánkot egy felszerelés segítségével szedik. A röpnyllásba egy falemezt helyeznek, amelyet 2 mm es sűrűségben vékony dróthuzal hálóz be, amelybe gyengített áramot vezetnek. A hálózathoz érő mőhet az áramütés felidegesíti és fullánkját a dróthálózat alatti műanyaglapba szúrja, ahová az beleszakad. A műanyaglapot gyárilag úgy készítették el, hogy abba csak az öreg méh tudja fullánkját beleszúrni. A méhfullánkot nálunk ugyancsak akácvirágzás után szedik, amikor a méhek már csak fogyasztják a gyűjtött mézet. Megporzásl munkájuk a méheknek már csak ősz felé van, a maglucerna vagy a magra szánt vöröshere virágzásakor. Kilenckeretes csehszlovák normalizált ún. В típusú kaptárt használnak, amelyekkel elégedettek. Szerintük a nagykeretes kaptártípus nem használható ki eléggé, mivel azokban 14— 15 keret kap helyet és a méhcsalád ezeknek csak az alját képes meghordani, mire az akácvirágzásnak vége. A kiskaptár szerintük azért Jó, mert alul csak Hasítás van, mivel kicsi a tér, felülre pedig a méhek tömörítik a mézet. A mézet felülről elveszik és ezt őszre cukorral pótolják. A cukor kilója 7,30 koronába kerül, a mézért pedig kg-ként 22,50 koronát kapnak, ami nem kis különbözet. Méhészetükben 1954-től semmilyen betegség nem terjedt el. A szomszédos falvakban itt ott már felütötte fejét a gyomorvész (nosema apis Z.) és az atkakór. A Rimavská Sobota-i járásban félelmetes méhbetegség, a költésrothadás lépett fel és 1500 méhcsaládot meg kellett semmisíteni. Ezért vidékük méhészei óvakodnak a méhvásárlástól. A SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma megtiltotta az elszöknek és állami gazdaságoknak méhészeteik felszámolását, mert az utóbbi időben egyes vezetők sok méhészetet likvidáltak. Az is előfordult, hogy miután méhcsaládonként 50 koronáért megvették a méhest. Ma már közismert a méhek beporzó munkája a gyümölcsösben, a magtermesztésben stb. „Leves só nélkül“ az olyan mezőgazdasági nagyüzem, ahol nincsen méhészet. Számos esetben azért ment tönkre a méhészet, mert a hozzáértő szakemberek munkáját pénzügyileg nem értékelték igazságosan. A Fifakovoi Állami Gazdaság főméhésze elégedett, mert fizetése prémiummal együtt átlagosan havi 2500 korona, segítőtársa pedig, mivel nem végezte el a méhészeti mesteriskolát, 2250 koronát keres. A főméhész odahaza is méhészkedik, s jelenleg 50 család méhe van, amelyek évi 10 ezer korona pénzbeli hasznot hoznak. Ezekkel természetesen kevesebbet foglalkozhat, meg azután nem volt a közelben repece, ezért idén csak 11 kg mézet pergetett családonként. Napjainkban a méhekre főleg azért van szüksége a mezőgazdaságnak, mivel vegyszerek alkalmazásával a régente beporzást végző különféle rovarok csaknem teljesen kipusztulnak. KUCSERA SZILARD Novemberi teendők Á nagy társas vadászatokon elsősorban a vadásztársaság által vállalt kötelezettségeket teljesítjük. A rendezőkre felelősségteljes feladat hárul, éppen ezért a tagoknak és a vendégeknek egyaránt fegyelmezetten kell végrehajtaniuk az utasításokat. Az eligazításon vegyenek részt a hajtők isi A hó végéig még tart a szarvas selejtbika lövése, s a szarvastehén és az özbak selejtezése is. Gondosan vegyük szemügyre a kilövésre kerülő egyedeket. A nyáron termelt, illetve begyűjtött takarmányból olyan adagolásban folytassuk az etetést, hogy a vad állandóan találjon élelmet és az etetőkhöz szokjon. Etetőinkben az adagokat mindig az időjáráshoz alkalmazkodva szabjuk meg. Biztosítsuk a védterület sérthetetlenségét, s gondoskodjunk a törzsállomány kíméletéről, hiszen ez a jövő évi vadszaporulat biztosítéka. Folytassuk a ragadozók ritkítását, mivel a hótakaró miatt jobban a szemünk előtt lesz a vad, amely a kopár határban nagyon kevés menedéket talál. A hófúvások után azonnal hozzuk rendbe a fácán- és fogoly-etetőket és lássuk el bőven eleséggel. Eber figyelemmel irtsuk a kóborkutyákat és macskákat, amelyek minden időben csatangolnak a területen. Talán nem fog megártani néhány jó tanács... Soha ne kezdjük pálinkával a napot, az alkohol gyorsítja a kifáradást, csökkenti a figyelmet és rontja a lőkészséget. Az alkaholfogyasztás baleseti lehetőségi Éppen azért pálinkát, bort, sört legfeljebb csak a vadászat után fogyasszunk, amikor üres fegyverünk már tokban, tölténykészletünk a hátizsákban van. Az alkohol nem véd a hideg ellen — sőt, a részeg könnyebben lesz a hideg áldozata. Fáradtság vagy csokoládé fogyasztása, A vadlibák keso őszi vonulása Késő ősszel kezdetét veszi a vadlibák melegebb tájakra vonulása. Ez az időpont természetesen a kiszámíthatatlan időjárástól függ. Előfordul, hogy a vándorút akkor következik be, amikor a földeket már vékony hőtakarö borftja és a fákon a zúzmara csillogó gyöngyszemei csilingelnek. Ilyenkor vadlibák gágogásától hangos az ég, s az idősebb emberek magasba tekintve mondják — hideg télnek nézünk elébe. A vadlíbák társas életet élnek. Ez az élet nagy szervezettségről tesz tanúságot. Mikor a levegőbe szállnak, ék-alakba verődnek, az ék élén a legerősebb vezérgúnár veszi át a vezetést és utat tör a levegőben társainak. Ha elfárad, helyét fiatalabb, de ugyancsak szívós gúnár veszi át. Az elfáradt vezetők azután helyet foglalnak az ék legvégén, hogy kipihenjék magukat. A vadlibák húzása mindig megdobogtatja a vadászok szivét. Mert a vadlibák elejtése igazi bravúrnak számit. Ugyanis a vadliba igen óvatos madár. Szeme rendkívül éles, nagy magasságból is észreveszi a közeledő veszedelmet. A vízreszállás is nagy óvatosságról és szervezettségről tesz tanúságot. Tudnunk kell, hogy a vadliba igen okos madár, ellentétben azzal a szólás-mondással, amelyet olykor az emberekkel kapcsolatban használunk: „buta, mint a liba“. Hosszú távoliét után sem felejtik el azokat a leszálló helyeket, ahol korábban biztonságban érezték magukat. A leszállás úgy történik, hogy három felderítőt küldenek arra a helyre, ahol pihenni akarnak. Ha ezek már leszálltak és nem jeleznek veszélyt, újabb ellenellen jó hatású a cukorka Ián M. Habrovský őrök jelennek meg, majd csak ezután ereszkednek le a mélybe a vadlibakolónla tagjai. Az utóbbi Időben bizony csak nagyon elszórtan hallunk a vadlibák húzásáról, ügylátszik a civilizáció itt is érezteti áldatlan előretörését. Mind szőkébbre szorul a vadlibék élettere, vagy talán másfelé vezet a vonulásuk útja? A vadlibák csak szürkületben jelentkeznek. Nagyon megnehezíti a pontos célzást a leszálló sötétség. A- mellett a vadásznak türelmesen kell elhelyezkednie valamilyen fa, vagy bokor árnyékában, mert a libák a legkisebb neszre, mozdulatra is felfigyelnek és messze szállnak. A vadliba elejtése azért nehéz, mert a sőrétek leperegnek kemény tollazatáról, nem is beszélve a szárnytollak páncélos erejéről. Ki kell várni a pillanatot és amikor felénk repülnek, széttárt szárnyuk alá kell küldeni a halálos lövést. Az öreg vadlíba húsa inas, igen kemény. Csak őrölve vagy vadasan elkészítve ehető. Valószínű, hogy a vadászok nem a húsáért, hanem a vadász-bravúrért lövik az öregebbjét. A vadlibák kedvelt tartózkodási helyei a régi Kis- Duna vize és rejtelmesen szép szigetei voltak. Különösen a Trávnik község határában levő szigeteket keresték fel előszeretettel. Három húzáson vettem részt. Az első este a szépen Jelentkező, de még magasan szálló libák leszállását a türelmetlen vadászok céltalan lövöldözése riasztotta el. A második napon lőttem egy libát a Dunánál, de ez az átellenes magyar partra zuhant. A harmadik nem mészsze tőlem esett le. Örömömben megragadtam, de a még élő liba úgy belecsípett a kezembe, hogy napokig simogattam a csípés helyét. A vadlibák nagy kárt okoznak az őszi vetésekben, ha erre alkalmuk nyílik. De mint olvastam, sok vadliba annak köszönheti idő előtti kimúlását, hogy olyan gabona-szemeket szedett fel, amelyek mérgező anyagokkal voltak kezelve. Sok száz vadliba korai kimúlásáról adtak hírt pl. a magyarországi napilapok. A vadlibák őszi vonulásában van valami romantika, csillogó mozaik a csodálatos természet életéből. Lassan, de biztosan ezen a téren is szegényebbek leszünk és mind kevesebbet mondhatunk magunkénak a természet szépségeiből. Andrej RiSňovský Felcsapható csónakpadtámla Amikor az ember vágya végre teljesüjl és meg tudja vásárolni első csónakját, hajlandó azt hinni, most már csupa boldogság lesz ezután horgászatainak minden perce. — Errare humánum est! — mondták a régi rómaiak: — Tévedni emberi dolog! Miért? Aki már próbálta legalább egyszer, hogy egy teljes napon át a csónakjában kuporog az Ulésdeszkán, az igazolhatja: valóságos kínszenvedés úgy üldögélni, hogy az ember nem tudja nekltámasztanl semminek sem a hátát. Ha pedig támlás kempingszéket tesz valaki a csónakjába, az ülésdeszka mögé vagy elé tudja csak elhelyezni. Ezután ha beleül a székébe, egy csapásra megváltozik csónakjának az egyensúlya, a súlypontja. A legkisebb hullámzásban Is veszedelmesen kezd imbolyognl alatta. Hát még akkor mit csinál, ha nagy hal akad a horgára, amelyet csak állva tud tisztességesen kifáraszni. Abban a pillanatban a pokol fenekére kívánja székét, mert a botja vége minduntalan beléakad és ő maga sem tud tőle tisztességesen egyensúlyozni. Egyszer szemtanúja voltam egy Ilyen esetnek a Balatonon; az illető dühében a vízbe hajította drága kempingkarosszékét s ráadásul közben meglazuló zsinórjáról kapitális pontya is leszakadt. Ezen a problémán próbál segíteni a mellékelt tervrajz szerint sajátkezüleg elkészíthető, szükség szerint le- vagy fölhajtható háttámla. A méretet nem tudjuk megadni, hiszen szinte mindegyik csónak „egyéniség“, ezért a barkácsolónak magának kell a méreteket megállapítania. Néhány szál 2 cm vastag legyalult deszka kell hozzá, fűrész és 16 db minimum 5 cm hosszú ellenanyás facsavar, ugyanannyi alátétlemezzel. A tartódeszkák felcsavarozása előtt furdanccsal fúrjunk bele két komoly lyukat, akkorát, hogy erős seprőnyéldarabot ragaszthassunk bele, háttámlatartó peceknek. Igen célirányos szerkezet. Amikor eveznünk kell, lehajthatjuk, amikor megérkezünk horgászhelyünkre, felcsaphatjuk és kényelmesen figyelhetjük úszónk munkálkodását. Aki elkészíti, velünk együtt áldani fogja a le fel hajtható csónakpadtámla feltalálóját. H. J. KÍSÉRLETEK LÉZERSUGARAKKAL Korunk technikai vívmányait a halászati kutatás is alkalmazza. Szovjet kutatók lézersugarakkal végeztek kísérleteket akváriumban tartott halakon. A különböző erősségű és hullámhosszú sugárzás a halakra nem fejtett ki különösebb hatást, nem változtatta meg a halak viselkedését sem. Megállapítást nyert, hogy a sugarak jól visszaverődnek a halak testéről, különösen a szemükből. Ha a viszszavert sugárnyaláb a kutatók szemébe irányult, elvakította őket. Mivel a lézersugár jól fényképezhető, kitűnően felhasználható vízalatti filmezéskor és fényképezéskor. VESZÉLYES HALBETEGSÉGEK OKOZÖI A VÍRUSOK Az utóbbi évtized műszaki-tudományos fejlődése és az intenzív halászati módszerek kialakulása lehetővé tette a vírusos megbetegedések tanulmányozását a haltenyésztésben is. V. A. Musszelius és A. A. Vihman ismertetik a leggyakrabban előforduló vírusos halbetegségeket (Rüb. Hoz. 1975. 3.), és sürgetik egy speciális virológiái laboratórium létesítését. fehérjekEszItEs vízi Állatokból Lengyelországban a kutatók nemzetközi viszonylatban is jelentős tudományos kísérleteket folytatnak a különféle halakból, kagylókból és csigákból előállítható fehérjékkel kapcsolatosan. Az így nyert fehérje íztelen és szagtalan, könnyen ízesíthető és színezhető. Felhasználási lehetőségük szinte korlátlan. A lengyel kutatók szerint az ilyen fehérjékből egész sor olyan élelmiszer készíthető, amely lényegében színre, szagra, ízre, táperőre és külsőre nézve semmit sem különbözik az eredetitől. Ezek a kísérletek lehetőséget adnak a jövőre nézve, hogy az óceánok kimeríthetetlen halvilágát az emberiség fehérjekészítésének szolgálatába állítsák. A RAGADOZÓ ÖN TÁPLÁLKOZÁSÁRÓL A Szovjetunióban a ragadozó őn lárvájának és ivadékainak táplálkozásáról számolnak be a CNIORH azerbajdzsán! részlegének kutatói. A vizsgálatokat halastavakban végezték, és megállapították a lárvák táplálékösszetételét 35 napos korig. A táplálkozás intenzitásának vizsgálata során tisztázódott, hogy a huszonötnapos ivadék reggel és este fogyasztja a legtöbb táplálékot, napközben a táplálékfogyasztás csökken és éjszaka nem táplálkozik. O. Sz. Arzumanova közlése szerint a 30—35 naposnál idősebb ragadozó őn-ivadék a tóban megtalálható benthosz és plankton szinte valamennyi tagját fogyasztotta, de az állati eredetű táplálék (82%) jelentősen felülmúlta a növényi eredetű (18 %} táplálékot
