Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-11-01 / 44. szám

-SZABAD FÖLDMŰVES 1975. november 1, 12 közelmúltban mó­domban állt meg­ismerkedni a sze­gedi székhellyel működő Gabona­­termesztési Kutató Intézet nemesitő munkájával, az évek folyamán elért vívmányai­val. Sokrétű kutató-nemesítő munkát végez ez az intézet. Foglalkozik a kenyér- és a ta­karmánygabona, valamint a ku­korica és a hagyma (ajtaneme­­sftésével, és alkotó módon já­rul hozzá a termelési techno­lógia korszerűsítéséhez. A mi sajátos problémáink azonban arra figyelmeztetnek, hogy elsősorban is a szegedi hibrid kukoricák iránt tanúsít­sunk nagyobb érdeklődést. Ugyanis mezőgazdasági üze­meinknek, főleg azoknak, ame­lyek az őszi gabona jelenté­keny részét kukorica elővete­­mény után vetik, szinte évről évre komoly gondot és bosszú­ságot okoznak — az egyébként nagyhozamú — kései jugoszláv és román hibridek. Gyakran veszélyeztetik az őszi gabona tervezett vetésterületének ki­alakítását és kérdésessé teszik a megkésve vetett gabona sor­sát, hozamának alakulását. A szegedi hibridek rendkí­vüli előnye a koraiság, s le­hetővé teszik olyan vetésforgó kialakítását, amely szinte tel­jesen kizárja annak szükséges­ségét, hogy a mezőgazdasági üzemek búza után búzát ter­meljenek és viseljék annak gyakran eléggé károsnak bizo­nyuló következményeit. Nagyon jó tulajdonságokkal rendelkezik például a GK TC 255-ös szemes hibrid, amely igen korai, alacsony, genera­tív típusú és jól bírja a tőszám­­sűrítést. A hektáronkénti opti­mális tőszáma 60—65 ezer le­het. jó szárszilárdságú és két­­háromhetes túlérésben géppel számottevő veszteség nélkül betakarítható. Üszög és más jellegű fertőzésre nem érzé­keny. Korai érése jobb takar­mánybiológiai értékű termést eredményez, mint a kései hib­rideké. Rövid tenyészideje foly­tán a kalászosoknak jó elővete­­ménye és másodvetésre is al­kalmas. Megfeleld tápanyag­ellátás és termőtőállomány mellett hektáronként megadja a 70—75 mázsa szemtermést is. Hasonló tulajdonságokkal ren­delkezik а К SC 360-as szemes hibrid is, amely 55—60 ezer tőszámsűrűség és megfelelő tápanyagellátás mellett hektá­ronként 75—80 mázsa szemter­mésre is képes. Szépséghibája, illetve fogyatékossága, hogy az üszögre kissé fogékony. A szegedi kutató intézet siló­­kukorica hibridjei közül külön említést érdemel а ВЕКЕ 270-es hibrid, illetve az NDK bernbur­­gi intézetének és a szegedi Ga­bonatermesztési Kutató Intézet közös, korai, háromvonalas si­lókukorica hibridje, jellemző tulajdonsága, hogy hidegtűrő, fattyasodásra hajlamos, széles tó. Csupán néhány termelőbázis létezik Szlovákia kukoricater­mesztő körzeteiben. így pél­dául a galantai járáshoz tar­tozó Trnovec nad Váhom-i Efsz, a košicei járáshoz tartozó Vef­­ká Ida-i Állami Gazdaság, a Dunajská Streda-i járásban le­vő Orechová Potôň-i Efsz, vala­mint a vráblei, és a levicei já­ráshoz tartozó Vefké Eudince-i Efsz mutatott érdeklődést a szegedi korai szemes hibridek iránt. Ezeknek a gazdaságok­nak a kutató intézet ingyen ad vetőmagot és szaktanácsokkal látja el a dolgozókat. Lapunk már két ízben foglalkozott ér­demben — mindkét esetben a Trnovec nad Váhom-i Efsz vi­szonylatában — a szegedi ko­rai szemes hibridek termesz­tési eredményeivel, amelyek a ff •• ФИНИШИ ftlfafoteMhe! levelű, vegetatív típusú. Siló­érettség állapotában jó szár­szilárdságú, s géppel veszte­ség nélköl betakarítható. Opti­mális, vagyis 80—90 ezer tő­számsűrűség és megfelelő táp­anyagellátás mellett 600—800 mázsa zöldtömeg termésére ké­pes hektáronként. А ВЕКЕ 270-es silókukorica hibrid jelenleg a legelterjed­tebb Európában. A behozott vetőmagmennyiség alapján a­­zonban úgy tűnik, hogy a mi illetékes szakembereink nem valami nagy érdeklődést tanú­sítanak e jó tulajdonságú hib­rid iránt. Mert míg például Magyarországon, az NDK-ban és Lengyelországban többezer tonnát vetettek el belőle, addig a mi igényeink csak 500—600 tonna behozatalig terjedtek. Miért, miért sem — az okot keresni kellene! — a szegedi hibridek iránt nálunk csak egyedi érdeklődés tapasztalha­nagyhozamú jugoszláv kései hibridek hektárhozama mellett nem maradtak el. Emellett be­bizonyosodott az is, hogy a szegedi hibridek koraiságuknál fogva valóban jó előveteményei az őszi gabonának. Érdekes jelenség, hogy a ter­melési eredmények évenkénti értékelésekor a központi és az alsóbb fokú irányító szerveket képviselő szakembereknek szin­te mindegyike „kalapot emel“ az említett hibridek előtt, en­nek ellenére a vetőmagbehoza­tal még mindig késik. S még olyan eset is előfordul — mon­dotta Dr. Széniéi Imre, a kuta­tó intézet igazgatója — hogy külkereskedelmünk illetékes szerveinek képviselői olyan szemes hibridek behozatala mellett kardoskodnak, ame­lyeket Magyarországon — rossz tulajdonságaik miatt — már több évvel ezelőtt kivontak a termelésből. Az előbbiekben említett szB' gedi hibrideket termesztő bá­­zisgazdaságokban — a kukori cabetakarítást követő időszak ban — a szegedi Gabonater­mesztési Kutató Intézet képvi selőinek részvételével az idén is értékelik a korai hibridek tulajdonságait, termelési ered ményeit. Ideje lenne már le­vonni a végleges következteté­seket. S ha a gyakorlat való­ban és több éven keresztül bi­zonyítja a szegedi korai szemes hibridek jó tulajdonságait, ak­kor illenék tenni is valamit azért — még akkor is, ha az idei kedvező őszön a kései hib­ridek is „befutnak“ —, hogy a korai hibrideket minél széle­sebb méretekben meghonosít­suk, s ezáltal felszámoljuk azt a bizonytalanságot, amit a ké­sei kukorica hibridek szinte minden esztendőben okoznak azáltal, hogy az agrotechnikai követelményekkel ellentétben — gyakran rohamtempóban „előkészített“ magágyba és ala­pos késéssel vetjük el a gabo­nát, s így még a legoptimistább szakemberek is kételkednek abban, hogy megteremtették a jó gabonatermés előfeltételeit. Mezőgazdasági termelésünk növekedése sok szempontból a testvéri szocialista országok együttműködésének a függvé­nye. Számtalan példa bizonyít­ja — így a jó nevű szovjet bú­zafajták meghonosítása is —, hogy érdemes jobban körül­nézni a szomszédok háza táján és mielőbb el kell fogadni azokat a vívmányokat, amelyek sajátos viszonyaink között is segítik termelésfejlesztéssel já­ró problémáink megoldását. Nyilván jól jönne szomszé­dainknak, a magyarországi me­zőgazdászoknak is, ha a jó ne­vű csehszlovák árpafajtákat nagy területen termeszthetnék, mivel nem titok, hogy ezek jó­val felülmúlják a magyaror­szági fajtákat. Létre kellene te­hát hozni az előfeltételeket — az árucserekapcsolatok színvo­nalának emelése által —, hogy a kedvező tulajdonságokkal rendelkező különböző növények a határon innen és a határon túl mielőbb és minél szélesebb méretekben meghonosodjanak. PATHÖ KAROLY Tartalékok a tehenek meddő-Sok a tennivaló a szarvasmarha­állomány fejlesztésében Napjaink fontos kérdése a tejtermelés, mert több millió literre tehető a lemaradás . Szlovákiában. Több járásban a szarvasmarhaállomány fejlesztése, a tervezett létszám elérése sincs kellő hatással a termelésre! Így van ez a Rimavská So­­bota-1 (rimaszombati] járásban is. Daniel Paľove mérnök, a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság állattenyésztője ezzel kapcso­latban így tájékoztatott: „Járási méretben az első félév végével 49 793 szarvasmarhát tartottunk számon, vagyis 621-el többet a tervezettnél. A mült év azonos időszakához viszonyítva bizonyos javulás tapasztal­ható, mert idén az állomány 2156 darabbal több.“ Ami a tehénlétszámot illeti, itt már nem ennyire kedvező a helyzet. Az első félévben a tervezett állománnyal szemben 286-tal többet tartottak, ám az évi tervből még hiányzik 380 tehén. Idén 1082-vel tartanak több tehenet a járás mezőgaz­dasági üzemeiben, mint egy évvel korábban. Tehát az első fél­év végével sikerült elérniük mind a szarvasmarha-állomány, mind a tehénállomány tervezett létszámát. Tulajdonképpen itt következik az, amire már a fentiekben céloztam: Nem sikerült teljesíteni a tejeladás tervét. Az első félév végével a tartozás elérte az 1 millió 344 ezer litert! Szeretném megjegyezni azt is, hogy az idén a múlt év azonos időszakához viszonyítva 1 millió 220 ezer liter tejjel kevesebbet értékesítenek, ami nem válik becsületére a járásnak. A tejeladás tervét az első félév végével csak 10 szövetkezet teljesítette. A leggyengébb eredményt a lenártovcei, a vőelin­­cei, a Rim. Sobota-i és az Uzovská Panica-i szövetkezet, vala­mint a jesenskéi, a šafárikovoi és a bátkei állami gazdaság érte el. A hét mezőgazdasági üzemnél a lemaradás több mint egy millió liter! Ezekben az üzemekben — a CSKP KB novem­beri és az SZLKP KB Januári plénuma határozatainak megva­lósítása érdekében — sokat kell még tenni, főleg a tartalékok feltárásában! A termelésben még aggasztóbb a helyzet, mert a lemaradás az első félév végével elérte az 1 millió 916 ezer litert! A tehe­nek félévi tejelékenysége — a műit félévi 1436 literrel szem­ben — csak 1265 liter volt, ami 153 literrel kevesebb a terve­zettnél. A szarvasmarha-tenyésztés további eredményeinek elemzé­sekor hasonlóan gyenge mutatókkal találkoztunk. A borjúszü­letésben a múlt évihez képest kedvezőbb a helyzet, mert több borjú született, de még így sem sikerült elérni a tervet. Nem lehetünk elégedettek az egész évre tervezett borjúszületéssel sem, mert 100 tehénre csak 62,76 borjú Jut. Ennek megfelelően alakult a borjűelválasztás is. Az idén 100 tehéntől az egy évvel korábbihoz képest 26-tal csökkent a választott borjak száma. Nem lehetünk elégedettek a 100 tehénre tervezett évi 58,76 borjúelválasztással sem. Ezt súlyosbítja a növekvő borjúelhul­lás. ségének megelőzésében (FOLYTATÁS AZ ELŐZŐ SZÄMBÖL) II. RÉSZ A nagyüzemben szükséges meddőségi megelőző beavatko­zások jól bevált módszereit az­zal a megjegyzéssel szeretném a következőkben röviden ismer­tetni, hogy ezeket sablonsze­rűén végezni nem lehet! E mun­kának már az ellés alkalmával meg kell kezdődnie. Figyelem­mel kell lennünk az ellés kö­rülményeire (vérzés, nemi utak zúzódása, repedése, magzat­burkok visszamaradása stb.). Az ellés különféle kóros szö­vődményeinek elhanyagolása nyomán ugyanis a nemi szer­vek és a szülőút nyálkahártyá­jának súlyos gyulladása követ­­kezhetik be, ám ha ezek a bán­­talmak az ellést követően azon­nal szaksíorű ellátásban része­sülnek, néhány napon belül rendszerint gyógyulnak. Tehenészeteinkben a szülő­út sérülésein kívül a magzat­burkok visszamaradása általá­ban az ellések, Illetve vetélé­sek 15—20 százalékával kap­csolatban következik be, ezért a magzatburkok lekiismeretes, szakszerű és mindig korszerű eltávolítását, valamint a vissza­maradás következményeinek megakadályozását a megelőző munkában döntőnek kell tarta­ni. A kezelő állatorvos az ellés után a méh involutióját kísérje figyelemmel, mert könnyebb az esetleges elváltozást gyógyíta­ni, ha a folyamat friss, mintha elhanyagolt, régi. A gyakorlat igazolja, hogy olyan állományokban, ahol az ellési higiénia hiányosságai, az ellések során bekövetkezett sé­rülések, a nem kielégítő takar­mányozás miatt a méhnek sú­lyosabb baktériumos fertőzötf­­sége jelentkezik, nem elegen­dő az involutió állásának el­lenőrzése az ellést követő 4. hét végén, hanem már közben, a 2—3. héten gyógykezelni kell a méhet. Ebben a tekintetben az üzekedésl nyálka pH-méré­­seiből kapott eredmények alap­ján a savanyú Lugol-oldat al­kalmazását emelem ki, amely a méh receptoraira igen jő ha­tást gyakorol. A beömlesztés után élénken összehúzódik a méh, kosszarv alakot vesz fel és ezt rendszerint meg is tart­ja. Mivel a méh lumen-nélküli­vé válik, így az oldat a nyálka­hártya egész felületére eljut, s a savanyú közeg a lúgos kör­nyezetben elszaporodott fakul­tatív csírák fejlődését meggá­tolja. Igen kedvező eredményeket kapunk a nehéz ellések utáni méhatóniák kezelésében a sa­vanyú hatóanyagot, toxinmeg­­kötő, valamint baktericíd anya­gokat tartalmazó gyógyszerek­kel is. Savanyúan ható anyag­ként ilyen esetben a citromsa­vat ajánlatos használni. Kifo­gástalan eredményeket ad az 1,5 százalékos citromsavoldat­­tal 50—100-szorosára hígított Lugol-oldat (100 rész 1,5 szá­zalékos citromsavoldat + 1—2 rész Lugol-oldat) ha belőle az ellés utáni 10—14 nap között kb. 100 ml-t (de sohasem töb­bet!) ömlesztőnk minden olyan méhbe, amelyik* nem emelke­dett legalább a pecten vonalá­ba és határozottan nem érezhe­tő ki, hogy lumen nélküli. Ezt a gyógykezelést 10—14 napon­ként meg kell ismételni mind­addig, amíg a méh-kosszarv formát felvéve, a medencébe nem jut. Ezenkívül a citromsav alkalmazása után megfigyel­hető, hogy fokozódik a nyál­­mirigytevékenység, élénkül a bendő- és bélmozgás. Ez a pa­­rasympathícus idegrendszer élénkebb működését jelzi. En­nek eredménye lehet az invo­lutió befejezésével egybeeső, vagy azt igen gyorsan nyomon követő valódi ivarzás és a méh nyálkahártyájának olyan mér­tékű előkészülése, ami a fogam­zást lehetővé teszi. A gyakorlat szerint kb. 13—15 százalék vemhesség-többlet érhető el* az így kezelt tehenek inszemíná­­lásakor. Erre a többletre pedig igen nagy szükségünk van! < A tehenészet fizikai dolgozói­nak is saját érdekükben fel kell Ismerniük a meddőségi prevenció fontosságát. Van már több olyan nagyüzemi tehené­szetünk, amelyekben a tehené­szet dolgozói maguk hívják fel a vizsgáló állatorvos figyelmét arra, hogy egyik-másik tehén az ellés után még nem ivarzott, vagy az ellést követő 2—3 hé­ten belül állatorvosi vizsgálaton még nem esett át. Sokan hajla­mosak azonban arra, hogy a tehenészeten belül a meddőség okát egyetlen körülményben keressék. így pl. a takarmá­nyozási nehézségeket, az ásvá­nyi anyagforgalom terén mu­tatkozó zavarokat és hiányo­kat, a sperma minőségét, az inszeminálás technikáját, a meddőségi kezelések rendszer­telen voltát vagy elmaradását stb. vetik fel. Azon a vélemé­nyen vannak, hogyha az álta­luk feltételezett — talán való­ban fenn is álló — egyetlen okot sikerült megszüntetni, a helyzet azonnal, ugrásszerűen javulni fog. A gyakorlat ellenben igazol­ja, hogy egyetlen és valóban fennálló meddőségi ok megszün­tetése után jelentősebb javulás a vemhesedés terén nem na­gyon szokott bekövetkezni. Ter­mészetesen egy tehenészeten belül a fogamzások szempont­jából optimális viszonyok ki­alakítása nem kis feladat és rövid Idő alatt nem is lehetsé­ges. Több évi kitartó és szigo­rúan következetes állatorvosi és tenyésztői munka szükséges ahhoz, hogy a meddőségi pre­venció eredményessé váljék. Az eredmények eléréséhez pedig az állatorvos részéről fontos: 1. az elhúzódó ellések ese­tén az időben történő segély­nyújtás, 2. késedelmes magzatburok­­elvetés vagy visszatartás ese­tén a méh tökéletes gyógyke­zelése, 3. az érzékeny és oedemás tőgy gondos klinikai vizsgálata és szükség szerinti gyógykeze­lése, 4. az ellést követő 10. nap körül a méh-involutió rectális és vaginális ellenőrzése, 5. a 20. nap körül az involu­tió közeli befejeződésének, il­letve a subinvolutiős állapot megállapítása, 6. az ellést követő 2. hónap­ban nem ivarzó tehenek ki­vizsgálása, illetve gyógykeze­lése, 7. végül a visszaivarzó egye­­dek kivizsgálása és gyógykeze­lése. (Folytatjuk) Dr. Berényi Tibor » A 100 tehénre jutó borjúelválasztásban egyes mezőgazdasági 'üzemekben nagyok az eltérések. Míg a Nová Bašta-I szövetke­zet 81,9, a tisovce! 78,2, az Ožďany-i 77,6, a skereSovoi 73,6 és 'a Rim. Janovce-i szövetkezet pedig 73,5 borjút választott el [100 tehenenként, addig az Uzovská Panica-i szövetkezet csak > 32,9, a husinál 37,4, a Vefký Blh-i 42,0, a káloäai 42,8 és a [Drienőany-i szövetkezet pedig 43,3 db-ot. Az ÄG-ok közül egy- I ben sem érték el a járási Magot. Hasonló eltérések mutatkoz­­'nak a borjúelhullásban is. Ebben a tekintetben legjobban a I tisovec! szövetkezet áll, ahol nincs elhullás! Leggyengébben >a Rim. Seő-i szövetkezet áll Í4,8 százalékos elhullással. 1 Az üszők fedeztetésének első félévi tervét járási méretben [túlteljesítették, ám nem sikerült teljesíteniük az üszők tehén- I sorba történő besorolásának tervét. 1 Az abrakfogyasztásban is nagy az eltérés. Míg a Járás mező­igazdasági üzemeiben az 1974-es év első felében 0,37 kg abrak- I takarmányt fogyasztották 1 liter tej termeléséhez és 1440 lite­res félévi tejelékenységet értek el tehenenként, addig idén ugyancsak 0,37. kg abrakot fogyasztottak, de az egyedenkénti I tejelékenység csak 1265 liter volt! Tehát fejlődésről szó sincs, i Például 1973-ban az abrakfogyasztás csak 0,35 kg volt és félévi I átlagban 1362 liter tejet értek el tehenenként. \ A fentiekből kitűnik, hogy a Rim. Sobota-i járás állattenyész­tésében vannak még tartalékok. Ezért a beavatott személyek­nek mindent el kell követniük, hogy a járás teljesíthesse a CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött feladatokat és a CSKP KB novemberi plénumának határozatait. Ellátogattunk a vőelincei (méhi) Oj Élet szövetkezetbe, ahol elbeszélgettünk Czókoly Miklós állattenyésztővel a szarvas­marha-állomány fejlesztésével kapcsolatos problémákról. A szövetkezetben 1971-ben 1235 szarvasmarhát, illetve 367 tehe­net tartottak. Azóta a_következetes állattenyésztői munka és megfelelő férőhelyek készítése kapcsán továbbfejleszthették a szarvasmarha-állományt. Az idén június végével már 1635 szarvasmarhát tartottak. A tehén-létszám elérte az 526-ot. Ez év végére el kellene érniük az 1942 szarvasmarhát, s ebből a tehenek száma 700 lenne. Az állattenyésztő azonban borúlátóan jegyezte meg, hogy ezt az állományt nem érik el. A szövetkezetnek évek óta szerződése van a tisoveci és a kraskovoi szövetkezetekkel vemhes üszők vásárlására. Ez irá­nyú kötelezettségét idén a két szövetkezet nem teljesítette és nincs is kilátás arra, hogy év végére sor kerüljön rá. Ez hát­rányosan befolyásolja a vőelincei szövetkezet termelését, főleg a tejtermelést, mert nem kevesebb, mint 800 vemhes üszőről van szó. Eddig már 29-et sikerült vásárolniuk más szövetkeze­tektől, de ez kevés. A jmi közreműködésével is próbálkoztak vemhes üszők vásárlásával, de sikertelenül. Eszerint a tehénállomány teljes felújítása és hasznosságának a fokozása még tovább várat magára. A tejtermelés szempont­jából lényeges, hogy a múlt évben és az idén is 170 üszőt fe­deztettek be. Ezenkívül a múlt évben 62 vemhes üszőt vásárol­tak. Az idén 150 üszőt kell átcsoportosítaniuk a tehenek sorá­ba. Eddig 107-et soroltak a törzsállományba és minden felté­tele megvan annak, hogy a hiányzó 43-at év végéig átcsopor­tosítsák. A szövetkezet az idén még „gyengélkedik“ a tejtermelésben, de a tervezett tehénállomány elérése és stabilizálása után re­mélik, eleget tehetnek azoknak az igényes feladatoknak, ame­lyeket társadalmunk megkövetel tőlük. BARA LÄSZLÖ, mérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom