Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-10-25 / 43. szám

/ 6 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. október 25. h állami gazdaságokban is lehetne eredményesebben Ä nyugat-szlovákia! kerület mező­gazdasági termelésében nagy szerepet Játszanak az állami gazdaságok (28), melyek több mint 115 ezer hektár me­zőgazdasági területen gazdálkodnak. Ebből kb. 80 % Jut a kukorica-, 10 % pedig a répatermelő körzetre. A múlt évi eredmények alapján végzett átszámítások megmutatták, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben az elmaradó. ÁG-oknak átlagos szintre, valamint élvonalba való kiegyenlíté­sével a mezőgazdasági nyerstermelés terén a múlt évben 200 millió, korona értékű tartalék volt. Ebből 180 mil­lió korona esett a kukoricatermelő körzetre. Ez lényegében azt Jelenti, hogy a múlt évi termelés 15 száza­lékkal lehetett volna Jobb. Az egy hektár mezőgazdasági területre eső termelés a múlt évben 12 227 koronát tett, de a fent említettek alapján el lehetett volna érni a 14 ezer koro­nát is. A mezőgazdasági termelés intenzi­tásának növelése a tartalékok kere­sését és feltárását is maga után von­ja. Ezért ezen a téren a jövőben még sok a tennivaló állami gazdaságaink­ban. Az eredmények megmutatták, hogy a lemaradást főleg a gabona­félék és a takarmányok gyenge hek­tárhozamai idézték elő. Ezért nem volt megfelelő takarmánybázis, ami egyrészt gátolta számos állatunk 100 hektár mezőgazdasági területre eső intenzitását, másrészt gazdasági álla­taink gyenge hasznosságát eredmé­nyezte. A növénytermesztésben az első he­lyen az őszi búza termesztése áll, melynek vetésterületét 1970-től 3,5 százalékkal növelték. Ezzel' egyenle­tesen növekedett a hektárhozam is, ami a múlt évben elérte az 50,1 má­zsát. A legjobb eredményeket a gab- Cíkovol (64,3 q), a komárnoi (60,1) és a rohovcei (57,1 q) ÄG érte el. Jó eredménynek mondható a répater­melő körzetben a Nové Mesto nad Váhom-i ÄG 52,7 mázsás hektárhoza­ma is. . I Fontos terményként tartják nyilván az árpát, melynek termesztésében a kukoricatermelő körzetben érték el a legjobb eredményeket. Az ide tartozó 24 ÁG közül 19-ben értek el 43,6 má­zsás hozamnál jobb eredményt, ebből 15-ben 47,6 mázsán felüli hektárhoza­mot. A múlt évben 9 ÄG volt ez el­maradók sorában, melyekben 10—20 mázsával kisebb termést értek el az átlagnál. A nyugat-szlovákiai kerületben elő­kelő helyet foglal el a szemes kuko­rica termesztése. Itt sajnos, a hektár­­hozamok pangása tapasztalható, amin a külföldről behozott, nagyobb ter­­mőképessőgű fajták sem segítettek. Míg 1970-ben a kukoricatermelő kör­zetben az ÄG-ok fele mutatott ki 41,1 mázsán felüli hektárhozamot, addig a múlt évben csak 8 ÄG. A múlt évi szint (39,7 q) alatt 13 ÄG volt, me­lyek közül hatban még a 29 mázsát sem érték el hektáronként. A legjobb eredményeket a gabCíkovoi (62 q) és a piešfanyi (57,8), a leggyengébbe­ket pedig a hlohoveci (23,7), a šahyl (25), a malacky! (25,1) és a galantai (27,3 q) ÁB érte el. Ezek a különb­ségek nem magyarázhatók csak az el­térő természeti feltételekkel! de 50 %-al nagyobb, mint 1970-ben. Ez 8Í0 db borjú pusztulását Jelentet­te. A legnagyobb elhullást a stupaval (17,9 %) és a piešfanyi (18,4 %) ÁG mutatta ki. Ezzel szemben a Dun. Kla­­tov-1 ÁG 4,0, a malackyi pedig csak 5,1 százalékot. Ellenkező volt a fejlődés a malacok elhullása terén, ahol az elhullás csökkenésével 6785 db-al több mala­cot tudtak fölnevelni. Ezt a mennyi­séget 391 db további anyasertés tudta volna kitermelni. Az átlagosnál ki­sebb elhullást 11 ÁG-ban értek el, ezek közül hatban öt százaléknál is alacsonyabbat (partizánske! ÁG 1,6 %, a stupavai ÁG 3,5%). Nagy elhullás volt a šaštíni (11,8 %) és a Ďulov Dvori (10,8 % ) ÁG-ban. A gazdasági állatok termelőképes­ségének jobb kihasználásával növel­ték a hústermelést is 5,6 %-al az 1971. évi termeléshez viszonyítva, és a múlt évben már elérték a 244 kg-ot egy hektár mezőgazdasági területen. Ebben a tekintetben a baromfite­nyésztésre specializált ÄG-ok érték el я legjobb eredményeket (Slovenské Pole-i ÁG 428 kg és a komárnoi ÁG novemberi határozatainak teljesítéséért A cukorrépatermesztésben is mu­tatkoznak eltérések mind a termelő­­körzeteken belül, mind ezek között. Pl. a Nové Mesto nad Váhom-i ÁG, mely a burgonyatermelő körzetben gazdálkodik, jobb eredményt ért el, mint 19 ÁG a kukoricatermelő körzet­ben. Jó eredményt ért el a svinnái ÁG (491,4 q) is. A legnagyobb létesít­ményt itt is a gabCíkovoi (578,2) és a Trnovec nad Váhom-i (490,1) ÁG nyújtották. Az állattenyésztésben a tehenek tervezett évi tejelékenységét csak 11 ÁG-ban teljesítették. A legnagyobb tejelékenységet a seneci (3669 1), ,a hubtcei (3618 1) és a gabCíkovoi (3555 1) ÁG mutatta ki. Több mint ezer literes lemaradás volt a štúrovoí (2641 1), a .šahyi (2512), a piešfanyi (2478) és a stupavai (2436 1) ÁG-ban. Tojástermeléssel csak 10 ÁG-ban foglalkoznak, s a múlt évben 236 db tojást termeltek egy túktól. A legjobb eredményt a hubiceí (387,5 db) és a Dun. Klatov-i (254,8 db) ÁG érte el. Az átlagos termeléstől 60 db-al lema­radt a želiezovcei, mikuláši és a Pla­vecké Podhradie-i ÁG. A múlt évi borjúelhullás ugyan ki­sebb volt, mint egy évvel korábban, 356 kg). Jóval lemaradtak a hlohoveci (159 kg) és a hubicei (184 kg) ÄG-ok. Az egy hektár mezőgazdasági terü­letre eső tejtermelés az utolsó 4 év­ben 1,5 %-al növekedett és elérte a 748 litert. Ennek a kétszeresét érték el a Dun. Klatov-i, seneci és a petr­­žalkai ÁG-ban. Az átlagos szint alatt 13 ÁG volt (a Veľké Leváre-i ÁG csak 506 literrel). A növénytermesztés és az állatte­nyésztés intenzitásának növelése eredményezte, hogy a múlt évben 100 korona teljesítmény elérésére csak 85 korona anyagi és egyéb költséget használtak fel az 1970. évi 89 koroná­val szemben. A mezőgazdasági termelés nagyobb intenzitását elérő üzemeink alapesz­közökkel jobban ellátottak, nagyobb a műtrágyaszükséglétük, jobb a mun­kaszervezésük és maximális mérték­ben ki tudják használni a tudomá­nyos-műszaki fejlődés vívmányait. Ezért ezt az utat kell követniük az elmaradó és az átlagos szinten aluli ÁG-oknak is, ha a párt ^ltal kitűzött feladatokat a mezőgazdasági terme­lés terén sikeresen teljesíteni akar­ják! Stefan Kocian, mérnök Elegendő tömegtakarmányt termeltek Közismert tény, hogy a nagy meny­­nyiségű és jó minőségű tömegtakar­mánnyal rendelkező mezőgazdasági üzemek ideális eredményeket érnek el az állattenyésztésben, elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésben. Így van ez a tvrdošovcei (tardoskeddi) szö­vetkezetben is. Az idén az állattenyésztés követel­ményei alapján 750 vagonnyi silóta­karmány (70 % kukoricaszilázs, vala­mint 30 % silózott leveles répafej és cukorgyári répaszelet) és 34 vagon lucernaszéna előállításával számol­tak. Ezeket a feladataikat a szövetke­zet a silókukorica nagy hektárhozama (400 mázsán felül) eredményeként jóval túlteljesítette. Ugyanis csak a kukoricaszilázsból 750 vagonnyit tar­tósítottak. Ezenkívül a lucerna első és második kaszálásából 84 vagonnyi szenázst és 34 vagon lucernaszénát készítettek, továbbá a cukkorrépa be­takarításával egyidőben kb. 450 va­gon silót készítenek leveles répafej­ből és 200 vagonnyit a cukorgyári ré­paszeletből. Tehát a szövetkezet ösz­­szesen 1500 vagon tömegtákarmány­­nyal rendelkezik, ami bőségesen ele­gendőnek látszik a szarvasmarhák takarmányozására a téli és a tavaszi időszakban, hiszen az évvégi állomá­nyuk 1735 darab szarvasmarha (ebből 740 db tehén) lesz. Silókukoricát a szövetkezet az idén 227 hektáron termesztett. Ennek egy részét zöldtakarmányozásra használ­ták, más részét nagy kapacitású szá­rítóberendezéssel leszárították, a töb­bit pedig lesilózták. A silókukorica nagy hektárhozama és az elegendő mennyiségű szilázs előállítása követ­keztében 25 hektár silókukoricát mag­ra hagytak, eleget téve ezzel annak a felhívásnak, mely szerint idei gyen­gébb gabonatermésünket részben sze­mes kukoricával pótolhatjuk! A kuko­­ricaszilázst egyrészt földbe süllyesz­tett, kibetonozott silógödrökben (kb. 30 %), másrészt a silókukorica par­cellák szélein silókazlakban tartósít­ják. A szilázs tömörítését minden esetben lánctalpas traktorokkal vé­gezték, majd fóliával befedték. Erre bálázott szalmát raktak, gondolva a levegő még tökéletesebb kiszorítására és a szigetelésre. A silótakarmány mi­nősége is jónak ígérkezik, hiszen a betakarítást 3Í> % szárazanyag-tarta­lom mellett végeztéki . Á leveles répafej silózását egyrészt árpaszalma, másrészt kukoricaszár hozzáadásával végzik a cukorrépa parcellák szélein. A cukorgyár! répa­szelet egy részét nyers állapotban etetik a tehenészetben, másik részét pedig kukoricaszár kiegészítésével le­­silózzák. Szénát a szövetkezetben már három éve csak a borjak (6 hónapos korig) takarmányozására használják, ezért a 34 vagonnyi lucernaszéna elegendő mennyiségű. A szövetkezet jól kihasználja az M—804/1,5 típusú, lengyel gyártmá­nyú nagy kapacitású szárítóberende­zést, amelyhez a kisebb tápértékű ta­karmányok (melasz, szőlőpogácsa­­liszt, szalma stb.) préselését végző és a granuláló (szemcséző) gépsor tar­tozik. Az idén takarmányozási célra többek között 44 vagon lucernalisz­tet, 1 vagon szárított leveles répafe­jet, 11 vagon szárított silókukoricát és 50 vagon szőlőpogácsa-lisztet ké­szítettek. Ezeket az összetevőket kü­lönféle abrakkeverékek és préselt takarmányok előállítására használják fel, amellyel elsősorban az állatte­nyésztési termékek egységeire eső-ab­rakfogyasztás csökkentését tűzték ki célul. Az, hogy az utóbbi időben komoly figyelmet szentelnek a szövetkezetben a takarmányok termesztésére, betaka­rítására és ésszerű felhasználására, megmutatkozik az elért eredmények­ben is. Év elejétől szeptember végéig 9,05 lílteres átlagos napi tejelékeny­séget értek el egy tehéntől, ami járá­si méretben az előkelő 3. helyezést jelentette. Ennek eredményeként 47 ezer literrel túlteljesítették a tejfel­vásárlás állami tervét! Egy liter tej előállítására csak 0,245 kg abrakta­karmányt használtak feli A hízőmar­­háknál 1,01 kg-os átlagos napi súly­­gyarapodást értek el, s az abrakfo­gyasztás csak 2,11 kg-ot tett. (BARA) Felvételünkön a leveles répafej silőzása látható. (A szerző felvétele) az Érdekeltek figyelmébe! Végre különbséget teszünk az agyag és a vályog között Az utóbbi években aránylag sok szó esett a két- és többnyelvű szak- és nyelvszótárakban előforduló hibákról, értelemzavar óan alkalmazott fogal­makról, szakkifejezésekről. Mezőgaz­­daságt lap lévén, bennünket különö­sen a középkötött és kötött talajok megnevezésére szolgáló agyag és vá­lyog kifejezések gyakori helytelen alkalmazása aggasztott. Végre meg­nyugvással állapíthatjuk meg, nem volt hiábavaló a kifejezések helyes alkalmazása érdekében kifejtett mun­ka. A moszkvai „Orosz Nyelv“ kiadó gondozásában nemrég megjelent és a könyvesboltokban már kapható szlo­vák—orosz, orosz—szlovák zsebszótár f3. kiadás) szerzői munkaközössége immár helyesen alkalmazza az agyag­vályog kifejezéseket. A zsebszótár 59. oldalán a „hlina“ /agyag) szó mel­lett már a helyes orosz megfelelője, a „glína" szó van • feltüntetve. Pár lappal odább, a 67. oldalon az „ti" Ivályogj szónál szintén a megfelelő orosz szót olvashatjuk — „szuglinok“. Л két alapfogalom helyes alkalma­zásának főleg a mezőgazdaságban van nagy jelentősége, de nemcsak ott, ha­nem pl. a szobrászatban, a kerámiai iparban, az építészetberí' stb, is. Ez az üj szótár tehát már e tekintetheti is hibátlan, elejét veszi a felesleges fél­reértéseknek, vitáknak, segíti a for­dítók. az oktatók, a tanulók, de nem utolsó sorban a szakemberek munká­ját is. Örvendetes tény ez, hiszen ez­­idáig csaknem minden hazai és más nyelv- és szakszótárban fogalomzava­­róan alkalmazták ezeket a szavakat. S mindezt annak ellenére, hogy a szótárakat böngészők, főleg a szak­szótárakkal dolgozó fordítók már nem egy ízben felhívták az illetékesek fi­gyelmét a hiányosságra. Egy évvel ezelőtt jelentette meg a fentebb em­lített moszkvai kiadó a cseh—orosz, orosz—cseh nyelvszótárai fszintén 3. kiadás), de abban még helytelenül alkalmazták a szavakat. Л szótár 48. oldalán a „hlina“ szónál oroszul „glína“ olvasható helyesen, de az 59. oldalon a cseh „jíl“ szónál ugyancsak a „glína“ szó van feltüntetve oroszul. Vagyis helytelenül, mert itt a „szug­­linok“-nak. kellene szerepelni. A szó­tár azt állítja, hogy a „hlina“ és a „jíl“ ugyanaz — agyag. Márpedig tud­juk, hogy ez nem így van“ Ugyanígy félrevezetik a böngészőt azok a szótárak, amelyek pl. a ma­gyar „agyag“ kifejezés után a „hli­na“ és az „11“ kifejezést egyaránt feltüntetik, mint helyes megfelelőt. S teszik ezt nemcsak az egyszerű nyelvszótárakban, hanem pl. az 1970- ben kiadott nyolcnyelvü mezőgazdasá­gi szakszótárban is, ahol egyébként nemcsak a magyar „agyag“ és „vá­lyog“, a cseh „hlina“ és „íl“, hanem az orosz „glína“ és „számán“, a né-. met „Ton“ és „Lehm“ az angol „clay“ és „eurs“ stb. kifejezéseket ts foga­­lomzavaróan, egyszóval helytelenül alkalmazzák. Kmosko mérnök tizennégy évvel ezelőtt elfogadott javaslata szerint a 30—45 százalék vályogos részecskét tartalmazó középkötött talajt, vagyis az „agyagot* a szlovák szakirodalom­ban „hlina“ kifejezéssel kell jelölni, a 75 százaléknál több vályogos ré­szecskét tartalmazó kötött talajt, a „vályogot“ pedig „íl“ kifejezéssel. Ez­­idáig vajmi keveset törődtek ezzel a szótárakat és esetenként a szak- és tankönyveket ' összeállítók. A moszk­vai kiadó jóvoltából végre megtört a jég, s ha a hazai szerzők és kiadók is követik példájukat, talán sikerül vég­re megfelelő helyükre tenni szakiro­dalmunkban az agyag és vályog kife­jezéseket. _dek— ;♦ * ♦♦♦ * * Kétszövetkezet takarékossági törekvése A Veľký Krtíš-i (nagykürtösi) Já­rásban a központi szervek felhívása nyomán nagyarányú szocialista mun­kaverseny bontakozott ki Csehszlová­kia Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága októberi ülése határozatának teljesítésére. Különösen figyelemre méltó a termelési költségek, az abrak­­fogyasztás csökkentésére irányuló tö­rekvés, valamint az olyan irányú igye­kezet, miszerint a termelési terveket lényegesen túlteljesítik. A versenyt a Szövetkezeti Földművesek Szövetségé­nek járási bizottsága szervezi és irá­nyítja, sikerrel. Az élenjáró gazdasá­gok közül a vrbovkai (varbói) „Vörös Csillag“ és a želovCei egyesült szövet­kezetbe látogattunk el. Nagy László mérnök, a Vrbovkai Efsz főzootechnikusa elmondotta, elég sok problémával küzdenek; többek között kevés az állatállomány számá­ra a férőhely, de ennek ellenére több olyan intézkedést tettek, amely elő­segíti az ésszerű gazdálkodást, .üssz- Uzemi méretben mintegy négy száza­lékkal csökkentik az abraktakarmány­fogyasztást. Sok a savanyú szénájuk, ezért az eddiginél lényegesen több melaszt használnak fel. A takarékos­sághoz vezető út szerinte a takar­mány ízesítése, a pontos etetés, a le­gelők füvének előre meghatározott gazdaságos legeltetése. Ezen a téren még igen nagy tartalékaik vannak. A termelésre ekonómus szemmel néz­nek. Ennek megfelelően például mint­egy 79 ezer 890 koronával csökkentik a vásárolt takarmány mennyiségét. Az egy liter tej termeléséhez szükséges abrakot legalább 24 dekára csökken­tik. de keresik, kutatják a lehetősé­geket. hogy még kevesebbet használ­janak fel belőle. A hugyany etetésé­vel szintén kevesebb szemesféle fel­használásával hizlalják a szarvasmar­hákat. A kiarovi (kéri) részlegen B a b č a n Erzsébet vezetésével egy öttagú csoport versenyez a szocialista brigád cím elnyeréséért. Vállalták, hogy jobb gondozással, beosztott ta­karmányozással, a borjak napi súly­­gyarapodását háromhónapos korig legalább 70 dekára emelik darabon­ként. Az üzemi pártszervezet javaslatára, a párt októberi határozatát nyilvános gyűléseken minden részlegen megvi­tatják és további vállalásokat tesznek a többtermelés érdekében. M 1 i n á r i к József, a ielovcei (zsélyi) egyesült efsz üzemi pártszer­vezetének elnöke arról tájékoztatott, hogy a felszabadulás tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat sikeresen teljesítik. Az első félévben — bár voltak problémák, nehézségek — a vállalásból többet teljesítettek, mint amennyit előirányoztak. De nem pi­hennek babérjaikon. A párttagok kéz deményezésére arra serkentették a többi dolgozót is, hogy méltón kö­szöntsék a párt közelgő XV. kongresz­­szusát. Annak ellenére, hogy a nö­vénytermesztés dolgozói egymással versengve jó minőségű takarmányt gyűjtöttek be, mégis arra töreked­nek, hogy beosztással mintegy tíz va­gont takarítsanak meg belőle. Az el­múlt évekhez képest sokkal több lu­cernalisztet etetnek az állatokkal és ilymódon 90 ezer korona értékű sze­mes takarmánnyal csökkentik a fo­gyasztást. A kedvező időjárás követ­keztében elég szép volt a szőlőtermé­sük és ezért többet adnak el belőle a tervezettnél. Általában arra töreked­nek, hogy ahol csak lehet, terimés ta­karmányokkal csökkentsék az abrak­­fogyasztást. A gépesítő brigád tagjai sem ma­radnak távol a versenytől és igazi jó gazda módjára 5200 korona értékű kenőolajjal használnak fel keveseb­bet. De további vállalásokat tesznek az üzemanyag-fogyasztás csökkenté­sére is. A szövetkezeti tagok kongresszusi vállalásának értéke 280 ezer 700 ko­rona. Ezt az összeget már a közgyűlés is jóváhagyta, tehát a közös gazdaság minden tagja tudása, munkaképessége legjavát adva küzd az adott szó való­­raváltásáért. A két szövetkezet takarékossági versenye, amint az adatok is bizo­nyítják, jó irányban halad és meg­van rá minden előfeltétel, hogy az egyes szakaszokon a termelési költ­séget csökkentve, kevesebb üzem­anyag, szemes takarmány felhasználá­sával többet és olcsóbban termelje­nek. (balia)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom