Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-11 / 41. szám
Milyen ľ£P.megR£7Íilňt telepítsünk a házlkertekhen? Most ültessük... Á hozzáértő, tapasztalt gyümölcstermesztő tudja, hogy a gyümölcsfákat ősszel legjobb elültetni, mégpedig lehetőleg októberben. Miért? Mert a csemeték jól begyökereznek, kihasználják a téli nedvességet — ezt főleg a szárazabb körzetekben ajánlatos szem előtt tartani — és tavasszal folytatják a fejlődést, a növekedést. Most kell ültetni a bogyősgyümölcsöt termő bokrokat is, mint pl. a ribiszkét, köszmétét, málnát, szedret, sőt a nagy csipkebogyókat termő vadrózsát is. Egy kivétel van — az őszibarack. Ezt inkább tavasszal ajánlatos telepíteni, mert sokkal jobb eredményt nyújt. A fákat és bokrokat megfelelően előkészített árokba, gödrökbe ültetjük. Ne feledjük, hogy előbb a rögzítő karókat kell beverni a földbe, azután a csemetét mellé helyezni és jől elföldelni, majd megöntözni. A csemetét nyolcas-kötéssel rögzítjük a karóhoz. Ültetés előtt kurtítsuk meg a fák gyökereit, s ha kell, ültetés előtt állítsuk vízbe vagy tápoldatba a csemetét, hogy jobb legyen az eredés. —ká— Szeptember végén és október elején érő fajták: Cegléd Szépe, Attila, Favorit, Hamburgi muskotály. Október második felében érik az Afus-AIi, az Itália és még néhány más régebbi és új fajta. Hazánkban az állami fajtaminősítő és ellenőrző állomásról a közeljövőben néhány új csemegeszőlő fajta (Anna Mária, Csarasz muskatnij, Guzalj kara, Chibrid bzsemen V-6, Madien anzsevin z Kokur Krasznij 360, Odzsu batak) kerül a termelésbe, melyek nálunk egyelőre ismeretlenek, ám a kísérletek eredményei alapján sokat ígérőek. Varga József A sárgapihés kiskacsák csak úgy hemzsegnek a tő körül. A kameničnái (keszegfalvai) „Steiner Gábor“ nevét viselő egyesített szövetkezetben már közel egy évtizede foglalkoznak kacsa- és csirketenyésztéssel. Annak ellenére, hogy nincsenek meg a kellő előfeltételeik az említett baromfiak tenyésztésére, mert az istállók más céllal épültek, a gondozók becsületes és jő munkája révén sikeresen birkóznak meg igényes tervfeladataikkal. A régi, elavult istállók fűtése (főként a csirketenyésztésben) eléggé körülményes és költséges. A szövetkezet vezetősége ezen a szakaszon már további beruházásokat nem tervez, mert a járás területén rövidesen felépülő nagy csirkeneveldékkel megszűnnek ezek a kistenyészetek. Addig, amíg erre sor kerül, kénytelenek az adott körülmények között dolgozni. Anton Haimo elvtárs, a szövetkezet közgazdásza tájékoztatott arról, hogy az idén 30 vagon kacsahúst és 16,5 vagon csirkehúst adnak a közellátásra. Hogy feladataiknak eleget tudjanak tenni, nem kevesebb, mint 129 ezer kiskacsát és 146 ezer naposcsibét kell felnevelniük. A felnevelt kacsákat 2,5 —3 kg-os átlagsúlyban a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) baromfifeldolgozó üzemnek adják el. Néhány évvel ezelőtt jelentős beruházással egy mesterséges tavat létesítettek a kacsák réLovász Ida a kacsák etetése közben. (A szerző felv.J szére, melyet Lovász Ida, Kolena Margit, Csölle Anna, Seban Judit, Dobai Gizella, Terényi Ilona, Bányácskl Margit és Aranyosi Teréz gondozók segítségével Jől ki is használnak, és általában teljesítik az előírt feladataikat. Ottjártamkor Lovász Ida és Dobai Gizella volt a napos, akik a kacsák etetésével foglalkoztak. Meggyőződhettem arról, hogy a kb. 20 ezer kacsa etetése nem is olyan könnyű dolog, mert minden munkát csak kézi erővel végeznek. így az Istállók tisztítását, a takarmányok keverését és a tulajdonképpeni etetést is. Az említett gondozók már megszokták ezt a munkát, mert úgyszólván az indulástól kezdve ezen a szakaszon dolgoznak. Tehát már kellő szaktudással is rendelkeznek, ami a baromfitenyésztés elengedhetetlen követelménye. Igaz, ez a munka nem jelent egész napi lekötöttséget, de a gondozóknak már hajnali 3 órakor kell kelniük és el kell Jutniuk a falutól kissé távol eső telepre. Kíváncsi voltam arra Is, mennyi a gondozók havi jövedelme. Lovász Ida tájékoztatott, hogy csakis a súlygyarapodás után kapják a fizetésüket. Ezért a gondozók törődnek a gondjaikra bízott állatokkal, hogy a kacsák minél gyorsabb ütemű fejlődése megmutatkozzon az átlagsúlyban is. Keresetük a téli Időszakban alig haladja meg az ezer koronát, de a nyári időszakban elérik az 1900—2000 koronát is. Az elmondottakból megállapítható, hogy a kameničnái szövetkezetben a baromfitenyésztés jó kezekben van, ezért kell megbecsülni a gondozókat. Hisz ők mindnyájan arra törekednek, hogy minél több baromfihús kerüljön a dolgozók asztalára és 6 millió korona a közös kasszába. Andriskin József Sikeres kiállítás Augusztus 30—31-én TrebiSovban ITér ebesen) járási apróállat-kiállítást rendeztek, ahol 381 külön]éle kisállatban gyönyörködhettek a látogatók. A tenyésztők munkájának eredményeit szemléltető kiállítás iránt nagy volt az érdeklődés. A dijat nyert állatok pedig bizonyították ennek a szép és hasznos foglalkozásnak értelmét és gazdaságosságát. Az idősebb, tapasztaltabb kiállítók átadták tapasztalataikat a fiatal tenyésztőknek. A járás kttünő tenyésztői közé tartoznak: Dosztál Antal, Truchan Mihály, Lesko György, Gonsorcsik József és Tóth Marián. A rendező bizottság — élén Puhky Mihály elnökkel — ezzel a bemutatóval Is öregbítette az apróállattenyésztők jó hírnevét a trebišovi járásban. Farkas Rózsa Korszerű lakásba korszerű kalitka Ezt az elvet vallja Huser Milan ostravai kisállattenyésztő is. aki egyszerű, de ugyanakkor nagyszerű „kalitkát“ készített apró egzotikus madarai számára. A fából készített madárszállás külön előnye, hogy nagyszerűen beilleszthető a lakberendezési tárgyak közé. s nem bontja meg az összhangot. A mellékelt ábrán látható madárszállás világos tölgyfából készült, falábakon áll, alja. hátsó és két oldalsó fala deszkából van. teteje keretre erősített drótszövet, homlokfalát pedig kihúzható üvegfal képezi. A fenékrész szintén kihúzható. fiókszerű megoldású, hogy egyszerűbb leeveo tisztítani. |obb oldalon 25X25 cm es ajtócskával van ellátva. Chováte! 4/74) Az Idén nagyon eltérő hozamok mutatkoznak mind a házikertekben, mind a nagyüzemi szőlőkben. Bár a tavasz nagyon kedvező volt és a virágzás is kedvezően alakult, de a ^rendkívül csapadékos június és július komoly gondot okozott a szőlőtermelőknek. A sok csapadék és a meleg idő nagyon kedvezett a gombabetegségeknek és a peronoszpéra, de leginkább a lisztharmat sok helyen eléggé megvámolta a szépnek ígérkező termést. Az idén beigazolódott, hogy nem eleg csak akkor védekezni a betegségek ellen, amikor azok mar láthatóan elterjedtek, hanem rendszeresen kell védekezni a tenyészidő kezdetétől, mégpedig a leghatékonyabb vegyszerkombinációval. A lisztharmat nemcsak a borszőlőkben, hanem a csemegeszőlő íajtákban is elég sok kárt okozott. Itt ugyanis még sokkal jobban szembetűnik a kártétel, mivel a fertőzött fürtök már étkezésre nem értékesíthetők és saját fogyasztásra sem kívánatosak. Ezért itt még fokozottabb figyelmet kell fordítani a védekezésre. Sok kiskertészkedönek gondot okoz, hogy milyen csemegeszőlő fajtát telepítsen. Tudjuk, ho^y a szőlő legértékesebb gyümölcsünk, mivel aránylag sok cukrot, szerves anyagot, savat és ásványi anyagokat tartalmaz. Fogyasztási idénye elég hosszú, mert jól megválasztott fajtaösszetétel mellett július végétől novemberig friss állapotban, később pedig — megfelelő tárolás mellett — még a téli hónapokban is fogyasztható. Minden szőlőfajta megfelel étkezésre, mint gyümölcs, mégis inkább a csemegeszőlők alkalmasabbak fogyasztásra, mivel tetszetős alakjuk, színük és kellemes ízük is van. Jól bírják a szállítást és tárolást is. Ajánlatos, hogy aki csemegeszőlőt tervez telepíteni, még most az érés idején a tőkén lévő termés alapján válassza ki a számára legmegfelelőbb fajtákat, mert a pomológiában vagy más szakkönyvekben leírt fajtajellemzés közelről sem ad olyan pontos áttekintést, mint azt a természetben a tőkéken láthatjuk, és így a termést is megízlelhetjük. Néhány közismert és újabb fajták rövid jellemzését ismertetjük az alábbiakban, érési sorrendben. Csabagyöngye: 1904-ben Stark Adolf békéscsabai kereskedő a Brammerstrambe és Ottonel muskotály keresztezéséből nyert magoncokból nemesítette ki. Koraisága miatt szinte az egész világon ismert fajta. Fürtje középnagy, bogyói sárgás zöld színűek, gömbölyűk, középnagyságúak. Rothadásra eléggé hajlamos és a szállítást kevésbé bírja. Talaj és fekvés tekintetében nem igényes, tőkén és lugason közepesen termő. Olimpia: az Itália és a Thallóczy Lajos muskotály keresztezésével állították elő Magyarországon, 1954 ben. Nagyjövőjű fajtának ígérkezett., a házikertekben rohamosan terjedt, de nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Augusztus közepén érik, termőképessége közepes. Madárkásságra hajlamos, kocsányzata törékeny, a fürt kisebb érintésnél szinte szétesik. Fagyérzékenysége és rothadási hajlama a termesztés során váltak ismertté. Bár nagyon jó ízű, de a fenti hibák miatt termesztése nem ajánlatos. Favorit: új, még kísérlet alatt lévő, de sokat ígérő fajta. 1950- ben állították elő Magyarországon a Saszla Victorie-White. és a Szőlőskertek királynője, muskotály fajták keresztezésével. Augusztus első felében érik. Kitűnő a fürtfelépítése, bogyói nagyok, finom muskotályízüek. Termőképessége jó és előnye, hogy a többi fajtákhoz viszonyítva kevésbé rothad. Jelenleg az egyik legértékesebb csemegeszőlő fajtának mutatkozik. Pannónia kincse: a Szőlőskertek királynője, muskotály és a Ceglédszépe fajták keresztezésével állították elő 1942-ben. Fürtje nagy, hengeres vagy vállas, közepesen tömött, nem ritkaság az 1 kg-nál nagyobb fürt. Bogyói nagyok, oválisak, nagyobb terhelésnél gömbölyűek, beérve sárgák, nagyon húsosak, ropogósak, kellemes ízűek, alacsony sávtartalommal. Augusztus második felében érik, termőképessége jó. A fagy iránt kissé érzékeny, ezért fagyzugos helyekre lehetőleg ne telepítsük. Nálunk elismert fajta, telepítése engedélyezett, a kistermelők között nagyon keresett. Irsal Olivér: Kocsis Pál állította elő a Pozsonyi-Fehér és Csabagyöngye keresztezésével 1930-ban. Augusztus második felében érik, erős, edzett, termékeny fajta. Fürtje középnagy, kúpalakú, vállas, laza. Bogyói gömbölyűek, középnagyok, aranysárga színűek, petytyezettek, nagyon kellemes muskotály zamatuk van. Magasabb cukorfoké és jobban szállítható, mint a Csabagyöngye. Rövid és hosszú csapra is metszhető. Bornak is megfelel, kitűnő muskotály ízű bora van. Gyengébb minőségű borok feljavítására nagyon alkalmas. Cáréinál: Kaliforniában állították elő a Flame Tokay és a Ribier fajták keresztezésével, 1939-ben. Világszerte terjedő fajta. Tőkéje erőteljes fejlődésű, a vesszők vastagok, világosbarnák, csíkozottak. Fürtje vállas, laza, bogyói igen nagyok, kissé megnyúltak, kékesvörös színűek, ropogósak, kellemes ízűek. Nagyon bőtermö, de fagyérzékeny. A bogyó héja kisebb esőtől is felreped és a rothadásra nagyon hajlamos. Ezért a mi éghajlatunk termesztésére nem kedvező. Szőlőskertek királynője, muskotály: Mathiász János állította elő az Erzsébet királyné és a Csabagyöngye keresztezésével 1916-ban. Igen bőtermő, szép, mutatós csemegeszőlő fajta. Augusztus végén érik, fürtje igen nagy, vállas, gúla alakú. Bogyói igen nagyok, hosszúkásak, fehéressárga színűek, jó édes, enyhén muskotályos zamattal. Vesszői eléggé fagyérzékenyek, bogyói könnyen felrepednek, rothadásra hajlamos. A peronoszpórára más fajtáknál érzékenyebb és a réztartalmú szerektől könnyen perzselődik. Glória Hungária.: Kocsis Pál ismert csemegeszőlő fajtája. Az Ezeréves Magyarország emléke és a Thallóczy Lajos muskotály keresztezésével állította elő, 1929-ben. Szeptember elején érő, igen bőtermő, mutatós, de nem jól szállítható fajta. Fürtje nagy, vállas, gúla alakú, eléggé laza, hosszúnyelű. Bogyói igen nagyok, tojásdadok, hoszszúkásak, sárgás zöldek, lédúsak. Rothadásra kevésbé érzékeny, lugasművelésre kiváló, inkább hosszú metszést kíván. Kocsis Irma: Kocsis Pál 1929- ben előállított hibridje. A Glória Hungária testvére. Szeptember közepén érik és a csemegeszőlő fajták között a legtöbb cukrot termeli. Fürtje nagy, vállas vagy hengeres, közepesen tömött. Bogyói középnagyok, gömbölyűek, sárgásfehérek, vastag és rágós héjúak, nagy magvúak, lédúsak és ropogósak, beérve kellemesen édes ízűek. Nagy termőképessége közismert. A Kocsis Irma kettős hasznosítású fajta. Csemegeszőlőnek tömött fürtje és rágós héja miatt másodrendű. Borkészítésre azonban megfelel. Bora zamatos, alkoholban közepesen gazdag, extraktdús, tömegbor-szőlőfajtákét megelőzi. Házikertkben ezért is érdemes termeszteni! Saszla-félék: A világon egyik legismertebb kettős hasznosítású fajta. Általában fehér és piros saszlának nevezik, bár több változatban ismert fajta. Szeptember első felében érik, jól szállítható és eltartható. A tőkén hosszú ideig eláll. A fekvés és talaj iránt nem igényes, a téli fagyot vesszője elég jól bírja. Fürtje középnagy, vállas, bogyói középnagyok, erős héjúak, ropogósak, kellemes zamatúak. Rövid és hosszúcsapra is metszhető. Bora minőségben nem éri el a Kocsis Irmáét.
