Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-04 / 40. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1373. október 4. 12 Mit tettek a jó termésátlag érdekében ? Ä muzslal Béke elnevezésű társult szövetkezet szántóterülete 2829 hektár. A gabonafélék termesztésére a legjobb földeknek mintegy hatvankét százalékát használják. Zömében szovjet búzafajtákat termesztenek. Az Idén a Mironovszká fajtát 561, a Jubllejnát 266, a Kaukáz búzát 85, a Szávát (Jugoszláv fajta) 36 hektárról takarítottak be. A tavaszi árpa vetésterülete 190 hektár (Ametlsz 112, az Elgína pedig 78 hektár) volt. Mit tettek a Jő termésátlag elérése érdekében, milyen módszereket alkalmaztak? — erről Koňuch Rudolf mérnök, a szövetkezet agronómusa adott felvilágosítást. — Elsősorban a lehetőségekhez mérten a földeket táblásítottuk, így 40—80 hektárig terjedő gabonatábláink vannak, s a gépeket, amennyire az időjárás megengedi, kihasználhatjuk. A múlt év őszén nagy gondot fordítottunk a talajelőkészítésre, ami 3—4 héttel a vetés előtt meg is történt, így a vetőmag jó magágyba került. Ügyeltünk arra, hogy ugyanazon a helyen csak egyszer, legfeljebb kisebb területen kétszer termesszünk gabonát. A vetőmagszükséglet 1/3-át vásároljuk, a többit saját alapból fér dezzük. A vetésnél az előző év tapasztalataiból indultunk ki. Tavaly például Kaukáz fajtát 480 hektáron termesztettünk, vagyis a legtöbbet, azonban a lisztharmat ellen nem tudtuk tökéletesen megvédelmezni, ezért csak 40 mázsás átlagtermést értünk el. Ezzel szemben a Mironovszkával nagyon elégedettek vagyunk. A Kaukáz búza vetésterületét csökkentettük, többet termeltünk a Mironovszká és a Jubilejná fajtából. A vetést 48-Sex-125-ös vetőgéppel 3—6 cm mélyen végeztük. Nagy gondot fordítottunk az ideális magmennyiség négyzetméterenkénti betartására. Mironovszkából 450— 570-et; Szávából, Kaukázből 500— 7000-at adtunk négyzetméterenként. A márciusi ellenőrzéskor a növény állapota jó termést ígért. A Mironovszká esetében 90 kg nitrogént, 110 kg foszfort és 130 kg káliumot használtunk; míg a Jubilejná, a Kaukáz és a Száva búzából 120 kg nitrogén, 120 kg foszfor és 120 kg kálium hatóanyagot adagoltunk hektáronként. Idejében hengereztünk és fogasoltunk. Másodszor április 8-tól 20-ig fejtrágyáztunk. Az előző évekhez képest jobban ügyeltünk a gyomtalanításra. Első ízben 760 hektáron (bokrosodás idején) Bonatex és Aminex gyomirtót használtunk, majd május derekán 840 hektáron (a Mironovszká és Jubilejná fajtáknál) repülőgépes vegyszerezést végeztünk. (Retacelt 4—6 kg hektáronként). Ugyanebben az időszakban Milgomilsztonnal (hektáronként 1,25 kg) permeteztük a Kaukáz búzát s így elkerültük a veszélyt. Ez a búza az idén kedvezőtlen időjárás ellenére is negyvennyolc mázsát adott hektáronként! Ezenkívül a Száva búza kivételével minden fajtára kétszer karbamidot is adagoltunk. A fent említett beavatkozás következtében a búzák erősek, szépek voltak. A műhely dolgozói időben elkészítették, megjavították a gépeket, rendbetették a magtárakat és a tisztítóberendezést. Egyszóval mindent elkövettünk annak érdekében, hogy az új kenyérnekvalő biztonságos helyre kerülhessen. magtarban a gabona Pathó Gyula, az összüzemi pártszervezet elnöke a gabonabetakarításról így nyilatkozott: — A CSKP KB novemberi plénuma határozatainak a szellemében tervet dolgoztunk ki á munkálatok gyors elvégzésére, arra is felkészültünk, hogy esetleg közben rosszra fordulhat az időjárás és így is történt. Az idei aratás igen nehéz volt. Nem egyszer forrón sütött a nap, s a kombájnok mohón „falták“ a gabonát, majd kétnapos zivatarok sörpörtek végig a környéken. A legnagyobb gondot a gépekre, s az emberek felkészítésére fordítottuk. A kombájnosok, a gabonaszállítók és a szántással megbízott emberek összehangolt, jó munkájának köszönhető, hogy a termést kevés szemveszteséggel takarították be. A szövetkezet vezetősége és a pártszervezet naponta ellenőrizte a munkát és tájékoztatta a tagságot. Az aratásnál a gépek ■ csoportos bevetését alkalmazták. Tapasztalt, szakképzett kombájnosaik, traktorosaik vannak, olyanok, akik a tél folyamán iskolázásokon vettek részt. Embereik helytálltak a nehéz körülmények között is. Igaz, a munkát sokszor megzavarta az eső, mégis dicséret Illeti a kombájnosokat és a traktorosokat. A nehezebb körülmények sem jelentettek akadályt számukra. Tizennégy kombájn — ebből nyolc saját; négy a Bilovice-1 Efsz-ből (Uhorské Hradište-i járás), kettő pedig a Nová Zámky-i GTÁ-ról — tizenkét napon keresztül vágta és csépelte a kenyérnekvalót. A legjobb eredményt Zalaba Imre és Lenéka Balázs érte el, akik közel 150 hektárról csépelték ki — E—512-essel — a gabonát. Továbbá Moricsek Imre és Malaga László SZK—4-es kombájnnal mintegy 3631 mázsát csépeltek ki. Elismerően kell szólni a vendégkombájnosok munkájáról is. A vezetők és dolgozók közötti jó kapcsolat kialakítása meghozta a kívánt eredményt — jegyezte meg Zalaba Imre ökonómus. Mironovszkából átlagban elérték a 49,7; Kaukázból a 47,2; a Jubilejnáből az 50,4; a Szávából pedig a 60 mázsát hektáronként 15 százalékos nedvességtartalommal 0,95 százalékos szemveszteséggel. Az állami tervfeladatot 101 százalékra teljesítették; hetedik helyre kerültek a járásban. A gabona tárolása nem okozott különösebb gondot; mert vannak raktáraik, ahol naponta 55 vagonnyit is tárolhatnak. Az aratással egyidőben a tisztító is működött. Óránként 20 tonna gabona tisztítása került sorra. A muzslai társult szövetkezet vezetőit és dolgozóit dicséret illeti azért is, mert a gabona begyűjtésével egyidőben gyors ütemben haladt a szalma összehordása és a tarlószántás. Tehát sikeresen elvégezték a nyári munkákat. Most pedig a szántás az elsőrendű feladat. Hogy melyik búzafajtákat vetik? Természetesen a legjobban beváltakat. Az idei vetésterület 800 hektár, így 280 hektáron vetnek Mironovszkáját, 150 hektáron Kaukázt, 170 hektáron Jubilejnát és 200 hektáron Szávát. Az őszi vetést október 1—20-a közt szándékoznak elvégezni. N. T. Moszkvában július 28. és augusztus 4. között tudományos konferencián tárgyaltak az öntözés és melioráció teendőiről. A moszkvai kongresszusi palotában elhangzott ünnepélyes megnyitó után kezdődtek a tudományos előadások és véleménycserék. Értéke volt az ott töltött minden percnek. Ez abból is látható, hogy egy-egy felszólalónak csupán két perc állott rendelkezésére a tapasztalatok népszerűsítésére. Az előadások jól tükrözték azt a lendületes munkát, amely világszerte folyik az öntözéstechnika fejlesztésében. Az öntözőberendezések minden létező és fejlesztésben levő típusairól elemzések folytak. A szovjet szakemberek a széles nyomtávú félautomata rendszerű berendezésekre összpontosították a figyelmet. Ukrajnában már 100D Fregat típusú berendezés működik. Elmondották, hogy nagyon gazdaságosnak mutatkoznak az üzemelési adatok. Ha nem telepítik át más parcellára, akkor 5—8 ilyen berendezés egyetlen munkaerőt igényel. 120 liter másodperc vízkiadó kapacitás mellett. A franciák a Fregat típusú berendezéseket elektromos árammal hajtják, így még jobban automatizálhatók. A jugoszláviai szakemberek a hidráns után még egy szivattyú beiktatásával igyekeztek növelni a vlznyomást. Nagy érdeklődéssel fogadtak minden tapasztalatot az impulzív öntözési módszerről is. Ezt eredetileg csak a gyümölcsösök és szőlők öntözésében használták. A nagy hálózati nyomás rövid idejű csökkenésével a vízsugár jobban oszlik és nagyobb körzetben hat. Kedvezőbb hatással van a növényekre és a talajra egyaránt. Minden szórófej' alsó részét egy nyomásszabályozó tartály képezi. Az impulzív öntözés megállás nélkül folyhat. Beszámoltak ennek sikeres nagyüzemi alkalmazásáról is. A öntözőtechnikai kutatást nagyon foglalkoztatja a klimatizációs diszperziós öntözés módja is. Ezt a módszert a Szovjetunióban már alapjában 1935- ben kipróbálták. Lényegében a talajközeli légréteg nedvesítéséről van sző. Csak kevés vizet igényel (1 mtyha), amelyet finom permet formájában a légréteg kumulálni tud. Ez a légréteg aztán valósággal izolálja a talajszint feletti részt. Hőregulációja által a talajközelben 10—15 C° lehűlést okozhat. A kis vízszükséglet nagyon olcsóvá teszi a módszert. Kisebb dimenziójú vezetékre van szükség, amely szintén csökkenti a hálózat költségeit. A Szovjetunióban főleg a teaültetvények öntözésénél próbálták ki. A gyapottermesztésben azonban hátrányosnak bizonyult, mivel a gyapot hőigényes. Nagy hatást várnak tőle Kazahsztánban az erősen hőingatag klimatikai viszonyok között. Ott csökkentheti a fagyásveszélyt is. Beépített, automatikus nyomásvezérlésre működő szórófejekkel ellátott öntözőrendszerekkel eddig főleg Bulgáriában és az NDK ban próbálkoztak. Az eddigi megoldás az irányító szivattyútelep és a szórófej között dupla vezetéket igényelt. Az egyik a víz szállítását, a másik az automatikus nyomásirányítást látja el. A szovjet kutatók ezt most egyetlen vezeték használatával tökéletesítették. A csepp-öntözésről, amelynek a kifejlesztésén az országos kutatóprogramokon kívül francia, olasz és magyar szakértők közösen dolgoznak, szintén nagy Ígéretes eredményekről számoltak be. Kukorica és szója termesztésénél a sorok közti barázdában perferált műanyag tömlőből lassan szivárog a víz a gyökérzet felé. így kiküszöbölhetők a vízsugár mechanikai talajártalmai, a kipárolgás, valamint az öntözővíz túladagolása által keletkezű elfolyás. A műanyag perforációi közvetlen érintkeznek a talajjal és az csak annyi nedvességet vesz át, amilyen a vízkapacitása. Ez a módszer különösen az arid éghajlati viszonyok között vált be, ahol erősen csökkenti a párolgási veszteséget. A rolómat típusú — nálunk sávos berendezés elnevezés alatt ismert — öntözéssel is mindenütt foglalkoznak. Hasznosítása nagyban függ a helyi viszonyoktól. Ott eredményes elsősorban, ahol a nagyobb teljesítményű széles nyomtávú berendezések alkalmatlanok. A moszkvai tudományos konferencia jól tükrözte, hogy milyen lendületes kutató munka folyik az öntözőtechnika fejlesztése terén. A Moszkvától 60 km-re fekvő Kolovne-i kutató központban 1200 szakember vesz részt ebben az igényes munkában! Mint az a számítógépek esetében már szokásos, itt „egy korosztállyal“ fejlettebb műszaki elképzeléseken dolgoznak. A mostani legmodernebb széles nyomtávú öntözőberendezések félautomatikusan működnek. Ez a legjobb esetben részben emberi beavatkozással és részben számítógépes vezérléssel történik (beprogramozott átállások, nyomásreguláció segítségével) az ember csupán a hidráns átkapcsolását végzi. Ezt úgy jellemezzük, mint ember és a gép viszonyát. A kutatás fő iránya az öntözés automatizálása terén is az automata és gép „együttműködésének" az irányában fejlődik. Bizonyára ezt az irányzatot fejlesztik a legközelebbi, 1978 ban Athénban tervezett szakértekezlet időszakáig. TARR GYULA, mérnök Hasznos eszmecserét tartottak Moszkvában NÖVÉNYVÉDELEM A vetésfehérítő bogár tojásparazitája Megfigyelték, hogy apró rovarok nagy számban követik a vetésfehérítő bogár nőstényeit a tojásrakás idején. A befogott egyedek meghatározása eredményeként kiderült, hogy a tojásparazita a hártyásszárnyúak rendjébe, a' Parányfürkészek családjába tartozik. A nőstény tojásait a vetésfehérítő bogár friss tojásaiba rakja. Megfigyeltek olyan esetet Is, amikor még a vetésfehérítő bogár nősténye el sem hagyta a lerakott tojást, de a tojásparazita már megkezdte saját tojásának elhelyezését. A tojásparazita a gazda egy tojásába csak egy tojást helyez el. A vizsgálat szerint a tojásparazita egv nősténye 400 vetésfehérítő bogár tojást is képes megfertőzni. Szántóföldi körülmények között a kártevő tojásainak 12—100 %-ra fertőződhet. A fertőzés mértéke az árpa és a zabtáblák közelében levő virágzó növényzettől függ. Különösen sok Agnaphes flavlpes gyűlik össze a facélián (mézontófűn), valamivel kevesebb a kígyósziszen, pohánkán és a kapron. Az alkalmazott hídrofotoeklektor segítségével egy virágzatból a facélián 270—450, a kígyószlszen 140—200 és a pohánkán 30—40 tojásparazita imágót gyűjtöttek össze. A szerzők sok gazdaságban a tavaszi gabonafélék vetésekor a vetőgép szélső csoroszlyájával facélia magot is vetettek ki (a gabona sorban a facélia növények 50—60 cm távolságra kerültek egymástól). A nyár folyamán a parazitának 2—3 nemzedéke fejlődik. A lárva telel át számos pajzsbogárfaj (pl. a pajzsos labodabogár, zöld pajzsbogár) tojásában. A vizsgált parazita a többi parazita fajtól, többek között a Trichogramme sp.-től jól megkülönböztethető a csápok végének elágazása alapján. Az egyedsűrűségének megállapítására többek között a répatáblákon a betakarítás előtt 500 db apró szulákot, disznóparéjt és más gyomnövényt kell begyűjteni, megszárítani és papír vagy celofán zacskóban inszektáriumban tartani. Tavasszal a száraz gyomnövények fotoeklektorba helyezése után a kirepülő paraziták számát meg kell határozni. Ha kirepülő paraziták száma 4—5, akkor az adott területen az egyedsűrűség magasnak tekinthető. [D. F.) Búzatermesztésünk kísérleti adatai Ä holicei (gellei) GTÄ keretében működő (Dun. Streda-Í Járás) Növényvédelmi és Tápanyaggazdálkodási Szakosztály dolgozói mindent megtesznek annak érdekében, hogy a búza hektáronkénti szemtermése állandóan növekedjen. Már több, mint egy évtizede foglalkoznak az új búzafajták kísérleti termesztésével. Ez a csoport mindössze nyolc tagú, akik főiskolai, illetve középiskolai végzettséggel rendelkeznek és olyan figyelemreméltó eredményeket érnek el, amit nemcsak járásunk gyakorló mezőgazdászai hasznosíthatnak, illetve hasznosítanak. Munkájuk sokrétűségét bizonyítja, hogy a növényvédelmi és tápanyaggazdálkodási feladatok mellett búza-, árpa-, kukoríca-fajtaösszehasonlító kísérleteket állítanak be. Közismert tény, hogy járásunkban különböző talajtípusokon termesztenek búzát. Ezért az 1975-ös évben is járásunk hét efsz-ében (Felső Patony, Csilizköz, Nyárasd, Hegyéte, Lúcs, DercsikaJ Vásár-Vámos) voltak a kísérleti parcellák „elhelyezve“. így biztosítva van, hogy a kísérleti parcellák ugyanolyan termesztési körülmények közé kerüljenek, mint a nagyüzemi módon müveitek. A munkacsoport tagjai a talajelőkészítéstől a betakarításig megkülönböztetett figyelmet szentelnek ezen parcelláknak. (A csíraképesség megállapításától kezdve, a vetés elvégzése után állandóan figyelik a kelést, a növény valamennyi fázisát a károsítókkal szembeni ellenálló képességet.) A betakarított szemtermést laboratóriumi vizsgálatoknak vetik alá. Az alapos megfigyelő és elemző vizsgálatok után megállapítják, hogy melyik fajta „mit tud“ az adott területen. Tehát képet alkotnak arról, hogy járásunk éghajlatának, talajviszonyainak melyik fajták felelnek meg. A legjobb eredményeket elért fajtákat továbbtermesztésre ajánlják. Ez a gyakorlat járásunk területén jól bevált, amit ékesen bizonyítanak az elmúlt évek kimagasló eredményei. Mivel a búzák 3—5 évig vannak kísérleti termesztésben, a szakemberek biztonságosan nyúlhatnak bármely fajtához. Külföldi fajták közül a szovjet búzák vannak túlsúlyban. Kívülük jelentősek még a jugoszláv és hazai fajták. Illusztrációképpen közöljük a felsőpatonyi és a vásárvámosi efsz-ben elért eredményeket. s 'C0 N !Л U О с/з Fajta Parcella ha Felsőpatony termésátlag q/ha Parcella ha Vásárvámos termésátlag q/ha 1. Száva 1,00 88,80 0,10 80,00 2. Bizerka 1,00 67,27 0.10 80,00 3. Zlatná Dolina 1,00 67,93 0,10 75,00 4. Ujicsovka 1,00 58,40 0,10 70,00 5. Kaukáz 1,00 47,78 0,10 65,00 6. jubilejná 50 1,00 55,65 0,10 65,00 7. Poleszkája 1,00 59,78 0,10 65,00 8. SO—274 1,00 58,68 0,10 60,00 A táblázatból jól látható, hogy az egyes fajták biológiai értékükhöz közelálló eredményeket produkálnak. Az elmúlt esztendőben az éghajlati körülmények lehetetlenné tették a gabonafajták objektív kiértékelését, mégis azt kell megállapítani, hogy a GTÄ Növényvédelmi és Tápanyaggazdálkodási Szakosztálya által javasolt búzafajták érték el járásunkban a legnagyobb termésátlagokat. Az említett csoport dolgozói kivétel nélkül valamennyien szocialista brigád tagok, mint ilyenek, felajánlásban vállalták a több kísérleti gabona betakarítási munkálatainak rájuk eső részét. PONGRÄCZ GABOR Soóky jános és Wiedermann Károly agromérnük a kísérleti parcellán. (A szerző felv.J
