Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-09-20 / 38. szám

8 „SZABAD FÖLDMŰVES» 1975. «september 20. '«tim» ÚJABB MÜNKASIKEREKKEL Köszöntik a CSKP KB XV. kongresszusát A CSKP KB, a szövetségi kormány, az SZTK és a SZISZ KB felhívás­sal fordult hazánk dolgozóihoz, hogy áj munkasikerekkel köszönt­sék Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusát. Ezt a fel­hívást a galántai járás számos üzemében már megtárgyalták, köztük a mostovai (hidaskürti) Vörös Csilag Efsz-ben is. A felhívás értelmében az illetó a XV'. kongresszus tiszteletére eb­ben az évben 3346 liter tejhozam­átlagot ér el; a hízómarhák napi sólygyarapodási átlagát az idei D.95 kg-ról a jövő évben 0,98 kg-ra emeli (fiatal hizómarhókról van szó!), s a növénytermesztés terü­letén, főleg búzából 55 mázsás hektárhozamot akarnak elérni, a­­szövetkezet tagsága vállalta, hogy melyhez már most megteremtik a jó előfeltételeket (többek között október 5-ig befejezik a vetést, hogy még az őszön jól kifejlődhes­sen a növényzet, ellenállva ilymó dón a tél viszontagságainak). Krajcsovics F. jutalom a legjobbaknak A trebišovi járásban a SZFSZ járási bizottsága, valamint a já­rási mezőgazdasági igazgatóság, részleges, jól átgondolt begyűjtési versenyt hirdetett. Miután a ga­bona időben a csűrökbe került, értékelték a verseny eredményeit. A Brehoví (ImregJ Efsz mechani­­zátora, Rontó elvtárs 500 korona Jutalmat kapott, mert olyan jól megszervezte a géppark dolgozói­nak munkáját, hogy az aratást já­rási méretben elsőnek fejezték be. A második helyre Kiss Jápos, a Č1- Cerovceí Efsz mechanizátora, a harmadikra pedig Bálán József, a Kráľovský Chlmec-i (Királyhelme­­ci) Állami Gazdaság mechanikát o­­ra került. Több jutalmat kaptak — 700, 900 koronát — mint az első helyezett, mert tötíb mint tíz kombájn üzemeltetéséről gondos­kodtak. - v Rendrakó gépével a legtöbbet — 259 hektárt — Varkonda István traktoros aratta le, a Malý Horeš-i (Kisgénesi) Efsz-ben. Mint első helyezett ezer korona jutalomban részesült. A második helyen Lu­kács Béla, a Maié Trakanyi- (Kis­­tárkányi) Efsz traktorosa végzett, 240 hektárral — és 800 koronát kapott jutalomképpen. Szabó Ist­ván, a harmadik helyezett a Veľ­ký Kamenec-i (NagykövesdJ Efsz­­ben 162 hektár gabonát aratott le. és 500 korona jutalmat kapott. A kombájnok versenyében Füs­tös Gábor és Guba László a Bo­lyt Efsz kombájnosa került az él­re, 111 hektáros teljesítménnyel. Ezt az eredményt SZK-4-es kom­bájnnal érték el. Komán János és Kacsmár Pál, a Dargoví Efsz dol­gozói SZK 1-ös Niva kombájnuk­­kal 214 hektárt arattak le, és 1300 korona volt a jutalmuk. Az. SZK TETŐ ALATT Hazafias munka végzése közben A Polgári Honvédelmi Szövetség (Zväzarm) tvrdošovcei (tardosked­­di) helyi szervezetének lelkes tag­jai a mölt évben elhatározták, saját székházat létesítenek — ter­mészetesen a hnb közreműködésé­vel. A határozatot tett követte: egy évvel ezelőtt az alapozási munkákat végezték el, az idén ta­vasszal a Jalakat „húzták fel“, s azóta is hétvégeken serénykedtek, úgyhogy az épület már tető alatt van. Rövidesen megkezdik a sze­relési és egyéb belső munkálato­kat. A fiatalok fejenként 20 óra társadalmi munkát végeztek, sőt a szorgalmasabbja még többet is. A mintegy 700 ezer korona ér­tékű létesítményben helyet kap egy műhely, egy garázs és az autómosó, valamint két tanterem a különféle oktatásra, tanfolya­mok lebonyolítására. Kép és szöveg: bg —имдц поваш Közös összefogással épül az iskola 6-os Kolosz kombájnnal az első helyre Miszlay Béla és Rady Lász­ló, a Malý Horeš-i közös gazda­ság dolgozói 101 hektárral kerül­tek. 1200 korona jutalom ütötte a markukat. Az E-512-es kombájnok vezetői között kibontakozott ver­senyben az első helyre Ondó György és Kanóc János került. A Vojani Efsz lelkes kombájnosai 165 hektár gabonát arattak le és 5775 mázsa magot csápeltek ki. Még számos olyan kombájnost em­líthetnénk, akik megközelítették' az élenjárók eredményeit és dere­kasan kivették részüket a begyűj­tési munkákból. Az idei aratáskor nem kis gon­dot okozott a szalma összeszedő­­se. Az erre irányuló versenyben Szoták János, a Parechovany-i Efsz dolgozója került az első hely­re, aki önrakodő kocsijával 86 hektárról szállította el a szalmát. Jő munkája elismerésenként 1100 korona jutalmat kapott. Ugyaneb­ből az efsz-ből Ján Chromý 260 hektárról hálózta a szalmát, és 800 korona pénzjutalomban része­sült. A szocialista munkaverseny lé­nyegesen elősegítette a gépek jobb kihasználását. Például az egyik feltétel volt, hogy a gépesítőket a rájuk bízott kombájnosok teljesít­ménye szerint értékelték. Termé­szetesen a verseny serkentő hatá­sára minden feltételt biztosítottak, hogy a gépek folyamatosan dol­gozhassanak. A mennyiségi és mi­nőségi munka adta meg a vég­eredményt, és ennek alapján szü­lettek a szép jutalommal járó he­lyezések. A tapasztalatok alapján az őszi begyűjtési munkálatok időbeni elvégzésére hasonló ver­senyt szervezünk. Á komárnoi negyedik lakótele­pen épülő 22 tantermes alapisko­la építése lelassult. Viliam Be­fő, a járási nemzeti bizottság al­­elnöke elmondotta, hogy a Nitrai Magasépítő Vállalat munkaerő­­hiányra és egyéb okokra hivatkoz­va indokolta meg a lemaradást. A járási pártbizottság elnöksége felhívással fordult az ifjúsághoz és mindazokhoz, akik segíthettek a munkálatokban, hogy önkéntes társadalmi munkával járuljanak hozzá az annyira szükséges épü­let építésének meggyorsításához. A felhívás alig látott napvilágot, máris 67 en serénykedtek az épít­kezésen, Később a dolgozók szá­ma már 230-ra emelkedett. Bár az elkövetkező időszakban már csak 135—140-en vették ki részüket az alkotómunkából, mégis szemláto­mást készült a nagy mö. Az építkezés meggyorsítása ér­dekében 37 üzem. köztük efsz, ál­lami gazdaság, vállalt értékes kö­telezettséget. A dolgozók több mint 1 miliő korona értékű, kü­lönböző jellegű munkát végeztek az iskolán. Amikor az építkezésre látogattam, meggyőződtem arról, hogy a legtöbben a Vojnicei (bátor, keszi) Efsz-ből és a község szol­gáltatási üzemeiből jöttek ide dol­­goznik. Matnsek Pál, a közös gazdaság épftőcsoportjának veze­tője, Barczi Lajos, Matu­­sek István, Kecske vies Gyula, Nyers István, Ko­vács Lajos, Pálinkás La­i Kapamonológ Ugyan, kérem, ne tessék mérge­lődni, hogy velem nem lehet ka­pálni. Pedig kapa vagyok, valósá­gos kapa, csak riem olyan, mint ■őskapáim voltak. Hogy miért? Hát kendnek elmesélem, mert maga biztos nem tudja! Valamikor minket úgy csináltak, hogy egybeszülettünk a jakunkkal, mármint a kapa a fokával. Most meg??? Külön-külön készülünk. Én, a kapa külön, a fokom is kü­lön. És aztán összeragasztanak, összehe gesztének bennünket. De takarékossági szempontból — már­mint^ anyagiasságból — nekem már gerincem sincs, azaz olyan erős gírcsám, mint kapaőseimnek volt. Én már csak silány két milliméte­res bádoglemezből készültem, s hozzám ragasztották azt a bizo­nyos fokot, amit gerinces őseim egyben kaptak. S hogy most már kívülről kapa vagyok, de az egész fizikai felépítésem nem ér fel egy békebeli kiskapáéval sem, arról én, mint csökevény nem tehetek. Itt talán az о hiba, hogy valaki, vagy A Szlovák Vöröskereszt dulovcei (Üjgyalla) helyi szervezete 1956- ban alakult meg mindössze 20 tag­gal. Tevékenysége azóta lendült fel, amióta Nagy Béla elvtárs, pár­tunk érdemes tagja vette át az Irányítást. A veztőség többi tag­jával együtt két éven belül 312-re növelte a taglétszámot. Fokozato­san egyre élénkebb kulturális te­vékenységet fejtett ki. Előadáso­kat tartottak a lakosoknak, a vér­adás jelentőségéről. Gyakorolták az elsősegélynyújtási műveleteket. Eleinte bizony nehezen értették meg őket. A községben mindössze négy-öt véradó volt. Rendszeres személyes agltációval egyre több polgárt nyertek meg a nagy ügy­nek. A múlt évben már 30-an ad­tak vért, általában évente két­szer és természetesen díjmente­sen. Az idén a járási egészségügyi intézet vérátömlesztő állomásának dolgozói kérték az alapszerveze­tet, bogy minél több vért bizto­sítsanak a betegek számára. Nagy Béla, Kajanová Júlia és Gajdošová Júlia nyomban hozzákezdett az agltációs munkához és hamarosan 35-en adtak vért a rászorulóknak. A kultúrház nagytermében elbe­szélgettem a véradókkal. Négyen közülük már megszerezték a Ján­sky emlékérmet. Ezek több mint tíz alkalommal adtak vért. Ján Bu­gán vasutas, Szabó László etető, Szabó János traktoros és Jezso Lujza szövetkezeti dolgozó tulaj­donosa az említett emlékéremnek. Nagyon sokan — akik ötször ad­tak vért — elismerő oklevelet kap­tak. A véradók elmondották, hogy a helyi szervezet vezetőségével együtt ők is Igyekszenek a köz­ségben minél több polgárt meg-, nyerni az önkéntes véradók sorá­ba. K.-E. valakik újítást vezettek be. Minek annyi vasanyagot pocsékolni egy kapára? Igen ám, de ha valakinek, vagy valaminek nincs gerince, az fizi­kailag nagyon gyenge. Éppen ezért kérem, ne haragudjék rám, ha egy kissé rögösebb vagy szára­zabb talajban elhajlóm, ágy kifor­dulok, hogy ha kend vissza akar hajlítani, akkor gerinctelenségem következtében a fokom búcsút mond és elválunk egymástól. Kérem, ne is említse, hogy a ré­gi kapák jobbak voltak. Mit akar kend 15 korona egynéhány fil­lérért? Talán aranykapát? Ha hiszi, ha nem ilyen takaros kapát még soha nem látott. Szép halványkékre vagyok festve. Az azonban igaz hogy mire megélesít, azaz kiver, egy csepp festék sem marad rajtam amit a szépség ked­véért csak rámmázoltak. Bizony kérem, én csupán egy : kapacsökevény vagyok, bár kiné­zésre rendes kapának látszom. Ar­ról azonban, hogy kend a hét olt árt szidja, mivel haza kell mennie má­sik kapáért, én igazán nem tehe­tek. Kend azonban kapálhat, ha van őskapája. De nem velem ... Budai Júzsef Felfrissültén értek haza A Búéi Efsz vezetősége jól hasz­nálja fel a szociális aiapot. a ta­gok gyógykezelésére ás üdülteté sére. Idén 9o dolgozó élvezte a nyár örömeit Magyarországon. A kiránduláson azok a tagok vehet­tek részt, akik egész éven át a legjobb munkát végezték. A nagy család nem feledkezett meg nyug­díjasairól sem és lehetővé tette számukra a külföldi üdülést is. A jól szervezett, tapasztalat­­szerzéssel összekötött kirándulás alkalmából a szövetkezeti tagok megismerkedtek Sopron, Pécs, Szé­kesfehérvár, Szeged és környéke szépségeivel, nevezetességeivel. A sok-sok élmény közben, akik sze­retik a vizet, a Balatonban lubic­kolhattak. Felejthetetlen emlék maradt számukra, hogy megtekint­hették a szegedi szabadtéri játé­kok egyik előadását. A szép és tartalmas kirándulás­ról felfrissültén érkeztek haza a dolgozók és a jövőben még na­gyobb kedvvel végezik teremlő­­mnnkájukat. --ifi­je s, Fehér Gyula, Tóth La­jos és Jakics Ernő társasá­gában elmondotta, hogy szívesen jöttek a felhívásra segíteni és a Pribetaí (perbetei) Efsz építöcso­­portjának tagjaival együtt elvég­zik a külső vakolási munkálato­kat. ök is hozzájárulnak ahhoz, hogy az iskola minél hamarabb megnyithassa kapuit a tanulók előtt. Már-már úgy látszott, hogy a választási tervbe sorolt iskola nem készül el, de az üzemek össze­fogása, я dolgozók rendkívüli nagyméretű kezdeményezése, ön­feláldozó munkája következtében mégsem esik csorba rajta. A jó példát mások is követhetnék. К Б. Gyors ütemben gyűjtik a cukorrépát A Veiké Biahovo-i (nagybalog!) „Szlovák Nemzeti Felkelés XX. év­fordulója“ nevű közös gazdaság dolgozói 150 hektárról gyűjtik be a cukorrépát. A nagy és Igényes munka előtt beszélgettem Vitárins Gyula agronómussal. Megtudtam tőle, hogy a szövetkezet tíz hek­tárral több cukorrépát termel, mint a múlt évben. Habár a ta­vasz nem volt a legkedvezőbb, nehezen kelt a mag, ennek ellené­re aránylag elég sok egyed van és a termőterürlet 85 százalékán csúcshozamra számítanak. A gaz­dasági év elején 390 mázsás hek­tárhozamot terveztek, de ezt a becslések szerint lényegesen túl­teljesítik. Szó esett a munkálatok gépesí­téséről is. A géppark korszerű kiszántó és begyűjtőgépekkel ren­delkezik, de amint az agronőmus mondotta, a rossz talajviszonyok miatt ezeket nem tudják minden parcellán üzemeltetni. A cukor­répa begyűjtése tehát náluk még mindig sok fizikai munkát igényel. A problémák ellenére is ala­posan felkészültek a betakarítási munkálatokra. A cukorrépa be­gyűjtését már szeptember 5-én el­kezdték és az előzetes megegye­zés szerint a Rimavská Sohota-i (Rimaszombati) Cukorgyárba szep­tember 9-től naponta 15 vagon cukorrépát szállítanak. Nem kis feladattal kell megbirkózniuk, mert számításaik szerint mintegy 485 vagon cukorrépát juttatnak a gyár udvarára. Igyekeznek, hogy szeptember 20-ig végezhessenek ezzel az Igényes munkával, hogy a földet minél előbb szabaddá te­gyék a vetőágy előkészítésére. A szövetkezetben általában min­den mezőgazdasági munkával jól haladnak, teljes ütemben végzik a silőzást, készülnek щ. kukorica betakarítására 4s. Emellett a trak­torok hosszabbított, két műszak­ban szántják a földet, tárcsákkal lazítják a talajt, hogy a búza mag­ja pihent földbe kerülhessen. Sólyom László

Next

/
Oldalképek
Tartalom