Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-05 / 27. szám
1975. július 5. SZABAD FOLDMOVES 15 Jó, ha az agronómus méhész Úgynevezett egységes képtárakat használ méhészetében Szalma Ferenc, a Veiké Ludince-1 (nagyölvedi) Efsz agsonómusa. Ezek előnye, hogy a méhcsalád hátulról könnyen ellenőrizhető és etethető. A 20 méhcsaláddal egész éven át nincsen töl sok munka, hiszen egy-egy családdal mindössze négyszer-ötször kell foglalkozni. Azok számára, akik kedvelik a méhészkedést, ez a tevékenység pihenést, szórakozást, kikapcsolódást jelent. Igazi élvezettel tartható szemmel a méhcsalád harmonikus élete, a méhek szorgalma és ragaszkodása a családhoz. A méhészkedés nem munkaigényes, csupán gyakorlat kell hozzá. Ez olyan szórana körüli, mivel 1 kg viasz ára 78—ВО korona. Fontos a méhek állandó foglalkoztatása idényben a mézhordással és a viasztermeléssel egyaránt. Hordáskor mfilépet kap a család keretben. Amikor befejeződik az akácvtrágról való mözhordás, „berőpTtl“ őket ás a méhek 8—10 keretet gyönyörűen klőpltenek, ami nem mez, hanem cukorfogyasztásba kerül. A felújított kereteken rendszerint erős családok találhatok. A méhész manapság egyúttal rendszerint gyümölcstermesztő Is. A Thomas búsé, a Lepás vagy az Orsókaros vezetés már szinte a méhészettel jár, mert a gyümölcsvirág beporzásához elengedhetetlen a repülő méh munkája. Ha kizárólag a beporzás szempontját követnénk, még akkor Is hasznosnak kell minősíteni néhány méhcsalád tartását a gyümölcsösben. A hosszú téli estéken foglalkozni lehet a keretek tisztításával, Javításával, ragasztásával esetleg dróttal való ellátásával. Virágzás idején a méhek nagy segítséget nyújtanak a napraforgó, a különféle olajnövények és vetőmagra termesztett növények, pl. a vöröshere beporzásában. Az elmúlt évben az efsz a nyugat-szlovákiaí kerületben II. helyezést ért el a növényvédelem terén, amit diploma is igazol. Ezt a nagyarányú növényvédelmet úgy végezték el, hogy egyetlen méhésznek sem volt pa-Szaima Ferenc méhkaptárait jól védi a kerti ház. (A szerző felvétele) kozás, amire nem lehet ráfizetni, még rossz évben sem! Többéves átlagban egyegy méhcsalád 400 korona körüli jövedelmet nyújt a tulajdonos számára. Mézből évente 10—20 kg pörgethető ki, de jövedelmet jelent a méhek viasztermelése is. Évente egy méhcsalád 70— 80 dkg, sőt olykor 1 kg viaszt is termel. Így a 20 méhcsalád egy évi viasztermelésének értéke 1500 koronasza a méhek megmérgezésével kapcsolatban. Permetezés előtt ugyanis minden méhészt értesítettek, hogy azok a méhek kirepülését a kérdéses időben megakadályozzák. A méhek beporzó munkájára a szövetkezetnek is szüksége van, ezért jó ha az agronómus méhész, mert akkor emberibb és hozzáértő intézkedéseket tehet. KUCSERA SZILÁRD A gyümölcsösök méhészeti értéke A mérleg az első hozamot rendszerint a kajszi virágzásakor jelzi. A legjobb /Brno közelében) hordást a cseresznye adja. Az alma virágzásakor a napi hozamok csökkenek. A gyümölcsösök méhészeti jelentősége a méhlegelő változásával növekszik. E- zért fontos, hogy az általuk nyújtott lehetőségeket az eddiginél jobban kihasználjuk. Ehhez megfelelő időjárás, a méhállomány legcélszerűbb elhelyezése és elosztása, valamint népes méhcsaládok szükségesek. A gyümölcsfák akkor mézelnek, ha a legkisebb hőmérséklet в, a legnagyobb 16 C fok körül van. Az északi és keleti szél a nektártermelésre káros. A méhészeteket a gyümölcsösökben kell megfelelően szétosztva elhelyezni. Ezért általában vándorolni kell, mert a méhészetek legtöbb helyen a községben, a gyümölcsösök pedig attól távol vannak. — Erős méhcsaládok gyümölcsvirágzáskor csak akkor lesznek, ha azokat már az előző nyáron megfelelően előkészítik. Tíz évi feljegyzés szerint a gyümölcsösök virágzása 21—34 (átlag 26 j napig tartott. A súlygyarapodás 0—8,30 kg /átlag 5 kg). Ha a méhek napi foayasztását is számítjuk, akkor a gyümölcsösből begyűjtött nektár és virágpor súlya 10 év átlagában 13 kg-ra tehető. Gyümölcsmézet pergetni csak kivételesen lehetI —M— Júliusi teendők Már most gondoljunk arra, hogy télire kellő mennyiségű öleimet készítsünk be. Ezért vegyük fel a kapcsolatot a szövetkezetekkel, állami gazdaságokkal s kezdjük meg az apróvad téli etetéséhez szükséges anyagok gyűjtését. A hónap második felében kezdődik az őzek násza. Ilyenkor az őzbakot nemcsak cserkészve és lesen, hanem hívásaal le vadászhatjuk! A fiatal bak tapasztalatlan, Jól ugrik, a vén bak ravasz és fortélyos, nehezen ugrik. Ezzel a ravaszsággal és elővlgyzatossággal az öreg bak nemcsak a kezdőnek ad fel néha nehéz rejtvényt, hanem legtöbbször a tapasztalt, öreg vadász száméra Is kemény diő. Ügyeljünk az állomány alkalmas egyedeinek kímélésére és a továbbtenyésztésre nemkívánatosak kilövésére. Tehát a selejtezést végezzük a legnagyobb körültekintéssel és szakértelemmel. J. M. H. A selejt bak kiválasztása Az őzvad egyik legjellemzőbb tulajdonsága — eltérően a szarvasféléktől — hogy aránylag kis területen él. Az őz mozgási körét hazánkban hat tényező befolyásolja: a takarmányviszonyok, a terület tagoltsága és a tengerszintfeletti magasság, az állomány sűrűsége, az őz kora, a különböző nemeknek — főként tizekedési időben — egymástól eltérő mozgási készsége, végül az évszakok kedvező, avagy kedvezőtlen kihatása a vad minőségére. A takarmányviszonyok igen Jé, közepes, megfelelő vagy gyenge volta — átlagos adatokat véve — 600 intői 2000 m-ig terjedő mozgásra kényszeríti az őzet. A takarmányviszonyok tehát rendkívül befolyásolják az őz mozgását, a naponta megtett üt hosszát stb. A tagoltság és a tengerszintfeletti magasság: szlovákiai viszonylatban az őz átlagos mozgási körét 1000 —2000 méterre, dombvidéken pedig már 2000—2500 méterre bővíti. A középhegységben viszont 2500— 3000 m-ig terjed, a magas hegységben pedig 3000 métert is mozog az őz naponta. Az őzek közül a legkevesebbet mozognak az egy évesek, átlagban 500 métert. A 2—3 évesek 500—1000 m között, míg a 4—5 évesek 2000—3500 m között, a 6—8 évesek 2000—3000 m körül, mfg a 9 évesnél öregebbek már jóval kevesebbett, átlagosan 1000—2000 métert járnak be. Megfelelő sűrűségű állomány esetében jó minősítés sű területen 200—800 m, a közepes sűrűségű állomány esetében 900—1300 méter a mozgási kör. A nagyon sűrű állományú területen 4000 méternél naponta többet bejár az őz! Ha a mezőkön élő őzeket figyeljük télen — pl. a csallóközi területeken, továbbá Nővé Zámky, Štúrovo, Želiezovce, Levice környékén — a nagytömegű őzcsapat néha a takaró nélküli területen igen nagy távolságot tesz meg naponta. Ezt a nagy mozgást a táplálékkeresés idézi elő. A különböző nemeknek — az üzekedési időben — egymástól eltérő a mozgési készsége. Az egyes nemek között a mozgási távolságban nincs nagy különbség. Az üzekedési időszakban az egymástól eltérő ivararányú állományok mozgása már különböző; 3 bak : 1 suta uvararány esetén a bakok 2000—4000 métert is mozognak, 2 bak : 1 suta aránynál 1500—2000 métert járnak be a kereső bakok. Ha a suták vannak többségben, 1 bak : 2 sutéhoz ivararánvnál 500— 1000 métert és 1:3 ivararány esetén 100—500 m a bakok mozgási köre. Az ideális lvararány az 1:1-hez. Sajnos, ettől az óhajtott állapottól még messze vagyunk! Téli körvadászatok alkalmából volt alkalmam tapasztalni, hogy a trsticai (nádszegi) területen kb. 30 őz száguldozott egyik helyből a másikba. Egy-egy csapatban 20—30 őz volt, ezekben a csapatokban 1—2 fiatal bakocska képviselte faját. A fölszaporodott őzsuták és a minimumra „lemorzsolt“ bakok száma a bakok biztos degenerálódásához vezeti A vadászok álhumanizmusből az űzsutákat nem lövik, emiatt az űzsuták száma fölszaporodik a nem kívánt sűrűségre. A želiezovcei területen 20 őzsutából álló csapatban egyetlen bakot sem láttam! Ilyen állapotok más vadászterületeken is tapasztalhatók, természetesen a tenyésztés nagy kúrára. Az ismertetett környezeti adottságok, valamint az őzek kora, neme és az állomány sűrűsége adta tényezők, amikor több hatás közösen érvényesül, birtokunkba jut sok tapasztalati tény. Vizsgáljuk először az egyik legfeltűnőbb jelenséget, a különböző őztörzsek testsúlya közötti eltéréseket. A 9 hónapos ünők között 10 kgtól 16 kg-if akadt selejt minőségű, a 21 hónapos suták között 17—19 kg-ig, a jól fejlett öregek suták között pedig 18—25 kg-ig adódtak a súlyküiönbségek. Ugyancsak az egymástól különböző minőségű törzsek eltérő adottságait bizonyítja különböző helyeken lelőtt őzek sorozatmérete és súlya. Az erdőszéli őzpopulációból származó öz súlya 28 kg; míg az erdei őzé csak 22, a mezőkön élő őzek súlya pedig elérte a 25 kg-ot! Meg kell jegyeznem, hogy a magas-hegységben és általában a zordabb klíma alatt 616 őzek súlya több mint a rúnákon élő. vagy a dombvidéki őzeké. Szlovákia szerte végzett kutatásaink során bebizonyosodott a különböző törzsek eltérő agancsfejlesztő képessége. Mutatja ezt sok őzbakkal végzett kísérlet is. Egymástól eltérő agancsfejlesztő tulajdonságuknak megfelelően, különböző erősségű agancsot raktak fel. A tenyészanyag értékének különböző minősége bizonyítja az őz törzsenkénti értékelésének szükségességét. A tenyészanyag egyedeinek a szülőktől öröklött képességei mellett figyelemmel kell lennünk az állomány sűrűségére, az ivararány helyeségére, a kor megoszlására vagyis a megöregedés lehetőségeire Is! Az állomány sűrűsége rendkívül befolyásolja a minőseget. A túlságosan sűrű állomány következményei: a testi és agancsbeli leromlás, a takarmányhiány, a jé bakok elvándorlása, betegség esetén a fertőzés lehetősége és fokozása. Károkozás a kultúrnövényekben, kedvezőtlen korelosztús, rossz ivararány és végül beltenyésztés. (Folytatjuk) J. M. HABROVSKÍ A haltenyésztés helyzete a világon Az utóbbi évtizedben a halfajok közül előtérbe kerültek a növényevő halak. Igen nagy Jelentőségre tettek szert azokban az országokban, amelyekben nem áramló vizű halastavak vannak. A legnagyobb eredményeket ezen a téren a Szovjetunióban, Japánban és Indiában érték el. A növényevő halak Jelentőségét a nyílt vizek és a tárolók jobb kihasználása céljából még vizsgálják. Az eddigi eredmények biztatóak. Említésre méltó az a Szovjetunióban tett újabb megállapítás, amely szerint az amur az ember egészségvédelme szempontjából is hasznos hal, mert azokban az állóvizekben, amelyekben elpusztítja a növényzetet, csökken — esetleg meg is szűnik — a maláriát terjesztő és egyébként Is káros szúnyogállomány. A kínai növényevő halfajok mellett nagy érdeklődésre számot tartók az indiai pontyok is, amelyek ugyancsak növényi eleséggel táplálkoznak. Ezeket a trópusi éghajlati övben tenyésztik, de a mérsékelt égöv alatt is sikereket értek el szaporításukkal. A Tilapia-genus-ba tartozó növényevő halfajokat Afrikában és Ázsiában már hosszabb idő óta tenyésztik. Az USA szubtrópusi és mérsékelt éghajlati övezetében végzett kísérletek szerint érdeklődésre tarthatnak számot a kereskedelem és a sporthorgászat céljai számára. A halak takarmányozásában elért haladás következtében egyre Jelentősebbé válnak a ragadozó fajok, amelyek közül jelenleg az angolna terjed rohamosan. Egyedül Japán évente mintegy 1300 vagon angolnát termel. Intenzív kutatómunka folyik az angolnatenyésztéssel az NSZK-ban és Tajvanon. Az USA-ban az utóbbi 10 évben előretört a leső- és a fehérharcsa intenzív tenyésztése. A számítások szerint 1968-ban az USA halastavaiban megközelítőleg 93 millió egyedet neveltek ezekből a fajokból. Azokban a halastavakban, amelyekben a harcsát tenyésztik és egyidejűleg sporthorgászat céljára Is felhasználják, olyan hasznot értek el évente, amely messze felülmúlja a piacra termelt pontyelőállításból, vagy pl. a rizstermesztésből származó hasznot. Az USA-ban Jelentősen előrehaladt a csapósügér tenyésztése is, amelyet kizárólag pelletált takarmánynyal etetnek. Azt, hogy a kísérleti eredmények kedvező körülmények között milyen gyorsan elterjeszthetők a gyakorlatban, példázza a lesőharcsa teuyésztésének gyors fejlődése az USA-ban: 10 év alatt a termelés a laboratóriumi keretekből a széles gyakorlatba ment át, és 1967- ben mér 18 ezer tonnát fogtak ki. A haltenyésztési rendszerek között külön helyet foglal el a nagy termonukleáris objektumok kivezető melegvizű csatornáiban folyó tenyésztés. Drótfonatú, 2X2, 5X1 m méretfl ketrecekben 300 lesőharcsával egy év alatt 99 kg-os hozam érhető el, 1 kg súlygyarapodásra jutó 1,24 kg-os takarmányfogyasztással. Kísérletek Igazolták a halastavak vizének oxigénes dúsítása előnyét, mert az számottevően növelte a halhústermelést. A pisztráng és a ponty takarmányozásában már általánossá vált a komplett granulált takarmányok etetése, amelyeket legújabban bevezetnek a ragadozó fajok táplálásába is. Ahol az intenzív halastavi haltenyésgtés keretében az átfolyős halastavak üzemeltetése válik általánossá, a trágyázás jelentősége csökken. Ott azonban, ahol a növényevő fajok dominálnak, a trágyázás változatlanul fontos tényező. Nitrogéntartalmú műtrágyák segítségével meghoszsabblthatő az algák élete, de egyes trágyafélék nagyobb adagjai károsíthatják a kopoltyúkat, sőt halpusztulást Is okozhatnak. A szelekció lehetőségeit mutatja az a fejlődés, amelyet az USA-ban 37 év alatt a pisztrángnemesítésben értek el: az eredetileg 2 év alatt 450 g-os súlyt elért pisztráng ma már 2 év alatt átlagosan 7,8 kg-ra nő. A nagy szelekciós nyomást mutatja, hogy minden évben kb. 0,5 millió egyed közül választották ki a legjobb 200 példányt, amelyeket továbbtenyésztettek. Az NSZK- ban sikerült „szálkanélküll“ pontyot kinemesíteni. Izraelben végzett vizsgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a rokontenyésztés csökkenti a ponty termelőképességét. Romániában biztató kezdeti eredményeket értek el narkotikumok alkalmazásával, növényevő halak szállításának megkönnyítése céljából. A meghatározott Időközönként automatikusan Örülő önetetők alkalmazása ma már egyre általánosabb a pisztrángosokban és a lesőharcsa-tenyésztő tavakban. Az NDK-han olyan etetőberendezést gyártanak, amely a partról dobja be a takarmányt a halastóba. A haltenyésztés nemzetközileg a fejlődés dinamikus fázisában van. A lehetőségek, az ágazat perspektívái nagyok, de a piaci konkurencia is egyre élesebb. ÍR) • BICSKA MÉRI A HALAT! Az NSZK-bell Puma Werk cég ötletes, a hal testsúlyát mérő zsebkést hozott forgalomba. A kinyitott bicskát úgy kell felfüggeszteni, mint a piaci mérleget. A mérendő halat rá kell akasztani a penge tompa és rovátkolt részére, arra a pontra, ahol létre jön az egyensúly. Azután csak le kell olvasni a súly nagyságát. A bicska-mérleggel 0,1 —2,5 kg-os hal mérhető meg. • KONZERVDOBOZZAL FOGOTT CSALI! A márna egyik legjobb csalihala a kövicsík. Egy külföldi horgász egyszer rozsdás konzervdobozt emelt ki a vízből, s a doboz tele volt apró — zömmel 5 cm-es — kövicslkkal. Ez adta számára az ötletet, hogy hasonló módon próbáljon csalihalat fogni. Bádogfedelű befőttesüvegbe néhány kukacot helyezett, a fedőre apró nyílást vágott, s az üveget zsinóron leengedte a folyóba, ahonnan a konzervdobozt kiemelte. Másnap kivette a dobozt és nagy örömmel tapasztalta, hogy módszere eredményt hozott. • ANGOLNA ÖRIÁS. Amerikai horgászok a közelmúltban egy hatalmas angolnát akasztottak meg. A 112,5 cm hosszú állat 4,8 kg-ot nyomott. Beható vizsgálatok útján megállapították, hogy az ó”iás 21 éves volt.
