Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-05 / 27. szám

\

1Я75. JÜLIUS 5.

•

XXVI. évfolyam,

27. szám.

•

Ära: 1.— Kčs

П

\

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja

£ heti

számunkban

szakmelléklet:

Kertészet és Kisállattenyésztés

A jó termés betakarítása

mindenkitől hazaflas helytállási követel!

NÉMETH JENŐ MÉRNÖK, AZ SZSZK MEZÖGAZDASÄGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTERÉNEK HELYETTESE NYILATKOZIK

Küszöbön az aratás! Sőt mi több az őszi repce és az őszi árpa aratása több helyütt már befejezéshez közeledik. Az aratás dandárja azonban csak pár nap múlva bontakozik ki. Most van tehát a legfőbb ideje annak, hogy kissé - részletesebben foglalkozzunk az aratás és a gabonabetakarítás aktuális kérdéseivel. Pathó

Milyen jelentőséget tulajdonit miniszterhelyettes elvtárs az aratási munkáknak?

— Az aratási . munkák társadalmi Jelentőségének megítélésében két alapvető tényből indulok ki. Elsősorban is hangsúlyozom — és szeretném, ha ezt mindenki tudatosítaná — hogy a jő termést ígérő, gabona veszteségmentes és gyors betakarítása a fejlődő szocialista társadalmunk gyarapodásának egyik fontos tényezője. Kétségtelen, hogy a jól szervezett és a gyorsított ütemű gratási munkákkal országos méretekben hatalmas menynylségű gabonát menthetünk meg az esetleges szeszélyes Időjárás károsító hatásától. Ezáltal — a CSKP Központi Bizottsága novemberi határozatával összhangban — az önellátottság színvonalát emeljük, vagyis kevesebb kenyér- és takarmánygabona behozatalára szorulunk. S ez egyben azt ts jeienli, hogy hazánk külkereskedelmi mérlegének kedvező irányú alakulását az aratási munkákkal is befolyásolhatjuk.

A szocialista mezőgazdaság fejlesztése közben szerzett tapasztalataink meggyőzően tanúsítják, hogy minél gazdagabb a társadalmunk, annál jobban érezzük a mezőgazdaságnak nyújtott társadalmi segítséget, a mezőgazdaság fejlesztésének és a dolgozó parasztság életszínvonala emelkedésének bizonyítékait.

A termelt gabona, a rendkívül jónak Ígérkező termés megmentése, gyors betakarítása, szakszerű kezelése és raktározása a mezőgazdasági üzemeknek nem csak közvetett, hanem közvetlen és sajátos érdeke. Ismert ténv. hogy főleg Szlovákia déli fekvésű járásai mezőgazdasági üzemeinek döntő többsége szántóföldjének nagy hányadát gabona, főleg búza és tavaszi árpa termesztésére használja ki. Az sem titok, hogy a jelenlegi árviszonyok és gazdag termés mellett, a mezőgazdasági üzemek egész sora nagy rentabilitással termeli a gabonát. Ennek a kedvező körülménynek természetes következménye, hogy a mezőgazdasági üzemek többségében a gabonatermesztés a legjelentősebb bevétel- és jövedelemforrást képezi, még abban az esetben is, ha a gabona értéke nem közvetlen eladás útján, hanem annak nagy része az állattenyésztési termelésben realizálódik.

Ezekből a tényekből kiindulva ítélem meg az aratási munkák jelentőségét. S így érthető, ha a gabona aratásának és betakarításának rendkívüli jelentőséget tulajdonítok. S mivel ez esetben Is a társadalmi és a csoportérdek teljes összhangját tapasztalhatjuk, feltétlenül fontos, hogy a mezőgazdasági dolgozók mellett — elmélyült felelősségérzetet tanúsító helytállással — tegyenek meg minden lehetőt a gabona gyors betakarításáért, szakszerű tisztításáért és szárításáért, a raktározási gondok megoldásáért a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok, valamint a helyi nemzeti bizottságok és nem utolsó sorban a gép- és traktorállomások, továbbá a felvásárló és ellátó vállalatok dolgozói is.

Véleménye szerint a mezőgazdaság irányító szervei és a mezőgazdasági Szemek vezetőségei, valamint az előbbiekben említett további szocialista szervezetek megteremtették az aratás gyors és minimális szemveszteséggel történő befejezésének, a gabona utókezelésének és a veszteséget kizáró raktározásának összes előfeltételeit?

— Ez egy kissé fogas kérdés, s így egyértelmű választ egyelőre nehezen tudnék adni. Azt azonban ismereteim birtokában és felelősségem tudatában hangsúlyozom, hogy az irányítás minden szakaszán rendkívüli és hatékony intézkedések történtek abból a célból, hogy az aratás zavaró körülményeit [az időjárás szabályozásának kivételével) semlegesítsük.

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma főleg arra törekedett, hogy a gabonakombájnok, tisztító és szárító berendezések számának növelésével, a kombájnok átcsoportosításához szükséges előfeltételek megteremtésével, valamint a gabonaraktárak kapacitásának bővítésével és a kombájnosok szaktudásának gyarapításával, s nem utolsó sorban az aratási munkák komplex ütemtervének helvi méreiekre alkalmazott részletes kidolgozásával, kedvezőbb előfeltételek legyenek az aratáshoz, a gabona betakarításához, mint a múlt esztendőben voltak. Ügy tűnik, hogy ezek a törekvések nem voltak hiábavalóak. Lényegesen jobban felkészültünk e nagyjelentőségű munkákra, mint a múltban. A kedvező előfeltételek megteremtéséhez természetesen aktívan járultak hozzá a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok, valamint az egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok vezetőségei is. Feltételezhető, hogy levonták a szükséges tanulságokat a múlt évben előforduló fogyatékosságokból. Nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a szocialista munkaversenynek, a szemveszteség ellenőrzésének, a kombájnok csoportos bevetésének. S úgy tűnik, hogy a gabona utótisztítására és szárítására mind a felvásárló és ellátó, mind pedig a mezőgazdasági üzemek gondosabban felkészültek, mint a múlt esztendőben.

A pozitív jelenségek hangsúlyozása mellett azonban nem hallgathatom el — a jobbára objektív okokkal magyarázható zavaró jelenségeket sem. A legnagyobb gondot a pótalkatrészek hiánya okozza, valamint az, hogy a gabona hektárhozamának növekedésével nem tartott lépést a gabonaraktárak építése.

A miniszterhelyettes elvtárs véleménye szerint lehet enyhíteni az említett hiányok kedvezőtlen hatását?

— Véleményem szerint* nem csak lehet, hanem e célból feltétlenül tenni kell valamit! Nagyon sok múlik a mezőgazdasági üzemeken. Több gazdaságban például a pótalkatrész hiányát már nem érzik, mert a korszerű javítóműhely dolgozói elkészítették a hiányzó alkatrészeket és üzemképessé tették a kombájnokat. Ilyen lehetőségekkel persze nem minden mezőzögazdasági üzem rendelkezik. Ez a probléma azonban sok helyen megoldódhatna, ha a mezőgazdasági üzemek e téren is jobban segítenék egymást.

A tényleges helyzetből kiindulva azt Javaslom minden mezőgazdasági üzemnek, hogy az üzemeltethető kombájnokat — persze a vendég kombájnokat is — a lehető legoptimálisabban használják ki. Ne legyen senki elbizakodva, s ne ringassa magát abban a hisžemben, hogy különösebb intézkedések nélkül is gyorsan végez az aratással! Az időjárásnak sajnos, nem tudunk még parancsolni. S előfordulhat — bár egy cseppet sem kívánjuk — a kellemetlen meglepetés. Ezt azonban semlegesíteni tudjuk — az adott helyzetnek megfelelő mér fékben —■ azáltal, ha az aratás ked vező napjait — jő szervező munkáról tanúskodó két műszakos vagy lénye gesen meghosszabbított műszakban aratva, ésszerűen kihasználjuk. Ehhez azonban feltétlenül szükség van az aratásban résztvevő — különböző munkafolyamatokat végző — csoportok munkájának összehangolására, harmónikus együttműködésére. A kombájnok teljesítményét és az üzemelési idejük terjedelmét — a kombájnosok helytállása mellett is — lé nyegesen korlátozhatják a különböző nem kívánatos jelenségek. Például nagyon kedvezőtlenül hat a kombájnok teljesítményére, ha a felelősséggel felruházott vezető dolgozók elmulasztják a kombájnok időbeni átcsoportosítását, illetve ha vesztegelni hagvják a kombájnokat a learatott gabonatáblán. i4gv ha felesleges üresjárattal terhelik azokat.

Nagyon sok múlik a gabona elszállításával megbízott dolgozókon, s persze azon is, hogy a szállító eszközök száma összhangban van-e a követelményekkel. A gabonatisztitás vontatott üteme — e munkafolyamat jelentőségének lebecsülése is — főleg ott. ahol aránylag korlátozott lehetőségek vannak a kicsépelt gabona elhelyezésére — fékezheti, lassíthatja a kombájnok munkáját. Tehát mindazoknak, akik az aratási munkákban részt vesznek tudatosítaniuk kell, hogy fontos láncszemét alkotják a gépek és emberek, nagy feladatok gyors elvégzésére hivatott, közösségének. Kétségtelen, hogy az aratás főszereplői a kombájnosok! Sikerhez azonban csak az összefogás, vagyis a különböző munkaterületen dolgozó emberek zavarmentes, harmónikus egvüttműkődése vezet.

A gabonatermés gyors és veszteségmentes betakarítása a javító műhelyek, a gép- és traktorállomások, valamint az Agrotechnika dolgozóitól is felelősségteljes helytállást igényel. Elsősorban Is rajtuk múlik, hogy a meghibásodott kombájnok, tisztító berendezések stb. mennyi időveszteséget okoznak és milyen méretű kárhoz vezetnek. Tegyenek meg tehát minden lehetőt abból a célból, hogy a rendelkezésünkre álló gépek teljesítő képességét — az üzemzavarok gyors kiküszöbölése folytán — maximálisan kihasználhassuk a mezőgazdasági üzemek mindegyikében. Az aratás, a növekvő igényeink kielégítését szolgáló Jó termés betakarítása, tehát mindenkitől hazafias helytállást követel.

Nem titkoljuk, hogy a gabonatermés raktározása is komoly gondot okoz. Sajnos, mint már említettem is, ennek oka abban keresendő, hogy a gabona hektárhozamának növekedésével nem tartott lépést a gabonaraktárak építése. így nagy mennyiségű gabonát nem tudunk erre a célra készült raktárakban elhelyezni.

A múlt évi tapasztalatokból okulva szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy mind a felvásárló és ellátó vállalatoknak, mind pedig a mezőgazdasági üzemeknek felelősségteljesebb hozzáállást kell tanúsítaniuk. De a helyi nemzeti bizottságoknak is jobban kell közreműködniük a szükségmegoldások keresésében, a raktározási gondok megoldásában. Felelőtlenség lenne a mezőgazdasági üze(Folytatás a*2, oldalon.)

Az aratás első felvonása, a repce betakarítása. A palarikuvui szövetkezetben elsők között végezték el a fontos ipari növény learatását.

Foto: —tt—

FELHÍVÁS

A NYUGAT-SZLOVÄKIAI KERÜLET KOMBÄJNOSAIHOZ

Pár nappal ezelőtt az SZLKP Nyugat-Szlovákiai Kerületi Bizottságának tanácstermében aratási aktívaértekezletet

tartottak, amelyen részt vettek a kerület élenjáró kombájnosai. Az értekezlet résztvevői az alábbi felhívással fordultak a kerület kombájnosaihoz:

Mi. a nyugat-szlovákiai kerület egységes földmüvesszövetkezetei nek, állami gazdaságainak, valamint gép- és traktorállomásainek kombájnosai megtárgyaltuk az aratás gyors és magas színvonalú befejezésének aktuális kérdéseit. Értekezésünk jelentőségét növeli az a körülmény, hogy érdembeli tárgyalásainkat hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása 30. évfordulójának, az ötödik ötéves tervünk utolsó évében folytattuk.

Tudomásunk van arról, hogy a CSKP Központi Bizottságának novemberi és a Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottság januári ülése elismeréssel nyilatkozott szocialista mezőgazdaságunkról, illetve megállapította, bogy sikeresen járult hozzá a CSKP XIV. kongreszszusa határozatainak teljesítéséhez. Ezért felhívásunkkal, amit az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának és a Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság dolgozóival való találkozásunk alkalmából fogadtunk el, azt a célt követjük, hogy hazánk mielőbb önellátó legyen gabonából, takarmányból és élelmiszeripari termékekből. Lelkiismeretes, jő munkánkkal közreműködünk a nyugat-szlovákiai kerület földművesei szocialista kötelezettségének teljesítésében, amely 2 mii liő 500 ezer tonna szemestermék elérését tűzte ki célul. Törekvéseink a gabonabetakarítás gyors, és jó minőségű és a lehető legkisebb veszteség melletti betakarítására irányulnak.

E kötelezettségünk teljesítésére nemcsak a felszabadítóink és a CSKP iránti hála kötelez bennünket, hanem az is, hogy a hatodik ötéves tervünk küszöbén állunk. A következő tervidőszakra meghatározandó feladataink teljesítéséhez már most akarjuk megteremteni a kedvező előfeltételeket. Ebből a célból fordulunk az alábbi felhívásunkkal az összes kombájnoshoz:

ф a kombájnok csoportos Üzemelése mellett és hosszabbított műszakban használjuk ki optimálisan az összes kombájn teljesítőképességét;

# minden lehetőséget használjunk ki abból a célból, hogy a szemveszteség minél kisebb legyen, s ne haladja meg a 2 %-ot;

ф érjünk el a betakarítási veszteségekben legalább 0,5 % csökkenést, ami kerületi méretben 12 ezer 500 tonna többletgabonát jelent;

Ф bánjunk rendkívül gondosan a kombájnokkal és a további gépekkel, ezáltal teremtsünk kedvező előfeltételeket ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemek mindegyike 8—10 nap alatt befejezhesse az aratást. így elejét vesszük a veszteségek további növekedésének, lebe tővé tesszük a szalmabetakarítás és a tarlóhántás meggyorsítását:

Ф a nem kívánatos rossz időjárás alkalmából szereljünk a kombájnokra emelőszerkezetet a megdült gabona aratásához és úgy irányítsuk a kombájnokat, hogy azok a nehezebb körülmények közölt is jő munkát végezzenek.

Az igényes feladataink teljesítése céljából felhívással fordulunk az összes irányító szérvek dolgozóihoz, a gépesítőkhöz, a mezőgazdasági üzemek és más vállalatok szolgáltatásokat nyújtó részlegeinek dolgozóihoz, valamint a traktoroskhoz: ügyeljenek, hogy sem a szállításnál, sem a gabona utókezelésénél ne legyenk felsleges veszteségek.

Kérjük a mezőgazdasági üzemek és szervezetek, az egységes földművesszövetkezetek, az állami gazdaságok, a gép- és traktorállomások; az Agrotechnika és a további vállalatok gépjavító szakembereit, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg az aratás zavartalanságának biztosítása céljából, vagyis a meghibásodott gépeket haladékta lanul javítsák meg.

Ahogy az elmúlt években tettük, úgy az idén is teremtsük meg közösen az aratás kedvező előfeltételeit, hogy a nyugat-szlovákiai kerület hozzájáruljon a Csehszlovák Szocialista Köztársaság mezőgazdaságának további fejlesztéséhez.

Bratislava, 1975. június 20-án. Az értekezlet résztvevői.

i

Károly, lapunk főszerkesztője felkérte Németh Jenő mérnököt, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettesét, a szlová kiai aratási bizottság elnökét nyilatkozzon, illetve körvonalazza azokat a teendőket, ame lyek a gabona gyors és minőségi betakarítását eredményezhetik.