Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-18 / 3. szám
Melegházi zöldségtermesztés Bulgáriában Л közelmúltban alkalmam volt meglátogatni Bulgária néhány zöldségtermesztői körzetét — Plovdivot stb. Nekem a B5 ezer lakosú Pazardzsikben az üveg alatti zöldségtermesztés tetszett a legjobban. jelenleg 830 hektárnyi területen mintegy hatvan gazdaság ban termesztenek zöldséget üveg alatt, de a hatodik ötéves terv végére ez a terület eléri az 1000 hektárt. Érthető ez a gyorsütemíi fejlődés, hiszen Bulgária élelmiszerellátásában óriási szerepe van a zöldségféléknek. Az élelmiszeripar, az idegenforgalom és az export zöldségigénye is évröl-évre nő. Az ország melegházaiban termesztett zöldség mennyiségének mintegy 70 százalékát exportálják. A fent említett területből 18 gazdaság 365 hektár üveg alatti területe tartozik a BULGARPLOD vállalathoz. Ezek közül legnagyobb a pazardzsiki kertgazadság. A „zöldséggyár“ évente 7 millió leva értékű terméket állít elő. Az itt termett uborkát, paradicsomot — a hazai piac ellátása mellett — tizenhárom országba exportálják. Ez volt az első holland típusú telep, melynek építését 1965- ben kezdték, s 1966-ban már termelt a komplexum. Ennek mintájára épültek azután a további üvegházak, amelyeknek a beruházási költsége átlag 350 ezer leva hektáronként. Ez a viszonylag magas befektetés a megfelelő fajták kiválasztásával, korszerű technológia alkalmazásával 4—5 év alatt megtérül. A pazardzsiki kertgazdaság méltán viseli tehát a „Kertor“í* fővárosa“ nevet. Kilenc hatalmas üvegház, tizennyolc — egyenként három hektáros — blokkja valóságos üvegváros. Harminchárom hektáron szalmán terem az uborka. Az üvegház „padlójára“ szalmabálák kerülnek szorosan egymás mellé, ezek a megfelelő kezelés, locsolás következtében rothadni kezdenek. A vastag szalmatakaróba fúrt lyukakba speciális földtrágya keverék kerül, ebbe ültetik a magot. Alap- és fejtrágyázással biztosítják a növények számára a szükséges tápanyagokat, a technológiai utasításoknak megfelelően. Paradicsomot tizenkilenc hektáron termesztenek. Itt már nem alkalmazzák a helybevetést, a fejlődő palánták augusztustól kezdve folyamatosan tápkockákba vetett magokból tíxnaoonként kerülnek az üvegházakba. Bevált módszer hogy a beporzás idején Oomatinnal permeteznek s a megtermékenyítést vibrátorokkal segítik elő. A paradicsomnál igen jó eredményeket hozott a vad alanyra való oltás. Az erős gyökerű, ellenálóbb vad alanyokra oltott hajtások bőtermésfiek. Minden dolgozónak megvan itt a maga területe, amelyiken „gazdálkodik“. Az ültetéstől az ápolási munkákon át a növényvédelemig és a betakarításig mindent ugyanaz a dolgozó végez. Munkájuk akkor fejeződik be, amikor az utolsó érett termés is ládába került. Uborkából 0,1, paradicsomból 0,15, paprikából pedig 0,2 hektár földterületről gondoskodik egyegy dolgozó. Három hektárig egy agvonómus, 12 hektár fölötti területen pedig főagronémus irányítja a termelést. Érdemes néhány szót szólni a kertgazdaság termésátlagairól is. Uborkából 250 tonnát, paradicsomból 90 tonnát, paprikából 60 tonnát termelnek üveg alatt egy-egy hektáron. A termelés hatékonyságát az jellemzi, bogy 100 leva értéket 66— 68 leva ráfordítással állítanak elé. A pazardzsiki gazdaság több mint ezer dolgozót alkalmaz, ennek 80 százaléka nő. Pazardzsikből autóbusz viszi őket a kertgazdaságba. A gazdaság a dolgozóknak étkezési, fürdési, pihenési lehetőséget is biztosit. Pazardzsikba szívesen ellátogatnak Belgária különböző tájairól is a szakemberek. Az ottani gazdaság példáját mind több helyen követik. Sorra épülnek az ehhez hasonló melegházi kombinátok. A hatodik ötéves tervben Bulgária zöldségtermesztését 122 százalékkal növelik, de ez a fejlesztés nem csapán a melegházak alapterületének növelését, hanem a termelési technológia tökéletesítését, *j, botermó. ellenálló fajták meghonosítását in jelenti. A külföldi szakemberek, így hazánk szakemberei in gyakran járnak ide tapasztalatcserére, hiszen a bolgár üveg alatti zöldségtermesztést ma már világviszonylatban is az elsők között említik. ILLÉS BERTALAN Я tél beköszöntésével azokban a kertészetekben, ahol szabadföldi gazdálkodást folytatnak, törvényszerűen megszűnik a termelés. Érthető ezért, hogy a műit év decemberében, amikor a pribetai (perbetei) efsz-ben jártam, a kertészet vezetőjét nem a ha tárban, hanem a szövetkezet irodájában találtam. Az egyik helyiségben öt férfi „görnyedt“ a papírok fölé, hogy összegezze a gazdasági év eredményeit. Répás János, a kertészet vezetője ennek ellenére szakított annyi időt, hogy válaszoljon kérdéseimre. A pribetai szövetkezet kertészete úgymond vándor kertészet, mert minden második évben a közös határának különböző részén „üti fel a sátrát“. Ez azért van így, mivel köztudott a jó eredmény érdekében, a cukorrépa alá a földet feltétlenöl le kell istállótrágyázni. Persze ma már az is nyilvánvaló, hogy az állattenyésztés az új technológiák bevezetése következtében nem tudja elegendő istáilótrágyával ellátni a növénytermesztést. A közös gazdaság ezen úgy segít, hogy az első éven cukorrépát, a másodikon pedig paprikát terhoz szükséges ládákkal. Az első hetekben nem is volt probléma, a közös gazdaság teherautói áruval megrakva gördültek kt egymás után a kertészet kapuján. Hazatérve pedig újra hozták az üres ládákat. Sajnos, a későbbiek során a gyár udvarában felhalmozódott az árú, így ládahiány mutatkozott, s ezért a szövetkezet nem szállíthatta folyamatosan a paprikát. Ennek tulajdonítható azután, hogy a kertészet pem teljesítetté az előirányzott tervet. Ugyanis a szokatlanul csapadékos ősz a kupacokban tárolt paprikának sem használt. Az említettek következtében a termésből közel 15 vagonnyi elrothadt. A konzervpaprika alá 'tavaszszal 9 mázsa Cererit műtrágyát és 2 mázsa NPK kombinált műtrágyát dolgoztak be a talajba hektáronként. A gyomtalanítást Treflannal végzik, a paprika kiültetése előtt 8—10 nappal. Az elmúlt évben a pribetai kertészetben is jövedelmezőnek bizonyult a fólia alatti termelés. A sátrak szélessége 6,5, hosszúsága pedig 48 méter. Előtérbe kérőit a gépi megművelés. Az egy hektár fólia alatt a PCR fajta paprikát termesztették, s vele 740 ezer korona Teljesítették tervfeladataikat meszt ugyanazon a területen. Tehát így lényegében teljes mértékben a paprika sem nélkülözi a szervéstrágyát. Az ön-' tűzéssel-- sincsen különösebb problémájuk, mivel a határban három kúttal rendelkeznek, ahonnan a vizet a tárolókba szivattyúzzák. Majd onnan — amikor a víz eléri a megfelelő hőmérsékletet — látják el mesterséges csapadékkal a növényzetet. Tavaly a kertészet öt hektáron paradicsom-, harminc hektáron pedig Karmen konzervpaprikát termesztett. Itt meg kell jegyezni, hogy négy éven át a paprika bizonyos hányada mindig megfagyott a száron. Ezért a szövetkezet vezetősége az elmúlt évben arra az elhatározásra jutott, hogy történjen bármi, időben — még a talajmenti fagyok előtt — leszedik a paprikát. A műveletet október hetedikén kezdték el, s nyolc nap múlva pontot tettek a munka végére. Nem csoda, hiszen a falu lakosai is bekapcsolódtak a szedésbe, s nap mint nap közel hatszázan szorgoskodtak a paprikaföldeken. Ennek ellenére a kertészet konzervpaprikából nem teljesítette évi eladási tervét (170 mázsa), mivel mindössze 135 mázsát értékesített. Természetesen ez nem csak rajtuk múlott. A Fruta Ledniee konzervgyárral szerződésileg megegyeztek abban, hogy a vállalat látja el a szövetkezetei a paprika szállításányersjövedelmet értek el. A kiváló eredményhez hozzájárult a szakértelem, a dolgozók munkához való becsületes hozzáállása és nem utolsó sorban az, hogy egy hektáron 400 mázsa szerves-, illetve 18 mázsa Cererit műtrágyát dolgoztak be a talajba. A szövetkezet vezetősége ebből kiindulva a jövőben bővíti a fólia alatti zöldségtermesztést. Az idén már öt hektáron terveznek fólia alatt paprikát termelni. Répás János vezetésével tavaly a szövetkezet étkezési célokra zöldbabot is termesztett. Hektáronként 30 mázsás átlaghozamra számítottak. Mondhatom, kellemesen csalódtak. Huszonhét mázsával túlteljesítették a tervet Ennek ellenére a szövetkezet mégsem szándékozik a zöldbab területét növelni. Ugyanis a betakarításhoz rengeteg kézi erőre, van szükség. Másrészt azért nem, mert kilójáért a felvásárló üzemek mindössze négy, illetve 2,50 koronát fizettek. Vagyis a zöldbab termesztése csak akkor lenne kifizetődő, ha a szedés géppel történne. Végezetül elmondhatjuk, a pribetai kertészet dolgozói teljesítették tervfeladataikat, annak ellenére, hogy a konzervpaprika egy része elrothadt. Kisegítette őket a bajból a fólia. Ha ügyesen, szakszerűen alkalmazzák a jövőben is, a várt eredmény nem maradhat el. ÓVÄRY PETER Ésszerűbb takarmányozással az eihullá-Az elhullás okozta veszteségek jelentős mértékben befolyásolják nyúltenyésztőink munkájának eredményességét. Az elhullást túlsúlyban a fertőzéses megbetegedések okozzák, de az élősködők által előidézett betegségek is nagy veszteségeket okozhatnak. Nem beszélve arról, hogy a helytelen takarmányozás következtében hány házinyúl hullik el hazánkban évente és mennyi gondot okoz tenyésztőinknek a nem megfelelő takarmányok nemtörődömségből vagy a szakmai ismeretek és gyakorlati tapasztalatok hiánya következtében történő feletetése. A nyulak takarmányozásakor a következő alapkövetelményeket kell szemelőtt tartani: 1. Ügyelni kell arra, hogy a juttatott takarmány mindig teljes értékű és tiszta legyen. 2. Mindig fokozatosan térjünk át a száraz takarmányozásról a zöld takarmányok etetésére. 3. Ne feledkezzünk meg az etetés és Itatás higiéniai követelményeiről. 4. Ne feledjük, hogy a nyúl rágcsáló állat, ezért biztosítanunk kell számára a „fogköszörülési“ felételeket. A klstenyészetekben a takarmányalap jelentős részét a zöldtakarmányok adják. Ezek közvetlen felhasználásra történő beszerzésének azonban a tapasztaltnál sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni. Virágzás előtt kaszáljunk, mert ilyenkor sokkal több emészthető tápanyagot tartalmaznak a növények. Lehetőleg délután kaszáljunk, amikor már nem nedves a növényzet — ezzel elejét vehetjük a befülledésnek. A gyümölcsösökben, kiskertekben stb. csak akkor kaszáljunk, ba biztosan tudjuk, nem permetezték le valamilyen vegyszerrel a növényzetet, vagy ha igen, annak káros hatása már elmúlt. A száraz takarmányozásról a zöld etetésére való áttérés leginkább a fiatal, hat-nyolc hetes nyulaknál okoz problémát. Ilyenkor sok tenyésztőnek elhullanak a kisnyulal, vagy legalábbis visszaesnek a fejlődésben. Ilyen helyzetben leghelyesebb a zöld eleséggel együtt szénát Is tenni a nyulak elé. Ha nincs szénánk, a takarmányszalma is megteszi. Naponta növelhetjük az adott zöld mennyiségét és mintegy kéthárom hét múlva már teljesen beszüntethetjük a széna adagolását. Az átmeneti időszakban a tapasztalatok szerint ajánlatos faszénnel meghintett reszelt sárgarépát is adni az állatoknak, főleg a kicsinyeknek. Télen elsősorban a szénára építünk. Jó étrendi hatása miatt azonban nyáron is legyen belőle némi tartalékunk. A tenyészidőben főleg az emésztési zavarokban szenvedő kisnyulak, hosszantartó esőzések idején pedig az egész állomány takarmányozására használjuk. A jó sok megelőzéséért agrobotanikai összetételű — elsősorban mérgező növényektől mentes — széna elegendő tápanyagot tartalmaz, mindenekelőtt fehérjét és cukrot, emészthető állapotban és megfelelő arányban. Továbbá megtalálhatók a jő szénában a szükséges ásványi anyagok és a helyesen szárltottban az igen fontos vitaminok is. Az állatok napi szénaszükséglete változó. Fajták és korcsoportok szerint 50—250 grammos napi szénaigényről lehet beszélni. A kapások közül a sárgarépa a legmegfelelőbb nyulaink takarmányozására, ezért minden esetben előnyben részesítjük a takarmányrépával vagy cukorrépával szemben. Nyers burgonyát nem ajánlatos etetni a nyulakkal, mert az esetek többségében emésztési zavarokat okoz. A csírás burgonya etetésekor ez a veszély még fokozódik, mert a burgdnyacsíra szolanint tartalmaz, s ennek mérgező hatása elhullást is okozhat. A tapasztalatok szerint a kistenyésztők aránylag kis mértékben használják ki a csicsókát, pedig kiváló minőségű zöld takarmányt ad. A kapásokra jellemző, hogy ásványi anyagokban szegények. Ha többet etetünk belőlük, — főleg ha a napi adag döntő részét képezik — gondolnunk kell a takarmánymész és a csontllszt vagy a vitamin és ásványi anyag tartalmú kiegészítő takarmányok adagolására is. A gabonafélék közül előnyben részesítjük a zabot; főleg a tenyészállatoknak és a kisnyulaknnk adagoljuk. A hagyományos hatodik-nyolcadik héten történő elválasztást alkalmazó tenyésztők közül többen előnyben részesítik a szoptatós anyák árpa-zab keverékkel való etetését. Ez azért jó, mert az árpa nem fokozza a nőstények párzási aktivitását a szoptatási iőszakban a sok zab viszont igen. A kukorica csak hizlaláskor jöhet számításba, tenyészállatok számára nem megfelelő. Csupán búzát sem ajánlatos adni a nyulaknak, mert emésztési zavarokat okozhat. A tápok egyébként is tartalmaznak némi búzadarát. Az olajos magvak közül napraforgó- és lenmagot etethetünk nyulainkkal, de legfeljebb 10 grammot naponta és egyedenként. Az egyéb olajos magvak (pl. repce, mustár stb.) etetésétől tartózkodjunk, mert nem valók a nyulaknak. Ugyanez érvényes a sajtolás folyamán belőlük nyert pogácsákra Is, viszont a napraforgó-, lenmag- és széjapogácsát értékes kiegészítő takarmányként kell kezelni, s a napi adaghoz 30—40 grammot adhatunk belőlük darabonként. A gabonafélékre jellemző, hogy fiziológiailag savanyúak, sok foszfort és kevés meszet tartalmaznak, amit — főleg a korlátozott szénaadagolás esetén — ezért más formában kell biztosítani az állatok számára. A kistenyészetekben elterjedt hagyományos takarmányozásban jől hasznosíthatók a pőttakarmányok — különféle gyomnövények, zöldség- és konyhai hulladékok — is. A gyomokat lehetőség szerint olyan helyen kell szedni, ahová nem jutnak be a húsevők. Gyakran okoz fertőzést az olyan árokpartokról és útszélről szedett takarmány, ahol gyakran megfordulnak a kóbor kutyák. A fákról tördelt zöld ágak kiegészítő takarmányként szerepelnek. A levelek értékes táplálékul szolgálnak, a fás részeken pedig „köszörülhetik“ a fogaikat az állatok. Aki rendszeresen — télen is — ad ilyen ágdarabkákat a nyulainak, annak nem kell félnie, hogy nyulal rászoknak a ketrec falának vagy padozatának „forgácsolására“. A vemhes és szoptatós anyáknak nem szabad kőrisről, jávorrről, fűzről és égerről nyert ágakat adni, mert ezzel kedvezőtlenül befolyásolnánk a tejtermelést. Más fákról (pl. akác, hárs, nyír) és némely gyümölcsfáról (főleg alma- és körtefáról) tört ágacskákat, fiatal hajtásokat nyugodtan adhatunk ilyenkor is az anyáknak. Természetesen ügyelni kell arra, hogy mérgező anyaggal lepermetezett fák ágai véletlenül se kerüljenek nyulaink elé! A nyúlhús-termelés ésszerűbbé tétele a korszerű farmokon megkövetelte a takarmány módosítását. Mint a többi gazdasági állat számára, a nyulaknak is granulált takarmánykeveréket készítenek. A szóban forgó szemcsézett takarmánykeverék etetésével már nyertünk bizonyos tapasztalatokat, amelyekre — mivel a nyulakkal foglalkozó kisállattenyésztők is ezt a tápot kapják — szeretnénk felhívni nyúltenyésztőink figyelmét. A külföldi szakemberek közül többen rámutattak arra, hogy szemcsézéskor olyan anyagok is kerülhetnek a nyulak takarmányába, amelyek a más állatok számára gyártott granulátum alapanyagaiból visszamaradtak a gépben. Ez pedig — mint mondják — kedvezőtlen hatással lehet és van a nyulak fejlődésére, szaporodására. Példaként a szarvarmarha-tenyésztésben alkalmazott szintetikus anyagokat említik. A hormonális hatású anyagok főleg a tenyészcélokra kiválasztott nyulakra vannak káros hatással. Kísérletképpen 100 miligramm dietylstilbestrolt adtak be apaállatoknak naponta és darabonként, minek következtében csökkent a herék, súlya, ellenben a kísérleti állatok több zsírt raktároztak el és gereznájuk is Jobb minőségű lett. Tudományos dolgozóink most azon fáradoznak, hogy a nyúlhizlalás szolgálatába állítsák ezeket a tapasztalatokat. Egyes állatok esetében az arzén segíti a napi gyarapodást, ha viszont a nyulak eledelébe kerülnek a maradványok, kellemetlen hatás szemtanúi lehetünk. A szemcsózett takarmánnyal etetett nyulaknál a nagyobb sótartalom és a helytelen gyártási technológia következtében túlságosan felhevített, s ezáltal vagy a helytelen tárolás révén fizikálisán megkárosított granulátum is okozhat emésztési zavarokat. Ha az Ilyen nyulaknál hasmenést vagy fogcsikorgatással kísért puffadást észlel a tenyésztő, azonnal távolítsa el a granulátumot az etetőkből, s helyette — egészen az emésztési zavarokra jellemző tünetek megszűnéséig — zabot adjon nyulainak. A tenyésztői munka eredménye, természetesen nemcsak a takarmányadagok összetételétől függ, hanem a takarmányozás és itatás technikájától is. Kísérleti tenyészetünkben nyert tapasztalataink szerint a hagyományos kő etető és itató edények nem felelnek meg a higiéniai követelményeknek, nem beszélve arról, milyen munkaigényes ez az alkalmamazott technológia. Helytelen az a nézet, hogy a nyulakat nem szükséges itatni. Azok a nyulak, amelyek egyáltalán nem ihatnak, vagy csak' kevés vizet kapnak, egész évben szenvednek a szomjúságtól, ami azután megmutatkozik' a hasznosságban Is. Az automatikus önitatók ma még nehezen beszerezhetők a kisállattenyésztők számára, sőt a nyúlketrecek' és őlak használatos típusainál szinte nem is alkalmazhatók. Az üvegből készített Itatők alkalmazásával már némileg javíthat a kistenyésztő Is az itatás higiéniájának eddigi színvonalán, a téli hónapokban azonban ezt az itatót más rendszerűvel kell helyettesíteni, hogy a ketrecek nyitogatásá nélkül is megitathassuk nyulainkat és a víz se fagyjon meg az itatóban. Alkalmazhatunk bármilyen korszerű technológiát, az állattartás eredményességéről végső soron mégis maga a tenyésztő dönt. A tenyésztőnek az állatokhoz fűződő viszonya, a takarmányozás és állatgondozás eredményessége, valamint s környezet higiéniája azok a döntő tényezők, amelyek lehetővé teszik a jó tenyésztői eredmények megszületését, a jő hasznosság elérését és azt, hogy a tenyésztőnek öröme származzon az elvégzett munkából. Dos. ing. J. Zelntk, CSc., Ing. J Granát, CSc., Állattenyésztési Kutató
