Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-06-07 / 23. szám
Hogyan védekezzünk a meztelen csigák kártétele ellen? Az elszaporodott meztelen csigák nem egy esetben nagy pusztítást végeznek a konyhakertekben. Különösen a fiatal palántákat, a korai fejessalátát, borsót, káposztaféléket kedvelik. A meztelen csigák számára a párás, nedves környezet a legmegfelelőbb, ezért a mélyebb fekvésű nedves talajokon vagy a sűrű növényzet párás, nedves környezetében tartózkodnak. Ilyen életfeltételek között a kártétel is nagyobb. A csigák nappalra a növényi hulladékok, kövek vagy fadarabkák alá húzódnak, éjjel pedig táplálék után néznek. A csigák nyálkát választanak ki, s ez megszáradva ezüstös csíkkal jelzi a megtett utat. A sok kárt okozó csigákat szinte mindenütt irtják. Sokan nedves rongydarabból, deszkából vagy cserépből csábító búvóhelyet készítenek a csigák számára, s nappal egyszerűen összeszedik az alattuk meghúzódó csigákat, majd forró vízbe dobva elpusztítják őket. Mások bőr- vagy gyomormérget alkalmaznak a kártevők irtására. Legjobban a nedves mérgezett búzakorpa használata vált be és terjedt el. A mérgezett búzakorpát a csigajárta helyeken kis deszka- vagy cserép darabkákra szórják, a csigák igen kedvelik és tömegesen pusztulnak tőle. A meztelen csigák irtására megfelel a mészpor, a hamu, a péti- vagy kálisó, valamint a fűrészpor is. A csigajárta helyeken egyszerűen a földre kell szórni őket. Adagolásukkor lehetőleg úgy járjunk el, hogy mészpor, réti- vagy kálisó ne kerüljön a növényzetre, mert j megperzseli a levélzetet. A fű-» részpor és a hamu nem vészé-1 lyes a növényekre, de beszeny- J nyezi a levélzetet, ezért Itt is } jobb óvatosan eljárni az adago- j léskor. A sorközökbe szórt t anyagokból sok tapad a csiga J nyálkás testére, ez akadályozza az állatot a mozgásban, sőt fokozott nyálkatermelésre serkenti a csigát, ami viszont ismét lehetővé teszi a hamu vagy a fürészpor tapadását. így a csiga nem tud menekülni, s vé- \ gül a fokozott nyálkaválasztás- j ba pusztul bele. A nevezett anyagokat leg- J jobb a késő esti vagy kora haj- j nall órákban kiszórni, amikor a ♦ csigák táplálékkereső útjukra { indulnak, illetve búvóhelyeik» felé igyekeznek. —irl— » SZOVJETUNIÓ. Az ötéves tervidőszak elején már több mint 4 millió hektáron termett gyümölcs a Szovjetunióban. 1870-ben összesen 7 millió 768 ezer tonna gyümölcsöt takarítottak be. Legtöbb gyümölcs az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban termett, mintegy 2,4 millió tonna. Az országban ekkor körülbelül 23 kg kitermelt gyümölcs jutott egy lakosra. Az utóbbi években további lépéseket tettek a gyümölcstermelés fejlesztése céljából. A lakosság jobb ellátása érdekében jelentős mennyiségű gyümölcsöt, zöldséget és bort importál évente a Szovjetunió. MAGYARORSZÄG. Az utóbbi években nagy figyelmet szenteltek a gyümölcstermesztés fejlesztésének, korszerűsítésének, s így egyre intenzívebbé tették termelésüket. A magyar gyümölcstermesztők rugalmasan átveszik a külföldi agrotechnikai, gépesítési tapasztalatokat, gyorsan meghonosítják a legjobb fajtákat. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok mintegy 110 ezer hektár gyümölcsössel rendelkeznek. A gyümölcsösök átlagterülete az állami gazdaságokban közel 200 hektár. Ezen gyümölcsösök hektáronkénti átlaghozama eléri a 20 tonnát, a termőíves orsófák és gyümölcssövények esetében a 30—40 tonnát. Az utóbbi kimutatások szerint évente összesen több mint 1,3 millió tonna gyümölcs terem az országban, s ennek közel 25 %-át exportálják. Kiviteli célokra főleg almát (80%) termelnek, mégpedig Jonathánt, Starkingot és Golden delicioust. BULGARIA. Az utóbbi években jelentős fejlődésnek indult a szilvatermesztés. A gyümölcsösök 24,3 %-a szilva-ültetvény. Az utóbbi évtizedben 2,5-szeresére nőtt az évi szilvatermelés. Az átlaghozamok ennek ellenére aránylag gyengék és ingadozók, de egyes körzetekben valóban említésre méltóak — esetenként elérik a hektáronkénti 200 q-t. A fejlesztési tervek szerint a 0. ötéves tervidőszak alatt évente mintegy SM ha szilvát telepítenek, mégpedig úgy, hogy az ültetvényekben megvalósítható legyen a gépi betakarítás. Ezen ültetvényekben a 100—110 cm-cs törzsű fákat részesítik előnyben, ahol viszont közvetlen fogyasztásra termelik majd a szilvát, ott az alacsonyabb, 60— 80 cm-es törzsű fák telepítésére kerUI sor. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG. A közelmúltban ismertek el és jegyeztek be először három mogyorófajtát — Cosford, Hallesche Riesen, Webs Preisnuss — az engedélyezett fajták jegyzékébe. Ott termeszthetők, ahol március végén már nincsen erős fagy és ahol a talaj nem szélsőségesen száraz vagy nedves. E fajták számára legmegfelelőbbek a hegyaljai lejtős területek. A jó megporzás érdekében — a szakemberek szerint — a három fajtát keverve ajánlatos telepíteni. —Z— imp Lá d a Kocsis József sumutori olvasónk aziránt érdeklődik, hogyan és mivel védekezhetne a meztelen csigák kártétele ellen, illetve mivel pusztíthatná el ezeket az utóbbi időben elszaporodott kártevőket, melyek nagy kárt okoznak kertjében. Kérdésére a „Hogyan védekezzünk a meztelen csigák kártétele ellen?“ című írásunkban válaszolunk. Bratko István dubníki olvasónknak üzenjük: Almafái alatt az elszaporodott tarackot az ültetés utáni 2. évben Herbex készítménnyel irthatja. Beszerezhető a Drogéria szaküzletekben. Vízben feloldva egy négyzetméterre egy gramm szert kell kijuttatni. Vigyázat! A kezelt területen néhány évig nem szabad zöldséget termeszteni, sőt füvesíteni sem 'ehet. Gaál József Rimavská Sobo ta-i olvasónk aziránt érdeklődik, hogyan járjon el, hogy almabora végre letisztuljon. A SZGYKSZ Növényvédelmi Tanácsadó Szolgálatának dolgozói a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet szakembereivel folytatott megbeszélés után az alábbi tanácsot adták: Először próbáljon meg derítőszert használni (100 liter borra 1 tabletta káliumpyrosulfit). Beszerezhető a Drogéria szaküzletben, egy doboz (10 tabletta) ára 6 korona. A tablettát porrá zúzva előbb fel kell oldani egy kevés borban, majd az oldatot kell a borhoz önteni. Ha ez a kezelés nem lenne eredményes, feltétlenül meg kell vizsgálni, mi okozza a zavarosodást. A bormintát a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet címére küldje: Výskumný ústav vinohradnícky a vinársky, Matúškova 21, 801 00 Bratislava. Kivizsgálásra 1 liter bormintát kell küldeni, s a kísérőlevélben írja meg, hogyan kezelte ezidálg a bort, s mennyi bor derítéséről van sző. A pontos kezelési utasítást az intézet levélben közli. Pál József Dvory nad Zitavou-i olvasónk a drótférgek és a lótetű (lótücsök) kártétele elleni védekezés módja iránt érdeklődik. A lótücsök trágyadombokban, komposzttelepeken telel át, április végén, május elején hagyja el telelőhelyét. A nőstények májusban—júniusban tyúktojás nagyságú, tapasztott oldalú üregben helyezik el tojásaikat (200—400 db-ot). Kisebb kiterjedésű területeken a föld felszíne alá süllyesztett simafalú edényekkel is rabul ejthetők. A naftalín szaga elriasztja a lótetűt, de leggazdaságosabban a külföldről származó Arvalin készítménnyel védekezhetünk ellene. Az Arvalint a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat hozza forgalomba. Nagy területi fertőzöttség esetén a kezelést meg kell Ismételni. Drótférgek irtására a Gamacid porozószert használhatja, de a kezelt területen három évig nem szabad burgonyát, gyökérzöldséget vagy retket termeszteni. Tóth József Nová Bodva-i olvasónk három kérdésre kért választ. Az SZGYKSZ Növényvédelmi Tanácsadó Szolgálatának tanácsai: 1. A virágcserepekben öntözéskor észlelt, ugró mozgási végző apró férgek az ■gróvillások (Collembola). Tulajdonképpen nem kártevők, a talajban levő szerves anyagokkal táplálkoznak. Ha mérsékeljük az öntözést, eltűnnek. Egyébként Gamacid vagy DDT hatóanyagú porozószerrel lehet ellenük védekezni. 2. A mandulafa csemetéket a következő címen szerezheti be: Šrachtitefská stanica, 69142 Valtice. A szelíd gesztenyefa csemetéket pedig az alábbi címen kérje: JRD, 900 89 Častá. 3. A birset bokornak is lehet nevelni. Koronáját gyengén ritkítjuk, az ifjítást jól tűri, rendszeresen metszeni nem kell. Meleg, lazább, vagy középkötött talajokon — melyek nyirkosabbak, tevékenyebbek és kissé meszesebbek — ad legjobb hozamot. Esetében valószínűleg az a baj, hogy hiányzik a közelből egy ugyanabban az időben virágzó porozó fajta. Virágzás előtt ajánlatos a talajba — a fa koronája által árnyékolt gyökérzónába — bedolgozni némi szuperfoszfátot. (káva) Jubileumi kiállítás л Szlovákiai Kisállatte** nyésztők Szövetsége 3-as számú komárnoi szervezetének vezetősége hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére, valamint a helyi szervezet megalakulásának 10. évfordulója alkalmából május l-től 3-ig jubileumi kiállítást rendezett. A rendezők arra törekedtek, hogy megismertessék a széles tömegeket az apróállat-tenyésztéssel, a kisállattenyésztők érdekes, de egyben igényes munkájával. Mert tudott dolog, hogy a tisztavérű állatok kitenyésztése türelmet igénylő munkát jelent, de egyben a szabad idő gazdaságos kihasználását is. Május elsején igen sok látogatója volt a kiállításnak, ami a helyi szervezet részére nagy erkölcsi elismerést jelentett. Nagy kár, hogy az időjárás a következő napokon már nem kedvezett annyira, de a hűvös, szeles idő ellenére is aránylag sokan tekintették meg a kiállított szép példányokat Csupán néhány példával szeretném illusztrálni a kiállítás sikerét, mert hogy siker volt, az nem vitás. Például ifj. Németh József amerikai Fehér tyúkgalambja tiszteletdíjat kapott. Machala Stefan kék morva strassergalambjával ért el hasonló sikert. A komáromi bukók közül Zachar Antal sárgatarka és Axamit Ferenc feketetarka, kéktarka és fekete galambja lett tiszteletdíjas. A nyúltenyésztők közül id. Németh József nagy csincsillája végzett első helyen, de a további öt ketrecben kiállított nyulai is 94—95 pontot kaptak. Ugyanezen fajtával nyert tiszteletdíjat Petrik Ferenc is, Masár Ádám pedig a bemutatott kaliforniai fehérrel. A baromfitenyésztők is szép sikert értek el. Németh József például vörös hemsír fajtával nyert tiszteletdíjat, Mészáros Aurél pedig a rodejlend fajtával nyerte el a pálmát. Az itt felsoroltak csak egy kis töredékét képezik annak a sikernek, amelyet a komárnoi 3-as számú szervezet tagjai elérnek, mert sokrétű munkájukat további eredmények is igazolják. A vezetőség következetes munkáját fémjelzi az a tényt, hogy a kiállítások megrendezését rendszeresen és nagy körültekintéssel végzik. Erről tanúskodik a kiállítás alkalmából kibocsátott katalógus is, amely jó kalauznak bizonyult a kiállított apróállatok megtekintésében. Dicséret illeti a helyi szervezet vezetőségét és mindazokat, akik elősegítették a kiállítás megrendezését. A jubileumi kiállítás elérte célját, mert sokakban felébresztette a szép és nemes tevékeny« ség, a kisállattenyésztés iránti érdeklődést. Reméljük, közülök néhányan már bizonyítani Is tudnak az elkövetkező kiállításokon. A további munkához nemcsak nekik, hanem az Idősebb tenyésztőknek is sok sikert és jó eredményeket kívánunk! Kép és szöveg: Andriskin József Zachar Antal tiszteletdíjas sárgatarka komáromi bukógalambja. Pillanatkép a kiállításról — részlet. Június a ki$ állati eny észtéiben BAROMFITENYÉSZTÉS. Hozzáláthatunk a felcseperedett csirkék válogatásához; a továbbtartásra alkalmatlanokat kiselejtezzük. A továbbtartásra szántakat gyűrűzni kell, mert a gyűrűzetlen állatokat nem lehet kiállítani, elbírálni, illetve értékelni. Az utódnevelésnél vigyázzunk a tisztaságra, mert ez képezi leendő állományunk jó egészségi állapotának egyik alapfeltételét. Már felcseperedtek a KISKACSÁK is, tehát elvégezhető a szakszerű válogatás. Itt is ügyeljünk a tisztaságra, hogy megelőzhessük a baromfitífusz előfordulását. A LUDAK életük folyamán is hasznot hajtanak a tenyésztőnek — tollat adnak. A korai nevelésből származó ludakat már lassan melleszthetjük. Ha a lúd még nem nevelte fel a kislibákat, csak később lássunk hozzá a tolltépéshez. Csak érett tollat tépjünk! Ha a lúd tolla beérett, lassan magától is hullani kezd s könnyen téphető, lelke áttetsző hártya, s csak elvétve tartalmaz vért. A toliképzéshez sok szerves és szervetlen anyagra van szüksége a lúdnak, ezért tolltépés után növelni és javítani kell a ludak napi takarmányadagját. NYÜLTENYÉSZTÉS. A nyulak gyorsan szaporodnak, de kistenyésztési viszonyok között négynél többször nem pároztatjuk az anyákat. Főleg szaporodás idején ügyeljünk a tisztaságra és az egészségi állapotra, mert ilyenkor fokozódik a kokcidiózis terjedésének lehetősége. Főleg a fiatal elválasztott fiókákat támadja meg, mert ilyenkor legyengül az állatok szervezete. Legjobb védekezés a tisztaság fenntartása és a ketrectömbök gyakori fertőtlenítése (2 %-os nátronlúggal). KECSKETENYÉSZTÉS. A hasznossági ellenőrzés alatt álló egyedek rendszerint júniusban érik el a legjobb tejelékenységet. Ha a jó legelőn tartott állatoknak szemest is adunk, fokozhatjuk a tejtermelést. Ha kiváló tenyészállatokat akarunk felvezetni az őszi tenyészállatvásárokon, már most meg kell kezdenünk a felkészülést. A megfelelő takarmányozás mellett gondoljunk a higiéniai követelményekre is. GALAMBTENYÉSZTÉS. A nyári hőségben nagyobb az élősködők elterjedésének veszélye, ezért rendszeresen tisztogassuk a galambházat, mert a fertőzött környezetből menekülnek a galambok, otthagyják a fészküket, tojásaikat és fejletlen fiókáikat is. EGZOTIKUS MADARAK. A má jusban kihelyezett (madárház) madaraknál már várható az első fiókák kiröppenése. Az eredményes utódneveléshez — főleg az apró egzotikus madaraknál — feltétlenül szükséges biztosítani némi „élő“ eledelt is; a papagájok megelégszenek a kemény magvakkal, csíráztatott szemesekkel és a kellő mennyiségben juttatott zöld eleséggel. A KANÁRI már készülődik az utódnevelési időszak megszakítására, mert a későbbi nőstények már nem tanulnának meg úgy énekelni, hogy a decemberben megtartott versenyen megállják helyüket. Az „énektanulást“ megfelelő takarmányozással serkenthetjük. A fiatal to|ók napi takarni inyadagja repcemagon kívül kendermagot, kanárikölest, hántolt zabol, mákot stb. is tartalmazzon. (dp— л Gyümölcstermesztés a baráti országokban
