Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-05-17 / 20. szám

10 SZABAD FÖLDMŰVES 1975. május 17. Népi kultúránk to vábbfejlesztői Jubiláltak az Ifjú Szívek Húsz esztendővel ezelőtt a magyar főiskolának egy kis csoportja ült össze estéről, estére és azonnal töp­rengett, miképp lehetne létrehozni a Luénicához hasonló népművészeti együttest.- Nehéz próbálkozás volt, mert senki nem akarta szárnya alá venni a lelkes kezdőket. Az ifjú szi­vek azonban nem csüggedtek el, és létrehozták a Magyar Főiskolások Művészegyüttesét. A kezdet ezernyi akadályokba üt­között, mégis egy év eltelte után be­mutatkozott az együttes és műsoruk­kal oszthatatlan sikert arattak. Mintegy két esztendeig amatőr-cso­portként működött a népművészeti együttes s bizony a fenntartása sok nehézségbe ütközött. Az illetékesek közben értékelték az Ifjú Szivek munkáját és mint fiatalokból álló együttest, szervezetileg a CS1SZ Köz­ponti Bizottságának hatáskörébe he­lyezték. Ezzel a nehezen összeková­­csolódott gárda sorsa anyagilag is megalapozódott és félhivatalos ma­gyar népművészeti együttesként kezd­tek tevékenykedni. Ez a változás komoly fordulópontot jelentett. Lehetőség adódott az együt­tes művészt szintjének emelésére. A lelkes fiatalok kiérdemelték a bizal­mat és 1950-ben a csehszlovák hiva­tásos és félhivatásos együttesek első országos seregszemléjén elismerésre méltóan szerepeltek. Az ott lévő szakemberek felfigyeltek a népi kul­túra tolmácsolóira, és tanácsokkal látták el a művészi vezetőket, a munkájuk további folytatására. A további évek során az Ifjú Szi­vek (bár a tagjai változtak, főleg a tánckarban), kiforrott művészegyüttes­sé nőtt és a tízéves évfordulójukon munkájuk elismeréseképpen megkap­ták a „Kiváló munkáért“ állami ki­tüntetést. Ezerkilencszázhatvankilencben új gazdája lett az Ifjú Sziveknek, a Szlovák Szocialista Köztársaság Mű­velődésügyi Minisztériuma. Ez még nagyobb lehetőséget jelentett a to­vábbi fejlődéshez. A lelkes együttest az eltelt két év­tized nlatt nemcsak Dél-Szlovákiában, hanem az ország más részein is meg­ismerhették és élvezhették a szemet­­lelket gyönyörködtető műsorukat. De nemcsak hazai földön, hanem más országokban is öregbítették hírne­vüket. Több ízben léptek fel a Német lllllllllll Szövetségi Köztársaságban, Magyar­­országon, Bulgáriában, a Német De­mokratikus Köztársaságban, Hollan­diában, Svájcban és szerepeltek már Olaszországban, Ausztráliában és Len­gyelországban is. A statisztikai ada­tok szerint több mint egymillió em­ber tekintette meg az együttes sok­színű műsorát. Kulcsár Tibor, az Ifjú Szivek igaz­gatója, s egyben művészi vezetője, arról számolt be az ünnepi akadé­mián, hogy az együttesben több mint Kovács Balogh Margit, hosszú esztendők óta szólóénekese az Ifjú Szíveknek. Foto: —tt— ezer fiatal cserélt helyet a húsz esz­tendő alatt. Aki nem ismeri a hely­zetet, akár negatívumnak is tarthat­ná ezt. Holott ez főleg abból adódott, hogy a főiskola után a munkavi­szonyba lépett szakemberek kénytele­nek voltak megválni a „szivektől“. Ez komoly gondot okozott az együttes vezetőinek, de viszont a több éve tánc és énekkarban, esetleg zenekar­ban tevékenykedő fiatalok „nem hagyták abba* hanem a munkahelyü­kön tevékenykedtek tovább mint az együttes tagjai, vagy szervezője, szakmai vezetőjeként. Sok példát le­hetne felsorolni, hogy az. együttesből kikerült tag, tánccsoportotf énekkart hozott létre. Az évforduló alkalmából az emlék­érem arany és ezüst fokozatát kapták a művészegyüttes legeredményeseb­ben tevékenykedő tagjai, a szakveze­tők, a szervezők és a külső munka­társak. Öröm volt hallani a sok titu­lust, amelyet a legtöbb név mellé „odaragasztott“ valamilyen egyetem, főiskola elvégzése. A falu és annak gazdasági ereje a szövetközet, kissé eltúlozva, rokona az Ifjú Sziveknek. Sok esetben az efsz szervezőmunkájának, anyagi hoz­zájárulásának érdeme, hogy a nézők sokasága tapsolt egy-egy fellépésén. Ezt a kapcsolatot továbbra is ápolni kell, mert ez biztosítéka a közönség­­szervezésnek. Az Ifjú Szivek kisebb csoportokba osztva számtalan eset­ben szerepeltek már a mezőgazdasá­gi üzemek különböző rendezvényein is. Az Ifjú Szivek Magyar Népművé­szeti Együttes nagy utat tett meg a két évtized alatt. Több fontos külde­tés között azt a feladatot is teljesí­tette, hogy rendszeresen foglalkozott fiatalokkal, azok ésszerű nevelésével. Az együttes a népi hagyományok fel­tárásával és annak művészi feldolgo­zásával, bemutatásával nemcsak szó­rakoztatta a nézőket, hanem formálta is a magyar dolgozók esztétikai ne­velését. Az új út keresése részben az Ifjú Szivekre hárult. Különösen a táncban igyekszik korszerű megoldá­sokra, és olyan kompozíciókat feldol­gozni, amelyek a munkásmozgalmat és mai életüket tükrözik. Az együttes példaképe a proletár-internacionaliz­musnak és ez a műsor számaikban ki­fejezésre jut. Tény viszont, hogy a népművészetnek felmérhetetlen forrá­sa van, amelyből nagyon sokáig lehet meríteni és művésziesen tolmácsolni a mának, a modern társadalom embe­rének. Sok és nemes feladat vár még az Ifjú Szivekre. A művészi vezetőknek azon kell fáradozniuk, hogy az együt­tes továbbra is példakép legyen, a műkedvelő csoportok tanulhassanak műsorukból és a helyes formakere­sésben hozzájuk igazodjanak. Ehhez a fáradságos, de nemes gyömölcsöt érlelő munkához kívánunk sok sikert a vezetőknek és az együttes fáradha­tatlan tagjainak. Tóth Dezső Akik a fáklyát JÜKAI-NAPOK, — MÁJUS 24-TŰL—31-IG Ha egy nagyszabású rendezvényso­rozatról véleménykutatást szervezné­nek, az előítéletek és a részrehajló szubjektív vélemények vajmi keveset „ferdíthetnének“ a történteken. U- gyanis ilyen „távolság“ után már ha­tározottan tükröződik az a kép, ami a valóságot, realitást képviseli. Így van ez a májusban 12-szer megrende­zésre kerülő Jókai-napokkal is. S ha csak felületesen összegezzük a több­éves múltra visszatekintő sokoldalú rendezvényt, határozottan kimondhat­juk; ez a programsorozat évröl-évre teljesíti küldesétét. Számokban ada­tokban nehezen mérhető fel ez a ren­dezvénysorozat, de ha csak azt vesz­­szük figyelembe hány és hány sikeres előadás élményével gazdagodhatott Komárnoban sok csehszlovákiai ma­gyar állampolgár, hány fiatal tehet­ség — a kultúra ma már hivatásos vagy kvalifikált dolgozója — bukkant fel ezeken a találkozókon, a „súly“ az említettek révén Is igazolva lett. Az egy két szavas múlt idézés után máris „jelentkezik“ a kérdés: Mi várható az 1975-ben megrendezésre kerülő Jókaí-napoktól? Azonban még mielőtt ezt megválaszolnánk, szüksé­ges tisztázni a kérdés fordítottját; s mi nem várható...? (Azokat, akik a Dunaszerdahelyi Járási Népműve­lési Központ mellett működő FÖKUSZ irodalmi színpadát évről-évre vissza­várták, б színvonalas műsoraik alkal­mával lelkesen tapsoltak, ezévben csalódás éri: A FÖKUSZ nem lép fel az ide> lókai-napokon, s a „rossz­­nyelvek" azt rebesgetik — széteső félben tn larábikné Trúchly Gab­riella "b'ző gárdája. Ezt azon­ban értő közönség egyszerűen „nem ' ' r;s“ tudomásul venni, s tö­retlenül bízik abban, hogy jövőre Trúchly Gabriella nem zsűri-tagként jelen'k meg a rendezvényen, hanem mint a FÓKUSZ Irodalmi Színpad ren­dezője.) Az előbb említett együttest követ­te a búcsi Lant Irodalmi Színpad is, mely „bizonyos okok miatt“ szintén nem lép pódiumra Komárnoban. Per­sze ismert tény az is, hogy a műked­velő csoportoknál fennállhat sok olyan objektív nehézség is, melyek elíen nem mindig könnyű védekezni. Azonban a jó szervezés ötletes részlet­­kérdés megoldások segíthetik az összhang további fenntartását, ami nagyban könnyítheti a műsort össze­állító bizottság munkáját is; sok jó színjátszó és irodalmi csoport közül könnyebb választani, könnyebb a Jó­­kai-napok színvonalát emelni. Az e hónapban lebonyolításra ke­rülő Jókai-napok meghatározó jelei a következőkben nyilvánulnak meg: Mi­vel hazánk felszabadulásának 30. év­fordulóját ünnepeljük, hét előadás az említett eseménnyel kapcsolatos té-Jókai szobor a komárími (komáromi) Dunamenti Múzeum kertjében. Foto: — tt— mát mutat be, — ezzel is tisztelegve a nagy jubileum emléke előtt. A má­sik évforduló szorosan kapcsolatos a rendezvénnyel: a 150 éve született nagy magyar írónk Jókai Mórra emlé­keznek. A jeles író több darabja is színre kerül, s nem maradnak el a megemlékező, munkásságát méltató műsorok sem. Külön érdekességként említhető, hogy az író leszármazott­jának Jókai Annának egyik színdarab­ja is előadásra kerül. A bratislavai Népművelési Intézet, a CSEMADOK KB, valamint a Komár­ími Városi és Járási Bizottság védnök­ségével sorra kerülő 12. Jókai-napok alkalmával Komárnoban kiállításokat is rendeznek. A résztvevők a Duna­­menti Múzeumban két kiállítást te­kinthetnek meg. Az első „Harminc szabad év“, a második „Jókai Mór élete és munkássága“. A Madách Könyvkiadó és a LITA könyvárusí­tással és kiállítás­sal színvonalassab­­bá emeli a nagy kulturális ese­ményt. Befejezésül még annyit: A csehszlo­vákiai magyar dol­gozók egyik legna­gyobb kulturális seregszemléje is­mét megrendezés­re kerül. Megjelen­nek Komárnoban azok a szervezők, rendezők, műked­velők, akik együt­tesen tovább vi­szik szimbólum­ként e rangos ren­dezvény fáklyáját, mely a békés együttélés, a kultú­ra útját világítja meg. Kalita Gábor Az olvasóközönség igényeinek kielégí­tése céljából a közelmúltban új könyvek jelentek meg. Az alább ismertetett köny­vek, — amelyek megvásárolhatók a Slo­venská kniha könyvesboltjaiban, a MA­DÁCH Könyv- és Lapkiadó gondozásában jelentek meg. Gárdonyi Géza: - HOSSZÜHAJÜ VESZEDELEM - agglegénv-elbeszélések. Az agglegények történeteiben a házasságról alkotott véleményét is össze­gezi az író. Egyik hősével mondatja: a rossz házasságok oka többnyire az hogy „nem a maga párját vette el“ a házasodó. Ara: 30,— korona.-4-Márton Klára: — ELMENT A VONAT — regény. A szeretet mégis az egyik legnagyobb dolog a világon. És a szeretet hiá­nya, a szeretetre való sóvárgás a legnehezebb lelki fájdalmak egyike. Márton Klára regényének főhősnője is ettől szenved. Ara: 15,— korona.-4-Jules Verne: — NYOLCSZÁZ MÉRFÖLD AZ AMAZONASON — regény. A regény főhősét, aki ártatlan, gyilkossággal vádolják. Mivel azonban ártatlanságát nem tudja bizonyítani, megszökik, és álnéven kezd új életet. A végig izgalmas regény Brazília őserdeiben, az Amazonas partjain Játszó­dik. Ara: 28,— korona.-4-Marx, Engels, Lenin: — A NÖKÉRDÉSRÖL ÉS A CSALÄDRÖL. Az olvasó áttekintést szerezhet a nők kizsákmányolásáról és jogfosztott­­ságáról a kapitalizmusban, a nők felszabadításáért folyó harcokról, a nők­nek a szocialista társadalomban betöltött szerepéről, valamint a szerelem, a házasság és a család marxista-leninista értelmezéséről. Gárdonyi Géza: — TITKOSNAPLÖ. Gárdonyi „tibeti-írásának“ titka évtizedekig izgatta a közvéleményt. Gi­­licze Gábor és Gyürk Ottó megfejtette a titkosírást, s fény derült a napló szövegére. A feljegyzések az író háború alatti nehéz életét, becsületes-kemény tar­tását őrizték meg. Ara: 22,— korona.-4-Spirú György: — KERENGŐ — regény. Egy kisváros életét mutatja be a szerző, illetve azt, hogy mi történt egy magyar kisvárosban 1899 decemberének elején, kedden. Ára: 15,— korona. -4* ARANY JÄNOS BALLADÁI — Borsos Miklós rajzaival. A Toldi mellett talán a balladák őrzik legtisztábban Arany János arcát — érzelemvilága és képzelete, formai gazdagsága és életszemlélete, költői hivatásérzete és legsajátosabb hajlamai ezekben a müvekben Jutnak leg­biztosabb szóhoz. Ara: 38,— korona. • 4 FÉNYES A TŰZ LÄNGJA — szlovák népballadák. Ebben a kötetben helyet kaptak a jókedv, a szerelem, az egymásra talá­lás, a csalódás motívumai is, s így kikerekedik előttünk a szlovák nép gaz­dag érzelmi világú, drámai és tragikus mozzanatokban bővelkedő, teljes élete. Ara: 18,— korona.-4-Móricz Zsigmond: — ERDÉLY. Ez a trilógia a szerző irodalmi alkotó korszakának szinte felét foglalja el: harmincból tizenöt esztendőt. Ez a mű végigkísérte Jóformán egész pályáján, ebbe öntötte bele élete legmélyebb líráját, legmagasabb vágyait, alkotó szenvedélye legjavát. Ara: 70,— korona. -4-Szechenyi Zsigmond: — NAHAR. A szerző 1930-ban eljutott Indiába is. Maharadzsákkal vadászott együtt, akiknek parádés, izgalommentes vadejtéseiről sokat hallott. Széchenyi azon­ban itt is megtalálta az izgalmas, kockázatos, forró helyzeteket. Erről ír e legnépszerűbb művében. Ara: 8,— korona. Csák Gyula: A TOLVAJ ÉS A BÍRÁK. Novellákat és egy drámát talál e kötetben az olvasó. Ez a szerzó elsó megjelent kötete, amely a legérdekesebb és a legkiforrottabb novelláit tar­talmazza. Ara: 12—, korona. SZOVJET DRÁMÁK — két kötetben. E kötetben megtalálható: K. A. Trenyov: LJUBOV JAROVAJA, B. A. Lav­renyov: LESZÁMOLÁS, A. M. Gorkij: JEGOR BULICSOV ÉS A TÖBBIEK, VSz. V. Visnyevszkij: OPTIMISTA TRAGÉDIA, A. J. Kornyejcsuk: A NAGY MŰTÉT, Ny. F. Pogogyin: A PUSKÁS EMBER, A. Ny. Arbuzov: TÄNYA, A. Ny. Afino­­genov: KISUNOKÄM, K. Sz. Szimonov: LEGÉNY A TALPÁN, L. M. Leonov: ORSZÄGDÜLÄS, L. G. Zorin: BARÁTOK ÉS ÉVEK, V. Sz. Rozov: FELNŐNEK A GYEREKEK című drámája. Ara: 57,— korona1.-4-Betty Baker: — A FEKETE EMBER KARAVÄNJA — regény. Ez a regény a XVII. század elején Játszódik. Mexikóba, a csodás városba idegenek érkeznek. Velük van a fekete ember Is, egy valóságos óriás. A regény főhőse egy indián fiúcska, aki a vándorokkal tart. Sok kaland és hányódás után azonban az indián fiú hazatér, hogy segítsen a nyomorúság­ban élő népén.-4-Alekszandr Voronszkij: — AZ ÉLET ÉS HALÄL VIZE. Voronszkij közelről, személyes tapasztalat alapján mutatja be a bolsevik párt vezetőit, élükön a fáradhatatlan, vitákban könyörtelen, barátaihoz és munkatársaihoz emberséges Leninnel. A könyv rendkívül érdekes része a száműzetés körülményeinek és a száműzöttek sajátos világának bemutatása. Krúdy Gyula: — HÉT BAGOLY — regény. A szerző a huszas éveket, a groteszk figurák otthonát: sóhajtő költők, hullamosók és kacér iparosasszonyok, kisvendéglők és nyilvánosházak fa­nyar hangulatot árasztó világát tárja az olvasó elé. Ara: 6,— korona.-4-Móricz Zsigmond: — KIVILAGOS KIVIRRADTIG — regény. Doby jószágigazgató úri, tanyasi házában Játszódik a regény története. István-napra, lakomára készülnek és lánykérésre, Pista gróf, a várva várt vendég azonban nem érkezik meg. Üzenetet küld: a jószágigazgató el van bocsájtva. Ennek az eseménynek igaz történetét mondja el a szerző az 1925- ben írt regényében. Ara: 3,— korona.-4-Ag Tibor összeállítása: — ÉDESANYÁM RÖZSAFÄJA — palóc népdalok. Ara: 16,— korona.-4-Csapody—Horánszky: — VADVIRÁGOK. E könyv azokat a fajokat ismerteti a közép-európai növényvilág mintegy ezer fajtájából, amelyek még valóban feltűnnek erdőn-mezőn, csavargá­saink közben,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom