Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-04-19 / 16. szám

1975. április 19. SZABAD FÖLDMŰVES Lankadatlan lelkesedéssel J9i5-19 75 Égbenyúló füstölgő kémények ta­núskodnak az Iparosítás gyors ütemé­ről. Valamikor — a kapitalista rend­szerben — Zvolen mindössze juh­­turő és pléhkészítő üzeméről volt ne­vezetes. Ezek az üzemecskék azonban csak kevés embernek nyújtottak mun­kalehetőséget és többszázan távol az otthontól keresték meg a család szá­mára mindennapi kenyeret. Akinek szerencséje és megfelelő összekötte­tése volt, alkalmazást kapott a vas­úti Javítóműhelyben, vagy jegykezelő, mozdonyvezető lehetett. Az alacsony bérek miatt azonban örökké zúgolód­tak a munkások- és gyakoriak voltak a bérkövetelő sztrájkok, amelyek több esetben politikai jellegűekké váltak. A párt sejtjei a legnehezebb Időszakokban is taktikusan a helyzet­nek megefelelően Irányították a dol­gozók harcát. A kommunisták az Ille­galitásban sem hallgattak el, és ami­kor közeledett a felszabadulás órája, ellenállási küzdelemre buzdították a szlovák nép legjobb fiait. A hősi harcok egyik epizódjáról beszélgetünk Juraj Lepieš elvtárssal, a korszerű javítóműhely egyik részle­gének mesterével. Elvezet abba a szo­bába, amely arról tanúskodik, hogy a vasutasok életük kockáztatása árán Is segítették az élvonalban harcoló­kat, Ugyanis tankok többsége a felke­lés kirobbanásakor Kelet-Szlovákiá­­ban rekedt. A martini gyakorlótéren maradt néhány és ezeket üzemképes­sé tették. Azonban ez nagyon kevés volt. Az egységek egyre gyakrabban fordultak a vezérkarhoz, hogy küld­jenek számukra nehéz fegyvereket. Ekkor született meg a kommunisták kezdeményezésére az elhatározás, hogy a javítóműhelyben páncélvo­natokat készítenek. Az indulás nem volt könnyű, hisz semmilyen gyakor­lattal nem rendelkeztek. Ennek elle­nére Csányi István ezredes vezetésé­vel és Hugo Weinber nyugdíjas mér­nök szakirányításával megindultak az előkészítő munkák. Vyhnéről, majd később Podbrezováról hoztak páncél­­lemezeket, és a „Štefánik“, „Húrban“, Masaryk“ páncélvonatok öt hét alatt elkészültek. Ezek a nehéz géppuskák­kal és ágyúkkal felszerelt páncélo­zott vonatok fegyverei Hronská Dúb­rava, Červená Skala, Dobrá Niva és más városok és községek közelében halált okádtak a fasisztákra. Lénye­gesen hozzájárultak az előretörő el­lenség előnyomulásának meglassítá­­sához. A veterán harcos szintén résztvett a páncélvonatok építésében és sok olyan bajtárs nevét említi, akik a hősi harcokban életüket vesztették az egyenlőtlen küzdelemben. Végig­jártuk vele a javítóműhely részlegeit, örömmel mutatja a legkorszerűbbet, ahol főleg a fiatalok dolgoznak, akik most jó minőségű munkával igyek- B * szenek még erősebbé, gazdagabbá я S tenni az országot. Itt találkozunk ® = Ján Hudec elvtárssal, a Szocialista Iffúsági Szövetség alapszervezetei központi vezetőségének elnökével. Megtudjuk tőle, hogy a forradalmi múltat megjelenítő emlékszobát a fiatalok kezdeményezésére létesítet­ték és ők vállalták felette a gondnok­«tovjet partizánokkal együtt 1944. no­vember Í8-án le ütőképesen harcol­tak; Ä veterán minden szavából az In­ternacionalizmus cseng ki. Köteléké- i ben a magyarok éppúgy küzdöttek a \ közös ellenség ellen, mint a szlová­­" kok. Ezt soha nem felejtette el és a felszabadulás után mint a Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeuméban a ma­gyar szak lektoraként dolgozott. Han­gyaszorgalommal, hiteles bizonyíté­kokkal érvelve rámutatott arra, hogy a magyar nép legjobb fial Is megelé­gelték annakidején a fasiszták garáz­dálkodását és ha módjuk nyílt rá, akkor fegyverrel4 Is küzdöttek elle­nük. A városban szerzett értesülések szerint Zvolen felszabadulásáért 200 szovjet, 111 román katona és 64 pol­gári személy áldozta életét. A kör­nyéken elesett harcosok közös teme­tőben alusszák örök álmukat. A ke gyelettel karbantartott temetőben 17 ezer szovjet és 11 ezer román katona sírját gondozzák a szabadságot élve ző hálás utódok. Sírjukról soha sen hiányoznak a friss virágok. Örömmel sétálgatok az óriási poli­tikai- társadalmi és kulturális köz­ponttá fejlődött város utcáin. Jár Hronec elvtárs, a városi nemzeti bi­zottság elnöke elmondja, hogy a va­lamikori 14 ezer lakosú városban most 30 ezren találtak korszerű ott­honra. A távlatok szerint a közeljö­vőben még 20 ezerrel bővül a lakoság száma. Sző van arról is, hogy a kél város Zvólen és Banská Bystrica egyesül és ilvmódon Közép-Szlovákia metropolisává fejlődik. Három évti-Aránylag sokat utazom — hivatal­ból. A szombatot és vasárnapot soha­sem töltöm otthon. Hivatásbeli köte­lességnek tartottam, mint a „káder és személyzeti osztály fönöké“, öt évig tartó szociológiai jellegű vizsgálatok eredményeit átértékeljem és jelderí­tett tapasztalataimat társadalmunkkal közöljem. A kérdés az volt, vajon a négymil­lió lakost kitevő szlovákiai társada­lom emberét érintő munkaidőcsökken­tés eredményezett-e alapvető változá­sokat a dolgozók életmódjában. Kormányunk, de főként a Mezőgaz­dasági- és Élelmezésügyi Minisztérium nagy érdeklődést tanúsított, misze­rint a földművesek és munkás fiata­lok, továbbá a gépipari dolgozók mire használják fel megnövekedett szabad idejüket, a szabad szombatok hogyan befolyásolják életformájukat, hogyan élnek a részükre biztosított lehetősé­gekkel, valóban szabad idővé válik e, nem pazarlódik-e el az így nyert idő­­mennyiség. Az eredmények változatosak! Élőre kell bocsátanom a vizsgáló­dások személyes beszélgetések során, kikérdezések alapján történtek. Tehát statisztikai értékük nem lehet, annyi azonban bizonyos, hogy közel öt-hat ezer fiatallal beszélgettem. A szinte sablonná vált kérdéseket így tettem fel: hét végi szabad ide­jükben mi a leggyakoribb és mi a leg­kedveltebb elfoglaltságuk, mit tarta­nak hét végi szórakozásnak általá­ban, mire jut több idejük a szabad szombat bevezetésével. A vizsgálatok azt mutatták, hogy szabad szombatokon a legkedveltebb időtöltés — főként falvakon — az év­szakoknak megfelelően a tv-nézés, ezekből soronkívül a labdarúgó és a jégkorong mérkőzések, ezt követően az országúti kerékpáros csapatbajnok­ságok, asztalitenisz és végül a kosár­labda. A többi sport iránt az érdeklő­dés valahogy a háttérbe szorult, de téves volna ebből arra következtetni, hogy a fel nem sorolt sportok jelen­tősége, értéke teljesen csökkent. A magyarázat inkább az, mely szerint a sport megszerelése és kultiválása tel­jesen egyéni dolog, kinek-kinek ked­ve szerint. Nagyüzemek dolgozói és munkás­­fiatalok megszerették a különböző rendezvényeket. A fő cél: a sport és a kultúra mennél szorosabb összekap­csolása. A jól összeállított programok sokféle szórakozást kínálnak, sport­­versenyeket, túrákat, zenét, táncot, tá­bortüzeket és múzeumlátogatást. A mozi és színház látogatás nagy érdek­lődésnek örvend. A művészetet nem lehet erőszakkal megszerettetni. A művészet vagy hat az emberre, vagy sem, de úgy találtam, a fiatalok fo­gékonyak. Idejüket egyre többen töltik ker­tészkedéssel, barkácsolással és hét végi kikapcsolódásnak egyáltalán nem minősíthető építési, javítási mun­kálatokkal. Ugyanakkor meglepetés­szerűen csökkent a kocsmábajáróK száma, mérséklődött a miséken, Isten­tiszteleteken való részvétel. Az ts kide­rült, hogy a szabad szombaton sokan pihennek, viszont olyanok ts bőven akadnak, akik a felszabadult időt jö­vedelemszerzésre használják, mert közismert a szombat és vasárnapt órabérek túlfizetése. A megokolás teljesen érthető: autóra spórolok, há­zat építünk, nősülök és így tovább. Érdekes, hogy régebben a leg­szívesebben végzett tevékenységek között vendégeskedés, disznótor, bú­csúba járás — vártnál jóval kisebb arányban szerepel. Meglepő hogy ön­képzésre sem használják fel kellően a többlet szabadidőt. Nincs éppen ínyemre szigorú bírálatot mondani azokról, az efsz, állami gazdaságok­ról, sőt szakszervezett irodákban lá­tott újság, folyóirat és könyvhalma­zokról, amelyek hónapokig hevernek polcokon, asztalokon, iroda sarkok­ban felbontatlanul. A jelenség eléggé általános, hanem ts olyan mértékben, mint 10 évvel ezelőtt. De még mindig tapasztalhatók. S minthogy a meg­szokás nagy erő, a napi munka sodrá­ban ez rendszerint fel sem tűnik. Ká­derpolitikái határozatok végrehajtá­sának vizsgálata során Jó volna ezzel foglalkozni és az újságokat, folyóira­tokat, azok kezére juttatni, ahová va­lók. Feltett kérdéseimre, mtért van ez így, senki sem tudott kielégítő vá­laszt adni. Több elvtárs rámutatott arra a tarthatatlan helyzetre, hogy olyanok is vannak közöttük, akt 8—9 féle választott megbízatást látnak el. Hogy hogyan, azt el lehet képzelni. Aludni csak altatóval alszanak, tönk­rement idegek — kórház. A szabad idő értelmes felhasználá­sának objektív feltételeit — megfele­lő politikai nevelömunkával egybe­kapcsolva — meg kell teremteni. Fő­ként a munkásnők és a munkásfiata­lok számára kell megfelelő feltétele­ket biztosítani, mert a munkásasszo­nyoknak a szabad szombat valódi szabad idő helyett egyelőre inkább a háztartási munkák megszaporodását jelenti. A jelenlegi korszerűtlen élet­móddal szemben korszerű munkás­életmód kialaktására kell törekedni. Az életforma átalakulását mutató kez­deti negatívumok ellenére, alapjában kedvező előjelű változásokról tanús­kodnak. Azt jelzik, hogy a munkásság rövidesen szabad idejével jól, kultú­ráltan és eredményesen jog gazdál­kodni. A személyenkénti beszélgetések lé­nyege az volt, hogy ki, hogyan látja s ítéli meg a saját tevékenységét. Ki­tűnik az is, ki mennyire becsült a szabad szombat értékét> íme, a káderpolitikai és szociológia munkám sürített eredményét tettem a Szabad Földműves olvasói elé azzal a szándékkal, hogy hozzá szólásaik­kal teszik majd gazdagabbá. Ján M. Habrovsky Juraj Lepieš. a vasúti javítóműhely mesíere és Ján Hudec, a SZISZ alap­szervezetének elnöke, a legendás hírű páncélvonatok egyik megjavított tankknesija előtt. A szovjet hősök emlékműve, a központi temetőben. A szerző felvételei. ságot. Napról-napra újabb dokumen­tumokkal, a régi harcosok fényképei­vel egészítik ki. Az ifjúság újítójavas­latok gyakorlati megvalósításával, kötelezettségvállalásuk teljesítésével járul hozzá a termelés fokozásához. A szocialista munkaverseny mozgató­ja az öt ifjúsági kolelktíva, amelyek közül kettő már elnyerte a szocia­lista brigád címet. A reflektor moz­galomban 15 ezer koronával sikerült csökkenteni a termelési költségeket. De ez még csak a kezdet, mert újabb javaslatokat tettek a termelési folya­matok korszerűsítésével, • amelyek ezer és ezer korona értékű többter­melést eredményeznek. A nagy kiterjedésű javítóműhely ud­varán központi helyen örök emlékez­tetőként állították fel a hajdani pán­célvonatok vagonjainak egyikét és emellett szoktak tartani rövidebb ün­nepi gyűléseket. Ezzel is bizonyítják, hogy kegyelettel adóznak a vonato­kon harcoló hősöknek és nyomdokai­kon akarnak haladni tovább is. Az üzemszemle után csendes ottho­nába beszélgettünk Štefan Gergeičik elvtárssa!, az ellenállási mozgalom egyik főszervezőjével, aki a jól vég­zett munka után ma már nyugdíjas. De továbbra is élénk tevékenységet fejt ki a párt utcai alapszervezeté­ben. Most is vezetőségi gyűlésre ké­szül, de azért időt szakít számomra, annál is inkább, mert szívesen gyako­rolja a magyar nyelvet. Annak idején 6 lektorálta, tette nyomdaképessé a magyar Nógrádi partizán-brigád által kiadott röplapokat, és az illegalitás­ban dolgozók számára hamis igazol­ványokat. Nógrádi elvtársat többször ügyesen elrejtette az utána szimatoló Hlinka-gárdisták, és német Gestapó­­sok elől. Karol Šmidke Javaslatára megszervezte a 200 tagú „nemzeti mi­líciát“, amely a felkelés kirobbaná­sakor megszállta a Hlinka-gárda hi­vatalait és segített uralomra juttatni a várost és járási forradalmi nemzeti bizottságot. A város eleste után szer­vezetten vonultak a hegyekbe és több sikeres rajtaütéses akcióval nyugta­lanították az ellenséget. Kallcsenkó szovjet partizánparancsnokkal ő te­remtette meg az első kapcsolatot. A zed latt nagyon sok üzem létesült. A világszerte ismert „Bučina“ fafeldol­gozó üzem óriássá fejlődött. A lako­sok munkalehetőséget találnak a 11- bereci autógyár fióküzemében, a hús­üzemben, a ŐSAD javítóműhelyében, a baromfiüzemben, a korszerű vasút­állomáson és más üzemekben. Ma már nincs munkanélküliség, és aki akar dolgozhat. Ez a felszabadulás egyik legnagyobb ajándéka. BÁLLÁ JÖZSEF \N\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ Fő feladatuk az ideológiai nevelés Hlavatý Tibor mérnök — fe­lelősségteljes munkája mellett a Vŕbová nad Váhom-i (vágfüzesi) szö­vetkezetben az üzemi SZISZ szerveze­tének titkári teendőit is ellátja. Hla­vatý elvtárs beszélgetés közben tömö­ren rámutatott arra, hogy szocialista ifjúsági szervezetbe azokat a fiatalo­kat veszik fel, akik ezt valóban kiér­demlik. Ahhoz, hogy egy szervezet Jól mű­ködjön, nagy gondot kell fordítani a tagok ideológiai nevelésére. Hogy milyen az ezzel kapcsolatos helyzet vágfiizesen, a SZISZ titkár így tájé­koztatott: — Nemcsak s saját tapasztalatom­ról beszélek akkor, ha elmondom; a fiatalokban mindig rengeteg akarat, bnzgóeág, tettrekészség rejlik. Ha ezt egy szervezet vezetősége felismeri és helyesen befolyásolja, olyan erős egység összekovácsolására képes, a­­raely a kitűzött feladatokat hiányta­lanul el is végzi. Ezt az állításomat konkrét példával is alátámaszthat­nám; szervezetünk megalakulásától kezdődően folyamatos politikai isko­lázást tartott, amit minden tagunk rendszeresen látogat. A fiatalok ilyen­kor olyan kérdésekre is kielégítő vá­laszokat kaptak, melyek hatottak ideológiai beállítottságukra. Így tel­jes Joggal öt SZISZ tagunkat javasol­tuk feltételre a párttagjelöltek sará­ba. Ma már ebből három fiatal párt­tag, kettő pedig tagjelölt. A Vŕbová nad Váhom-i SZISZ szer­vezet minden téren aktív. Ezévi mun­kaprogramjukban több olyan kötele­zettséget vállaltak, melyek nagyban elősegítik a szövetkezetgazdálkodást és a községük szebbétételét. Az egyes csúcsmunkák alkalmával — aratás, répakampány stb. — a tagok ma már természetesnek tartják azt, hogy az egyes munkafolyamtokat időben el­végezzék. A fiatalok 1500 óra ledol­gozását vállalták, a fahiszépftési ak­cióban. A múlt évek folyamán jeles kultu­rális rendezvényeket bonyolított le a SZISZ helyi szervezet. Ezeknek sike­rességét az is bizonyította, hogy as előadások alkalmával mindig telt hás előtt szerepeltek a fiatalok. Az Idei munkaprogram több kultnrális ren­dezvényt tartalmaz, melyeket a fiata­lok — a múlt évi tapasztalatokat fi­gyelembe véve — még színvonala­sabbá kívánják tenni. A vágfüzesiek példája is hűen tük­rözi; a szövetkezetek mellett működő SZISZ alapszerveztcknek minden té­ren nagy befolyásuk van az Ifjúság tevékenységére. Kalita Gábor ХХХХХХХХХХУЧ\ЧХХЧХХЧХХХЧХХХХХХХХЧХХХХХХХХХХХЧХХХХХХЧХХЧЧХХХХХХЧЧЧЧЧХХХХЧХХХХХХХХХХХХХХХЧХХХХХХХЧЧХХХХХХХЧХХХХЧХХХХХХХХХХХХХХХ\ЧХХХХХЧХХХ\ХХ\\ХЧХХХЧХХ\ХХХХХ',Х> Ki mit csinál sza bad szombaton

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom